Dolgozók Lapja, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
VH.AG PROiETAfttAk EGMESOUEKKi 1971 december i AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 286. sz. Ara: 80 fillér SZOMBAT Tájékozottság, tudatosság, eredményesség Az egyik gyárban többször szóvá tették a dolgozók, hogy nem elégedettek azzal a tájékoztatással, amit a maguk kis „háza tójáról” kapnak. Hiányérzetük csak fokozódott, amikor bizonyos gyártmányok iránt csappant a piaci kereslet, s ezek helyett másokat kellett előállítaniuk. Addig-addig „ütötték a vasat”, amíg aztán megindult egy, a korábbinál egészségesebb folyamat. Műszaki értekezleteket tartanak, amelyeket termelési tanácskozások követnek, s mindennapi gondokat így közösen vitatják, mérlegelik. Általában természetesnek vesszük, ha az egyes termelő egységek dolgozói mind többet akarnak megtudni mindazokról a vállalati kérdésekről, amelyek tevékenységükkel kapcsolatosak, amelyek hatnak és visszahatnak. A tulajdonosi szemlélet erősödése is az érdeklődés növekedésének irányában hat, s ezt az érdeklődést nem szabad kielégítetlenül hagyni. Amikor a demokratizmus szélesítését szorgalmazzuk és serkentjük az élet minden területén, akkor éppen annak érdekében cselekszünk, hogy mind szélesebb rétegek kapcsolódjanak be közvetlenül is a vezetésbe. Ebben a munkába viszont azok tudnak igazán hatékonyan közreműködni, akik ismerik, és jól ismerik környezetük gondjait, problémáit, eredményeit, s mindezek miértjeit. Tehát tájékoztatni összetevőit, kell őket mindazokról a kérdésekről, amelyekhez nem így vagy tevékenységükúgy pozitív, avagy negatív előjellel köze van. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a tudatosság és a tájékozottság között szoros kapcsolat van. Tudatosan és okszerűen csak azok képesek cselekedni a termelés folyamatában, akik ismerik és tudják, mit miért tesznek, rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek egy bizonyos vállalat gazdálkodásában döntő elemek, aktuálisak. Ez utóbbit még hangsúlyozni is szeretném, mert a tájékozottság nagyon is időhöz kötött, s az idő múlásával veszíthet aktualitásából. Bizonyos ismeretek egy bizonyos időben kimeríthetik a jó tájékozottság fogalmát, de akár egyik napról a másikra is túlhaladottakká válhatnak. És ez még egy vállalat életében is megeshet, ha nem is egyik napról a másikra, de bizonyos termelési ciklusok után feltétlenül. Gazdaságpolitikai céljaink elérése szempontjából egyáltalán nem közömbös, a dolgozókat, a tervek hogy végrehajtóit, megvalósítóit miként tájékoztatják az egyes gazdasági kérdésekről, azok összefüggéseiről, hiszen teljes önmagukat csak így képesek a cél érdekében kibontakoztatni. Bátran állíthatjuk, hogy a vállalati munka színvonalához ma már a dolgozók tájékoztatásának hogyanja, mikéntje is hozzátartozik. Minél precízebb, gazdagabb és folyamatosabb ez a tájékoztatás, annál zökkenőmentesebb a vezetés, jobb az eredmény. Nem véletlen, hogy például a szocialista brigádok legtöbbje az élvonalban halad a termelésben, s legkiválóbbak évről évre képesek önmaguk eredményeit megújítani, fokozni, növelni, ők több csatornán keresztül értesülnek a vállalati kérdésekről, s értesüléseik mélyrehatóbbak, mint a mozgalmon kívül álló társaiké. Igaz az is, hogy a tájékozottság iránti igényeik is fokozottabbak. Az a tény, hogy a vállalatok, üzemek, gyárak vezetői adott helyzetiekben elsősorban a szocialista brigádokhoz fordulnak, és tőlük kérnek segítséget, ha nem várt körülmények nehezítik a célok elérését, önmagában is a dolgozók tájékoztatásának, alapos tájékoztatásának szükségét és nélkülözhetetlenségét igazolja és hangsúlyozza. Hiszen ilyen esetekben nagyon is töviről-hegyire beszélik ezekkel a brigádokkal, meg mit miért kérnek tőlük. És ezeknek a miérteknek az ismeretében a siker sem marad el. Egyszerűen azért mert tudatában vannak nem, annak is, hogy amit tőlük kértek, annak ilyen és ilyen kihatása lesz az egész gyárra, üzemre nézve. Nem egyszerűen azt látják, amit konkrétan végeznek, a lakatos a megmunkáló szerszámot, vagy a gép vázát, az esztergályos a tengelyt, az asztalos a ládát, amelyben útnak indítják a kész terméket stb., hanem ennek a folyamatnak az egészét érzik és tapintják, egészen a piacig kísérik, az árbevételig az eredményig, a nyereségig. És ez így már munkafegyelemre ható tényező is, s mint ilyen a munkaerőhelyzet stabilitásának is eszköze. A dolgozók tájékoztatása a vállalati, gyári gazdasági kérdésekről tehát nem egyszerűen fontos, hanem csak így lehet jól dolgozni. Mi pedig így akarunk dolgozni, mert azokat a célokat, amelyeket magunk elé tűztünk csak ily módon valósíthatuk meg maradéktalanul. Kordos Géza Készül a népfront tevékenységének útmutatója A megyei elnökség ülése A Hazafias Népfront megyei elnöksége pénteken délelőtt ülést tartott Tatabányán. A tanácskozás munkájában részt vett Makri Pál, az MSZMP olyan vezérfonal, amiben esetről-esetre utánanézhetnek, hogy az éppen soron lévő feladatunk elvégzéséhez milyen tanácsokat kaphatnak a memegyei bizottságának titkára ügyében kialakult munkamódszerek alapján. Úgy tervezik, hogy az útmutatót a jövő év első felében juttatják el a bizottságok az aktivistákhoz. Az elnökség elhatározta, hogy december 17-re összehívja a megyei bizottságot. A következő időszak operatív feladatait tűzik napirendre Kroszner László, a megyei tanács elnöke is. Megvitatták a népfront Komárom megyei bizottságainak munkastílusa munkamódszerei alapján összeállított útmutató terveket. Az elnökség elismerését fejezte ki azoknak az aktivistáknak, akik szakmai és szokásos társadalmi munkájuk mellett időt szenteltek a sok figyelmet igénylő útmutató tervezetének összeállítására. A gazdag gyűjtemény is kifejezi, hogy Komárom megyében __ milyen sokrétű feladatot vállaltak és végeznek a népfront bizottságai. A magasabb színtű munkára való törekvés alapja, hogy a legjelentősebb elvi állásfoglalásokat, a bevált módszereket legjobban rögzítik. Széles körű tapasztalatcserére adnak lehetőséget ilyen úton. A munka így, tervezet formájában is érdekes olvasmány, hiszen tanácsot ad ahhoz, hogy a jól ismert népfront-elnökségek és mondhatjuk megszokott tevékenységétől kezdve a honismereti feladatok megoldásáig mit és hogyan lehet legjobban szervezni, előkészíteni. S ez vonatkozik az alkotmányjogi tevékenységre, a békemozgalmi munkára, lényegében mindenre, amivel a népfrontbizottságok az aktivisták megyeszerte foglalkoznak. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy a tervezetet alapként felhasználva rövidebb, közérthető és jól áttekinthető útmutatót szerkesztenek, illetve adnak ki. Álljon a bizottságok rendelkezésére egy Esztergom jobb levegője 14 millió forintba kerül • Nagyméretű fásítási terv készült — 452 hektár erdőre lesz szükség Esztergom kül- és belterületén három szempont szerint vizsgálták meg pótlását, illetve a zöldövezet kialakítását. Növényzet telepítésével védik a talajt. Fásítással csökkentik a zaj hatását, végül fásítás és egyéb növényzet révén óvják és javítják a város levegőjének tisztaságát. Esztergom települési rendszere miatt több légszennyező góc alakult ki a városon belül. A lakóterületek közé ékelődik például az állomás, minden jelentős üzem és a kórház is. Az innen áramló légszennyeződés ellen alig lehet védekezni. Eredményt csupán akkor lehet remélni, ha felhagynak a szilárd tüzelőanyagok használatával. Mindezeknél nagyobb gondot okoz a Duna túlsó oldalán, Szlovákia területén működő panírgyár. A Párkányannán lévő, méter magas kéményből 180 a ran zúdul a túloldali üzem kazánjaiból kiáramló égéstermék Esztergom területére. A város egész levegőjét előnyösen befolyásolja a tervezett zöldövezet kialakítása. Fákat ültetnének a többi között a Prímás-sziget Kutyaszorító elnevezésű területére, a táti út bejárati körzetébe, a Szamárhegy lejtőjére, a téglagyár körzetébe és még sok helyre. A városi tanács építési és közlekedési osztálya elkészítette a teljes fásítási tervet. A végrehajtó bizottság által elfogadott javaslat szerint 7,5 hektár fasort, 423,4 hektár erdőt ültetnek a külterületen. Belterületen 23,4 hektár fásítást tűztek ki célul. Az összesen 452,5 hektárnyi zöldövezet tervezési és kivitelezési költsége csaknem 14 millió forint. A nagyszabású elgondolás megvalósítása folyamatos Szél irányától függően gyűjt- távlati -feladatot jelent. LOSONCZI PAL ORANBAH Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Algériából való elutazása előtt Oran közelében egy erőművet is meglátogatott. Képünkön: Losonczi Pál az erőmű vezetőivel. Algériai — magyar közös közlemény Losonczi Pál Guineába érkezett Huari Bumediennek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hivatalos baráti látogatást tett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban 1971. november 29. és december 3. között. A magyar nép képviselői mindenütt forró fogadtatásban részesültek, s ez annak a hagyományos barátságnak a megnyilvánulása volt, amelyet az algériai nép a baráti magyar nép iránt érez. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Bumedien elnökkel. A tárgyalások az őszinte barátság és a megértés légkörében zajlottak le. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást politikai, gazdasági és országaik kulturális fejlődéséről. A felek magasra értékelik azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a szocialista építőmunkában elértek. A két fél széles körű eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és azok fejlesztésének távlatairól. Megvizsgálták a nemzetközi helyzet időszerű problémáit is, nevezetesen a Közel-Kelettel, Indokínával, Európával, Afrikával és Ázsiával összefüggő problémákat. A két fél kifejezésre juttatta elégedettségét országaik baráti kapcsolatait illetően. Egyebek között hangsúlyozták, hogy a magyar—algériai tudományos és műszaki megállapodás nemrég aláírt jegyzőkönyve jelentős hozzájárulás a két országot összekötő szálak erősítéséhez. Megállapodtak, hogy — összhangban a két nép óhajával és a két ország lehetőségeivel — intézkedéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és sokrétűbbé tételére. Attól a célhá hozzák, hogy fokozzák a hazájuk felszabadításáért küzdő népeknek nyújtott támogatást, s ugyancsak támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a fejlődő országok politikai és gazdasági függetlenségének megszilárdítására irányul. A két fél aktívan munkálkodik a béke megőrzésén, továbbá a biztonság és szorosabb nemzetközi együttműködés létrehozásán. A nemzetközi béke és biztonság megvédésével kapcsolatos problémák vizsgálata során a két fél síkraszállt az általános és teljes leszerelésért, beleértve a nukleáris leszerelést is, szigorú kézi ellenőrzés mellett. nemzetAláhúzták az e kérdéssel összefüggő problémák megvitatását célzó világkonferencia összetervezettetve, hogy fejlesszék hívásának fontosságát valamennyi állam egyenlő alapon Magyar Népköztársaság és hon történő részvételével, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti árucsere-forgalmat, a két fél hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írt alá és kormányközi vegyes bizottságot hozott létre. Ennek feladata, hogy elősegítse az együttműködést a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatok. A két fél őszinte megelégedését fejezte ki a látogatás és annak eredményeit illetően. Úgy vélik, hogy ez a látogatás új szakaszt nyit a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság baráti együttműködésé , va" ben, s ezzel hozzárulnak valamint a műszaki-tudományos haladó és imperialistaellenes - kapcsolatok terén. Meggyőző front megerősítéséhez is. dérült, hogy ezek az intézkedések érezhető módon hozzá- A két fél azon eltökélt járulnak a két ország baráti szándékuktól vezettetve hogy együttműködésének fejleszté- a.. .magyar algériai séhez. együttműködést és előmozdítják a magyar és az algériai nép barátságát és szolidaritását, hangsúlyozták a minden szinten kiépítendő kontaktusok jelentőségét. Kifejezték azon szándékukat, hogy szorgalmazzák a két ország államférfiainak, zeti képviselőinek, tömegszervevalamint tudományos és kulturális személyiségeinek kölcsönös látogatásait. Losonczi Pál hivatalos baráti látogatásra hívta meg Huári Bumedient, aki a meghívást örömmel elfogadta, a látogatás időpontját később határozzák meg. A felek véleményt cseréltek a párt- és tömegszervezetek között kialakult kapcsolatok helyzetéről és kifejezték készségüket az MSZMP és az FLN, valamint a tömegszervezetek désének fokozására.együttműköd két fél kifejezte azon szándékát, hogy megvizsgálják konzuli egyezmény megkötésének lehetőségeit a két ország között. A nemzetközi helyzet vizsgálata során a két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság álláspontját a széles körű nézetazonosság jellemzi. A Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság az imperializmus, a gyarmatosítás mint a forradalmi tanács és a és a neokolonializmus elleni kormány tagjai búcsúztatták. h Q+Óh.r»»'! «ml-vV, ----------- - _ Az Elnöki Tanács elnöke szükségesnek afrínai úHíSnak tartja az oktiótQilsé&J. Balasás. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, ötnapos hivatalos algériai látogatásának befejeztével péntek délelőtt elutazott Algírból. Losonczi Pált távozásakor a repülőtéren Bumedien algériai elnök, valahatékonyabb harc, az antiim- ___ perialista front megszilárdítá afrikai útjának következő álla érdekében szükségesnek lomása a Guineai Köc.társa-