Dolgozók Lapja, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1972. május 14. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 112. sz. Ára: 1 forint Javuló egyensúly, mérsékelt növekedés első A népgazdaság idei negyedévi eredményeizésének, az importról közzétett statisztikai jelentés a szokásosnál nagyobb érdeklődésre tarthats tott igényt. Ez érthető, hiszen most először figyelhetők meg azok a változások, hatások, amelyek az országos gazdasági aktívát és a decemberi párthatározatot követően érvényesülnek. Akik megértették a párt és a kormány vezetését foglalkoztató egyensúlyi gondokat, tudták, hogy nincs szükség gyökeres fordulatra. Akik pedig a gazdaság mozgástörvényeit, nehézkedési erőit ismerik, számolnak azzal, hogy a kívánatos átalakulások sem bontakozhatnak ki negyedév alatt. De nézzük, mit mutat a statisztika! Immár ismétlődő jelenség: az iparban foglalkoztatottak száma nem nő, sőt egy százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest, így a termelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó termelés) 4,7 százalékkal nőtt. Az eddigi gyors ütemben növekedtek a lakosság jövedelmei és vásárlásai is. A termelés alakulása _z már jelez a szokásostól eltérő sajátosságokat. Mindenekelőtt a növekedés üteme valamelyest mérséklődött. Erre — bár nem egyértelműen — hatott az enyhe tél. A bányászat termelése például szénigényekhez igazodva 4 százalékkal csökkent. Az építő-, illetve az építőanyagiparnak viszont az időjárás kedvezett, termelésük kiugróan nőtt, 14, illetve 10 százalékkal. Ezáltal is mérséklődött az építési piac feszültsége. A természeti tényezőknél lényegesen nagyobb és egyérteműbb az egyensúly javítását célzó intézkedések hatása. Főként a beruházási kereslet korlátozásával magyarázható például, hogy az építőipar egy esztendeje még rendeléseinek 11, most az első negyedévben pedig csupán 2,5 százalékát utasította vissza. Ugyanezeket a beruházásokat korlátozó lépések részben mérsékelték az importot és növelték az exportot is. Ám a külkereskedelmi egyensúly lényeges javulásában (mint ismeretes, a kivitelek megválaszolására jelenleg 26 százalékkal nőtt, a behozatal pedig 8 százalékkal csökkent) nagyobb szerepe volt Mivel hasonló az idén még fejlődésre kedvező viszonyok között sem számíthatunk, így biztosra vehetjük, hogy a mezőgazdaság a nemzeti jövedelem növekedéséhez a tavalyihoz hasonló mértékben nem tud hozzájárulni. Hogy mégis milyen mértékben járul majd hozzá? Ez a gazdasági prognózis, sőt, meteorológiai előrejelzés sem a vállalkozhat. a vámkedvezmények csökkenáremeléseknek, a készlethitelezés megszigorításának. Az egyensúly javulása (beruházási, külkereskedelmi és költségvetési egyaránt) szükségképpen a termelés, a gazdaság növekedési ütemének mérséklődésével párosul hazánkban. Ezt az összefüggést félreérthetetlenül tükrözi már az első negyedév statisztikai jelentése is. Különösen a gépipar szokatlanul alacsony, százalékos termelésnövekedése szembetűnő. A gépipar az esztendő hátralévő részében aszerint növelheti majd termelését, ahogy a sztornírozott belföldi beruházási rendeléseket export-feladatok vállalásával pótolja. Ez egyben a külkereskedelmi mérleg javulásának is egyik lényeges feltétele. Ha már az 1972-es esztendő kilátásainál tartunk, elmondhatjuk: bizonyára rendkívüli nyomás nehezedik majd az irányító és pénzügyi szervekre beruházások növelése iránt. Természetesen az „észszerűség” és a „gazdaságosság” jelszavával érvelnek majd azok a vállalatok, amelyek az új helyzetben nem használhatják ki teljesen kapacitásaikat, illetve amelyek félig kész, vagy el sem kezdett beruházásaikért emelnek szót. Ha e nyomással szembeni ellenállás hatásos lesz, akkor szinte már automatikusan javul a költségvetés egyensúlya, mérséklődik a gépimport és növekednek az exportárualapok. Ma már több mint valószínű, hogy ha a legnagyobb sikerrel is hajtjuk végre az 1972. évi feladatokat, a gazdaság, a nemzeti jövedelem növekedési üteme a tavalyi magas szinthez képest mérséklődik. Európa biztonságáért Egy hét alatt ezernél több békegyűlés Május 5—13. között társadalmi életünk kiemelkedő eseménysorozata volt az európai biztonsági hét, amelyről összefoglaló értékelést adott aeegyüttműködés magyar nemzeti bizottsága részéről széles körű mozgósítással, a társadalmi és a tömegszervezetek bevonásával történt, s hasonló Kestyén Nándorné, az Ország volt a lebonyolítás módja is. gás Béketanács főtitkára. — Az elmúlt évek hagyományos májusi békemozgalmi akcióihoz hasonlítva a mostani program tartalmában gazdagabb volt és a különféle rendezvények sokkal több embert vonzottak, mint máskor; sikerült aktivizálnunk a társa Különösen jeleskedtek az újjáválasztott népfrontbizottságok, amelyek a népfrontkongresszus utáni első nagyszabású vállalkozásukat végezték a hét helyi programjainak gondozásával. Végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, hanom valamennyi réteget csupán a hét első napjairól kontinensünk nagy politikai kérdései iránt — ebben summázható az európai biztonsági hét eredménye. — Már a hét programjának kidolgozása is az OBT, valamint az európai biztonság és érkeztek meg a beszámolók az Országos Béketanácshoz, de az adatok így is impozánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést, több mint 450 réteggyűlést rendeztek a megyében. A budapesti események közül kiemelkedett a kőbányai munkás-nagygyűlés, amelyhez hasonló demonstrációt tartottak Pécsett és Debrecenben is. Mai számunkban: A szerencsés település 3. oldal Mésztelep ünnepe 4. oldal Kulturális melléklet 5—7. oldal Otthonunk 9. oldal Elutazott a kubai könnyűipari miniszter Nora Frometa Silvát fogadta dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese. A kubai miniszterasszony Budapesten találkozott a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetőivel is. Nora Frometa Silva, a Kubai Köztársaság könnyűipari miniszter, aki a magyar kormány meghívására nyolc napot töltött hazánkban, tanulmányozta a magyar könnyűipart, szombaton folytatva európai körútját, Budapestről a Szovjetunióba utazott. A kubai miniszter és a kíséretében lévő gazdasági szakemberek itt-tartózkodásuk során konzultációt folytattak a magyar könnyűipar vezetőivel több vezető képviselője és 15 üzemet látogattak meg. csiztatta. p A kubai vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, a Külügyminisztérium és a Könnyűipari Minisztérium bú- Épül-szépül határvárosunk: Komárom A negyedik ötéves tervben tanácsi hitelből 194 lakást építenek Komáromban. Ezért a város vezetői szorgalmazzák a vállalati támogatással épülő új otthonok építését is, hiszen így jelentősen enyhülhet a lakásgond Komáromban. A Komáromi Állami Gazdaság hozzákezdett 42 lakás építéséhez; ugyancsak 42 lakás készül a KISZ szervezésében, míg az OTP megyei igazgatósága 282 lakás megépítését tervezi a tervidőszakban. A tanács ezekhez a beruházásokhoz a területet térítésmentesen bocsátotta az építtetők rendelkezésére, egyben vállalta a telkek előközművesítését is. í Ötéves tervünktől, egészségünk szolgálatára Idén márciusban adták át a Róbert Károly körúton a Magyar Néphadsereg központi kórházát és rendelőintézetét. A Nagyvárad téren épül a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, 20 méter átmérőjű 500 személyes előadóteremben és az izotóp-laboratóriumban kezdik majd meg 1975-ben a munkát. (MTI fotó:Kovács Gyula felv.) Készenléti brigád biztosítja a termelés folyamatosságát Komáromban Lesz elegendő BH-elem a kislakásokhoz A Beton- és Vasbetonipari Művek komáromi üzemében az idén kiemelt termelési feladat a kislakásépítés egyik fontos tartozéka, az úgynevezett BH-elem gyártása. Az elvárásnak megfelelően mintegy 360 000 darabot készítenek ezekből a fontos gyártmányokból. Amit pedig ezen felül termelnek, azért a művek vezetősége prémiumot fizet. Minden BH-elem darabjáért, munkabéren felül egy forint jutalmat kap a dolgozó. A terv teljesítése az üzem minden munkásától nagy munkafegyelmet követel. A többtermelést pedig megfelelő feltételek kialakításával, magas szintű szervezéssel — úgy vélik — biztosítani tudják. Műszakilag ez nem vágyálom — összegezték az üzem dolgozói a termelési értekezleten —, de ehhez a többtermeléshez mindenekelőtt éppen a jó műszaki feltételeket, s az anyagellátás folyamatosságát kell megteremteni. További tennivaló a BH-elemek gyártásánál: az egyik fontos munkaszakaszt, az úgynevezett vázszerkezet kötési munka eddigi akadozó folyamatát kell megjavítani. A BH-elemek vázkötő munkásai asszonyok és lányok, akik 6-os vezérvasakból és 3,1 milliméteres lágyhuzalokból kézzel kötik építéshez szükséges a kislakásol-elemek vasvázát. Munkájuk folyamatos menetet és nagy gyorsaságot követel. Gyakorta megesik, hogy a napi 8 órában megkötött 285 váz már a műszak letelte előtt elfogy a készletből. A nőket foglalkoztató üzem részben állandó jelleggel helyettesítő-kisegítőket alkalmaznak. Az úgynevezett készenléti brigád tagjai, többéves gyakorlatuk alapján, többféle munkához értenek. Szükség esetén, egy műszak alatt változtati tudják munkájukat és egy másik szalagrendszerbe átállva helyettesítést, kisegítést vállalnak. Négy hónap telt el az új munkaszervezés óta. Az eredmény bíztató. Eddigi tervüket 4 százalékkal túlteljesítették a komáromi üzem dolgozói. A fiatalok kommunista műszakot indítottak a terv teljesítésének sikeréért. Háromtagú fűtőbrigádot szerveztek, akik figyelemmel kísérik napi munkájuk mellett, s ha kell még ünnepnapokon is, a nyerstermékek szárítását. A MEK felvásárlási terve 2314 vagon zöldáru Komárom megye azok közé a közigazgatási egységek közé tartozik, amelyek a lakosságot nem tudják ellátni a határain belül termelt zöldséggel és gyümölccsel. A megyei MEK burgonya- és zöldségszükségletünk zömét az ország távolabbi részeiről szerzi be. Ebben az esztendőben Komárom megyei MÉK buragonyából 810 vagonnal szándékozik felvásárolni, s ennek nagyobbik felét, nyit, megyehatáron 496 vagonkívülről szerzi be. Zöldségből 1189 vagon fogadására készül, s ebből 629 vagon „idegen” területről kerül a tárolókba. Egyedül a gyümölcsmérleg pozitív: a 415 vagonból 265 vagonnyi „hazai”, megyei fákról kerül majd a fogyasztókhoz. Az idén összesen 2314 vagon zöldáru felvásárlását tervezi a MÉK, s ez a tavalyi tényleges felvásárlásnál 215 vagonnal több. Tavaly a zöldpaprika- és a paradicsomtermés, s ezzel összefüggésben az értékesítés is, elmaradt a várttól. Remélhetően az idén e közkedvelt zöldségfélékből több kerül a piacokra és a zöldségboltokba. A zöldségfélék mennyiségének a növekedésére várni — a hagyományos termelési módszerek mellett — hiú ábránd lenne. A korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés megteremtése azonban termelőszövetkezeten egy-egy belül csak a megfelelő szakosítás után érhető el. Éppen ezért Komárom megyében egy zöldségtermesztési társulat létrehozásán fáradoznak az illetékesek. /