Dolgozók Lapja, 1973. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-12 / 239. szám

4 Miért sok a képesítés nélküli nevelő? Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása, amely újonnan szabályozta a tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és óvónőképző intézetekben folyó pedagógusképzés levelező oktatását. A napirenden szereplő pedagógusképzés időszerű kérdéseiről beszélgetett Miklósvári Sándorral, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetőjével az MTI munkatársa. A szakemberek hangsúlyozzák: napjainkban gyakran szóba kerül a pedagógushiány, és az, hogy a képesítés nélküliek száma növekszik. Tény, hogy az óvodákban a 18 százalékot is meghaladja a képesítés nélküliek aránya, az általános iskolákban pedig megközelíti a hat százalékot. Ez a helyzet mindenképpen csökkenti az oktató-nevelő munka színvonalát. — Hajlamosak vagyunk az olyan kijelentésre, hogy több pedagógust kell képeznünk, mert a hiányt csak megfelelő utánpótlással lehet megszüntetni — hangsúlyozta Miklósvári Sándor. — Ebben sok az igazság, a dolog mégsem ilyen egyszerű. Érdemes figyelembe venni az általános iskolák néhány jellemző statisztikai mutatóját is, ezek ismeretében még inkább nyugtalanító a képesítés nélküliek számának növekedése. Például a tanulócsoportok létszámát vizsgálva az a helyzet, hogy hazánkban jelenleg a 41- nél nagyobb létszámú tanulócsoportok száma nem éri el a 270-et. (Ezelőtt öt évvel megközelítette a 3000-et)! A tanulócsoport-bontásban hát óriási a fejlődés. Az teis érdekes és elgondolkoztató, hogy míg 1937-'58-ban 1 036 000 általános iskolai tanulót alig több mint 26 000 pedagógus tanított, addig jelenleg 1 013 000 tanulót (tehát valamivel kevesebbet) több mint 64 000 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a tanárképző és óvónőképző intézetek felvételi keretszáma a legutóbbi öt esztendő alatt majdnem a kétszeresére emelkedett (az 1973—74-es tanévre több mint 3300 elsőéves hallgatót vettek fel ezekbe az intézményekbe), akkor még inkább kiderül, hogy a képesítés-nélküliség megszüntetése nem kizárólag pedagógusképzési téma. Kétségtelen, hogy hazánk települési viszonyai, nevezetesen a szétszórt kis létszámú iskolák nagy száma és az itteni élet, a munkakörülmények alapvető okai a munkaerő-gazdálkodás negatív jelenségeinek. Megkockáztatom annak kijelentését is, hogy nem indokolt a túlzott mértékű tanulócsoport-bontás sem, mert növeli a pedagógushiányt. Hazánkban több mint 41 000 általános iskolai tanulócsoport működik, és ezek között több mint 7500-ban a tanulók létszáma 20, vagy annál kevesebb. Meggyőződésem, hogy ez pedagógiai szempontból indokolatlan. Jóllehet, ezek között számos olyan tanulócsoport, illetve iskola létezik, amelynek fokozatosan fogy a diáklétszáma, és néhány éven belül az intézmény megszűnik. Ezt a tendenciát egyébként világosan mutatja a következő két adat összehasonlítása: 1959. szeptember 1-én 6322 általános iskola működött (ebben az évben volt a legmagasabb az általános iskolák száma.) Jelenleg pedig 5197 működik, tehát 14 év alatt 1135 iskola szűnt meg! Ez a tendencia nyilvánvalóan továbbra is érvényesül majd, mert jó irányba változik a települési struktúra. Az általános iskolák helyzete, viszonyai magyarázzák tehát a képesítés nélküliek számarányát. Kétségtelenül több pedagógust kell képeznünk, de az is hogy indokolatlan kétségtelen, jelenségek is előidézik a képesítés nélküliek számának gyarapodását. • Bírálatok érik a pedagógusképzést abból a szempontból is, hogy a pálya nőiesedik, s ez kétségtelenül igaz. Sokféleképpen lehet ezt értékelni, azonban mindenképpen tényként kell elfogadni, bár a pályára jelentkező fiúk aránya az elmúlt néhány évben valamelyest növekszik. A középiskolákban szervezett pályairányítással lehetne és kellene elsősorban a jelenlegi helyzeten javítani. Ilyen értelmű, szervezett pályairányítási akció ma nem folyik a középiskolákban, napirendre kellene tűzni, s ha nem is eredményezne gyökeres változást, bizonyára, lényegesen növelni lehetne a férfiak arányát a pedagógus pályán. Emellett talán segít ebben is a tanítóképző intézetek státusának rendezése, illetve fejlesztése. Ismeretes: az MSZMP KB oktatáspolitikai határozata kimondja, hogy a felsőfokú tanítóképző intézeteket főiskolákká kell szervezni. Most dolgozzák ki az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket, de máris kétségtelen, hogy az átszervezés alapvetően hozzájárul majd a tanítói hivatás társadalmi rangjának és presztízsének emelkedéséhez, ami a fiúk számára is többá teheti ezt a pályát.von— Az oktatáspolitikai párthatározat szellemében új tanterveket készítettünk és vezettünk be az idei tanévben, a tananyagcsökkentés szellemében. Az új tantervben megvalósult a marxista—leninista tárgyak tartalmi egysége is. Feltétlenül a képzés színvonalát fémjelzik azok az új tantárgyak is — a közoktatáspolitika, a beszédművelés, az egészségtan, az oktatás technikai eszközei — amelyeket az új tantervvel vezettünk be. A pedagógusképzés tartalma tehát akkor, illetve a társadalom igényei szerint fejlődik, tartalmában és módszereiben egyaránt korszerűbb lesz. Érdemes jejencezni! A Magyar Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgát hirdet rendkívüli rajztanárképző tagozatán mindazok számára, akik: — kétéves pedagógiai gyakorlattal, — általános iskolai rajztanári oklevéllel, illetve a képzőművészeti vagy iparművészeti főiskolán 4 érvényes félévvel rendelkeznek. Tárgyrestaurátor szak levelező tagozaton mindazok számára, akik: — kétéves múzeumi tárgyrestaurátor (kerámia, fém, csont, bőr, stb.) gyakorlattal, középiskolai végzettséggel, — szakmai alapfokú tanfolyammal, vagy főiskolai végzettséggel rendelkezőknek. A jelentkezési korhatár 45 év. A felvételi vizsga ideje: 1974. január 2. 3, 4. A jelentkezést 1. év november 15-ig a főiskola rektori hivatalába kell benyújtani, bővebb felvilágosítást ugyanitt adnak. DOLGOZOK LÁPJA Először Bokodon Két hét művészet Már javában folynak „Két hét művészet” akciósoarozat előkészületei. Az előzetes program szerint Bokodon október 27-én ünnepélyes keretek között indul útjára ez az akció. Az oroszlányi fúvósok menetzenéje, majd térzenéje ébreszti a község lakóinak figyelmét. A Komárom megyei Művelődési Központ igazgatója az évadnyitás alkalmából szól ennek a programnak a jelentőségéről. A bokodi „Két hét” eseményeit a községi tanács elnökének ünnepi beköszöntője nyitja meg. A JEL tárlata és az oroszlányi, bokodi amatőr művészeti együttesek kétrészes műsora tartozik kulturális programjába.A nap Fontos eseménynek ígérkezik ugyanezen a napon, az a tanácskozás, amelyen a „Két hét művészet” akcióban az elmúlt évadban részt vett községek vezetőivel és művelődési ház igazgatóival tapasztalatcsere jellegű beszélgetést folytatnak. A két hét alatt többek között kézimunka kiállítást, a gyerekeknek bábelőadást, továbbá az oroszlányi zeneiskola tanárainak közreműködésével hangversenyt, Új Forrás estet, a megyei és a helyi könyvtár közös rendezésében kortárs művekből kiállítást és könyvárusítást, az iskolásoknak tárlatvezetést terveznek. Figyelmet érdemlő az a szoros együttműködés, amely az Oroszlányi Hőerőmű és Bököd község közt már az előkészületek során létrejött. A hőerőmű vállalta azt is, hogy a JEL kiállítását üzemen belül megszervezi. Oroszlány egyebek mellett művészeti együttesei szerepeltetésével vesz részt a községi művészet-népszerűsítő akcióban. Az elképzelések szerint ebben az évben már megoldják a képzőművészeti alkotások árusítását is a kiállítás színhelyén. Mindez azt jelzi, hogy nagyobb hatósugarúvá, a korábbinál még jelentősebb eseménnyé válik a „Két hét.” A következőkben máson — a Csokonai Duna alévforduló jegyében — rendezik meg a programot, majd a dorogi járás két községében kerül sor a „Két hét” akcióra. Tizenöt új A Saturnus csapdájában című kétrészes szovjet, az Árulás napjai című kétrészes csehszlovák és a Tojás című színes francia film premierje után októberben, még tucatnyi új filmet mutatnak be a mozik. Csoóri Sándor és Kósa Ferenc írta a Nincs idő című színes magyar filmet, operatőre Sára Sándor, zenéjét Durkó Zsolt szerezte. A Kósa Ferenc rendezte film a Tanácsköztársaság leverése után 10 évvel játszódik egy börtönben. Főhősei: három kommunista politikai elítélt és egy életfogytiglanos, aki az események alakulása során mindinkább megérti cellatársai magatartását, cselekedeteik rugóit. Palásthy György írta és rendezte, Lendvai Kamilló szerezte a zenéjét az „Egy srác fehér lovon” című új magyar filmnek. Főszereplői között a nézők Oszter Sándorral, Koncz Gáborral, Rajz Jánossal, Bodnár Erikával, Goór Nagy Máriával és Csákányi Lászlóval találkozhatnak. főhős egy szoba-konyhás lakás kamrájában lakik, örök viszályban apjával, fivérével és sógornőjével. A fiú teljes, értelmes életre vágyik, álmainak jelképe egy fehér ló. Sikerül-e valóra váltania vágyait, vagy beleszürkül ő is a környezetébe? A nézők elé kerül az Adriától a Jeges-tengerig című színes magyar dokumentumfilm is, amelyet Kis József írt és rendezett, Zöldi Iván fotografált, s amely a magyar néprajz, madártan és rovartan megalapítójának életútját követi végig. Peti kalandjai címmel hat filmből álló rajzfilmösszeállítás várja a legkisebb nézőket. A 20-as évek elején, az Isszik-Kulto mentén a szovjet hatalom embereinek az ópium-csempészekkel folytatott élet-halál harcát mutatja be a Sziklabarlang titka című színes szinkronizált szovjet film A tűz meghódítása című kétrészes szinkronizált színes szovjet film történetének hőse Andrej Baskircev rakéta konstruktőr, mig a szovjet cselekménye rakétatechnika fejlődését, az érte dolgozó embereket mutatja be. Negyedszázada már, Chaplin-premier volt a hogy magyar mozikban. 1947-ben mutatták be A diktátort, 1948- ban a Monsieur Verdoux-t, s azóta csupán egy szkeccsbekből készült összeállítás szerepelt a magyar mozik műsorán. Most, hogy a MOKÉP 10 Chaplin-film forgalmazásának jogát megvásárolta, évente két bemutató lesz a film nagy klasszikusának alkotásaiból. Októberben „A modern időket” tűzik műsorra. Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall — ez a címe annak a színes szinkronizált szélesvásznú olasz bűnügyi filmnek, amelyben különböző embereket sodor össze a véletlen Velencében egy bűnüggyel kapcsolatban. filmbarátok köre hálózat keretében kerül műsorra Fellini Rómája — szubjektív vallomás a városról, amelynek rendre nem átallja bemutatani rút arcát sem, bár ő Róma állhatatos szerelmese. (10.) Most, hogy visszagondolt arra a váratlan látogaásra, úgy találta, fia akkor az egyetlen egyszer volt igaén az övé, akkor viselkedett így, hogy gátlásos szenvtelenégéből, feloldódva futott hozája. Megcsókolta, és azt mond— De jó, hogy eljött, anyu! De jó, hogy itt van! Megérezte hangsúlyában a megfélemlítettséget. — Valami baj van? — Nincs ... Vagyis ... Föl kell majd mennie az igazgatóhoz. Hivatja. — Mi történt? Egyik este, lefekvésigiztek a hálóteremben, után éppen az igazgató volt inspekcis, benyitott hozzájuk. Régön megérezte a dohányszagot:. és őt megpofozta. ■rt, erre nem felelt.Hogy mi— De anyu, ha felmegy a tirihez, ne mondja meg, hogy ... hogy ■ nem tudja ... És külön élnek, apának ne áruljon el, mert agyonver — térlelte a fiú. Az igazgató ridegen fogadt. Nem adott kezet, nem ütette le, gorombán rátámadt. — Asszonyom az ön fia ízületett csibész! Máris egy megátalkodott gazember! — Talán eltúlozza, igazgató ír! — próbálta védeni. — Eltúlozom? Én? — hevesedett az igazgató. — Ha így pártolja, megmondhatom Ön Gergely Mihály nek, nem ismeri a tulajdon fiát! Az igazgató utolsó szavai belényilaltak. Hát ismeri ? Elmondhatja, hogy tudja, mi lakik a lelkében, milyen ember tulajdonképpen? Amilyen átlátszó, tiszta képlet a kisebbik fia, olyan átláthatatlanul homályos, idegen világ a Gézáé. — Tudja, mit csinált a maga fia velem? Az igazgatóval? ... Nevetségessé tett! Bementem lámpaoltás után és rögtön megéreztem, bagóztak. Megkérdeztem, ki dohányzott? Semmi válasz. Nem mondhatja, türelmes voltam, még kétszer megismételtem. S egyre éreztem a bagószagot, mintha valaki direkt az arcomba fújta volna. És közben pukkadoztak körülöttem. Meg kellett értenem, rajtam nevetnek. Fölgyújtottam a villanyt,és mit gondol, kit találtam a kályha mögé bújva, alig kartávolságnyira? ... A maga drágalátos csemetéjét, asszonyom! Ott égett kezében a cigaretta, és abból megértettem, valóban az arcomba fújta a füstöt, azon derültek. tott.Mit válaszolhatott? Hallgat Asszonyom, még egy hasonló stikli, és kidobom a fiát a kollégiumból! Közösségellenes, komisz nem bajlódhatunk emberekkel Ez már mér egészen más intézmény hatáskörébe tartozik ... Ha így folytatja, meg is ismerkednek egymással. Szédelegve tért vissza az utcán várakozó kocsiba. A sírás csak később buggyant belőle, amikor elhagyták a vákirost. Tenyérbe temetve arcát, elrejthette könnyeit. A félévi bizonyítványosztás után valóban rátették a fiút a kollégiumból. S pár nap múlva otthagyta az iskolát is. És jaj, az a tegnap este! Megfájdult a feje, bevett két Trioxazint. — KláriszMi van magával, kedves Klarisz? — Schütz Frigyes állt íróasztala előtt. — Miért olyan gondterhelt? — Semmi . . . semmi, főtanú esős úr — felelt kitérően. De Schütz csak állt tovább előtte, fejét merev, féloldalas pózban tartotta, első világháborús sérülés bénította meg nyakizmait. — Látom én, hogy bántja valami. Pár mondattal elmesélte fia hozzájuk költözését. S egy keveset gyötrő érzéseiből is. Schütz hümmögött, fel, alá kezdett sétálni. — Igen, igen, ezek az anya, vagy apa nélkül felnövő mai gyerekek! Pedig tulajdonképpen mi, felnőttek vagyunk értük felelősek!... No, nem akartam megbántani, Klarisz, jobban ismerem magát! Mindenesetre jót tenne a gyereknek, ha legalább az első hetekben sokat lennének együtt! — De épp jönnek az év végi összefoglalók is, meg... - tekintete a letisztázó,]-1 váró jegyzethalomra esett. (Folytatjuk) i 1973. október 12. péntek Emlékmúzeum Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megnyílt az Otto Nagel múzeum. Otto Nagel az NDK nemzeti-díjas művésze, a Német Kommunista Párt egyik alapító tagja, aki egész életét a munkásosztály ügyének, a haladó német művészetnél szentelte. 1956—62-ben a Német Művészeti Akadémia elnöke volt. A Szovjetunióban még a 20-as években megrendezték műveinek gyűjteményes kiállítását. Az UNESCO „szláv kultúra” terve A szovjet UNESCO bizottság külön csoportot alakított a szláv kultúra tanulmányozására. Az új bizottság alapvető feladata, hogy összehangolja •>a megfelelő szovjet kulturális és tudományos intézmények, valamint szervezetek erőfeszítéseit, amelyeket a szláv népek kultúrája tanulmányozásának szentelt, hatéves CO-terv megvalósítására UNES- fordítanak. A szovjet bizottság együttműködik majd a szocialista országok megfelelő testületeivel. A legközelebbi — két évre szóló — munkatervben szerepel többek között egy moszkvai nemzetközi konferencia a szláv nemzetei kialakulása és fejlődése korszakának kulturális problémáiról ; a „Szláv kultúra nagy alakjai” (A. Puskin orosz költő, T. Sevcsenko ukrán költő, G. Szkoriny, a szláv felvilágosodás nagy alakja) című sorozat első tudományos-népszerű cikkeinek, a XIX.—XX. századi szláv líra antológiájának, valamint a szláv művészetről szóló albumoknak az előkészítése. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Artur Schnabel zongorázik. 9.00: Krúdy Gyula regénye rádióra alkalmazva. 9.20: Varászkerinc. 10.10: Iskolarádió. 10.30: Édes anyanyelvünk. 10.35: Sztravinszkij: Tűzmadár — szvit. 11.00: Változó világtérkép. 11.10: Graziella Sciutti és Cesare Siepi énekel. 11.40: Kritikusok fóruma. 12.20: Ki nyer mar Szentesen? 12.35: Táncom és koktél. 13.20: Verbunkosok, katonadalok. 13.45: A lakás me*ratrend szerint érkezik. 14.00: Csicseri bolt. 14.25: „Nyitaikék”. 15.10: Zenekari muzsika. 15.44: Magyarán szólva... 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.00: A világgazdaság hírei. 16,05: Így élünk mi — elváltak. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17,20: A közönség kérdez, a muzsikus válaszol. 17,50: Munkásstúdió. 18.10: A pályaőr. 18,50: Hallgatóink figyelmébe! 19.40: Kovács Andor gitározik. 19,51: Erkel: Hunyadi László. 20,48: Láttuk, hallottuk. 21.09: Az operaközvetítés folytatása. 22.20: Meditáció. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.10: Nóták. 0.10: Reneszánsz kórusirodalom. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tréfás kórusok. 8.15: Az izrelita felekezet negyedórája. 8.30: ITépi muzsika. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: A zene hullámhosszán. 10.35: Útikalauz üdülőknek. 12.00: Zenekari muzsika. 12.50: 'Jelképek erdején át...” 13.03: Varga Lívia és Losonczy György énekel. 13.40: Virágkedvelők ötperce. 13.45: Kettőtől — hatig. 11.00: Jó utat! 14.45: A beat kedvelőinek. 15.33: Rivaldafényben. 31.00: Ötórai tea. 18.05: Külpolitikai figyelő. 18,56: Új könyvek. 8.59: Népdalcsokor. 19.39: Lanzaotte, a vulkán sziget. 20.25: Fúószene táncritmusban. 20.35: Számítóközpont — kulcsátadással. 20.45: Örökzöld dallamok. 21,39: Katedra. pedagógusok műsora. 21,59: Kárpáti József orgonaestje. 22,30: Könnyűzene — Könnyűzene? 23,15: Zenkari muzsika. 3. MŰSOR 18,05: Iskolarádió. 13,25: Sonny Criss együttese játszik. 19,00: Iskolarádió. 19,34: A XX. század zenéjéből. 19,57: Händel: Izrael Egyiptomban. 21 40: Zsolnay Hédi énekel. 22.01: Budapesti Művészeti Hetek. BUDAPESTI TV 8.05: Iskola-tv. 8.30: Francia nyelv. 9.05: Magyar irodalom. 3 55: Élővilág. 12.10: Német nyelv. 13 35: Orosz nyelv. 14.30: Magyar irodalom. 15.25: Élővilág. 17.45: Hírek. 17.50: Sakk-matt. 18.10: Dúdoló. 18.40: öt perc meteorológia. 13.45: ..Borivóknak való”. 19.05: Reklámműsor. 19.15: Esti mese. 9.30: Tv-híradó. 20.00: Budapesti Művészeti Hetek. 21.30: Játékos autóverseny. 22.30: Tv-híradó — ’ kiadás. n. MŰSOR 20.00: Dave Cash műsora (Színes!) 20.25: Reklám — versennyel. 20.35: Tv-híradó — 1. kiadás (Ism.) 21.05:5 éves a lengyel néphadsereg. 21.30: Othelló Gyulaházán. Tévéfilm. POZSONY 16.50: Lányok, fiúk magazinja. 17.40: Kerületeink hangja. 18.00: Esti mese. 18.10: Színészek—újságírók labdarúgó-mérk. felvételről.» 19,00: Tv-híradó. 19,30: Túlélik-e 2000-ret? Madarak. 20,00: Az élőfaragó. Mikrokomédia. 20,40: Vétékedő-sorozat. 21,30: Tv-híradó. 21,30: Nősülendő legény. BÉCS . 10.00: Iskolatelevízió. 12,35: Senior klub. 18,00: Orvosi tanácsok. 18,25: Jó éjszakát, gyerekek! 18,30: Egy boszorkányt szeretek. 19,00: Osztrák képek. 19,30: Tv-híradó. 20,06: Sporthírek. 20,15: Holnapután történt. Filmsorozat (9. rész). 22,10: Tv-híradó. 22,15: A Broadway- csendőr. Film n. PROGRAM 18,30: Iskolatelevízió. 19,30: Tvhíradó. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Japán játékfilm. 22.10: Osztrák képek. 22.30: Tv-híradó. MAI TV-AJÁNLATUNK: 21.30: Othello Gyulaházán Tévéfilm, a Rendezte: Zsurzs Éva című sorozatból. Közel hét éve mutatta be a televízió Gábor Béla először újságban, kisregényként megjelent művét, amelyet N Szűcs Andor, Litványi Károly és Katona Márta szerencsés kézzel írt tévére. A cím mindent elmond: egy vidéki társulat az Othello bemutatására készül. Igenám, csakhogy a közönség eddig operetteket kért és kapott, s a társulat egy emberként meg van győződve arról, hogy esetlen jegyet sem fognak tudni eladni. A Pestről frissiben érkezett ifjú titán rendező azonban nem enged. Klasszikusokat kell játszani az embereknek — mondja. S ezzel megindul a lavina . . . Mindenki biztos abban — a rendezőn kívül —, hogy üres széksorok előtt fognak játszani. Ám a bemutató napján már árral sem lehet jegyet kapni, félközönség megostromolja a pénztárakat, a nézőtéren egy gombostűt sem lehet leejteni. Honnan ez nagy érdeklődés? Hát onnan, hogy a a városban elterjed a pletyka: Barnaby (Othello alakítója) az utolsó felvonásban valóban meg fogja fojtani Desdemonát alakító feleségét. S amíg idáig eljutnak, remek paródiát láthatunk, a színészek nagy kedvvel alakítják szerepeiket. A főszerepben Básti Lajost, Terőcsik Marit, Feleki Kamuit, Bilicsi Tivadart, Domján Editet, Schweiz Andrát, Ladomerszky Margitot, Egri Istvánt, Kemény Lászlót, Verebély Ivánt és Zolnay Zsuzsát láthatjuk.