Dolgozók Lapja, 1974. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-15 / 38. szám

4 Hogyan építenek klu­bkönyvtárat Qadon? tenefe. A község lakosai — Dad kisközség, alig több mint 1000 lakossal. A tanács is szerény költségvetéssel ren­delkezik. A takarékos gaz­dálkodás, a tennivalók sor­rendjének jó megválasztása 1 élhetőséget biztosított a köz­ség vezetőinek a szolgáltatás, és a kulturális helyzet javítá­sára. Dad művelődési intéz­ménye évek óta rendkívül el­hanyagolt állapotban volt Legutóbb — két éve —, pes­­­szimizmussal vegyes hangon mondta el a klubikönyvtár ve­zetője, hogy a fiatalok egy része maga sem becsüli az in­tézményt (melynek akkor ka­­puja-kerítése se volt), nem szívesen látogatják. Nos, a ta­nács igyekezett változtatni a helyzeten. Már akkor latol­gatták egy új klubkönyvtár építésének tervét. Valószínű­leg ebben az évben valóra vá­lik a hadiak álma... — 1968 óta gyűjtik a pénzt, évente 80-100 ezer forintot a klubkönyvtár építésére — mondja a községi tanács el­nöke, Mázi Jánosné. — Ez lényegében költségvetésünk 90-95 százalékát jelentette. Talán érzi ebből, hogy sok mindenről le kellett monda­nunk. De más kiút nem volt (nagyon kellett volna ez pénz a község út- és járdahá­­­lózatának javítására, bővítésé­re is­. Most ott tartunk, hogy közel 650 ezer forintunk van a klubkönyvtár építésére. Az Arany Kalász Termelőszövet­kezet vezetői is érzik egy jó, a községhez méltó művelődési intézmény hiányát. Ezért ajánlották fel segítségüket: 100 ezer forinttal és 50 ezer forint értékű társadalmi mun­kával járulnak hozzá a klub­­könyvtár létrehozásához. Az új klubkönyvtár építésé­be (megyei segítséggel) a he­lyi pár­ta­l­apszervezet és a KISZ-szervezet is „beszáll”, hiszen ott párthelyiséget és KISZ-klubot is kialakítanak. Most járnak a község vezetői az építési engedély után. A kivitelezési költségvetéshez szükséges pénz (egymillió há­­romszáznyolcvanötezer forint) és a 20 százalékos tartalékalap megvan. — A napokban végeztünk egy ellenőrző számítást — mondja Vajay Józsefné ta­nácstitkár —, s kiderült, hogy az építkezésnek a mi részünk­ről nincsenek akadályai. Nem­rég átadtunk az ÁFÉSZ-nek egy házat, ahol az ötéves terv folyamán ÁBC-áruházat épít a KISZ-esekkel közösen — a tanácstagok irányításával, szervezésében, elbontottak egy régi (elhagyott, elhanyagolt és rozzant) malomépületet. Eb­ből — emeletes volt a malom —, annyi téglát nyertünk, hogy a klubkönyvtár építésé­hez elég lesz (mintegy 80 ezer forint értéket jelent ez). A bontás munkabére — tehát az első nagyobb összeget érő társadalmi munka — 32 ezer forintot tett ki. Úgy érezzük, a lakosságra számíthatunk, ha úgy érzik, hogy értük fára­dozunk, az ő igényeiket igyek­szünk kielégíteni. A téglát már oda is szál­lították a leendő klubkönyv­tár helyére. Nem a község központjában lesz az új mű­velődési intézmény, de szép környezetben (egy régi hárs­fákkal díszes parkban­ és fel­tűnő helyen. A kivitelezést a tatai Márvány Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalkozás végzi. A tervek szerint az év második felében kezdik munkát, s decemberre átad­n­ják a klubkönyvtárat. — Olyan művelődési intéz­ményt építünk — mondja a tanácselnök —, mely kielégíti Dad lakosainak igényeit. 150 férőhelyes nagyterem mel­­­lett táncos rendezvényekre, mulatságokra a tágas előcsar­nok is használható lesz. A könyvtár egybenyílik majd a klubhelyiséggel, mely így az olvasóterem funkcióját is be­tölti. A pártiroda, a KISZ- iroda szintén a klubkönyvtár­ban kap helyet, egymás szom­szédságában. S ez azért is jó, mivel a pártalapszervezet köz­vetlenül segítheti, irányíthat­ja a fiatalok politikai nevelé­sét, fejlődését, szervezeti éle­tét. Nem hanyagolták el Dadon a régi kopott falu klubkönyv­tár épületét sem. Sőt, teljesen felújították, s újjá varázsol­ták, s csak a belső átalakítás van hátra, hogy az elképzelé­seknek megfelelően , az új klubkönyvtár megnyitása után óvodát nyissanak az öt helyi­ségből álló épületben. A hadiak példája azt mu­tatja, hogy egy kisközségben is megoldhatók a problémák, ha a vezetők helyben segítőkre találnak... — ez — Költöznek a tatai diákok A tatai Fazekas utcai Álta­lános Iskola diákjai évek óta három különböző, egymástól távoli épületben tanulnak. Most új iskolarész épült a Fa­­zekas utcai 43. szám alatt és így a jövőben egy épület­komplexusban folyhat az ok­tató-nevelő munka. A tatai Márvány Ktsz dolgozói készí­tették el a hattantermes isko­laszárnyat, amelyhez két kor­szerű szertár tartozik. A tanulók folyamatosan köl­töznek át a központi iskolából az Eötvös gimnáziumból ahol eddig három ötödik osztály tanult, valamint a Béke film­színház épületéből, amelynek néhány helyiségében is taní­­tottak. A négy és fél millió forint költséggel létesített új iskola­rész megkönnyíti a 37 tagú tantestület munkáját és a 620 gyermek tanulását. A szülői munkaközösség mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. Az intézmény vezetői a szülők segítségét az iskola kö­rüli terep rendezéséhez és par­kírozásához veszik majd igény­be. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Bu­dapest és a vidék kulturális prog­ramjából. 8.20: Zenekari muzsika. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Édes anyanyelvünk. 10.35: Schumann: Davidsbündler-táncok. 10.59: Jóeredmények. 11.00: Változó Lét­vi­lágtérkép. 11.10: Oralia Domingu­ez és Minchel Dens énekel. 11.49: Kritikusok fóruma. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Albert István népi zenekara játszik. 13.45: Egy vállalat — hatezer emberrel. 14.00: Tudod-e? 14.25: „Nyitnikék”. 15.10: Magyarán szólva... 15.25: Magyar fúvószene. 15.43: Kóruspó­dium. 15.59: Hallgatóink figyelmé­be! 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nézőpont. Ahogy a kultú­ránkat látjuk... 17.20: Régi híres énekesek műsorából. 17.40: Mik­­rofórum. 18.00: Ádám Jenő népdal­­feldolgozásaiból. 18.18: Hallgas­suk együtt! 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! 19.30: Közvetítés az or­szágos asztalitenisz-bajnokságról. 19.40: Kaleidoszkóp az indiánerről, a mandula tortáról, a marcipánról és más édességekről. 20.53: Beet­­hoven-művek. 21.39: Láttuk, hal­lottuk — a színházban és a mozi­ban. 22.15: Jelentés az asztalitenisz-bajnokságról. országos 22.20: Fél óra sanzon. 22.50: Meditáció — a vezetés néhány emberi prob­lémájáról. 23.00: Smetana és Dvor­­zsák operáiból. 0.10—0.25: Duna­­jevszkij filmzenéiből. PETŐFI RADIO 8.05: Nótacsokor. 9.03: Ezeregy délelőtt... A gyermekrádió mű­sora. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.00: Kodály műveiből. 12.45: Epi­lógus. Arany János versei. 13.03: Rahmaninov: II. zongoraverseny. 13.40: Tudományos könyvespolc. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől a hatig .. . 14.45: A beat kedvelőinek. 15.33: Rivalda­fényben. 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. 18.20: Falusi esték. A ko­­csék­ak és a föld. 19.14: Holnap közvetítjük... 19.33: Magyar tán­cokról. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti Krónika n. 20.25: Köz­vetítés az országos asztalitenisz­bajnokságról. 20.35: Új könyvek. 20.38: Katedra. Pedagógusok mű­sora. 20.58: Páholyból. 21.58: Ta­­cott a Gorsiumról. 22.13: Janet Baker és Dietrich Fischer-Dieskau kettősöket énekel, zongorán kísér Daniel Barenboim. 23.15: Népda­lok, néptáncok. 3. MŰSOR 18.05: Iskolarádió. 18.25: Antonio Carlos Jobim felvételeiből. 19.00: Hangfelvételek — felsőfokon. 20.33: Romantikus zene. 21.20: Magyar irodalmi arcképcsarnok. Csokonai Vitéz Mihály. 21.40: Századunk ze­néjéből. BUDAPESTI TV 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) 8.40: Alapfokú angol nyelvtanfolyam. (Középisk. I—H. oszt.) 9.05: magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) 9.55: Fizika. (Alt. isk. 7. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) 12.10: Német nyelv. (Kö­zépisk. I—IV. oszt.) 13.35—16.25: Iskola-tv. (Ism.) 16.45: Többet és­­szel, mint erővel! Úttörők szak­tárgyi vetélkedője. II. forduló: Járási, kerületi versenyek. 17.35: Hírek. 17.40: A Bakonytól az Ama­­zonasig. II. rész. 18.15: öt perc meteorológia. 18.20: ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG. VOT. rész: A gaz­daság vonzásában. 19.05: Rek­lámműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sásdi Sándor: VÍZIMALOM. Ballada a szép ví­­zimolnárnéről és az uraságról. 21.20: Siker volt Berlinben. Rész­letek a politikai dalok záróhang­versenyéről. 22.00: Korok és bú­torok. V. rész: A XIX. század. 22.30: Tv-híradó — 2. kiadás. 2. MŰSOR 20.00: Korok, versek. Csokonai: Magyar hajnal hasad! 20.50: Tv­­híradó — 1. kiadás. (Ism.) 21.20: Reklámműsor. (SZÍNES). 21.25: RENDEZTE: SZINETÁR MIKLÓS. A bűnös. Tv-film. (Ism.) POZSONY 16.55: A plonir-palota. 17.15: Napjaink szemszögéből. 18.00: Esti mese. 18.10: Az ötletesebb nyer. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Kisfilmek. 20.30: Mlacen úr harangjai. Mik­­rokomédia. 21.20: Tv-híradó. 21.40: Lokis. Lengyel film. 2. MOSOK 17.30: Hírek. 17.40: Polkák. 18.25: A rejtélyes felirat titka. 18.50: Es­ti mese. 19.35: Kosicei közlekedés. 20.00: Papa, mama, már itt az ide­je. 21.25: Tv-híradó. BECS 10.00: Iskolatelevízió. 12.85: Se­nior Klub. 18.00: Orvosi tanácsok. 18.25: Jó éjszakát gyerekek. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Onedin ... Filmsorozat. 21.10: Riportműsor. 22.10: Tv-híradó. 22.15: A hat gya­nús ember. Film. H. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv­­híradó. 20.06: Sporthírek. 20.09: Aktuális események képekben. 20.15: Pingvin. Film 21.55: Oszt­rák képek. 22.15: Tv-híradó. Kártyán nyert színdarab, kártyán elúszott kifliszállítmány... A népszerű Hungária ká­véház „sorsfordulói” (bezárás, átalakítás, megnyitás) mával írói, újságírói és alkat­mű­vészi berkekben tömegével elevenednek fel azok a szí­nes, szellemes történetek, anekdoták, amelyeknek szü­letési helye a patinás kávéház volt. Így történt ez most, újramegnyitás napjaiban is.az Az „alap-anekdota’’ az év­tizedekkel ezelőtti megnyitás­hoz kapcsolódik. Eszerint Molnár Ferenc a New York kulcsát — egy bohém társaság élén — kivitte a Duna-partra, s a vízbe vetette, hogy be ne zárhassák, mindig soha fo­gadhassa az éjszaka vándo­rait. Molnár szerkesztő úrral esett meg egy New York-ban töltött éjszakán az is, hogy há­rom óra körül elszunnyadt a kávéház egyik pamlagán. Előbb azonban intézkedett az ébresztésről: maga mellé tett egy cédulát, amelyre ráírta, hogy „5-kor”. A szolgálatkész pincérek azonban mégsem kel­tették fel. Csak amikor reggel 9 körül a friss kiflik ro­pogására felébredt, derült ki a félreértés: valaki pénzzavar­ra gondolt, és öt koronát tett melléje a pamlagra. Egyszer viszont nem jutott kifli a vendégek reggeli kapu­­cínere mellé. A New York-ot ugyanis vidéki bérlő, a két Harsányi testvér vette meg. Az egyik testvér szenvedé­lyes kártyás volt. Egy éjjel annyit vesztett, hogy reggel­re a frissen érkezett 300 kiflit is eljátszotta. Gárdonyi Géza, az egri re­mete — Pesten járva —, pi­paszó és bor mellett töltötte idejét a New York-ban. Egy alkalommal Beöthy László felkérte, írjon színháza részé­re igazi paraszt­darabot. Meg is egyeztek 2000 forint hono­ráriumban; a folyósítást Gár­donyi New York-beli törzs­asztalánál várta be. Várnia „csak” addig kellett, amíg Beöthy átugrott néhány órára az Otthoniba, és megnyerte a kétezret. A kártyán nyert da­rab címe: A bor. A nagy si­kert aratott színműhöz még egy történet tartozik. A New York színészasztalának örökös tagja, Rózsahegyi Kálmán kapta „A bor” főszerepét. Gárdonyi nagy patáliát pott, amiért Beöthy egy csa­is­meretlen fiatal színészre osz­totta a főszerepet. A közön­ségsiker azonban bebizonyí­totta, hogy Rózsahegyi játéka nagyobb szerencsét hozott Beöthynek és „A mint a lapjárás azon bor”-nak, ezer forintos éjszakán ...a két­A kávéház márványasztala­in szerkesztette egy ideig Nyugatot Osvát Ernő. Az asz­a­talok mellett tanyáztak a Nyu­gat nagyjai, Kosztolányi, Tóth Árpád és Karinthy Frigyes, az ugratások, a szikrázó agytor­nák hőse. Itt működött 30 éven át Reisz Gyula, az „irodalmi főpincér”, aki mindig kész volt a pénztelen kezdőknek és a pénzzavarral küzdő befutot­­taknak írótálat, kis irodalmit, kávét, cigarettát „hozom”-ra felszolgálni. Sokszor hitele­zett a neves szerkesztőnek is, amikor az a turfon hagyta, „ön pontosan olyan, mint favorit a turfon — mondotta a neki Gyula bácsi — bejön, és sohasem fizet.”mindig Csorna Béla DOLGOZOK LAPJA MAI TV-AJÁNLATUNK, 20.00: Vízimalom Ballada a szép vízimolnárnéról és az országról. A művet a 75 éves Sásdi Sándor írta, s a televíziós változatot megelőzően már regény formában is megjelent, sőt rádió­drámaként is közvetítették. A Jó­zsef Attila-díjas író elbeszélései, regényei a baranyai magyar fal­vakat mutatják be, Sásdi Sándor szülőföldje lakóinak életét. Az író egyszerű hangon beszél hőseiről, jól ismeri őket, életmódjukat, be­szédjüket. A vízimalomban balla­­disztikus tömörséggel és egyszerű­séggel bontakozik ki a néző előtt a szép vízimolnárné, a korán el­­özvegyült Annus tragédiája. Az úri környezet a fiatal özvegyet szabad zsákmánynak tekintette, de Annus, aki csak ura emlékének élt, elutasított minden közeledést. Egy úri dáridó után, a környező földek gazdag birtokos ura támad­ta meg a fiatalasszonyt, aki véde­kezésül felkapta az asztalon fekvő kést... A többi már a csendőr­ség dolga volt. 1974. február 15. pontéi Pályaválasztók Hogyan Ezekben a napokban több ezer végzős általános iskolás dönt arról, milyen pályát vá­laszt, hol tanul tovább. Szü­lőknek és pedagógusoknak egyaránt nagy gondot jelent ez, hiszen meg kell találniuk mindenki számára a legalkal­masabb pályát. Kutatják és keresik, vajon mi rejlik gyerekben? Mihez van kedve, a tehetsége? Három tatabányai iskolában végeztünk „gyors felmérést’’ a pályaválasztásról. — Az idén 83 továbbtanuló gyerekkel foglalkozunk — kezdte Szekendi Margit, a II- számú újvárosi iskola igaz­gatónője. — A végső választ most kapjuk meg, amikor az űrlapokon megnevezik a vá­lasztott iskolatípust. A képes­ségek felmérését már az ötö­dik osztályban elkezdtük. A gyakorlati órákon kezdetben papírmun­káikat kaptak, majd fokozatosan ismerkedtek a bá­dogos, a lakatos, a faipari munkákkal. Villanyszerelés­ben adjuk a legerősebb kép­zést, de meg tudják javítani a gyerekek a biciklijüket, s a motorkerékpárokat is. — „Óvodai program” kere­tében készítenek szemléltetőeszközöket a diákok. Nagy hasznát veszik az óvodások a tálcáknak, a kendőknek és a kötényeknek, valamint a já­tékok között az ötletes báb­­kesztyűknek. Az ipari és me­zőgazdasági szakmákba széles körű betekintést kívánunk nyújtani a továbbtanulóknak, ezért az utolsó két évben gya­kori a gyár- és üzemlátogatás. Jártunk az oroszlányi szak­munkásképzőben, ahol na­gyon jó tapasztalatokat sze­reztünk. Látogatást tettünk a KOMÉP-nél, ahol például jó pedagógiai érzékkel a „fehér köpenyes” nemcsak munká­kat mutatták meg a­ gyerekek­nek, hanem az olajos autósze­relő műhelyekbe is bevezettek bennünket. S megmutatták, hogyan is épülnek modern technikával a házak. A sikeres látogatás eredményeként vég­re már jelentkeztek a gyere­kek kőműves szakmákra is. — A nyolcadikosok közül szakközépiskolában 39-en, szakmunkásképzőben 27-en, gimnáziumban 17-en kívánnak tovább tanulni. Véleményem szerint kevesen jelentkeztek ipari tanulónak ... Bódi Józsefné a III-as isko­la pályaválasztási felelőse így vázolta munkájukat: — Másodiktól nyolcadikig módszeresen foglalkozunk pályaválasztással. Az alsó ta­­­gozatosoknál még csak kér­dezgetünk: tudod-e, hogy azt a ruhát, amit hordasz, hol ké­ és hová? szítették? — a kérdéssel az érdeklődésüket keltjük fel, a válaszadásnál pedig ráirányít­juk figyelmüket a különböző munkaterületekre. A hatodik osztálytól kezdjük tudatosab­­bá tenni a pályák iránti ér­deklődést Az időközben ki­alakult elképzeléseiknek meg­felelően irányítjuk őket gyárakba, az üzemekbe, hogy a lássak a mun­ka lényegét, ér­dekességeit . Ebben az évben a KOMÉP- nél, a tatai bőr- és szőnyeg­­gyárban, a viszkózagyárban és az oroszlányi szakmunkáskép­zőben jártunk. — A tehetségkutatás érde­kében igyekeztünk minél színvonalasabb szaktantárgyi versenyeket rendezni. A há­zi verseny után, a városin mérik össze tudásukat a gye­rekek. Természetesen a sze­mélyiséglapon az itt elért eredmény is szerepel. A nyol­cadikosok munkáját már szeptemberben értékeljük, javaslatot teszünk a beiskolá­s­zásra is. Persze, ez nem azt jelenti, hogy a hátralévő idő­ben nem történik változás. Hogy helyesen arra a középfokú döntöttünk, iskolákból kapjuk meg a választ. Jólesik hallani a tanulóikról kapott véleményt, jellemzést: „A ta­nulóval elégedettek vagyunk, a kellő alapokkal rendelke­zik”. Fáradozásunknak talán ez az egyik legszebb elisme­rése. Mérten Lajos a Mezső Imre Általános Iskola pályaválasztá­si felelőse így foglalja össze tapasztalatait: — Nagyon fontos a pálya­választásnál a szülők tájé­koztatása, „meggyőzése” is. Az évek hosszú során kialakult véleményünket eléjük tárjuk a szülői értekezletek, a csa­ládlátogatások alkalmával. Mert „hivatalból is” jól is­merjük a gyerek érdeklődési körét, így a szülők hallgatnak ránk. Persze az ellenkezője is előfordul. Ilyenkor a pályavá­lasztási tanácsadóhoz irányít­juk őket. Nem titok, hogy ese­tenként a „Nem javasoljuk" bejegyzés kerül a papírra.­­ A szülők tévedésének, el­fogultságának számos oka le­het. Egyik lényeges: azt sze­retnék, hogy náluknál „többre vigye” az életben a gyerek, és ezért sok esetben túlértékelik képességeit. Nem egyszer ala­pos az aggodalmunk, megáll­­ják-e majd a helyüket. Na­gyon fontos, hogy mindenki képességének megfelelő pá­lyát, szakmát válasszon, így nem éri csalódás, megállja a helyét a munkában, az élet­ben. — má t­ét­el ki — Komáromban több ifjúsági klub tevékenykedik. A város fiataljainak Pannónia klubja a Csokonai művelődési köz­pontban működik. Csütörtökön kötött programú foglalkozást tartanak, minden második hé­ten (szombaton) pedig táncos összejövetelt. A Komáromi Állami Gazdaságnak szintén van klubja, a gazdaság helyi­ségében, minden pénteken van ott foglalkozás, s a neve után ítélve az agrárérdeklődésű fiatalokat, szakembereket tö­möríti — vagyis a gazdaság fiatal dolgozóit. A munkásfia­talok „Angela” szakszervezeti klubja gazdag programot biz­tosít tagjainak. Útibeszámolók, TIT-előadások (a város törté­netéről), politikai vitakörök, fotó- és képzőművészeti klub­kiállítás, kollektív színházlá­togatás, túrák, kirándulások szerepelnek (a városi műsor­kalauz szerint) a klub január— február—márciusi programjá­ban. Eddig a komáromi klubok egymástól elszigetelve, egy­másról mit sem tudva tevé­kenykedtek. Természetesen jó dolog az, hogy több ifjúsági klubot is szerveztek a város­ban, hogy az egyes vállalatok, gazdaságok is igyekeznek he­lyet, lehetőséget biztosítani fi­ataljaiknak a politikai-szelle­mi fejlődéshez, a szórakozás­hoz, stb. Azonban egy össze­hangolt vezetés nélkül mégis úgy érezhetik a fiatalok, hogy kevés a klub, a szórakozás, a a lehetőség. Ezért igyekezett a városi művelődésügyi osz­tály is változtatni a helyzeten. A komáromi ifjúsági klubok szakmai tanácsadójává Szabó Máriát, a városi-járási könyv­tár munkatársát nevezték ki. A fiatal népművelőnek jó tapasztalatai vannak a klub­munkában. Tanácsadói szerep­köre kiterjed a városhoz tar­tozó Koppánmonostorra is, hi­szen az ottani klubkönyvtár ifjúsági klubját (melyet nem­rég szerveztek újjá, s most nagyon jó körülmények miatt tevékenykedhet) is ő irányítja a szakmai-módszertani síkon. A klubok munkájának ös­­­szehangolása, koordinálása na­gyon fontos, hiszen így elke­rülhetik az egyazon műsorszá­­mokat, közvetlenebbé tehetik a klubtagok közötti kapcsola­tot, együttműködést, s ez vég­eredményben a fiatalok hasz­nát szolgálja. Szabó Mára ta­nácsadó vázolta is terveit a klubok munkájának összehan­golására, elmondta, milyen elképzeléseket szeretne a kö­zeljövőben megvalósítani: — A koppánmonostori ifjú­sági klubban Szalay Vince külföldi utazásairól tart elő­adássorozatot vetítéssel egybe­kötve. Utána — egy-egy té­makör lezárásaként — klub­vetélkedőt szervezünk. A mo­nostori fiataloknak két helyi­ségből álló klub áll rendelke­zésükre. Viszont a városi if­júsági klubok összehangolt te­vékenységébe nehéz őket is bevonni, hiszen lenne ma még (hiába tartozik a város­hoz) Koppánmonostor kissé kiesik, s nehéz lenne a klub­tagokat egy-egy közös rendez­vényre behívni és hazaszállí­tani. Ez a klub tehát egyelő­re önállóan, „függetlenül” te­vékenykedik. A komáromi fia­talok klubjait azonban a jö­­­vőben közös, összehangolt munkaterv alapján működtet­jük. Természetesen a „köz­ponti” klub a művelődési köz­pont Pannónia klubja lesz ezentúl is, azonban a prog­ramjában egészen másat kell nyújtson, mint a többi klubok. Csak így nyerhetjük meg a többi klubok fiataljait is, hogy a művelődési házat lá­togassák. Olyan rendezvénye­ket szervezünk, melyeket csak nálunk találhatnak meg, amelyekre mindenünnen szí­­­vesen eljönnek. Ezt a munka­tervet — összehangoltan a töb­bi intézmények klubjainak munkatervével — most dol­gozzuk ki. Az igényeket már felmértük (énekesek, előadók, sportolók meghívását is kérik a fiatalok), de fontos lenne egy ifjúsági zenekart is szer­vezni, hiszen e nélkül nehezen lehet elképzelni egy népszerű ifjúsági klubot. Tervbe van véve — a Csokonai művelő­dési központhoz toldva — egy ifjúsági klubterem (60 négy­zetméter alapterületű) építése is, remélhetőleg még ebben az évben felépül. Úgy hiszem, sikerül megoldani a komáro­mi fiatalok tartalmas szóra­kozását, nevelését... gy. Összehangolt vezetéssel

Next