Dolgozók Lapja, 1976. május (29. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-16 / 115. szám

4 A Balassa Bálint Társaságról Egy emlékkiállítás ürügyén HARMADSZOR került új anyag az esztergomi városi könyvtár vitrinjeibe, mióta tavaly szeptemberben „Esz­tergomi könyv” címen elindí­­tottak egy kiállítássorozatot. Afféle kis irodalmi múzeum ez. Először a helyi nyomdák és könyvtárak történetéből láthattunk bemutatót, aztán Révész Béla esztergomi indí­tású életútjának főbb állomá­sait ismerhettük meg. Most a Tiszaföldvári Múzeum Bányai Kornél gazdagodott vándorkiállításával a dokumentum­anyag, amely a könyvtár, a helyi múzeumok és magán­gyűjtők, továbbá a Komárom megyei Levéltár „kincseiből” került ki. Ötven évvel ezelőtt készült a jegyzőkönyv az „Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság” alakuló közgyűléséről — ez most az első kiállítási vitrin központi helyén látható. A nagyméretű szervezeti kereteknek és nagy céloknak — „a magyar kultú­ra emelése, Esztergom nevének felvirágoztatása” — Bányai Kornél és Féja Géza írói te­hetsége és rangja adhatott vol­na határozott tartalmat. Csak­hogy az ő haladó törekvéseik a vidéki és papi város társa­dalmi közegében legfeljebb rö­vid időre — és akkor is fele­másan — érvényesülhettek. Hogy milyen közeg ellenében próbálkoztak, azt az esztergo­mi származású értelmiségiek is látták: „Általában nem tűri a vidéki társadalom, hogy a szo­kott színvonalból valaki ki­emelkedjék, vagy kitörni is próbáljon. Ez a társadalom akkor boldog, nyugodt, ha semmi sem zavarja azt a víz­tükröt, amelyet lassan fülledt levegő pora lep be, s az idő­vel posvánnyá, rothadássá válik.” A Társaság egyetlen megje­lent évkönyve (1926—28) — szert megjelenni. A tekintély­amelyből a fenti sorok valók —, valamint a későbbi sajtó­­visszhangok is arról tanúskod­nak azonban, hogy az ön- és társadalombíráló számvetésnél erősebb volt a hamis lokál­patriotizmus, amely bármit rendszer teljes diadalát ül­te ...” A leginkább egyértelmű ér­tékteremtést talán a tudomá­nyos szakosztály m­unkájában lehet keresni. Karöltve a már 1895 óta alapszabályszerűen haj­lamos eredményként, ss­ működő „Esztergomvidéki Bé­­kerként felmutatni. Ezekben a Nészeti és Történelmi Társulat­­beszámolókban felemásan ke­­rál”, jelentős helytörténeti ke­­veredik a haladó polgári és a­tatásokat folytatott. Azomosz­­klerikális-konzervatív elem, az­tották Katona Istvánnak, igazi érték és a talmi, önjelölt magyar kritikai történetírás él­ a zseniskedés,­­ a tudományos fő kiválóságának esztergomi vizsgálódás és a kritikátlan tömjénezés. Okokat, célokat elemző pontossággal azok tud­tak körvonalazni, akik itt ugyan csak ideiglenesen­­ él­lakóházát,­ és születésének 200. évfordulóján ■— 1932-ben — emléktáblával jelölték meg. Egykorú adatok alapján re­konstruálták Balassa Bálint­nek, de mint ide száműzöttek, életútjának az 1594-es eszter­­ellemfelei az egész — Ady-i gomi várostromra eső utolsó értelemben — vidékies Ma- két hetét, házassági pereit M­­gyarországnak. Bányai (és Fé­ja) „szellemi forrongást akart kezdeni az erőszakkal fenntar­tott tespedés városában. Éltek itt művelt fők, ... ragyogni kezdett a szemük és lelkesen csatlakoztak... A pezsgés tetően is új, hiteles adato­kat tártak fel, s lelkes hívei voltak annak a városi méretű összefogásnak, amelynek ered­ményeképpen 1938-ban felál­líthatták Balassa szobrát. A Társaság második Balassa­azonban nem tartott sokáig, az emlékülésén maga Babits Mi­emberek felénk indultak, majd a hatalom birtokosaira pillan­tottak és csöndesen elsomfor­­dáltak... Bányai Kornél má­sik kísérlete a könyvkiadás volt. Itten rendezte sajtó alá, és helybeli nyomdában készí­tette el Örök arc című me­rész kötetét. Esztergomban indította el a Forrást, a folya­matosnak tervezett lírai an­tológiát ... — az Új Forrás 1972. évi l. számában emléke­zett így Féja Géza, hály méltatta munkásságának a nagy költő meghatározó irodal­om­történeti jelentőségét. Éppen Babits bevonásával le­het fémjelezni a Társaság mű­ködésének második értékmé­rő mozzanatát. Babitsot — az Előhegy visszavonult „köl­tőprófétáját” — valamelyest Esztergom kulturális életének tényezőjévé avatták. MÉG KÉT ÍZBEN, 1934 és ’35 nyarán rendeztek Babits­ AZ 1927-BEN, a vármegye- központú irodalmi estet, ...... , . .. .. .. háza nagytermében tartott a budapesti Vajda Ja-Móricz Zsigmond-estről is két­féle „könyvelés” készült: korabeli helyi sajtó, „szép lá­­­togatottságról, előkelő közön­ségről” tudósít, elragad­tatott hangon nyilatkozva a „páratlan művészi él­ményről”. Csakhogy Féja Géza Szabadcsapatának ide­vonatkozó részletében az áll: „a terem kongott az üresség­től. A főispán, az alispán meg a polgármester hivatalos ügy­ben még reggel elutaztak. A papok influenzát kaptak... ezért az értelmiség sem meré­nos Társaság — többek között Kosztolányi Dezső, Szabó Lő­rinc, Laczkó Géza, Kárpáti Aurél — vendégszereplésével. Az ilyen kapcsolatokon ke­resztül — ahogy Bányai és Féja itteni működése révén is — az országra és Európára te­kinthetett Esztergom értelmi­sége. Hogy mennyire óvatosan és milyen örökölt függönyö­­kön-hályogokon át — ez a Társaság igaz történetének másik fele. N. T. Dalosün­nepsÉj Esztergmban Tavaszi dalos ünnepséget rendeztek szombaton Eszter­gomban a Komárom megyei úttörőénekkarok. A tanulók és tanáraik nagy szeretettel zeneszerző­k, aki számos mű­vet komponált az úttörők ré­szére —, részt vett a kórusve­zetők szakmai tanácskozásán, majd meghallgatta az együtte­köszöntötték Balázs Árpád sok szép hangversenyét. A Erkel-díjas zeneszerzőt, aki „Labor” MIM kultúrtermében az úttörők ünnepsége alkalmán rendezett bemutatón nyolc út­ból Esztergomba látogatott. A törőkórus szerepelt. DOLGOZÓK LAPJA Tv-előzetes Nemzetközi stúdió Kisfilmek a nagyvilágból (kedd, 20­ 05). A népszerű so­rozatban ezúttal Az élő hegy­vidék című angol filmsorozat egyik epizódját, Az ókori Egyiptom művészete című ma­gyar ismeretterjesztő rövidfil­genetikus tudományos meg­közelítésben ismerteti meg nézőket a szülés folyamatá­val. Ünnepi Könyvhét 1976. (pén­tek, 20,45). A hagyományos könyvheti irodalmi összeállí­tet­és A változó Ázsia című tájban többek közt Rákosy olasz dokumemtumfilm-sorozat Gergely, Sütő András, Gelléri nyolcadik részét láthatjuk. Andor Endre, Devecseri Gá- Nemzetközi stúdió. Kilenc hor, Heinrich Böll és Vaszilij hónappal Helsinki után (szer- Bolov műveit, illetve írásainak da, 21,50). A hét egyik legér- részleteit hallhatjuk neves­dekesebb televíziós műsorának művészek tolmácsolásában. A ígérkezik ez az adás, amely­ műsor vendége Nyerges And­rek stúdióbeli vendégei: A. E. Bovin, az Izvesztyija politikai szemleírója, Dettmar Cramer, a Frankfurter Allgemeine Zei­rás, a műsorvezető Bányai Gá­bor. Ki tud többet.. ? szombat, , 16,05 és vasárnap 15,15). La­tung munkatársa, Marian Bankban is többször írtunk a Dobrosielski professzor, a len- Ki tud többet a Szovjetunió­gyei Nemzetközi Kapcsolatok TOit a Szovjetunióból? című Intézetének igazgatója és Rúg- vetélkedő korábbi eseményei­­gero Orfei újságíró. A műsort így A televízió a jelzett idő- Hajdú János vezeti, pontokban sugározza a há­ A Születésünk titkai című rom intézmény legjobban fel­sorozat nyolcadik részét és a­ készült négy-négy fős csapatü­­törtökön, 21,15-től mutatja be nak vetélkedését, amelynek so­­k televízió, íme, az ember­­rán eldől, kié lesz a fő­díj, a címmel. Dr. Czeiczel Endre Volga-kombi gépkocsi. A Harmadik határ című sorozat utolsó előtti epizódját csütörtökön 20.05-kor vetíti a televízió, Tévutak címmel. Oroszlányi zenetanárok az országos találkozón A kaposvári Liszt Ferenc Állami Zeneiskola május 20— 22-e között negyedik alkalommal rendezi meg a zeneiskolai tanárok országos kamarazenei találkozóját. Az ország leg­különbözőbb részein működő tizenhat zeneiskola Kapos­várra készülő képviselői között ott találjuk Juharos Róber­tet (fuvola) és Kasznár Józsefet (zongora) is, az oroszlányi zeneiskola tanárait, ők 20-án, az esti programban lépnek a közönség és a zsűri elé egy Prokofjev-szonáta és Szőllősy: Tre peza per Flauto e Pianoforte című művének tolmácsolá­sával. zenei Az országos találkozó programjában nyilvános kamara­tanítások — konzultációk — is szerepelnek. A művész-tanárok számára szervezett fesztivál a szereplési lehetőségen túl kitűnően szolgálja a résztvevők szakmai ismereteinek gyarapítását is. Gerencsér Miklós: Emléke tiszta (44.) Rettenetes hidegek dermesztették meg az orszá­got 1708—1709 telén. A pes­tis, a „fekete halál” terjedt. Ennek ellenére egyre Rá­kóczi minden gondja a sereg erősítése, egyúttal had­dip­lomáciai lépésekkel kísérlete­zik a méltányos béke érdeké­ben. Ami annyit jelent, hogy nem hajlandó engedni a nagyszombati feltételekből. Bécs pedig a maga feltételei­hez ragaszkodott. Annál in­kább tehette ezt, mert Ma­gyarországon szilárd hadásza­ti pozíciókat birtokolt, nyu­gaton pedig újabb­ veresége­ket mért a franciákra. De azért a császáriak sem érez­hették magukat lakodalom­ban. Nagyhatalmi nyak ellenére őket is erő fölé­súj­totta az ínség, soraikat ritkí­totta a pestis. Ezért nem si­ettek a katonai kezdeménye­zésekkel. Csak 1709 nyarán újultak ki ismét a harcok. Heister, a vén mészáros dühöngve ve­tette magát Dunántúlra. Ter­rorhadjárata révén or­szágrész egész nemességét er­a császár hűségére kényszeríti, a már osztrák kézen lévő he­lyek mellé Sümeget, rémet, Simontornyát. A Veszt­ku­rucok erejük és bátorságuk végső megfeszítésével küzde­nek. Bottyán János diadalso­rozattal ütött csorbát Heis­ter dicsőségén, kemény vere­séget mért az ellene küldött rácokra, Esztergom környé­kén az osztrák zsoldosokat kaszabolta a legjobb napjai­ra emlékeztető eréllyel. A le­gendás hős, a kuruc szabad­ságharc Bem apósa, táborban töltötte egész életét, ott is halt meg. Agyhártyagyulla­dást kapot, s 66 éves korá­ban, Tarnaörsön, parancsnoki sátrában fejezte be dicsőséges pályafutását 1709. szeptember 27-én. Megint csontrepesztő gekkel érkezett a korai hide­tés. Kiújult erővel dühöngött to­vább a pestis. Egyik siralmas hír a másikat érte. 1710. ja­nuár 3-án lefejezték Érsek­újváron az áruló Ocskay Lászlót. Dunántúlon végképp fölülkerekedett Heister, előle menekült a Tiszavidékre Es­terházy Antal másfélezerre fogyott, éhezéstől, fáradal­maktól elcsigázott seregével. Ebben a sötét helyzetben né­mi vigaszt jelent Rákóczinak, hogy szövetségese, Nagy Pé­ter cár, kiheverhetetlen ve­reséget mért a svédekre Pol­­tavánál. Bercsényi Miklóst­ Kassa megerősítésére küldte a feje­delem, maga pedig Érsekúj­vár felmentésére vállalkozott. Rákóczi Nógrádba vezette csapatait, s más erőkkel együtt Kallón hirdetett gyülekezőt ütközetre. Bajtársias pa­rancsnokhoz illően osztozott katonái nélkülözésében, fagyos földön hált, nyomorú­a­ságos kalyibában húzta meg magát a hóvihar elől. A Pol­­tavánál szétvert svédek közül néhány század a zsoldjába szegődött, lengyelek is csat­lakoztak hozzá, ezért nem­csak magyarul, de latinul, franciául is elmondta buzdító beszédét a csata előtt. Der­mesztő hidegben próbált lel­kesedést önteni a katonákba. Január 22-én reggel indult meg a kuruc sereg Kallóról Romhány felé, a Cserhát és a Börzsöny közt kanyargó Lókospatak völgyében­ szántan vetették magukat El­császáriakra. Karnyújtásnyira a voltak csupán a győzelemtől, amikor a katonák idő előtt zsákmányolni kezdtek az el­lenség táborában. Megint ki­csúszott Rákóczi kezéből a diadal. A Romhány—Vadkert térségében lezajlott eldöntetlen maradt, s ütközet mint ilyenkor szokás, mindkét fél magát tekintette győztesnek. E felemás kimenetel ellenére megnyílt az út Érsekújvárig és a fejedelemnek sikerült segítséget vinnie a nyugati főer­ősségbe. Amit csak nélkülözni tud­tak a vészes ínségben, azt átengedték Érsekújvár nyo­morgó védőinek. Maga a fe­jedelem is ott volt az élel­met szállító katonák között, nyeregkápáján hordva a ga­bonával teli zsákokat. Ilyen helyzetben talált rá a Bour­bon párti spanyol követ, aki elhozta Rákóczinak az Arany­gyapjas Rend jelvényét. Napról napra jobban sik a helyzet, vele együtt rom­az elcsigázott hadsereg hangula­ta is. Február 13-án kegye­lemre megadta magát a tel­jesen kimerült Lőcse. Krasz­­nahorkát viszont változatlan önfeláldozással védelmezte Andrássy György maroknyi serege, csak úgy, mint Kassát Bercsényi katonái. A fejede­lem elszánt sietséggel kelt versenyre az idővel. Erőt kel­lett gyűjtenie, e célból levo­nult az Alföldre. Udvarát Ceglédre helyezi, onnan Jász­berénybe, mozgósítani próbál­ja a hátország maradék erőit, egybegyűjtögeti a sereg ron­csait. Április elején megint Eger a székhelye, de itt sincs maradása az osztrákok közel­sége miatt, ezért Hevesre te­lepíti át udvarát. Nem könyö­rült rajta a tavasz sem, a várt kikelet helyett tovább tartott az ítéletidő, viharok, áradások nehezítették dolgát, ráadásul sáskajárás szakadt az ország nyakára. (Folytatjuk) 1916. május 16, vasárnap •­­ Új motel, elvadult táj „Elvadult tájon gázolok­­ ös, buja földön dudva, muhar“ jellemezhetem Ady szavaival azt a vad mezőt, amely az újonnan megnyitott komáromi motelt­­ övezi. Az épület szép, belső berendezése kellemes, korszerű. Ám sehol egy betű a homlokzaton, hogy milyen célt szolgál?! Alig nyílt meg, máris többször volt telt ház. Valamikor majd camping lesz, faházakkal, és más épületek­kel. Arra azonban ügyelni le­hetett volna, hogy a vendégek szebb környezetben közelít­hessék meg az ideiglenes szál­lást. Térdig ér a gaz, közte építési törmelék, rozsdás hor­dók (valamikor szigetelőanyag volt bennünk). Legalább gyom­irtóval permetezték volna le az egészet, és szántották volna fel... bizonyára nem jelentett volna nagy plusz költséget, mert így méltatlan a modern motelhez, rossz hírünket is költi! W. Tapasztalata Csehszlovákiában Háromnapos szakmai ta­pasztalatcserére mennek má­jus 25-én megyénk termelő­szövetkezeti szakvezetői Cseh­szlovákia legfejlettebb mezőgazdaságilag körzetébe. A gazdag programban — többek között — nagy hozamú tavaszi árpafajták tanulmányozása, a sósszigeti Kutató Intézet faj­tabemutatója, valamint a nyá­­rasdi JRD nyésztésémek szarvasmarha be­­tanulmányozása szerepel. Úttörőházi nyári előzetes Az esztergomi Révész Béla 23-ig harminc pajtás részvé- Úttörőház nyári terveit a telével a garami túrát. A vízi­­mozgalom 30. évfordulója je- úttörők vezetői pedig­ a me­­gyében állította össze. Váltó-­kete-tenger partján töltenek zajos programot ígér, majd kellemes napokat, gusztusban. A víziúttörők négy orszá­gos, s négy házi szervezésű nagy túrán vesznek részt. Jú­nius 7-től 10-ig tart majd az országos vízi találkozó, a­­ , Molnár-szigeten, ide két hajó jutalo­mtáborozáson legénységét várják az úttörő­házból. Csengertől Leninvá­­rosig hajóznak a tiszai résztvevői. Kiskunlacháza túra az országos vízi őrsvezetők rá. A ház képzőművész szak­körének a tagjai kiváló szak­­tevékenységükért jubileumi vesz­nek részt. Terveznek a nyár­ folyamán találkozót, régi szakköri vezetőkkel is. Az úttörőház hetedik bázisa lesz a vöröskői túrának, három­borának ad otthont. Zánkán TMPonkénti váltásban, hat. pedig augusztusban táboroz­nak majd a víziúttörők. Kellemesnek ígérkezik zebegényi állótábor, július 17-­­ től 23-ig. A csehszlovákiai, vági túrát a víziúttörők pat­ronáló jukkal, az esztergomi 317. sz. szakmunkásképző ifi­vezetőivel közösen tervezik. Az úttörőmozgalom jubi­leumára indítják május 21-től mincöt alkalommal fogadja a résztvevőket. Üzemlátogatást, városnézést, jubileumi kirán­dulást terveznek a túrába benevezőknek. Mindezeken túl tíznapos­ként! váltásban hét tábornak adnak otthont. Itt tartja megyei úttörőelnökség három a szaktáborát is, kiskönyvtáro­­sok, úttörőriporterek és nó­tafák adnak itt­­ randevút egymásnak. Tatabánya-bánhidai temető szanálása! Értesítjük az érdekelteket, hogy a tatabánya-bánhi­­dai temető (Dózsákert) területét lakásépítés és járulé­kos létesítmények beruházása céljából igénybe ves­­­szük­. A beruházás a temető teljes területének kiürítését te­szi szükségessé. Felhívjuk az elhaltak hozzátartozóit és minden érde­keltet, hogy a temető kiürítésével, a sírok megszünte­tésével, áthelyezésével kapcsolatos igényeiket a Ko­márom megyei Temetkezési Vállalat Tatabányai Ki­rendeltségén (Tatabánya IV., Babér u. 23. sz.) 30 na­pon belül jelentsék be. KOMBER

Next