Dolgozók Lapja, 1976. május (29. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
4 A Balassa Bálint Társaságról Egy emlékkiállítás ürügyén HARMADSZOR került új anyag az esztergomi városi könyvtár vitrinjeibe, mióta tavaly szeptemberben „Esztergomi könyv” címen elindítottak egy kiállítássorozatot. Afféle kis irodalmi múzeum ez. Először a helyi nyomdák és könyvtárak történetéből láthattunk bemutatót, aztán Révész Béla esztergomi indítású életútjának főbb állomásait ismerhettük meg. Most a Tiszaföldvári Múzeum Bányai Kornél gazdagodott vándorkiállításával a dokumentumanyag, amely a könyvtár, a helyi múzeumok és magángyűjtők, továbbá a Komárom megyei Levéltár „kincseiből” került ki. Ötven évvel ezelőtt készült a jegyzőkönyv az „Esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság” alakuló közgyűléséről — ez most az első kiállítási vitrin központi helyén látható. A nagyméretű szervezeti kereteknek és nagy céloknak — „a magyar kultúra emelése, Esztergom nevének felvirágoztatása” — Bányai Kornél és Féja Géza írói tehetsége és rangja adhatott volna határozott tartalmat. Csakhogy az ő haladó törekvéseik a vidéki és papi város társadalmi közegében legfeljebb rövid időre — és akkor is felemásan — érvényesülhettek. Hogy milyen közeg ellenében próbálkoztak, azt az esztergomi származású értelmiségiek is látták: „Általában nem tűri a vidéki társadalom, hogy a szokott színvonalból valaki kiemelkedjék, vagy kitörni is próbáljon. Ez a társadalom akkor boldog, nyugodt, ha semmi sem zavarja azt a víztükröt, amelyet lassan fülledt levegő pora lep be, s az idővel posvánnyá, rothadássá válik.” A Társaság egyetlen megjelent évkönyve (1926—28) — szert megjelenni. A tekintélyamelyből a fenti sorok valók —, valamint a későbbi sajtóvisszhangok is arról tanúskodnak azonban, hogy az ön- és társadalombíráló számvetésnél erősebb volt a hamis lokálpatriotizmus, amely bármit rendszer teljes diadalát ülte ...” A leginkább egyértelmű értékteremtést talán a tudományos szakosztály munkájában lehet keresni. Karöltve a már 1895 óta alapszabályszerűen hajlamos eredményként, ss működő „Esztergomvidéki Békerként felmutatni. Ezekben a Nészeti és Történelmi Társulatbeszámolókban felemásan kerál”, jelentős helytörténeti keveredik a haladó polgári és atatásokat folytatott. Azomoszklerikális-konzervatív elem, aztották Katona Istvánnak, igazi érték és a talmi, önjelölt magyar kritikai történetírás él a zseniskedés, a tudományos fő kiválóságának esztergomi vizsgálódás és a kritikátlan tömjénezés. Okokat, célokat elemző pontossággal azok tudtak körvonalazni, akik itt ugyan csak ideiglenesen éllakóházát, és születésének 200. évfordulóján ■— 1932-ben — emléktáblával jelölték meg. Egykorú adatok alapján rekonstruálták Balassa Bálintnek, de mint ide száműzöttek, életútjának az 1594-es eszterellemfelei az egész — Ady-i gomi várostromra eső utolsó értelemben — vidékies Ma- két hetét, házassági pereit Mgyarországnak. Bányai (és Féja) „szellemi forrongást akart kezdeni az erőszakkal fenntartott tespedés városában. Éltek itt művelt fők, ... ragyogni kezdett a szemük és lelkesen csatlakoztak... A pezsgés tetően is új, hiteles adatokat tártak fel, s lelkes hívei voltak annak a városi méretű összefogásnak, amelynek eredményeképpen 1938-ban felállíthatták Balassa szobrát. A Társaság második Balassaazonban nem tartott sokáig, az emlékülésén maga Babits Miemberek felénk indultak, majd a hatalom birtokosaira pillantottak és csöndesen elsomfordáltak... Bányai Kornél másik kísérlete a könyvkiadás volt. Itten rendezte sajtó alá, és helybeli nyomdában készítette el Örök arc című merész kötetét. Esztergomban indította el a Forrást, a folyamatosnak tervezett lírai antológiát ... — az Új Forrás 1972. évi l. számában emlékezett így Féja Géza, hály méltatta munkásságának a nagy költő meghatározó irodalomtörténeti jelentőségét. Éppen Babits bevonásával lehet fémjelezni a Társaság működésének második értékmérő mozzanatát. Babitsot — az Előhegy visszavonult „költőprófétáját” — valamelyest Esztergom kulturális életének tényezőjévé avatták. MÉG KÉT ÍZBEN, 1934 és ’35 nyarán rendeztek Babits AZ 1927-BEN, a vármegye- központú irodalmi estet, ...... , . .. .. .. háza nagytermében tartott a budapesti Vajda Ja-Móricz Zsigmond-estről is kétféle „könyvelés” készült: korabeli helyi sajtó, „szép látogatottságról, előkelő közönségről” tudósít, elragadtatott hangon nyilatkozva a „páratlan művészi élményről”. Csakhogy Féja Géza Szabadcsapatának idevonatkozó részletében az áll: „a terem kongott az ürességtől. A főispán, az alispán meg a polgármester hivatalos ügyben még reggel elutaztak. A papok influenzát kaptak... ezért az értelmiség sem merénos Társaság — többek között Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Laczkó Géza, Kárpáti Aurél — vendégszereplésével. Az ilyen kapcsolatokon keresztül — ahogy Bányai és Féja itteni működése révén is — az országra és Európára tekinthetett Esztergom értelmisége. Hogy mennyire óvatosan és milyen örökölt függönyökön-hályogokon át — ez a Társaság igaz történetének másik fele. N. T. DalosünnepsÉj Esztergmban Tavaszi dalos ünnepséget rendeztek szombaton Esztergomban a Komárom megyei úttörőénekkarok. A tanulók és tanáraik nagy szeretettel zeneszerzők, aki számos művet komponált az úttörők részére —, részt vett a kórusvezetők szakmai tanácskozásán, majd meghallgatta az együtteköszöntötték Balázs Árpád sok szép hangversenyét. A Erkel-díjas zeneszerzőt, aki „Labor” MIM kultúrtermében az úttörők ünnepsége alkalmán rendezett bemutatón nyolc útból Esztergomba látogatott. A törőkórus szerepelt. DOLGOZÓK LAPJA Tv-előzetes Nemzetközi stúdió Kisfilmek a nagyvilágból (kedd, 20 05). A népszerű sorozatban ezúttal Az élő hegyvidék című angol filmsorozat egyik epizódját, Az ókori Egyiptom művészete című magyar ismeretterjesztő rövidfilgenetikus tudományos megközelítésben ismerteti meg nézőket a szülés folyamatával. Ünnepi Könyvhét 1976. (péntek, 20,45). A hagyományos könyvheti irodalmi összeállítetés A változó Ázsia című tájban többek közt Rákosy olasz dokumemtumfilm-sorozat Gergely, Sütő András, Gelléri nyolcadik részét láthatjuk. Andor Endre, Devecseri Gá- Nemzetközi stúdió. Kilenc hor, Heinrich Böll és Vaszilij hónappal Helsinki után (szer- Bolov műveit, illetve írásainak da, 21,50). A hét egyik legér- részleteit hallhatjuk nevesdekesebb televíziós műsorának művészek tolmácsolásában. A ígérkezik ez az adás, amely műsor vendége Nyerges Andrek stúdióbeli vendégei: A. E. Bovin, az Izvesztyija politikai szemleírója, Dettmar Cramer, a Frankfurter Allgemeine Zeirás, a műsorvezető Bányai Gábor. Ki tud többet.. ? szombat, , 16,05 és vasárnap 15,15). Latung munkatársa, Marian Bankban is többször írtunk a Dobrosielski professzor, a len- Ki tud többet a Szovjetuniógyei Nemzetközi Kapcsolatok TOit a Szovjetunióból? című Intézetének igazgatója és Rúg- vetélkedő korábbi eseményeigero Orfei újságíró. A műsort így A televízió a jelzett idő- Hajdú János vezeti, pontokban sugározza a há A Születésünk titkai című rom intézmény legjobban felsorozat nyolcadik részét és a készült négy-négy fős csapatütörtökön, 21,15-től mutatja be nak vetélkedését, amelynek sok televízió, íme, az emberrán eldől, kié lesz a fődíj, a címmel. Dr. Czeiczel Endre Volga-kombi gépkocsi. A Harmadik határ című sorozat utolsó előtti epizódját csütörtökön 20.05-kor vetíti a televízió, Tévutak címmel. Oroszlányi zenetanárok az országos találkozón A kaposvári Liszt Ferenc Állami Zeneiskola május 20— 22-e között negyedik alkalommal rendezi meg a zeneiskolai tanárok országos kamarazenei találkozóját. Az ország legkülönbözőbb részein működő tizenhat zeneiskola Kaposvárra készülő képviselői között ott találjuk Juharos Róbertet (fuvola) és Kasznár Józsefet (zongora) is, az oroszlányi zeneiskola tanárait, ők 20-án, az esti programban lépnek a közönség és a zsűri elé egy Prokofjev-szonáta és Szőllősy: Tre peza per Flauto e Pianoforte című művének tolmácsolásával. zenei Az országos találkozó programjában nyilvános kamaratanítások — konzultációk — is szerepelnek. A művész-tanárok számára szervezett fesztivál a szereplési lehetőségen túl kitűnően szolgálja a résztvevők szakmai ismereteinek gyarapítását is. Gerencsér Miklós: Emléke tiszta (44.) Rettenetes hidegek dermesztették meg az országot 1708—1709 telén. A pestis, a „fekete halál” terjedt. Ennek ellenére egyre Rákóczi minden gondja a sereg erősítése, egyúttal haddiplomáciai lépésekkel kísérletezik a méltányos béke érdekében. Ami annyit jelent, hogy nem hajlandó engedni a nagyszombati feltételekből. Bécs pedig a maga feltételeihez ragaszkodott. Annál inkább tehette ezt, mert Magyarországon szilárd hadászati pozíciókat birtokolt, nyugaton pedig újabb vereségeket mért a franciákra. De azért a császáriak sem érezhették magukat lakodalomban. Nagyhatalmi nyak ellenére őket is erő fölésújtotta az ínség, soraikat ritkította a pestis. Ezért nem siettek a katonai kezdeményezésekkel. Csak 1709 nyarán újultak ki ismét a harcok. Heister, a vén mészáros dühöngve vetette magát Dunántúlra. Terrorhadjárata révén országrész egész nemességét era császár hűségére kényszeríti, a már osztrák kézen lévő helyek mellé Sümeget, rémet, Simontornyát. A Vesztkurucok erejük és bátorságuk végső megfeszítésével küzdenek. Bottyán János diadalsorozattal ütött csorbát Heister dicsőségén, kemény vereséget mért az ellene küldött rácokra, Esztergom környékén az osztrák zsoldosokat kaszabolta a legjobb napjaira emlékeztető eréllyel. A legendás hős, a kuruc szabadságharc Bem apósa, táborban töltötte egész életét, ott is halt meg. Agyhártyagyulladást kapot, s 66 éves korában, Tarnaörsön, parancsnoki sátrában fejezte be dicsőséges pályafutását 1709. szeptember 27-én. Megint csontrepesztő gekkel érkezett a korai hidetés. Kiújult erővel dühöngött tovább a pestis. Egyik siralmas hír a másikat érte. 1710. január 3-án lefejezték Érsekújváron az áruló Ocskay Lászlót. Dunántúlon végképp fölülkerekedett Heister, előle menekült a Tiszavidékre Esterházy Antal másfélezerre fogyott, éhezéstől, fáradalmaktól elcsigázott seregével. Ebben a sötét helyzetben némi vigaszt jelent Rákóczinak, hogy szövetségese, Nagy Péter cár, kiheverhetetlen vereséget mért a svédekre Poltavánál. Bercsényi Miklóst Kassa megerősítésére küldte a fejedelem, maga pedig Érsekújvár felmentésére vállalkozott. Rákóczi Nógrádba vezette csapatait, s más erőkkel együtt Kallón hirdetett gyülekezőt ütközetre. Bajtársias parancsnokhoz illően osztozott katonái nélkülözésében, fagyos földön hált, nyomorúaságos kalyibában húzta meg magát a hóvihar elől. A Poltavánál szétvert svédek közül néhány század a zsoldjába szegődött, lengyelek is csatlakoztak hozzá, ezért nemcsak magyarul, de latinul, franciául is elmondta buzdító beszédét a csata előtt. Dermesztő hidegben próbált lelkesedést önteni a katonákba. Január 22-én reggel indult meg a kuruc sereg Kallóról Romhány felé, a Cserhát és a Börzsöny közt kanyargó Lókospatak völgyében szántan vetették magukat Elcsászáriakra. Karnyújtásnyira a voltak csupán a győzelemtől, amikor a katonák idő előtt zsákmányolni kezdtek az ellenség táborában. Megint kicsúszott Rákóczi kezéből a diadal. A Romhány—Vadkert térségében lezajlott eldöntetlen maradt, s ütközet mint ilyenkor szokás, mindkét fél magát tekintette győztesnek. E felemás kimenetel ellenére megnyílt az út Érsekújvárig és a fejedelemnek sikerült segítséget vinnie a nyugati főerősségbe. Amit csak nélkülözni tudtak a vészes ínségben, azt átengedték Érsekújvár nyomorgó védőinek. Maga a fejedelem is ott volt az élelmet szállító katonák között, nyeregkápáján hordva a gabonával teli zsákokat. Ilyen helyzetben talált rá a Bourbon párti spanyol követ, aki elhozta Rákóczinak az Aranygyapjas Rend jelvényét. Napról napra jobban sik a helyzet, vele együtt romaz elcsigázott hadsereg hangulata is. Február 13-án kegyelemre megadta magát a teljesen kimerült Lőcse. Krasznahorkát viszont változatlan önfeláldozással védelmezte Andrássy György maroknyi serege, csak úgy, mint Kassát Bercsényi katonái. A fejedelem elszánt sietséggel kelt versenyre az idővel. Erőt kellett gyűjtenie, e célból levonult az Alföldre. Udvarát Ceglédre helyezi, onnan Jászberénybe, mozgósítani próbálja a hátország maradék erőit, egybegyűjtögeti a sereg roncsait. Április elején megint Eger a székhelye, de itt sincs maradása az osztrákok közelsége miatt, ezért Hevesre telepíti át udvarát. Nem könyörült rajta a tavasz sem, a várt kikelet helyett tovább tartott az ítéletidő, viharok, áradások nehezítették dolgát, ráadásul sáskajárás szakadt az ország nyakára. (Folytatjuk) 1916. május 16, vasárnap • Új motel, elvadult táj „Elvadult tájon gázolok ös, buja földön dudva, muhar“ jellemezhetem Ady szavaival azt a vad mezőt, amely az újonnan megnyitott komáromi motelt övezi. Az épület szép, belső berendezése kellemes, korszerű. Ám sehol egy betű a homlokzaton, hogy milyen célt szolgál?! Alig nyílt meg, máris többször volt telt ház. Valamikor majd camping lesz, faházakkal, és más épületekkel. Arra azonban ügyelni lehetett volna, hogy a vendégek szebb környezetben közelíthessék meg az ideiglenes szállást. Térdig ér a gaz, közte építési törmelék, rozsdás hordók (valamikor szigetelőanyag volt bennünk). Legalább gyomirtóval permetezték volna le az egészet, és szántották volna fel... bizonyára nem jelentett volna nagy plusz költséget, mert így méltatlan a modern motelhez, rossz hírünket is költi! W. Tapasztalata Csehszlovákiában Háromnapos szakmai tapasztalatcserére mennek május 25-én megyénk termelőszövetkezeti szakvezetői Csehszlovákia legfejlettebb mezőgazdaságilag körzetébe. A gazdag programban — többek között — nagy hozamú tavaszi árpafajták tanulmányozása, a sósszigeti Kutató Intézet fajtabemutatója, valamint a nyárasdi JRD nyésztésémek szarvasmarha betanulmányozása szerepel. Úttörőházi nyári előzetes Az esztergomi Révész Béla 23-ig harminc pajtás részvé- Úttörőház nyári terveit a telével a garami túrát. A vízimozgalom 30. évfordulója je- úttörők vezetői pedig a megyében állította össze. Váltó-kete-tenger partján töltenek zajos programot ígér, majd kellemes napokat, gusztusban. A víziúttörők négy országos, s négy házi szervezésű nagy túrán vesznek részt. Június 7-től 10-ig tart majd az országos vízi találkozó, a , Molnár-szigeten, ide két hajó jutalomtáborozáson legénységét várják az úttörőházból. Csengertől Leninvárosig hajóznak a tiszai résztvevői. Kiskunlacháza túra az országos vízi őrsvezetők rá. A ház képzőművész szakkörének a tagjai kiváló szaktevékenységükért jubileumi vesznek részt. Terveznek a nyár folyamán találkozót, régi szakköri vezetőkkel is. Az úttörőház hetedik bázisa lesz a vöröskői túrának, háromborának ad otthont. Zánkán TMPonkénti váltásban, hat. pedig augusztusban táboroznak majd a víziúttörők. Kellemesnek ígérkezik zebegényi állótábor, július 17- től 23-ig. A csehszlovákiai, vági túrát a víziúttörők patronáló jukkal, az esztergomi 317. sz. szakmunkásképző ifivezetőivel közösen tervezik. Az úttörőmozgalom jubileumára indítják május 21-től mincöt alkalommal fogadja a résztvevőket. Üzemlátogatást, városnézést, jubileumi kirándulást terveznek a túrába benevezőknek. Mindezeken túl tíznaposként! váltásban hét tábornak adnak otthont. Itt tartja megyei úttörőelnökség három a szaktáborát is, kiskönyvtárosok, úttörőriporterek és nótafák adnak itt randevút egymásnak. Tatabánya-bánhidai temető szanálása! Értesítjük az érdekelteket, hogy a tatabánya-bánhidai temető (Dózsákert) területét lakásépítés és járulékos létesítmények beruházása céljából igénybe vesszük. A beruházás a temető teljes területének kiürítését teszi szükségessé. Felhívjuk az elhaltak hozzátartozóit és minden érdekeltet, hogy a temető kiürítésével, a sírok megszüntetésével, áthelyezésével kapcsolatos igényeiket a Komárom megyei Temetkezési Vállalat Tatabányai Kirendeltségén (Tatabánya IV., Babér u. 23. sz.) 30 napon belül jelentsék be. KOMBER