Dolgozók Lapja, 1983. február (38. évfolyam, 27-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
13S3. február 11., csütürtök A sportfelügyelő Engedtessék meg, hogy egy sajátsütetű aforizma - félével kezdjem ezt a portrét: „a köznek talán jobb, ha nem az ember keresi a foglalkozását, hanem a foglalkozás talál az emberére.” Herczeg Gyula harminc éve szervezi, ja a komáromi irányítjárás és város sportéletét. Régi káderei máshova kerülve már a sportélet rangos veteránjainak számítanak. Ő mindössze ötvenéves. Csaknem egyenesen a helyi közgazdasági középiskolából szegődött e posztra, ahol előtte a diáksportkör elnöke volt. Annak idején az írásbeli érettségijéről is kihívták sportügyben, akkor még megtörténhetett ilyesmi.) A megyében senki nincs, aki ennyi időn át hivatásos sportvezető maradt volna, az országban is kevés, legfeljebb az OTSH kulcspozícióiban tartottak ki néhányat. Nyolc megyei felettese volt eddig és hét gazdája. Először a tanács mellett működő sportbizottság; ötvenhatban ez megszűnt, a járási művelődési osztályon foglalkoztak — mellékesen — a testneveléssel, díjas Herczeg Gyulát tiszteletsportvezetővé „fokozták le”, hivatalosan adóellenőr volt. Ötvenkét, végéig kormánybizottság irányította a magyar sportot, aztán öt éven át újból a tanács, mígnem kisütötték: a sport tulajdonképpen tömegszervezet, váljon el az államtól. Újabb öt év, és e titulust a „társadalmi mozgalom” elnevezés váltotta fel, hogy hetvenháromtól ismét a tanács kebelébe kerüljön a testnevelés, a réginél jóval szigorúbb keretek közé. Fejlődési folyamat volt-e ez,, vagy a szervezeti útkeresés kacskaringója, nem ide tartozik. Egy járás sportélete ugyanis csak mozaikdarab az összképben. De ez a részecske foglalja magában Herczeg Gyula három évtizedét — ami most a témám. — O — Vajon mi az, amit az iskolából kikerült difik annak idején vállalt: hivatás, szolgálat — vagy áldozat? Önkéntelenül jön a kérdés: — Megérte? — A napokban számítottam ki — feleli ő —, hogy a három évtizedből tizenhét éven át tanultam. Elvégeztem a ■ Testnevelési Főiskolát és az esti egyetemet, rengeteg tanfolyamra, szakmai iskolára jártam, ahogy éppen a körülmények megkívánták. És most töprengjek el azon, hogy ilyen önképzéssel a tanács más hivatalaiban meddig emelkedtem volna a ranglistán? — Akkor inkább fordítok a kérdésen: elégedett vagy? (Ehhez közbevetően egy megjegyzés: a „per le” egy portréban nem mindig ildomos, de nála magától értetődőnek érzem. Herczeg Gyula évtizedek óta tudósítja lapunkat a járás sportéltéről, hogy az ne maradjon írott nyom nélkül. Jó tulajdonság, érdemes energia-befektetés.) — Hosszú sor erre válaszolni. Ötvenévesen, amikor az ember tudja, hogy már végleg kikötött és nincs perspektívája, olykor kerekedik benne némi belső feszültség. Ilyenkor vannak cinikus elszólásaim, a szokottnál többet mérgelődöm, ha nem megy rendben valami. A sport örök küzdés, hiába jelzik feljegyzett eredmények, alapjaiban mégis megfoghatatlan és a sikerek gyorsan múlok. Az emlékek, élmények azonban megmaradnak. Ezekről aztán napokig beszélhetnék. — Röviden most is megteheted ... — Emlékszem, amikor az első szpartakiádokat szerveztük és a lányok nem merték a sportmezt felvenni, nehogy megszólják őket a faluban. Később többen NB-s játékosok lettek. Olyasmi is előfordult az ötvenes évek derekán, hogy csaknem pártfegyelmit kaptam, amiért az egyik falusi csapatban pap futballozott. Akkoriban kerékpárral jártam mindenfelé. Egyszer tilosba mentem vele, de volt egy szép nagy piros igazolványom, azt felmutattam a rendőrnek és ő tisztelegve elengedett. Nem panaszkodom, ma is kapok tiszteletet, méghozzá nem is csak így, tévedésből és jóindulatból, hiszen ismernek az egész járásban. Csakhogy valamikor engem akartak leitatni sokan, hogy sportelnökök vagy más tisztségviselők legyenek, újabban meg én fizetek a vendéglőben annak, akit egy posztra kiszemeltem, hátha oldottabb hangulatban elvállalja. — Ezek szerint ma nehezebb sportot csinálni, mint régebben. — Sportszerető emberek mindig lesznek, voltak és vannak, bár néha elszomorodom, mert egyre többször temetünk. Örökre elmennek régi, hűséges segítőim. De a mi járásunkban nem volt olyan település, még nagyobb puszta sem, ahol ne alakult volna sportkör, ez munkám Visszatekintve talán legnagyobb eredménye. Az egyesületek megtartása a nehéz, mostanában. Azelőtt különösen egy gazdasági vezető akkor is adott pénzt a sportra, ha ki nem állhatta, mert az üzem dolgozói vagy a szövetkezeti tagok megkövetelték. Ma az a vezető is nehezen ad, aki szereti a sportot, illetve arra ad, amit szeret. Megújuló napi harc ma megteremteni a sportolás feltételeit. Meggyőzés, rábeszélés, olykor kudarc. — A kudarc pedig fáj. — Jobban az emberben marad, mint a sikerélmény. Pedig volt ilyen és nemcsak újabban. Mennyit veszkődtem, valamikor, hogy Kisbéren legyen fedett létesítmény, hiszen üresen maradt egy hatalmas lovarda. Értekezletek tömegét tartottuk, néha már úgy volt, sínen van a doli, aztán mindig közbejött valami.. Évtizedeken át meglátszott ez Bakonyaka sportéletén, pedig olyan tehetségek születtek ott, mint Zsivótzky Gyula, a Jámbor testvérek, vagy Simó és Marosi válogatott kézilabdázók. — Miért kudarc, ha nem te tehetsz róla? — Azért csak az. És az is, hogy ezzel a KAC-cal nem megyünk semmire. Talán jól bevált a városi egyesület, nálunk, amióta közös a sportügy, nincs igazi gazda. Ez is azt mutatja, hogy a sportra nem lehet uniformist húzni, mindig igazodni kell a helyi körülményekhez. Városban, faluban, mindenütt. Ebből állt a három évtizedem, de éppen Komáromlján, alu .Jieceni élek, mit tagadjam, „bafarag éstunk”. Az egyesülés előtt volt NB I-es női kosárlabdacsapatunk, labdarúgásban, asztaliteniszben,női röplabdában, ökölvívásban az NB II-es szintet tartották a vasút, a lengyár és más üzemi sportköreink. Csak úgy mellékesen: Kajdi János nálunk kezdte az ökölvívást. — Jó, hagyjuk a kudarcokat. Kerek évfordulóhoz inkább ,a sikerek illenek. — Amint már mondtam, a mi járásunkban általánossá vált a sport. Ha néha itt, ott akadozik új, de volt, van és lesz .Néhány kiemelt dolog, nem dicsekvésképpen. Régebben, amikor Kisbéren még volt lovarda, országos lovas versenyeket, rendeztünk. Mi kezdeményeztük atlétikában az úgynevezett postaversenyt, hogy levélben közöltük az elért eredményeket, persze hitelesítve. A falusi szpartakiádban a komáromi járás mindig eljutott az országos döntőig. Az idén már kilencedszer jön majd április elején a Komarno —Komárom futás. Ha nem következik be valami törés, olyan rangja lesz, ennek az atlétikai világban, mint a kassai maratoninak. -Az emberi kapcsolatokat jobb egy portréban mellőzni, bár a munka, a közös ügy, az „egy szóból is megértés, hogy jó tudom, ne is mond”, néha belső rezgéseket kelt. Herczeg Gyula komáromi sportfelügyelő három évtizedében van valami, amire elfog némi irigység. (Barátok között ugyan ez nem illik.) De felőlem lehet olykor cinikus, szkeptikus, viselheti elégedetlenségét, rint egy keresztet, engem már nem téveszthet meg. Havasházi László Súlylökőeredmények Alig zajlott az országos ifjúsági fedettpályás atlétikai bajnokság, máris Budapest felnőtt bajnokságának adott otthont az Olimpiai Csarnok. Ezen a versenyen a tatabányai Elekes Tünde női súlylökésben 14.71 ír Hares .ércesményével a szombathelyi Horváth Viktória mögött,második lett, ugyanő a tízprófázó tavalyi bajnok, Hoffer József (TBSC) férfi súlylökésben 14.47-as eredményével , a negyedik helyezést érte el. Totótippek 1.Avellino—VeronaX 2 s.Ca ta nza r o—Sarn p d o r ia2 3.Genoa—CesenaX 1 4.Juventus—Fiorentina x 21 5.Inter—Torino1X fi.Arezzo—Milan2 7.Bari—AtrJamaX S.Bologna—FoggiaX 9.Catania—Lecce 1 X2 10.Cavese—Palermo1 11.Como—Perugia1 X 12.Pistoiese—Varese2 X 13.Samben.—CremoneseX 2 pótmérkőzések: 14.Udinese—AscoliX ? 15.Pisa—CagliariX 2 fi. Monza—Lazio1 2 \ .......— DOLGOZÓK LAPJA Küldöttközgyűlés az OBSK-nál Feladat az utánpótlás-nevelés „Az utánpótlás nevelése terén feltétlen előrelépést várunk. atlétika, ökölvívás, súlyemelés és labdarúgás sportágakban. Az utánpótlással foglalkozó szakembereknek az eddiginél hatékonyabb és jobb munkát kell végezniük, szakosztály-vezetőségeinknek pedig nagyobb gondot kell fordítani e fontos feladatra.” Az Oroszlányi Bányász idei küldöttközgyűlésén a sportkör beszámolójában (és a hozzászólásokban is) központi helyet kaptak az utánpótlásnevelés problémái. A két évvel ezelőtti közgyűlés óta tapasztalható visszaesésnek (néhány sportágban lassúbb fejlődésnek) a vártnál a fiatalokkal való nem megfelelő foglalkozás az egyik oka. Ellentétben áll ez azzal, hogy a tárgyi feltételek Oroszlányon a moszkvai olimpia óta jelentősen javultak. A hiba tehát elsősorban az edzők szakmai és pedagógiai felkészültségében, a munkához való hozzáállásban keresendő. ■ Több czló és vezető véleménye volt, hogy Oroszlány már megfelelően tud foglalkozni a tehetséges élsportolókkal, nem szükséges a „felfelé áramoltatás”. Ha mégis, akkor az eltávozottak helyére kapjanak ugyanolyan szintű játékosokat az OBSK szakosztályai, mert ez is jelentősen visszavetheti a fejlődést. Különösen a jobb napokat is látott atlétika szakosztálynál szembetűnő a visszaesés. szakosztály versenyzői a pontA versenyben számító magyar bajnokságokon helyezést nem értek el 1981—82-ben. Ezek a rideg tények. A szakmai feltételek javultak, jelenleg már nyolc edző irányítja a felkészülést. A vezetőség ennek megfelelően jobb eredményeket vár. Egyértelmű fejlődés csak a tömegsportban figyelhető meg. Folyamatosabbá, tartalmasabbá és szervezettebbé vált Oroszlányon a dolgozók, lakosság sportolása, a rendezvények száma is emelkedett. Egy jellemző adat: az úszásoktatás olyan népszerű volt, hogy bevétele nagyobb, mint a labdarúgó-szakosztályé. Továbblétpni elsősorban az üzemi bajnokságok szervezésénél, rendezésénél kell. Összességében a kép a létesítmény-helyzetet nézve biztató, a szakmai munkát, utánpótlásnevelést tekintve lehangoló. A mai pénzínséges világban ez a szerencsésebb helyzet, így könnyebb a javulás, a fejlődés. Az edzők tekintsék hivatásuknak munkájukat, legyenek pedagógusok is, ne csak szakmai irányítók. A küldöttközgyűlésen még sok érdekes kérdés, elgondolkodtató felvetés hangzott el. Figyelmeztető jelenség, hogy 15 —20 évvel ezelőtt sokkal több volt a társadalmi aktíva és a „sportot a sportért” csináló fiatal. A nyolcvanas évekre már „fehér hollók” a csak sportszeretetből dolgozók a nagyegyesületeknél. A kiöregedéssel, néhány lelkes sportszervező, intéző távozásával megint szegényebb lesz e sportélet Oroszlányban. • Mórocz Károly Teremkézilabda Hogy csaták Környén . A negyedik játéknapot bonyolították le Környén, a hagyományos Gerecse vidék téli kézilabda terem bajnokságon. Ezúttal élesedtek a küzdelmek, főleg a férfias és a fiú serdülők csoportjában volt több izgalmas, jó összecsapás. A férfiaknál bemutatkozott a Vértessomló együttese, s bár mindkét találkozóján vereséget szenvedett, jó benyomást keltett. Megszületett a torna eddigi legnagyobb meglepetése ist kikapó 1 a körinyei öregfiúk hosszú ideje veretlen gárdája. Az Oroszlányi Építészet csapata minden tekintetben jobb volt, Szabó Ferenc kapus pedig egyenesen remekelt. Eredmények: Tb. HIRTEX— Vértessomló 24:16(14:4). Legjobb dobók:Kiss J. 13, Bauer 1. 6, Dohai 2, ill. Batin 7, Hernicz 5. Oroszlányi Építészet— Környei öregfiúk 20:18 (9:5). Ld.: Krihó, Németh J. 5—5, Siller, Péterfi 3—3. Piszinger 2. ill. Wittmann 8. Hatarer, Tavárnay 3—3. Mózer 2. Oroszlányi Építészet—Vértessomló 20:19 (20:8).Ld.: Paszinger 8. Krihó 6. Hegedűs 5, Németh J 4, Boros 3, ill. Hernicz 8, Batin 4, Hadnagy 3, Glász 2. A női csoportban a megyei tanács együttese már bajnoknak tekinthető: előbb gólzáporos győzelmet aratott az IKV ellen, majd biztosan nyert a Szénbányák ellen is. A Szénbányák csapata a Gépkocsi Üzem ellen vigasztalódott. Versenyen kívül , játszik a Tb. HIRTEX, a Gépkocsi Üzem ellen játszott volna, de az ellenfél az előző vereség hatására nem állt ki. Így a hirdetések potyára utaztak Környére. . Eredmények: Tb. Szénbányák—Gépkocsi II. 23:1 (11:1). Ld.: Pauliné 14. Csajbókné 7, Pintér 2. Megyei Tanács—Tb. IKV 21:2 (10:1). Ld.: Rischákné 12, Krisztné 5, Mészáros I. 2, ill. Ivánné 2. Megyei Tanács— Tb. Szénbányák 20:12 (12:8). Ld.: Rischákné 14, Krisztné, Mészáros I. 2—2, ill. Csajbókné 6, Pauliné 4, Pintér 2. A fiú serdülőcsoport eredményei: TBSC II—Tarjáni isk. 21:13 (10:7). TBSC I—Környei isk. 15:15 (6:8). Tatai Vaszary isk.—Tarjáni isk. 24:15 (13:8). Tb. II. sz. Kertvárosi isk.—Tb. Sziklai isk. 27:10 (14:7). Körmiei isk.—T. Vaszary isk. 19:18 (11:5). TBSC I— Tb. Sziklai isk. 13:11 (2:7). TBSC 11.— Környei isk. 17:14 (9:8). Tb. Kertvárosi isk.—T. Vaszary isk. 18:17 (10:8). Vasárnap a zárófordulót bonyolítják le Környén. A Győrött folyó Duna-Kupa küzdelmeiben a hét végén nem szerepeltek csapataink, szabadnaposak voltak. Felkészülési kupát nyert a KOMÉP Hernádi leütése elzúg az egyszemélyes dunaújvárosi sánc mellett A bajnokság tavaszi idényére való előkészületek jegyében öt férfi röplabdacsapat részvételével „felkészülési kupa”tornát rendeztek Dunaújvárosiban. A KOMÉP jó erőnlétről, kielégítő formáról tett bizonyságot, hiszen a négy mérkőzésből hármat megnyert. Ezután edzőmérkőzésen hazai pályán, fogadta a magyar válogatottat és egy szettet meg is nyert. A dunaújvárosi torna részletes eredménye. BKV Előre—KOMÉP SC 2:1 (—9, 11, 10). KOMÉP (valamennyi mérkőzésen): Pető, Pócz, Fekete, Szauter, Szegedi, Hernádi. Cserék: Lovas, Varga, Fink, Hodop, Szombath. Edző: Sándor Péter. Az első játszmában végig a KOMÉP irányította a játékot, a fővárosiak csak végén tudtak szépíteni. A máasodik és a harmadik játszmában a fővárosiak voltak fölényben, hiába próbált erősíteni a KOMÉP. KOMÉP SC—Bakony Vegyész 2:1 (10, 3, —12). Az NB II-es csapat ellen az első két játszmát biztosan nyerte a KOMÉP. A harmadik szett már csak formális volt, tatabányaiak könnyedén játaszadoztak, ezért el is veszítették ezt. KOMÉP SC—Székesfehérvári Volán 2:1 (3, —11: 14). A székesfehérvári NB I-es együttes ellen pillanatok alatt 10:0-ra vezetett a KOMÉP, az első szettben fölényesen nyert. Végül mégis csak nagy harcban kerekedett fölül. KOMÉP SC—Dunaújvárosi Kohász 2:1 (3, —15, 12). A tornát rendező hazai együttes ellen is 15:3-as első játszmával kezdett. A második szett izgalmakban bővelkedett, végül a tatabányaiak győztek. A harmadik játszmát a KOMÉP már biztosan nyerte. További eredmények: Bakony Vegyész—Dunaújváros 2:1, Bakony Vegyész—BKV Előre 2:1, Bakony Vegyész —Székesfehérvár 2:1, Dunaújváros—BKV Előre 2:1, Dunaújváros—Székesfehérvár 2:1, BKV Előre—Székesfehérvár 2:1. A torna végeredménye: 1. KOMÉP SC 4 3 1 7:51 2. Bakony V. 4 3 1 7:5 7 ?>. Dunaújváros 4 f? 4. BKV Előre 4 2 2 ft 5. Székesfehérvár 4 - 4 4:1 ft