Dolgozók Lapja, 1983. február (38. évfolyam, 27-49. szám)
1983-02-03 / 28. szám
í PumiccvzeT VIADUKT JÜTERBOG TATAN VAN? ! A film mindenre képes. A művészet különleges törvényei szerint, ha túl sokat sivár,alig tud valamit, így aztán a Viadukt című alkotás egyetlen erénye az volt, hogy megmutatta, mi történik a vonatszerelvénnyel, ha felrobbantják alatta a hidat. Pedig a néző ezúttal nem a csodálatos felvételekre, hanem Matuska Szilveszterre lett volna kíváncsi. Csakhogy Matuska Szilveszter, mint jellem, kivonult a filmből. A film mindenre képes. Amit csak elképzel az ember, megmutathatja. Trükkfelvételekkel, vagy valóságban. Láthatunk katasztrófát, toronyházégést, lavinát, gyilkosságot. Nem tudom, hogy évente mennyi piros festék fogya a filmgyárakban (folyik el vér helyett), de minden bizonnyal tetemes mennyiségről beszélhetünk. Matuska Szilveszter égi jelekre hivatkozva követte el merényletsorozatát. Jüterbog és Ansbach után robbantotta fel a biatorbágyi hidat, ahol 22 ember lelte halálát, tizennégyen súlyosan megsebesültek. Érdekes dolog, hogy mindenki elfogadta a magányos tömeggyilkos teóriáját, pedig állítólag két társával együtt készítette elő Matuska a biai híd felrobbantását. Ezt vallotta egy prostituált, együtt töltötte az éjszakát aki a merénylővel a helyszínen. Ám a film szempontjából ez a kérdés csak másodlagos. Ki kéri számon a történelmi hitelességet, amikor a pszichopata jellemre kíváncsi? Aki nagyapja a mai terroristáknak aki egy Leo nevű szellemet nevezett meg bűntársául. Ez *>■» késztette őt a szemnvittek elkövetésére Az ég’, az embereknek adott fel a robbantás, az égés 1931. szeptember közepén hallatszik Matuska Szilveszter kezének mozdulatára. Néhány év múlva kezdődik a második világháború. Azt is sugallja film, hogy Matuska robbantásai talán ezt is előre jelezték. Csakhogy a Leónak embereket áldozott filmbeli és valóságos hősünk — ez nem a normális ember reagálása a társadalom bajaira. A háttérben pedig egy titokzatos Kovács úr segíti Matuska merényleteit. Ez a motívum sem kidolgozott a történetben. Arra a valóságos tényre utal, hogy Szilveszternek voltak kapcsolatai jobboldali körökkel, állítólag Gömbös Gyula, akkori honvédelmi miniszter is érintkezett... társaságával De ez csak történelmi dokumentum, Egon Eis filmíró nem tudott mit kezdeni vele. Matuska néhányszor, minden átmenet nélkül dühbe gurul, aztán folytatódik világfias viselkedése. Felesége, Herlinde Latzika, svéd filmszínésznő is csak szépségével tűnt ki. A film nem adott esélyt emlékezetes alakításokra. A beharangozás nyomán monumentális alkotásra készült fel a mozinéző. Aztán kiderült, hogy Jüterbog Tatán van, itt forgatták ennek a merényletnek a jeleneteit. Gondolom takarékossági okokból, de nem ez a baj. Ahogyan Jüterbog Tatára, úgy került Matuska Szilveszter a filmen kívülre. Ilyen meggondolások miatt jogosan állíthatjuk, hogy Várkonyi Zoltán Merénylet című alkotása Básti Lajossal a főszerepben igényesebb vállalkozás volt. Vaderna József Matuska Szilveszter szerepében Michael Sarrazin Kólótábor Baranyában Kólótábor nyílt február 2-én Pécsett. A rangos eseménynek a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző kara ad helyet. A rendező szervek szeretnék megismertetni a résztvevőket a magyarországi délszlávok táncaival, zenéjével, népviseleteiben és népszokásaival. A nagyszabású találkozó iránt érdeklődőik elsajátíthatják a sokácok, a bunyevácok és a szlovének táncát. Megcsodálhatják a baranyai bosnyákok és a lakócsai délszlávok népviseletét, előadást hallgathatnak a Dráva menti horvátok hiedelemvilágáról. A február 6-ig tartó ,,tánctábor” a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban tett látogatással ér véget DOLGOZOK LAPJA Kacérkodni tudni kell Nosza, rebbented meg azokat a kék szemeket, villanjon fel a csalafinta mosoly: a kacérkodás használ a lelkednek és a társadalmi kapcsolataidnak! — hirdeti a huszonhét éves Cynthia Kline, amerikai üzletasszony, aki „kacérkodásiskolát" nyitott.. Oldalpillantás, egy kedves mosoly, vagy egy gyengéd érintés — mindez kacérkodás is lehet. Az emberi mozdulatok nyelvének ismerete Cynthia Kline szerint elengedhetetlenül fontos. Ha valaki például keresztbe rakja karját maga előtt, feltehetően nem akarja, hogy zavarják. Hat hónapot töltött el „kacérkodással és megfigyeléssel”, mielőtt tanfolyamát megnyitotta volna. Kacérkodott és figyelt bisztrókban, áruházakban, buszmegállókban, szálloda-hallokban és liftekben. A washingtoni könyvtárban napokon keresztül tanulmányozta a ,.kacérkodás” címszó alatt összegyűjtött anyagokat. Megfigyelése szerint egyébként az ötven év alatti férfiak nem érzik meg, mikor kacérkodnak velük, míg az ötvenesek és idősebbek „rögtön kapcsolnak”. Persze, vannak tilalmak kacérkodásban is. Például: ne a kacérkodj azzal, akinek pénzzel tartozol. Lehet kacérkodni a barátokkal és a barátok barátaival — de sosem szabad túl messzire menni. Cynthia tanfolyamára jelentkezés van. Egy-egy túlóra tizenkét dollárba kerül. Hallgatóit gyakorlati tanácsokkal is ellátja, arra, hogyan lehet elindítani egy ismeretséget. Például így: „Maga úgy fest, mint egy hivatásos teniszjátékos!” A haladók akár bátrabban is kezdeményezhetnek. ..Beszélgessen velem!” 1983. február 3., csiltörtCR Gyermekrajzok, játékok Kecskeméten, a Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum országos pályázatot hirdetett Petőfi Sándor születésének 160. évfordulója alkalmából — a költő verseinek és életének egyes mozzanataihoz kapcsolódó rajzok, játékok 1‘szítésére. A beérkezett alkotás közül a legszebb 330-ból kiállítást rendeztek, s a legsikeresebb 36 mű szerzőjét egyéni díjakkal jutalmazták. A kiállítást március 15-től Kiskőrösön is bemutatják. Képünkön: kecskeméti tanulók a kiállításon. Filozófiáról népszerűen számára eléggé wnKUNK titokzatos és idegen világ a „tudományok tudománya’, a filozófia. Nem törvényszerű azonban, hogy ez így legyen, annál is inkább, mert tudatosan vagy öntudatlanul valamennyiünket foglalkoztatnak olyan kérdések, amelyekre a filozófiában lelhetjük meg a választ. Mi a lét és a nemlét? Megismerhető-e a világ? Mi dolgunk a világban? E kérdéseket az ember még a filozófia kialakulása előtt felvetette. A terremtésmondák, a mítoszok is ezekre a kérdésekre válaszolnak — természetesen a kor tapasztalatai alapján. E mítoszok nem oldhatták föl az ember félelmét a számára ismeretlen dolgoktól. Az ember tudásának, tapasztalatának gyarapodásával azonban meg kívánt szabadulni e félelmétől. Így alakult ki a filozófia. Nem véletlen, hogy Kisázsiában, Milétoszban jött létre az első filozófiai iskola. A fejlett kereskedelem, a hajózás, az utazások során szerzett tudás is hozzájárult ahhoz, hogy immár újszerű módon próbáljanak válaszolni az „örök” kérdésekre. Az én világom jelent meg Jirina sorozatban Popelova: A filozófia születése című műve. Bevezetőjében hogy az ember életben leírja, maradásának feltétele volt, hogy kérdezzen, tanuljon, tapasztalatokat gyűjtsön. Ismerteti a filozófia alapkérdéseit, majd a filozófia kialakulásának és első korszakának történetén keresztül mutatja be az emberiség nagy kérdéseinek első válaszait. Amikor egy-egy filozófiai problémát fölvetünk, többnyire úgy szoktuk kezdeni, hogy ezzel először a görög filozófusok foglalkoztak. Jogos tehát a témaválasztás, és rendkívül hasznos áttekintést jelent a korszakról mindazok számára, akik szeretnének megismerkedni az emberi gondolkodás és kultúrtörténet kezdeteivel. Véletlennek is tekinthető, hogy Popelova könyvével egyidőben jelent meg e sorozatban Hermann István műve: Az értelemig és tovább. E kötet írásainak többsége a rádióban hangzott el. Rendhagyó filozófiatörténetnek tekinthető, ugyanis nem egy-egy filozófus munkásságát ismerteti tételesen, hanem kérdéseket vet fel, és ismerteti a különböző korok gondolkodóinak válaszait. A könyvből megismerhetjük görög, római filozófia kérdéseit, a középkor, a felvilágosodás gondolkodóinak problémafelvetéseit, a klasszikus német filozófia, a marxizmus gondolatait, de természetesen nem maradnak ki a kötetből napjaink gondjai sem. A kérdésekre adott régi és mai válaszokból, valamint a közelmúlt új problémáinak megoldásaiból alakul ki ez a nagyléptékű filozófiatörténet. Azt hiszem, hogy a kíváncsiság az emberi természet tulajdonsága ma is. Kérdéseink ma sem kevésbé fontosak, és ahhoz, hogy válaszolni is tudjunk, hasznos megismerkednünk az elmúlt korok gondolkodóival. J' kíváncsi mindig Rendezők fi.........................—gyelmét szeretném felhívni e két könyvre, amelyek a Kozmosz Kiadó gondozásában jelentek meg. Elolvasásukhoz nem kell különösebb filozófiai műveltség, de alkalmasak arra, hogy utána ne érezzük idegennek, titokzatos tudománynak a filozófiát, hanem olyan eszköznek, amely segítségével jobban megismerjük a világot és önmagunkat. (T. A.) A tatabányai Úttörő- és Ifjúsági Ház minden bizonnyal eddigi legnagyobb rendezvényét bonyolította le szombaton. Annak köszönhetően mozgattak meg a meghívók csaknem ezer tizenévest, hogy az árpádosok ajánlott programjai „jó bulit”, mozgalmas estét ígértek. A sportbarátok napjaink egyik ,,száguldó riporterét’, Hámori Tibort faggathatták. A lassan 15. könyvénél tartó sportújságíró—író (most van megjelenés előtt a Quini-krimi) különleges kalandjai négy-öt „hétköznapi” ember életét is bőven kitöltenek: riport a pápával, találkozás Muhammad Alival, Pelével, Sammy Davisszel. körséta a hírhedt Sing- Sing börtönben . . . Emlékezetes sztorijai élőben még inkább hatottak. Párhuzamosan az író—olvasó találkozóval a zenét és táncot kedvelőknek is különleges élményben lehetett részük. A gimnázium Olympos együttese szép görög népzenét játszott, a szirtakit, a híres táncot is láthatták az érdeklődők. Az előtérben Tóth Gábor elgondolkodtató rajzai korunk problémáira figyelmeztettek. Ezt próbálta meg Dolák-Saly Róbert gitárosénekes is, aki műsora elején kijelentette: „Pesszimista vagyok. A sok optimista közé ilyen Pesszimizmusát és a is kell.” szövegét elnyomta az dalok erősítés, zavarta az érthetőséget a sok visszhangosítás. Nem illik ahhoz a műfajhoz a túl ,sok decibel, amelyet Dolák-Saly játszik. Az érem másik oldala: 4—500, zajongó, beszélgető fiatalnak lehet-e halkan játszani? A műfaj magyar,klasszikusai”. Zorán és Bródy többször bizonyították: lehet! ..Mellékműsorok” folyamatosan (ha lehet így rangsorolni) , cserebere és ügyességi-szellemi vetélkedő, szintén sok kíváncsiskodóval. Külön műsorszám volt a kabátkeresgélés a miniruhatárban, csak éppen ez nem volt tervezve. Az esti órák gondot okoztak a rendezőknek és az önkéntes rendezőknek (a gimnázium jelenlévő tanárai és néhány diákjuk) egyaránt. A „szórakozni” vágyók leleményessége nem ismert határt: a WC ablakához létrát támasztva szivárogtak be, akiknek az ajtón nem sikerült bejutni, de jöttek újra azok is, akiket egyszer már kitessékeltek. A magyarázat a nagy érdeklődésre a hátralévő két műsorszám is lehet: Kopaszkutya című film vetítése, utána az elmaradhatatlan (?) DISCO! Verekedés, baleset, szerencsére nem történt, de sokak kulturált szórakozást zavarta meg, rontotta el tomboló, ordítozó és 30—40 ittas fiatal. A kezdeményezés (minden hónapban más iskola rendez délutáni programot) nagyon jó, az Árpád Gimnázium is kitett magáért, ám egy idézet még ide kívánkozik: „Csak az a vég! — Csak azt tudnám feledni !” — mór»*"/; — Árpád-buli (mellékzöngékkel)