Dolgozók Lapja, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

4. oldal 1984. március 14., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXIX. évf., 62. sz. Fia­ta­lok egymás ItölöLt SZERDA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1,40 forint 5. oldal Lázár György Szabolcs-Szatmár megyében Lázár György, a Szocialista Munkáspárt Magyar­tikai Bizottságának tagja, Post­a Minisztertanács elnöke ked­den, a késő délutáni órákban Szabolcs-Szatmár megyébe ér­kezett. Nyíregyházán Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Tisza László, megyei tanács elnöke köszön­­­tötte a vendégeket. A Mi­nisztertanács elnöke ezt kö­vetően a pártbizottság szék­házának tanácstermében , a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának tagjaival találkozott. Meghallgatta Varga Gyula tájékoztatóját az országrész politikai, gazdasági és kultu­rális életének helyzetéről, az utóbi éveik ipari és mezőgaz­dasági termelési, gazdálkodá­si tapasztalatairól, a lakosság életkörülményeinek változá­sáról, továbbá a termelés kor­szerűsítését, a munkaerő­gazdálkodás racionalizálását, a foglalkoztatottság javítá­sát szolgáló tervekről. Ezután Tisza László szá­molt be a kormány elnöké­nek a csaknem 6110 ezres lé­lekszámú országrész közigaz­gatásának korszerűsítéséről, s ennek eddigi tapasztalatairól. Elmondta: a megyei tanács végrehajtó bizottsága már ko­rábban is adott át egyes ha­tásköröket a községi szaki­gazgatási szerveknek: tavaly például már 42 helyi tanács rendelkezett építésügyi ha­tósági, 58 ipar-, 23 pedig ke­reskedelmi iparhatósági ha­táskörrel. Lázár György látogatása szerdán, Szabolcs-Szatmár megyei körúttal folytatódik. Tanácskozás Napi bevásárlásainkról Az élelmiszeripari napi­­cikk-ellátás kérdéseiről tar­tottak kedden tanácskozást az élelmiszer-kereskedelem­ szakemberei a KPVDSZ ka­maratermében. Az ankéton — amelyet a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság, valamint a Magyar Közgaz­dasági Társaság közösen ren­dezett . Szigethi Gyula, a Belkereskedelmi Minisztéri­um főosztályvezetője emlé­keztetett rá, hogy az élelmi­szer-kereskedelem legfonto­sabb feladata ez évben is az ellátási színvonal szinten tar­tása. Fontos követelmény, hogy mindez a gyorsan válto­zó fogyasztói igényekhez al­kalmazkodva, és a gazdálko­dást javítva, a hatékonyság fokozásával valósuljon meg. A tervek szerint 1984-ben az élelmiszer-fogyasztás vár­hatóan differenciáltan zik: nő az egy főre jutó váltó­fo­gyasztás tej-tejtermékből, to­jásból, gyümölcsökből, bor­ból és sörből; nem változik zsiradékokból, burgonyából és kávéból; és valamelyest csökken húsból, húskészít­ményekből, cukorból és zöld­ségekből. A bolti értékesítésű élelmiszerek és élvezeti cik­kek mennyisége várhatóan 0,3 százalékkal növekszik, míg a vendéglátóiparban az értékesítés — összehasonlít­ható árakon számítva — há­rom-négy százalékkal csök­ken. Elengedhetetlen a kereske­­delmi vállalatok, szövetkeze­tek beszerzési mannájának javítása, mindenekelőtt jobb készletgazdálkodás. En­­­nek kapcsán Szigethi Gyula elmondta, hogy 1983-ban az ellátási problémák többsége nem áruhiányból, hanem az értékesítésében részt vevő vál­lalatok nem megfelelő kész­letgazdálkodásából fakadt. Egyes boltok nem gondoskod­tak megfelelő tartalékokról. Ez gyakran azzal járt, hogy a kínálatban nem jelent meg az előállított áruk teljes vá­lasztéka. Ugyancsak a rossz bolti rendelések okoztak né­ha hiányt a húskészítmények, a tejtermékek és a sütőipari áruk hét eleji és hét végi kí­nálatában. Kapolyi László hazaérkezett az NDK-ból Kapolyi László ipari mi­niszter március 11—13. között meglátogatta a tavaszi lipcsei vásárt. Ez alkalomból tárgya­lásokat folytatott Günther Kleiber, és Gerhard Weiss mi­­miszterelnök-helyett­esekkel, továbbá az NDK kormányának ipari minisztereivel. A tárgyalások során meg­állapodtak az ipari kapcsolatok továbbfejlesztésében, a szako­sítások és termelési kooperáci­ók bővítésében,­­ a műszaki­tudományos együttműködés új területekre való kiterjesztésé­ben, egyes kiemelkedő jelen­tőségű ipari technológiák kö­zös fejlesztésében, s az e terü­leten elért eredmények cseré­jében. Az ipari miniszter a lipcsei vásáron felkereste magyar kiállítókat is. Kapolyi­­ László kedden hazaérkezett, m és odaítélték az idei lipcsei nemzetközi vásár aranyérmeit. A keddi díjkiosztáson a ma­gyar termékek közül a MIKI Méréstechnikai Fejlesztő Vál­lalat és a Fővárosi Finom­mechanikai Vállalat optikai rétegvastagságmérő készüléke nyert aranyérmet. Hatásos a belső ellenőrzés A megyei tanács vb fórumán A gazdasági szervezetek, az intézmények­­­ életében mind nagyobb hangsúllyal szere­pel az ellenőrzés. Igazán hatásossá válik ez a tevékenység, ha a vállalatok, az üzem­ek, a szövetkezetek, az intézmények belső ellen­őrző szervei nem utólag, hanem menet köz­ben mutatnak rá a hiányosságokra. A gyen­ge belső ellenőrzés az illető szervezet veze­tési színvonalának a bírálata, örvendetes, hogy megyénkben az ellenőrzés hatásos — így foglalt állást keddi ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, miután megtár­gyalta a pénzügyi osztálynak az 1933. évi vizsgálatokról szóló jelentését. Lényegében befektetés nélkül és számottevően növelhető a gazdaságosság az erőteljesebb ellenőrzés­sel. A végrehajtó bizottság szerint mielőbb be kell tölteni a megyei tanácson az üresen álló ellenőri posztokat. Javítani kell a mód­szereket a komáromi, a kisbéri és a dorogi tanácsnál. Mindenütt különös figyelmet igé­nyel az anyagok kezelése a bevételezéstől a raktározáson át, a szállításig és a felhaszná­lásig. Növelné az ellenőrzések hatását, ha az ezzel foglalkozó szervek, osztályok, rendszere­sebben kicserélnék tapasztalataikat, mód­szereiket. Tárgyalta a testület a Közalkalmazottak Szakszervezete Komárom megyei­­ Bizottsá­gának tájékoztatóját a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeiről. Megállapítot­ta hogy­ a szakszervezet és a tanácsi veze­tés együttműködése hatásaként a körülmé­nyek kielégítőeit. A végrehajtó bizottság a tanács legköze­lebbi ü­lését március 29-re hívta össze. Áp­rilis 14-re időközi tanácstagi választást tű­zött ki 4 választókerületben, az elhunyt, el­­kolálzott és lemondott tanácstagok helyének betöltésére. A társadalmi munkával elért eredmények­ alapján a végrehajtó bizottság odaítélte a díjakat. Városok kategóriájában Tata 600 ezer, Tatabánya 400 ezer forint jutalmat ka­pott. A nagyközségek közül Lábatlan 400 ezer, Dorog (1983-ban nagyközség) 200 ezer forint­ jutalmat kapott. A kisközségek közül Héreg 250 ezer, Ete 150 ezer forintot érde­melt ki. Az 1984. évi alkotói ösztöndíjra benyújtott 36 pályázó közül, egyhónapos fizetés nélküli szabadság mellett 6000 forintos díjat kap. Novák I­ajos grafikusművész; 2—2 hónapi fizetés nélküli szabadság mellett havi 5000— 5000 forint díjat kapnak: Vaderna újságíró, Kollár György festőművész; József 1—1 hónapi fizetés nélküli szabadság mellett 5000—5030 forintos díjat kapnak: Pifkó Pé­ter levéltáros, Mihalovics Sándor tanár, Ka­kukk Tamás költő, Kádár Péter újságíró Tamási Péter fotóművész, , Kollár István fo­tóművész, Szabó István festőművész, Kán­tor János amatőr képzőművész és Nagyné Nyikos Anna népi szövő. 50 százalékos munkaidő-kedvezmény mellett 2—2 hónapra havi 3000 forintot kapnak. Popovics György tanár, dr Bárdos István közművelődési fel­ügyelő, Végvári I. János festőművész. Ugyanígy 2 hónapra havi 2500 forint díjat kap Gergely László tanár. Munkaidőn kívüli tevékenységre egy-egy havi 5000—5000 fo­rintot kap: Faragó Jenő mérnök, és Titkos Attila mérnök: Bérűé Mihály { Tárák és tartal­ék Vevőcentrikus törekvések A várakozó járművek hosszú sora — immár évek óta — megszokott látvány megyénk építőanyagot gyártó üze­mei előtt. A lábatlani vasbetongyár, az eternit- és az öt­téglagyár nem tud annyit termelni a kurrens cikkekből amennyit el ne­m vinnének (még „lábon”) a vásárlók. A­­ gyártóknak jó, ha elviszik a termékét, és nem kell vevő után futkosni. De az áldatlan helyzet, a kényszerű hiány­gazdálkodás őket is satuba fogja. A vásárló nyakába veszi a megyét, hogy diszpozíciót sze­rezzen téglára, gerendára, te­tőfedőre. Ha a Tüzép fogad­ja, befizeti az árát­. Követke­ző programja, hogy a gyár­hoz megy ütemeztetni az ép­pen soros építőanyagot. Ha ott is kapott időpontot, szál­lítót keres. A sikeres koordi­nálás után még korántsem bizonyos, hogy a jelzett na­pon valóban megérkezik a várva várt építőanyag, tortúra egészen addig folyta­­­tódik, míg fel nem épül a ház... Kedden azért ültek Tatabá­nyán tárgyalóasztalhoz Ko­márom megye építőanyag­gyártó üzemeinek képviselői a szállítókkal és a Tüzép ve­zetőjével, hogy közösen ke­ressenek megoldást a be­szerzés egyszerűsítésére. A szállítási bizottság legutóbbi ülésén állapodtak meg ab­ban, hogy az érdekeltek be­vonásával egyeztetik a lehe­tőségeket a gyártók, a vevők, a forgalmazók, szállítók igé­nyeivel. Nem volt könnyű, hiszen az előnyök, kívánal­mak nincsenek mindig szink­ronban egymással. A lábatlani vasbetongyár nemcsak megyénket szolgálja ki, mivelhogy egyes terméke­ket az országban csak egye­dül itt gyártanak. A vevők — ha van mit eladni a gyár­­­­­nak —, délután kettőig fizet­hetnek, és ha már előzetesen bejelentkeztek, este 8-ig vihe­tik el az árut. Az a legké­­­­sőbbi időpont, amíg kiszolgál­ják őket. Hétfőtől péntekig fogadják a kuncsaftokat. Szombat vasárnap a daru karbantartását végzik. Ilyen­kor a vállalati gmk rakodik vagonokba. A lehetőséget ezeken a napokon is meg tudják teremteni a közúti rakodásra­­, amennyiben az igények azt indokolják. Az eternitgyár —, ha ugyan lehetséges —, még szorosabb kívánalmaknak próbál eleget tenni. Egyetlen lévén az országban, palagyártó hiába növeli évről évre a termelé­sét, az igények mindig jóval előtte járnak. A hét öt nap­ján sem tudnak elég kispalát kiadni. Sokszor már délelőtt tíz órakor kénytelenek „le­húzni” a redőnyt. Hétvégi ki­szolgálásra ezért nem is vál­lalkozhatnak. Olyankor, a va­gonba rakodás (kézi erővel) a soros feladat. Csak egyetlen adat a fokozott kereslet ér­zék­el­te­tésére. Tavaly 25 ezer gépjármű fordult meg áru­ért a gyárban. A lábatlani cementgyár csak időszakosan küzd ha­sonló gondokkal. Építési sze­zonban két műszakban, ha szükséges, szombat, vasárnap is kiadják a zsákos cementet. A téglagyárak reggel 6-tól 2- ig szolgálják ki a falazó­­anyaggal, cseréppel a vevőket A korszerű üzemek — az igé­nyek szerint — szombaton is partnerek a kiadásban. Ápri­listól ismét hozzájuthatnak, ugyanis a rendkívül népsze­rű (költségkímélő) „művi”­ diszpozícióhoz a vásárlók. A Budapest-vidéki Tüzép­­ a ki­utalásoknak egy részét újból ebben a formában adja ki az érdeklődőknek. A helyzet — már ami a szállítás és összehangolását a kiszolgálás illeti —, egyelőre cseppet sem rózsás. Az építőanyagok drágulása óta nem­­ csökkent az igény megyensben, és a jóval ma­gasabb költségek fejében is ugyanolyan tortúra árán jut­nak a kívánt áruhoz az épít­tetők, min­t korábban. Ideá­lis az lenne, ha valaki magá­ra vállalná az egyeztetés gondját a vevő érdekében. Természetesen olyan módon, hogy az egyszerűsítés NE JÁRJON TÖBBLETKÖLT­SÉGGEL! A koordinátor szerepét be­­tölthetné a szállító vállalat (például a 18. sz. Volán), de akár a Tüzép is. Olyan vevő­centrikus alapon, ahogyan er­ről a törekvéséről a keddi tanácskozáson a Tüzép igaz­gatója tett tanúbizonyságot. magyar Rakják a hullámpalát Bemutatkozott az IH-Szövetség AZ IDEGENFORGALMI Hi­vatalok Szövetsége és TOURINFORM idegenforgalmi­­ információszolgálat első közös sajtótájékoztatóját tartotta kedden délelőtti a Duna Inter­­continentál szállodában a bel­földi turizmusban jelentős sze­repet betöltő megyei idegen­­forgalmi hivatalok tevékeny­ségéről, 1984. évi programja­ikról, az Utazás '84 kiállításon ajánlott kedvezményeikről, va­lamint a TOURINFORM koor­dinációs szerepéről. Jóllehet éve létezik, az IHSZ már két ez volt az első bemutatkozása. Bercsényi Vin­ce, a szövetség elnöke azzal in­­dokolta a ,,késést”, hogy en­­­nyi idő kellett a 19 megyei idegenforgalmi hivatal össze­fogásához, közös álláspont ki­alakításához. Ezúttal valóban tapasztalhattuk a törekvés né­hány eredményét. Láthattuk a szebbnél-szebb kiadványokat és szerényebb kivitelű ajánla­tokat (kivéve a sajátunkat, a Komárom megyeit pedig úgy tudjuk, készült valami­­­ ) Megtudtuk, hogy mindenhol nagy súlyt helyeznek a me­gyék fogadóképességének bő­vítésére. Az idén ar újabb szálláshelyek, szállodák, léte­sítmények bővítik a fogadási feltételeket. A programkínálat­ban 16 féle pihenést, szórako­zási, művelődési formát kínál­nak köztük újdonság a falusi üdülés. (A kínálatokból nem hiányzik a Komárom megyei). Szerencsés, hogy az ismert idegenforgalmilag szinte zsú­folt városokon kívül új terüle­teket is próbálnak bekapcsol­ni. A falusi üdülésnél szerepel Kisbér, Tardosbánya, a hegy­vidékinél Kesztölc,Klastrom­puszta, Várgesztes, az üdülés mellé kínálnak lovaglást, ar­borétum-túrát. Úgy érezzük, ez már a szövetség hatása, hi­szen új ötlet­ korábban kevés volt az Az országos kínálatból 150 programot az Utazás ’84 kiál­lításon kedvezményesen kínál­nak.­­ Padányi Ágnes, a TOURIN­FORM szerkesztőségének ve­zetője elmondta, hogy eddig közel 300 000 telefonáló érdek­lődésére válaszoltak. ÉVRŐL ÉVRE bővítik az információs szolgáltatások kö­rét. A vitában felvetődött, hogy ezt a szolgáltatást a jö­vőben megyésíteni kell, min­­den megyeszékhelyen az ide­genforgalmi hivatal hivatott az információs sára. komplex iroda létrehozá­felvilágosítást biztosítva. — vár —

Next