24 óra, 1991. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
Át kell alakítani a régi struktúrát! Dr. Freund Tamás országgyűlési képviselő felszólalása a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt módosító vitában A társadalombiztosítás az egész társadalom ügye, hiszen kihatással van az ország valamennyi lakójának egészségére, munkájára, életére. Dr. Freund Tamás, megyénk szággyűlési képviselője (SZDSZ-listán) szakemberként, azaz egészségügyi bizottság tagjaként, ellenzéki politikusként elemezte, „szedte ízekre” a kormányjavaslatot, s erősítette meg az SZDSZ koncepcióját. Íme véleménye, parlamenti hozzászólása: „Mindenekelőtt azt a kérdést kell feltennünk, hogy miért nem egy — a kötelező egészségbiztosításról szóló — új törvényt tartunk most a kezünkben. Emlékeztetem a tisztelt képviselőtársakat arra, hogy az egészségügy finanszírozása 1989 végén került át a TB- hez, azaz már akkor nyilvánvaló volt, hogy szükséges a kötelező egészségbiztosításra vonatkozó törvény megalkotása. Ezt a Nemzeti Megújhodás Programja is megerősítette. Most 1991. végét írjuk. El kellene gondolkodni azon, miért bizonyult képtelennek a népjóléti kormányzat arra, hogy másfél év alatt kidolgozza a kötelező betegbiztosításra vonatkozó törvényt. Az idő rövidségére nyilvánvalóan nem lehet hivatkozni. Másfél év elég lehetett volna, ha a koalíciós kormány megalakítása után a Népjóléti Minisztérium belső személyes csatározások helyett valóban hozzálátott volna az egészségbiztosításra és az egészségügy reformjára vonatkozó alapvető kérdések tisztázásához. De ez olyannyira nem történt meg, hogy még társadalombiztosítás további fejlesztésére vonatkozó országgyűlési határozat is adós maradt ezzel. Zárójelben jegyzem meg, hogy a bizottsági viták során többször — de sajnos hiába — hívtuk fel a népjóléti kormányzat figyelmét erre. Nem lenne olyan súlyos probléma az önálló egészségbiztosítási törvény hiánya, ha ez a törvényjavaslat megfelelően foglalkozna legalább a legalapvetőbb kérdésekkel. A helyzet azonban nem ez. Milyen kérdésekre kellene mindenekelőtt választ adnia ennek a törvénynek? 1. Ki a jogosult, azaz kire terjed ki egészségbiztosítás ?a kötelező 2. Milyen rá jogosult a szolgáltatásokbiztosított? Hogyan, milyen korlátok között veheti igénybe ezeket a szolgáltatásokat (pl. megválaszthatja-e az sát, ill. a kórházat, stb.)orvos. Ki fizeti és milyen módon a járulékot? (azaz a biztosított kötelezettségei.) 4. Milyen módon finanszírozza a biztosító a szolgáltatók egyes csoportjait (házi orvosokat, rendelőintézetben dolgozó szakorvosokat, kórházakat, stb.) Ezekkel a kérdésekkel ugyan részben foglalkozik a törvény, de nem ad kielégítő választ rájuk,vagy egyenesen elfogadhatatlanok a törvényjavaslatban foglaltak. Teljesen hiányzik a törvényben az alábbi alapvető kérdésekre a válasz: 5. A biztosító és a szolgáltató közötti szerződés alapvető kérdései. Így pl. a szolgáltatást nyújtó intézményeknek milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a biztosító szerződést kössön velük? Illetve, milyen esetekben bontható fel a szerződés. 6. Milyen fellebbezési lehetőségei vannak a járulékfizetőknek a szolgáltatókkal és a biztosítóval szemben? Másrészt a szolgáltatóknak az őket finanszírozó biztosítóval szemben? További lényeges kérdés: 7. Hogyan épüljön fel a biztosítás intézményrendszere? Hangsúlyozom, hogy ezzel még korántsem merítettem ki a tisztázandó kérdések sorát. Az eddig elmondottak újabb adalékot jelentenek ahhoz, hogy a népjóléti kormányzat vagy csak általános jelszavak megfogalmazására képes, vagy elveszik technikai részletekben, mint a pl. a háziorvosok új finanszírozási rendszere esetében. Ezzel szemben nem képes a népjóléti kormányzat a régi struktúrák tényleges átalakítására. Ennek az átalakításnak az alapvető kérdéseit és a megoldás lehetséges alternatíváit megfogalmazni, továbbá az egyes alapvető kérdésekben konszenzust megteremteni. Ezután arról a kérdésről kívánok részletesebben szólni: ki legyen biztosított? Ez a kérdés ugyanis korántsem csak az egészségügy belügye. A törvényjavaslat elfogadása esetén rövidesen tízezrek kerülhetnek aggasztó, beláthatatlan következményekkel járó helyzetbe. Gondoltak-e arra a törvényjavaslat készítői, hogy például mi lesz azokkal a polgártársainkkal, akiknek megszűnik a munkanélküli-járulékra való jogosultsága, és ezzel az egészségügyi szolgáltatásra szóló biztosítása is? Mi történik majd akkor, ha egy ilyen egyén vagy annak iskolás korúnál fiatalabb gyereke hirtelen megbetegszik, és netalán valamilyen műtétre lenne szüksége? Nem fogják megoperálni? Ha orvosetikai megfontolásból a kórház nem utasítja el az ilyen pácienseket, akkor a jelenlegi törvényjavaslat alapján — ha jól értelmezem — a kórházat terheli a költség. A törvény által alkalmazott módon gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy sok ezren ne kerüljenek tragikus vagy megalázó helyzetbe. A törvény előterjesztői bizonyára azt vélik megoldásnak, hogy az is biztosított lehet, akinek a szociális rászorultságát az önkormányzat megállapítja. Nyilvánvaló azonban, hogy mindig lesznek olyanok, akik annyira nem szegények, hogy ebbe a szociális kategóriába beleessenek. Például olyan fiatalok, akiknek már nem jár tovább a pályakezdők munkanélküliségéi q, de pl. az egy háztartásban élő szülők jövedelme miatt nem tekinthetők szociális szempontból rászorultnak. Ez csak néhány legnyilvánvalóbb, előre látható példa. Tragikus élethelyzetek sora azonban nem látható előre, továbbá az ezen a módon megalkotott törvények nem alkalmasak ezeknek a helyzeteknek a kezelésére. Alapvetően különbözik ettől az SZDSZ javaslatának a megközelítése. Álláspontunk, hogy minden magyar állampolgár járulékfizetés alapján jogosult legyen kötelező biztosításra. Hangasúlyozzuk, hogy azt kell részletesen szabályozni, hogy az egyes speciális esetekben ki fizesse a járulékot. Annyira alapvető kérdésnek tartjuk, hogy megmarad-e az állampolgári jogosultság, vagy sem, hogy név szerinti szavazást javasolunk ebben a kérdésben. Látnia kell az ország közvéleményének, hogy kik ragaszkodnak ahhoz, hogy a szociális biztonság legalapvetőbb eleme megmaradjon minden polgártársunk számára. Önök mmost mondhatják, hogy hónapok óta mást sem hallunk, mint, hogy az állampolgári jogosultság és a biztosítási elv nem fér össze. Ez azonban nem helytálló a kötelező biztosítás esetében. (A magánbiztosítás egészen más kérdés.) A kötelező biztosítás esetében a hangsúly azon van, hogy a biztosított számára egyértelműen meghatározottak a kötelezettségek és a jogosultságok. Egyrészt minden biztosított egyén járulékfizetésre kötelezett, de ezt a kötelezettséget átvállalhatja a költségvetés. biztosító intézet számára lényegtelen, hogy ki fizeti a járulékot, a tiszta gazdasági viszonyok szempontjából az a lényeg, hogy minden biztosított egyénhez kapcsolódik járulékfizetés. Másrészt pontosan megfogalmazódik a jogosultság — az, hogy milyen szolgáltatásra jogosult a biztosított, továbbá, hogyan kereshet jogorvoslatot, ha sérelem éri a jogait. Az előző rezsim alatt hiába deklarálták az állampolgári jogosultságot, valódi jogok és kötelezettségek helyett az állampárt adományaiban részesültünk. Ebből azonban nem következik, hogy a fürdővízzel kiöntsük a gyereket is. Hangsúlyozom hogy az állampolgári továbbá, jogosultság nem feltétlenül jelent ingyenes ellátást, ahogy a gyógyszer esetében is fizetünk hozzájárulást, az elképzelhető más esetekben is. De csak úgy, hogy senkit ne akadályozzon meg az ellátáshoz való hozzájutásban. Hangsúlyozom, hogy azokban az országokban, ahol nem mindenki biztosított, ott a lakosság felső rétegei maradnak ki a kötelező biztosításból, azaz egy adott jövedelemhatár feletti keresetűek magánbiztosítás révén jutnak ellátáshoz. Vagy egy bizonyos határ feletti jövedelemrész már nem számít bele a biztosítás alapját képező jövedelembe. Mivel a törvényjavaslat ezt a felső jövedelmi határt csak a 6 százalékos nyugdíjjárulékra és a 4 százalékos betegbiztosítási járulékra alkalmazza, a 43 százalékos társadalombiztosítási járulékra pedig nem, ezzel a magas jövedelműek számára sem kielégítő ez a törvényjavaslat. Azaz, nem biztosít megfelelő védelmet a legrosszabb helyzetűek számára, és nem teljesíti a magasabb jövedelműek várakozásait sem. A törvényjavaslat más rendelkezései is mutatják, hogy meglehetősen elszakadtak a törvény kidolgozói az élettől. A törvényjavaslat 4. paragrafusának a 6. bekezdése az utazási költségekhez adott hozzájárulás esetében így fogalmaz, idézem: „Nem jár támogatás abban az esetben, ha a biztosított választott orvosa nem a biztosított állandó lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat területén működik.” A törvény kidolgozói miként feledkezhettek el arról, hogy a magyar települések kb. 50 százalékában nincs helyben körzeti orvos. Az előbb idézett bekezdés alapján egy ilyen településen élő egyént még azzal is sújtaná a törvény, hog pl. a kórházba menetelhez nem járna támogatás az utazási költséghez. További átgondolatlan intézkedés a 25 napos betegszabadság bevezetése. Nem is titkolja a javaslat előterjesztője, hogy erre a TB bevételei és kiadásai közötti növekvő olló miatt kerül sor. Ez az intézkedés kb. 1,5 százalékos átlagos járulékemelést jelent. Elfogadjuk, hogy kényszerhelyzetben van a TB. Ez azonban nem ok arra, hogy a népjóléti kormányzat ne gondolja végig az intézkedései várható hatását. Ez az intézkedés igen nehéz helyzetbe hozhatja a kisvállalkozások és viszonylag kevés munkást foglalkoztató állami vállalatok egy részét — esetenként ugyanis akár 3-4 százalékos járulékemelést is jelenthet. A biztosítás lényege a kockázat megosztása— ez szűnik meg a táppénz 25. napjára. Ha nemcsak a TB bevételei szempontjából gondolta volna végig ezt az intézkedést az előterjesztő, hanem a vállalatok és a biztosított betegek szempontjából is, akkor arra is törekedett volna, hogy a várható mellékhatásokat enyhítse. Például — többek között — olyan konstrukció magánbiztosítási megjelenését ösztönözhette volna, amely csoportos biztosítást jelentene a táppénz első 25 napjára. A múlt héten a TB önkormányzati igazgatásáról elfogadott törvény átmeneti időszakra felügyelőbizottságot hoz létre. Ennek felügyelőbizottságnak a jogai között rendeletekre — a kormány vonatkozóan — azonban csak véleményezési jog szerepel, szemben a majdani önkormányzat egyetértési jogával. Ennek következtében gyökeresen más következményei lehetnek az előttünk lévő törvény módosítás nélküli elfogadásának, mint abban az esetben, ha rögtön létrejött volna az önkormányzat. Az előttünk lévő törvény 46. paragrafusa alapján szabad kezet biztosítanánk a kormányzatnak. Semmi biztosítékunk nincs az ellen, hogy esetleg olyan kormányrendeletek sora szülessen meg, amellyel sem a felügyelőbizottság, sem a leendő önkormányzat alapvetően nem értene egyet. Például gyakorlatilag minden belefér a „biztosítási kötelezettség részletes szabályai” I kategóriába, aminek a meghatározására szabad kezet kapna a kormány. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a záró rendelkezések között önálló paragrafusban szerepeljen, hogy a kormányrendeletek megalkotásához a TB Alap felett felügyeletet gyakorló szerv egyetértése szükséges. A felügyelőbizottság összetétele miatt, sajnos, ez sem jelent biztosítékot arra, hogy a járulékfizetők, azaz a munkáltatók és a munkavállalók érdekei megfelelően képviselve lesznek 1992- ben. Meggyőződésünk, hogy sürgető az önkormányzat mielőbbi létrejötte. Ugyanis csak ez biztosíthatja, hogy a döntésekben a szűk hivatali és pénzügyi érdek mellett megjelenhessenek a járulékfizető állampolgárok érdekei is.” Dr. Freund Tamás 1991. december 21., szombat Lesz-e béke az Olajfák hegye alatt? Bibliai tájakon — ma Jeruzsálem, Názáret, Betlehem — a Szentföld. A világon sehol sem várják jobban azt az üzenetet, amelyet egykor tettek közhírré: Betlehemből békesség van a Földön. De nincs béke az Olajfák hegye alatt. Názáret az evangéliumokban gyakran szereplő galileai város. Itt adta hírül az angyal Máriának Jézus születését, aki itt élt és nevelkedett 30 éves koráig. Názáret, ezerkilencszázkilencvenegy évvel később. A turistabuszok eltorlaszolják a szűk kis utcát, mely a Kihirdetés templomához vezet. A hagyomány szerint itt tudatta az angyal Máriával, hogy fia fog születni. A templom előtti téren a zarándokok angolul, németül, portugálul, lengyelül, magyarul, japánul beszélgetnek. De mielőtt bejutnának a templomba, vagy József műhelyébe, Fejszál előtt kell elhaladniuk. Az arab Fejszál előtt. Egy kőhajításnyira született és nőtt föl attól a helytől, ahol a keresztények minden elkezdődött. számára Most fából faragott jászolt árul a téren. Ó, bibliai Názáret! Már a rómaiak is vért ontottak néhány, a kopár meghúzódó házért. hegyeken Azután az arabok, a kereszteslovagok, a törökök, még Napóleon csapatai is. Fejszál elődei mindegyikükkel megcsinálták a maguk kis üzletét. És ma? Öntözőcsatornás zöldségföldek szarvasmarhafarmok, az állatok boxokban, gyümölcsöktől roskadó datolyapálmák. Bet Shean után már úttartászok, katonák, határőrállomás vár. Átengednek, ha megszállt területen vagyunk. 700 000 palesztin él itt, 1967 óta izraeli ellenőrzés mellett. Jerikó előtt, a kősivatag közepén, a buszmegálló betonépülete romokban, bombatalálat érte. Az út tovább Jeruzsálemen keresztül vezet. Jeruzsálem, Izrael fővárosa, három vallás szent városa. Az Olajfák hegyén (melynek lábánál, a Getszemáni kertben fogták el Jézust) lesztin gyerekek állnak paaz út mentén. Legtöbbször az intifada szót emlegetik amely megszabadulást, az iga lerázását jelenti. Betlehem, Jeruzsálemtől 7 kilométerre délre fekszik. Mikeás próféta már 700 évvel Jézus Krisztus világrajövetele előtt, Izrael majdani uralkodójának születési helyéül jövendölte meg. A Születés temploma előtti tér, délután. A szuveníreket árusító bódék vasrácsokkal körülvéve, a palesztin kereskedők sztrájkolnak. Már kilencedik hónapja. A tetőkön izraeli katonák posztolnak. A rendőrőrhelyeket három méter magas acélrácsok védik. A sziklabarlang, a Születés temploma alatt. Ahol 2000 évvel ezelőtt a jászol állt, ma aranyba csillag jelzi a helyet. foglalt Az olajilámpák égnek, tömeg, zsúfoltság, vakuk villannak, emlékképek készülnek. Imádkozásra, csendes tatra ma alig alkalmas ábra környezet. Egy civil az altemplomban titokban azt figyeli, nem rejtettek-e el bombát a szent helyen. S közben készülnek a karácsonyi éjféli mise tv-közvetítésére. Mert 1991. december 24-én is innen vár békeüzenetet a világ. (Ferenczy—Europress ) „Ha nem Noé bárkája — akkor micsoda ?" Dr. Roberts tovább kutat az Araráton Az ausztrál dr. Alan Roberts Sydneyben bejelentette, hogy a jövő nyáron visszatér Törökországba, hogy további kutatásokat folytasson Noé bárkája után. Az 58 éves tudós ugyanis — amint az annak idején bejárta a világsajtót — idén egy megkövesedett hajóroncsra bukkant az Ararát lejtőjén, 2000 méteres magasságban. „Még nem állíthatom teljes bizonyossággal hogy a maradványok Noé bárkájának roncsai — nyilatkozta —, de az bizonyos, hogy egy hatalmas hajóról származnak. A hajó orrát tatját, a bordázatot és a válaszfalakat egyértelműen fel lehet ismerni. Ha nem Noé bárkája —akkor micsoda?” Roberts nem régész, hanem történész, és abból indul ki, hogy az özönvízről és a jóségo« Noéról, szóló bibliai történet tényeken nyugszik.valóságos Sok tudóssal ellentétben — akik csak példabeszédnek tekintik az állatok megmentőjének történetét — dr. Roberts szilárdan kisüfi, hogy a legenda valóban megesett. Noé bárkájának felkutatására már eddig sok expedíciót indítottak. Az ausztrál tudós légifelvételek tanulmányozásával kezdte a feladat megoldását. Egy hajó formájú sziklaképződmény megpillantása után döntött úgy, hogy a helyszínen tanulmányozza az alakzatot A kutatás csak a nyári hónapokban lehetséges, mivel az év nagy részében a hegységet vastag hó borítja. „A hajó 171 m hosszú, ez a Bibliában említett 300 rőfnél, azaz 150 méternél egy kicsit nagyobb. Az építésihez — az írás szerint — sok vasat is felhasználtak és valóban, egy csomó vas csapszeget találtunk.” Az ausztrál történész lelet korát a bibliai eseméyek korának figyelembe ■ vételével 4500 évre becsüli A fa ennél sokkal rövidebb idő alatt is megkövül. Roberts több mintát vitt magával Ausztráliába, ahol a laboratóriumokban pollenanalízisnek vetik alá, hogy megállapíthassák a kövüle származásának pontos időpontját. „Ha kiderül, ban Noé bárkáját hogy valómeg, a 2000 méter találtuk magasságban fekvő lelőhely a világ egyik legfelkapottabb turisztikai célpontjává válik” — vélekedik a tudós Erre az esetre azt ajánlja, hogy építsenek a hajó fölé egy óriási csarnokot, hogy a leletet télen hessen tekinteni.is meg le (FEB) 2téRA*