24 óra, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-02 / 231. szám

1998. október 2., péntek RAFAEL BALÁZS Jegyzet Híd a jövőbe? Most úgy tűnik, lesznek partnereink a hídverésben C sz­erda éjjeli, csütörtök hajnali hír: Szlovákia eddigi minisz­­­­terelnöke, Vladimír Meciar leköszönt. A pozsonyi közszol­gálati televízió Hogyan tovább, miniszterelnök úr? című műso­rában jelentette be elhatározását, hozzátéve: nem várta ezt a hűtlenséget népétől. Elénekelt még egy szlovák népdalt, majd közölte, ugyanolyan szegényen, miként jött, távozik. És ment. Ahelyett, hogy most nekiállnánk rugdosni a döglött orosz­lánt, hogy komolyabban minősítenénk ezt a hamis politikai giccset, nézzünk előre! Legalább mi legyünk europerek, s vi­selkedjünk kulturáltabban, mint errefelé szokíts. Hiszen itt ágaskodik előttünk a híd a jövőbe - egyelőre csak képletesen. De most már tényleg csak rajtunk, demokratizálódni akaró magyarokon és szlovákokon áll, hogy nekilátunk-e az Eszter­gom és Párkány közötti, száz­éves, de ötvennégy éve csőn- _________________________ kán árválkodó Mária Valé­­ria-híd újjáépítéséhez. Most úgy tűnik, lesznek partnereink a hídverésben. Hiszen a horvátországi Mosz­­tárban, a vérzivataros évek végeztével el tudták kezdeni az ősi ellenségek a Neretvába robbantott Öreg-híd újjáépítését - éppen magyar közreműködéssel! És itt? Legkevesebb nyolc éve „nyomjuk” a híd ügyét mi, esztergomiak. Reméljük, or­szággyűlési képviselőnk is átérzi ennek a jelentőségét, s nem csak fővárosi polgármester-jelöltségére gondol. Nem csak arra, hogy négy-öt éve még „közgazdasági, technikai és közle­kedésszervezési szempontok” szerint elavult és felesleges do­lognak ítéltetett ez a rekonstrukció. Mert itt többről van szó. Meg kell értenie, amit annyian nem értenek, akik nem eszter­gomiak és párkányiak: ez a híd jóval több, mint műtárgy. Ez szabadságunk, önállóságunk, nyitottságunk jelképe. Parlamenti küldöttünk mai, fideszes miniszter- és pártelnöke jelen sorok írójának mondta a mellette való kampányolás so­rán, ez év májusában: „Semmi többre nem kérjük Esztergom lakosságát, mint hogy fogadja el Latorcai úr programját. En­nek lényege: hidat igen, gátat nem akarunk építeni! ” Ne feledjük: a pénz fele, nem romló euróban, megvan. Re­­­e­méljük, az adományozó brüsszeli bizalom sem inflálódik. És talán, szegény Vlado távozásával egyéb, képletes és valósá­gos gátjainkról is lehet normálisan tárgyalni. A kisgazdák megyei jelöltjei Szerdán délután öt órakor a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt ve­zetősége Tatabányán, A Közművelődés Házában sajtótájékoztatót tartott, ahol ismertették a megyei jelölteket. A rendezvényen részt vett Gyimóthy Géza országos alelnök. Polgármesterjelöltek: Pallagi Béla (Bajna), Petőcz Imre (Bana), Kovács Tibor (Csatka), Rezi Árpád (Dad), Hendrik István (Dömös), Gúla Sándor (Kesztölc), Ihász János (Kisbér), Bartus Gyula (Kisigmánd), dr. Gergely Ist­ván (Komárom), Szijj Fe­­rencné (Nagyigmánd), Tímár Tibor (Naszály), Barossné Bakos Erika (Úny). Hegyei közgyűlésbe: A Független Kisgazdapárt „vidéki listája”: Rezi Árpád (Nyergesújfalu, Dad), Juhász Tibor (Kocs), Tomcsák Gyula (Nagyigmánd), Baross Géza (Úny), Ihász János (Kisbér), Pallagi Béla (Bajna), Bartus Gyula (Kisigmánd), Szijj Fe­­rencné (Nagyigmánd), Petőcz Imre (Bana), Molnár István (Ács). Városi lista: Gúla Sándor (Esztergom), Somhegyi Lajos (Tatabánya), Dávidházy Miklós (Tata), Sá­rai János (Szőny), Balogh György (Oroszlány), Tóth Ig­­nácz (Esztergom), Bagó Iván (Komárom), Bálványos Mari­etta (Tatabánya), Likerecz Já­nosné (Oroszlány), Gyuribáky Zoltán (Agostyán). 1 24 Óra — Megyei Körkép Tovább gurul a kamionper Vásárlás, lízing vagy sikkasztás és csalás? Az ember, amihez ért, rendszerint abból igyekszik megélni. És mindenki arra törekszik, hogy minél jobban sikeredjék az anyagiakat szaporázni. Az egyik betéti társaság bérfu­varozói tevékenységet folyta­tott Ausztriában egy nemzet­közi fuvarozó vállalat számára. Ettől a cégtől P. J. elsőrendű vádlott 1993-ban egy Volvo tí­pusú nyerges vontatót és egy PEMA SAC típusú félpótkocsit bérelt, amelyeket behozott Ma­gyarországra. Adminisztrációs hiba(?) miatt a járművek forgalmi engedélyébe P. J. tatai lakos nevét jegyezték be tulajdonosként. Ezt kihasználva P. J. nemsokára eladta a járműve­ket kilencmillió forintért egy kft.­­nek, s ezzel egy időben tőlük lí­zingbe vette. Ezután még egy Renault vonta­tót is lízingbe vett, amelynek ér­téke 5 millió forint volt. Az oszt­rákoktól bérelt (már lízingelt) nyerges vontatót és félpótkocsit az év szeptemberében ismételten eladta, s lássanak csodát, ismét lí­zingbe vette a személyéhez ra­gaszkodó járművet. Aztán még lehetne sorolni to­vább az adásvételeket, illetve lí­zingelési manőverezéseket, mert volt még jó egynéhány. Közben színesedett a repertoár, kölcsönöket vett fel P. J., ahol a dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, kissé átverték P. J.-t. Ennek megnyugtató tisztázása még várat magára. Tény, hogy a Tatai Városi Ügyészség P. J.-t nem kevesebb, mint tízrendbeli bűncselekmény elkövetésével, míg társát, M. J. -t négy rendbeli törvénysértéssel vádolta, amelyek között szere­pel a különösen nagy értékre elkövetett, sikkasztás, az üzlet­szerűen elkövetett különösen nagy kárt okozó csalás, közok­irat-hamisítás stb. A Tatai Városi Bíróságon dr. Oláh Tibor büntetőbíró tanácsa igyekszik megnyugtató módon lefolytatni a bizonyítási eljá­rást, ami nem lesz egyszerű fel­adat, mivel egyre érdekesebb fordulatok jelentkeznek a tár­gyalások folyamán. Tisztázásra vár egyebek mel­lett az is, valójában miként ke­rültek az országba a nagy ér­tékű járművek, s egyáltalán ho­gyan lehetett azokkal fuvar­feladatokat ellátni hatósági en­gedélyek hiányában. Még sok más, zavarosnak látszó dolgot kell tisztába tenni. A tárgyalás folytatódik. B. E. A törpékből óriások lesznek Kilencezer szigetelőt kicseréltek - Nem gond, ha ráz a drót Az elmúlt időszakban sok bejelentés panaszolta a nyergesi pol­gármesteri hivatalban, hogy gyakoriak a váratlan, rövid áram­­kimaradások. Miskolczi József polgármester azonnali tájékozta­tást és gyors intézkedést kért Monostori Sándortól, az ÉDÁSZ Rt területileg illetékes esztergomi üzemének vezetőjétől. NYERGESÚJFALU Az üzemvezetőséghez huszonhét település tartozik, összesen öt­száz kilométer hosszúságú, 20 ki­lovoltos vezeték kanyarog ebben a térségben. Az ÉDÁSZ Rt. szakemberei a nyergesújfalui pillanatnyi áram­szünetek okait keresve elvégezték a kötések vizsgálatát kilencezer szigetelőt cseréltek ki. Többször tapasztalták, hogy ismeretlenek szándékosan rongáltak meg osz­lopot porcelán szigetelőt. Ha fúj a szél, sok magasra nőtt fa hajlado­zik a vezetékek magasságában. Ha egy-egy ág a dróthoz ér, a védelmi rendszer azonnal lekap­csolja a hálózatot. Ha a zárlat megszűnik, az automatika vissza­kapcsol. Az emberek többsége tudja, hogy az elektromos vezetékek alá nem szabad magasra növő fákat ültetni. Mégis gyakran megteszik. Ha valaki ezt esetleg szóvá teszi, gyorsan kész a válasz - ezek törpe fák. Aztán a törpékből óriások lesznek. Találkoztak a szakemberek „já­tékos” elméjűek produkciójával is: követ, féltéglát kötnek dró­tokra, és feldobják a vezetékre. Számolni kellett - milliókkal - a vezetéklopások káraival is. Már a feszültség alatt lévő hálózati ré­szek is tűntek el. A magas fák gallyazását nem tudták mindig megoldani kosaras autókkal. Nyergesújfalun illetve Lábatlanon egy tatai fakitermelő cég munkájára is szükség volt, Táton néhány fát alpinistának kel­lett megmásznia. Szintén az ÉDÁSZ híre, hogy megszűnt a lábatlani ki­­rendeltség. Az eddig ide tartozott telepü­lések - köztük Nyergesújfalu - lakói az esztergomi üzemveze­tőséget kereshetik meg gondja­ikkal, kérdéseikkel. F. K. Millióktól dagad Kocs kasszája Megtartotta a ciklus utolsó testületi ülését a kocsi önkor­mányzat, amelyen Pálfy Imre polgármester számolt be kép­viselőtársai és a megjelent polgárok előtt az elmúlt négy év­ben végzett munkáról. KOCS Sorra vette az intézmények működési feltételeinek javítá­sára tett intézkedéseket, anyagi támogatásokat. Szólt a közbiztonság megszi­lárdításával kapcsolatban arról a reményéről, hogy sikerül végre hosszú távra megoldani helyi körzeti rendőr kinevezé­sét. Négy év alatt sokat tettek az egészségügyi és a szociálpo­litikai célok megvalósítására, kiemelten az orvosi rendelők számának növelésére és a mű­szerezettség javítására. Összegzésként elhangzott a polgármester zárszavában:­­ Az elmúlt­­ választáskor célként a község gázellátásának megva­lósítását, a telefonhálózat kiépí­tését és a csatornahálózat meg­építését tűztük ki célul. Öröm­mel adhatok számot arról, hogy a vállalást túlteljesítettük. A gázhálózat, a telefonhálózat, a szennyvíztisztító és a csatorna­hálózat kész, és minden műkö­dik. Ezen beruházások együtte­sen mintegy 600 millió forintba kerültek. Elmondta még, hogy e nagy­­beruházások mellett sikerült több tízmilliós fejlesztéseket is végrehajtani. Ami nagyon lé­nyeges: az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil. A község vezetése az elmúlt négy év folyamán egyetlen fillér hi­telt sem vett fel, a fejlesztések költségeit naprakészen kifizet­ték. A beszámoló napján a köz­ségnek 55 millió 619 ezer forint készpénz áll rendelkezésére, amelyből a csatornaépítés még meglévő költségeit lehet fe­dezni. Adósságot nem hagynak hátra. (ádám) Tetanusz az állatoknál A tetanusz leginkább lovak­nál, sertéseknél és juhoknál fordul elő, a többi emlős állat csak ritkán betegszik meg. A betegség kórokozója a Bacilus tetani. Ez a bakté­rium főleg a talaj felületes ré­tegeiben majdnem mindenhol előfordul, különösen trágyá­zott földben, ahová az emlős állatok trágyájával jut. A tetanusz okozói külön­böző állatfajok, de az ember bélcsatornájában is szapo­rodnak és a bélsárral a külvi­lágra kerülnek, spórázásnak indulnak, és a spóra alakjá­ban hosszú ideig életképes ál­lapotban maradnak. A teta­nusz sebfertőzéses betegség, leginkább olyan sebzésekhez társulva szokott jelentkezni, amelyek könnyen jutnak földdel érintkezésbe, így megnyilalással, szembe lépés­sel, lábvégeken létrejött seb­zésekkel kapcsolatban jelent­kezhet. De ivartalanítás, fa­rokcsonkítás alkalmával ke­letkezett sebek is szennye­ződhetnek tetanusz-baktéri­umokkal. Ezek a baktériumok azon­ban csak olyan körülmények között tudnak mérgező toxi­­nokat termelni, ahol nincs je­len a levegő oxigénje, tehát zúzott, szakított és szúrt se­bekben. De az is szükséges, hogy a tetanuszbaktériumok­nak elhalt szövetek révén bő­séges táplálék is jusson, így gennykeltő baktériumokkal együtt való fertőzés esetén biztos, hogy fellép a tetanusz. A tetanusz a csontváz­izomzat merev görcsében nyilvánul meg, a mozgás fe­szessé válik, az állat nem tudja kinyitni a száját (száj­­zár), miközben az állat tudata zavartalan. Az ilyen állat a legkisebb zörejre is úgy rea­gál, hogy görcsös állapota fokozódik. Orvoslásnál igen lényeges, hogy a legkisebb gyanú ese­tén azonnal forduljunk állat­orvoshoz, hogy sebkimetszés útján meg lehessen akadá­lyozni a további toxinterme­­lést. A betegség elleni védeke­zés érdekében a fent említett sebzések esetén állatainkat te­tanusz ellen be kell oltani. ft1 I 3. oldal Traffipax Ma megyénkben délelőtt Kisbéren, a 81. sz. főúton, Környén, Tatabányán, a 100. sz. főúton, valamint az M1-es autópálya 72-es km­­szelvénye „B” oldalán, dél­után Kisbéren, Vértesszőlő­sön, Tatabányán, a Ságvári úton és az M1-es autópálya 92-es km-szelvénye „A” ol­dalán várhatók traffipaxos ellenőrzések. SzirénaHang Mobilizált elkövetők. Kedden délután öt óra kö­rül Nyergesújfalun, a Kossuth Lajos utcában lévő Budmil sportárubolt­­ban történt, hogy négy személy - két férfi és két nő - elterelte az eladó fi­gyelmét, és hamarosan négy szabadidőruhával gazda­gabban lépett ki az üzletből. A 67 000 forint értékű szer­zeményt egyszerűen kilop­ták a boltból, és autóba ülve indultak tovább. Egy sza­badnapos rendőr, arra ha­ladva a saját gépkocsijával, felfigyelt a gyanús kvar­tettre, és Tátról telefonon értesítette szolgálatban lévő kollégáit. Végül a mogyo­rósbányai őrsön sikerült ki­hallgatni a négytagú csapa­tot. Kiderült, hogy nagykő­rösiek mindannyian, és még hat darab, Esztergomból „beszerzett” női nadrágjuk is van a csomagban, plusz 50 000 forint értékben. Be­ismerő vallomásuk után a hivatalos eljárás megindult. Az elkövetők szabadlábon várják a folytatást. Gáz volt. Szerdán délben a környei Alkotmány utcá­ban gázbekötésen dolgoz­tak a szakemberek. Alig­hanem egy eltévedt csá­kányütés törhette el a már a földben lévő háromne­gyedes gázcsövet, amiből az üzemi nyomás alatt lévő gáz sivítva távozott. A forgalmat az ellenkező irányú sávba terelték a rendőrök, a tűzoltóság is kivonult, minden eshető­ségre készen. A gázosok szerelőkocsijából előkerült a lezáróelem, és 12.39-kor a gázömlést megszüntet­ték. A forgalom szempont­jából egyébként még vár­hatók gondok­­ a föld­munkák miatt. Október 1-jén nyílt a Palatin-üzletlánc legújabb tagja Tatabányán, a Bánhidai lakótelepen, az egykori munkaruházati bolt helyén. Az élelmiszer-és húsáruházat eddig is jól ismerhették a vá­sárlók, hiszen már korábban is hasonló jellegű bolt üzemelt itt. A láncszem a tizenhatodik a sor­ban, mely a Palatin-termékek saját üzleteként működik. Érdekesség, hogy a hagyományos árufé­leségek mellett hidegkonyhai készítmények, is kaphatók a boltban. I I

Next