24 óra, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-22 / 18. szám
Ill 2001. Január 22., hétfő VINCE ■NAPI PINCE SZEMLE A ZSIGMOND KIRÁLY BORLOVAGREND LEGENDÁJA „Mettül jobb bort iszol, attul lesz jobb véred” Szigorú normák szerint működik a borlovagrend. Mottója írásunk címe: középkori népdal két sora. Szűkebb pátriánkban a Zsigmond király Borlovagrend működik, legendáját Szőllősi Mihály nagymester ismertette a 24 Órával. Kétéves előkészítő munka után 1997-ben alakult meg Tatán a Zsigmond király Borlovagrend. Hogy miért kellett olyan hosszú idő, arra talán magyarázatot ad a követelmény. A rendnek rendelkeznie kell alapító oklevéllel, nagypecséttel, legendával, a tagok díszruhában vesznek részt a ceremóniákon, kell zászló, nagymedál, zászlósbor. Amikor mindez együtt van, akkor alakulhat meg maga a borrend. A különböző rendezvényeken láthatóak vagyunk a díszruhában, de a legendánk talán kevésbé ismert.- Vidékünkön az ember és a szőlő-bor kapcsolata félmillió évre tekinthet vissza, hiszen vértesszőlősi előemberlelet mellett a találtak szőlőmagot és levelet. Mintegy 2000 évesek azok a tárgyi és írásos emlékek, amelyek a rómaiak ittlétét, szőlő- és borkultúrájukat őrzik. Traianus császár építtette ki azt a védvonalat, amely ma is egyezik a történelmi borvidék határvonalával. Tudjuk, hogy Probus császár a harmadik században katonáival szőlőt telepíttetett. A honfoglalást követően Esztergom az ország fővárosa lett. A város és környéke az Árpádok alatt élte fénykorát. A királyi lakomákon bőségesen fogyott a szőlő, még inkább a bor. Borrendünk címermadara, a seregély a 12. században kelt vándorútra az arábiai szárazság elől északra, amely a Kárpát-medencében egyaránt volt Isten áldása - hiszen begyében új fajták magvait hozta -, és balsors is, ami a szüretét illeti. Azt kevesen tudják erről a madárról, hogy igen szervezett csapatokban él. Vannak felderítők, amelyek kiváló ampelográfusok, hiszen csak az érett fajtákat választják ki. Azután vannak figyelők, térítők és fogyasztók. A térítők verik le a szőlőszemeket, a fogyasztók pedig a földről csipegetik fel azokat. Azért vettük fel Zsigmond király nevét, mert megítélésünk szerint ő volt az első igazi hírvivője a neszmélyi bornak. A történelemkönyvekből tudjuk, hogy jó politikus volt, hiszen a Német-római Császárságig jutott 1414 és 1437 között. Amikor Tatán várat építtetett, felfedezte a környék borait. Utazásaira is a neszmélyi nedűt vitte. Az idilli kornak a török dúlás vetett véget. A korábban virágzó szőlőkultúra a környék településeivel együtt pusztult el. Neszmélyen például egy lakható ház volt 1552-ben. Gyenge vigasz, hogy a neszmélyi borral kétszer is meggyűlt a török baja. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős a janicsárokon aratott első győzelme után neszmélyi borral teli hordót veretett csapra. A másik történet szerint Pálffi István, a magyar csapatok főparancsnoka neszmélyi bor kortyolgatása után bátorodott fel 1597-ben úgy, hogy petárdás csellel foglalja vissza a tatai várat a töröktől. A petárdát ekkor használták először a harcászatban. A vár feljárójára három törökül jól beszélő magyar kéredzkedett fel szekerével éjszakára, mondván élelmiszert visznek Bécsbe, és félnek a magyaroktól. Hajnalban a petárdával berobbantották a várkaput, a környéken megbújó katonák pedig elűzték a törököt. Átmenetileg, mert később még nyolcszor cserélt gazdát a vár. A petárda később a seregély ellen is jól bevethető riasztó volt, továbbfejlesztett változata, a gázágyú ma is hatásosan működik. A török kiverése után a szőlőtermesztés újra felvirágzott. Mária Terézia idején már Európa minden országába szállították a neszmélyi bort. A klosterneuburgi apátságnak saját pincéje és szőlője volt Dunaalmáson, a bársonyosi bor még a pápa asztalára is felkerült. 1830-ban épült Neszmélyen gróf Zichy Miklós pincéje. A 14 ágú baji pince az 1832-ben készült 116 395 literes nagyhordóval, majd az annak a helyén felállított 74 830 literes Rákóczi-hordóval hirdette Eszterházyak és a bor dicsőségét.az Ennek a virágzó állapotnak a filoxéravész vetett véget. A szőlőterület a harmadára csökkent, a homokos területek termesztésbe vonásával a minőség is visszaesett. A peronoszpóra, majd a lisztharmat megjelenésével párhuzamosan direkt termő fajtákat is telepítettek. A monarchia széthullásával elvesztek az elsődleges piacok, a két világháború ugyancsak hátrányosan befolyásolta a szőlőtermelést. Egyetlen pozitívum, hogy a filoxéravészt követően terjedt el az olasz rizlingfajta, ami valójában francia eredetű, de nálunk lett igazi hazára. vel - A rendszerváltás után tíz évazt mondhatjuk, hogy Neszmély újra a magyar borászat fellegvára. A Zsigmond király Borlovagrend arra vállalkozott, hogy a kincset megőrizze, a kulturált borfogyasztást propagálja, s abban maga is örömét lelje. LEJEGYEZTE: VÉR VILMOS Szőllősi Mihály nagymester a tatai várban rendezett összejövetelen mond beszédet FOTÓ: JUSZTIN Zászlósbor Az olaszrizling a XIX. század végén került hazánkba. Az Ászár-Neszmélyi Borvidék fő fajtája. A neszmélyi bor - így az olaszrizling is - kemény, később érő típus. Hagyományos borászati technológiával négy-öt év elteltével mutatja teljes erejét, ekkor válik érezhetővé egyéni íze és zamata. A modern kezelés révén viszont már első évében is kiváló minőségű. Az olaszrizling a hűség és a megbízhatóság jelképe, ezért is választotta Zsigmond király Borlovagrendje zászlósborának. Híressé enyhén rezedaillata, keserű mandulára emlékeztető íze, különleges zamata, tüzes, kissé lágy, csodálatos harmóniájú bora tette. Az olaszrizling simaságán érzik a latinos műveltség és szőlőkultúra, Pannónia pallérozottsága. Mit isznak a sógorok? A világon majdnem 8000 szőlőfajta létezik. Ausztriában mindössze 33-ból készíthető minőségi bor. Ezeket a fajtákat törvényben rögzítették, és 57 000 hektárnyi területen termesztik, főleg a Duna mentén és a magyar határ közelében. A négy híres bortermelő vidék: Niederösterreich (Alsó- Ausztria) - a legnagyobb terület a Duna mentén, Burgenland - a Pannon-vidék a Fertő-tó körül, Steiermark (Stájerország) - legdélebbre a legkisebb terület, a legfinomabb borokkal, végül pedig Bécs és környéke. Az osztrák borkészítésnek 2500 éves hagyománya van. Erre utaló emlékeket találtak Wachau és Krems vidékén. A középkorban a szerzetesrendek, a kolostorok nagy szőlőültetvényekkel rendelkeztek. Napjainkban is szoros a AZ OSZTRÁK BORVIDÉKEK NAGYSÁGA Alsó-Ausztria 33 530 ha =58,76 % Burgenland 19 215 ha =33,67 % Stájerország 3 582 ha = 6,27 % Bécs 731 ha = 1,28% kapcsolat az egyház, a bor és a kultúra között. A melki apátságban például ma is borászkodnak. Belőlük gyümölcsös-fűszeres, hosszan eltartható borokat készítenek. Aki a Duna mentén halad, Bécs és Alsó-Ausztria borvidékeit érinti. Itt főleg fehérbor kerül a hordókba. A legismertebb fehérborok a zöld veltelini (Grüner Veltliner), a rizling (Riesling) és a rizlingszilváni (Riesling Sylvaner). A kékfrankos Jte*', (Blaufrankisch) és Zweigelt pedig a két legismertebb vörös. A leghíresebb palackok Wachauból, Kremstalból és Kamptalból származnak. A borkészítés központja: Wachau. A leghíresebb Duna-parti borvárosok: Spitz, Dürnstein, Loiben, Rossatz és Mautern. A jó minőségű borok címkéjén állami vizsgaszám szerepel. Bolti áruk kb. 100 schilling/palack. I Zöld veltelini A legjellegzetesebb osztrák szőlőfajta. Az összes bortermelő terület 36%-án ezt termesztik. A belőle készített bort fiatalon fogyasztják, de megfelelő tárolás mellett, hosszú érés után is kitűnő. Bukéja: zöld alma, grépfrút. H Rizlingszilváni Viszonylag új fajta, ennek ellenére a második legfontosabb szőlő. Korán érik. Bukéja: finom muskotály. I Rizling A fehérborok királynője. Csak kis területen termesztik Wachau, Krems és Kamptal vidékén. Testes, jellegzetes íze, savtartalma hosszú tárolást tesz lehetővé. Bukéja: sárgabarack, őszibarack, rózsa. I ZWEIGELT Bő termésű, a legnagyobb területen termesztett fajta. Bukója: gyümölcsös, meggy, cseresznye illatú. Kékfrankos A VIII-IX. évszázadban Nagy Károly nevezte el ezt a nemes fajtát „franknak". Burgenlandban termesztik. Egy kisebb területet itt „kékfrankos országnak” neveznek. Bukéja: sötét gyümölcsöké és bogyós gyümölcsöké. Buké: azoknak az aromáknak az összessége, amelyek a bor jellegzetes illatát adják. ■ DANUBIUS W Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szíjj Vince ügyvezető igazgató a kisüzemi töltőgépnél Szőlősgazdák figyelmébe Szakmai körökben jól ismert név a Danubius-Market Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tudhatjuk a társaságról, hogy kisgépektől a nagyüzemi gépsorokig áll a vásárlók rendelkezésére a szőlészet, borászat területén. Ebbe beletartoznak a zúzóbogyózók, a szivattyúk, a palackmosók, sterilizálók, a kézi töltő-, zárógépek, illetve üzemi töltő-, zárógépek, címkézők, öntapadós- és ragasztós változatban, zárjegy-ragasztók, szállítópályák, tartályok. A kínálat az apróbb árucikkekkel lesz teljes, ami alatt a kötözőszerszámokat, metszőollókat, a papírral bevont dróthuzaltól az automata kötözőgépekig sok mindent értünk. Miután most éppen a borfestések idejénél tartunk, a szőlősgazdák figyelmébe ajánlhatjuk a Danubius Market ál„Mindig-tele” inoxtartályokat, amelyek 100 literestől az 5000 literesig minden méretben, illetve űrtartalommal állnak rendelkezésre. A hordóban megérett bort érdemes ebbe átfejteni, mert az úszófedeles megoldás lehetővé teszi, hogy a bor ne oxidálódjon, ne törjön meg, hiszen nem kap levegőt, még folyamatos felhasználás mellett sem. Újdonság a Danubius Marketnél, hogy miután Tatán megszűnt az Agroker, néhány termék forgalmazását átvették, elsősorban mezőgazdasági kistermelőknek kínálnak MTZ-traktorokat, tárcsákat, a korábban megkezdett öntözőgép-értékesítés mellett. Forgalmaznak fóliákat, vadhálókat, kötöző- és bálazsinegeket, zsákokat. Érdemes felkeresni a bemutatótermet a Kocsi úton, megtekintett állapotban könnyebb a választás._______ipri tál forgalmazott szűrőket, szivattyúkat, a Cím: Tata, Kocsi út 2. • » (34) 384-366 • fax: (34) 384-412 e-mail: dmarket@elender.hu — ——_ 24 Óra - 7. oldal Fénylő Vince Névnapja alkalmából megkérdeztük Szíjj Vincét, a Danubius Market ügyvezető igazgatóját, vajon mit tud védőszentjével kapcsolatos szólásokról, szokásokról. Azt mindenki tudja, hogy ha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince. Ez az évszázadok alatt megfigyelt időjáráshoz kötődő szólás. Ugyanennek a variációja, ha Vince napján enged az eresz, ugyancsak kedvezni fog az időjárás a gazdag szüretnek. Ha tehát január 22-én süt a nap, bő szőlőtermés várható - kaptuk a választ, a folytatás azonban már valószínűleg kevésbé ismert. - Éppen a napokban kaptam egy meghívót a Szent Vince Borrendtől, Szegedről, akik vincevesszőmetszésre hívtak. Az idén az ország közepén, Ópusztaszeren tartják a hagyományt felidéző műveletet. Pontosabban, mire ezek a sorok megjelennek, már megtartották január 20-án. A hagyomány szerint a szőlősgazdák ilyenkor vesszőt vágtak, meleg szobában vízbe állították azért, hogy megnézzék, mennyi rügy hajtott ki. Ennek ismeretében végezték a metszést, és jósoltak az év bortermésére is. A Bács megyei Topolyán a kukoricatermésre jósoltak Vince napján, amilyen hosszú a jégcsap, olyan hosszú csövek lesznek. Mind a vincevessző metszése, mind a Vince-napi pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a latin vinum (bor) szóval való rokon hangzása révén. Miután Vince napja a farsangra esik, nem maradt el a Vince-napi vigasság sem. Ezt a hagyományt élesztették fel az Alföldön, de azt hiszem, hogy jómagam most nem leszek.ott, a névnapot itthon, családi, baráti körben ünnepeljük.______■ A Szőllősi Pincészet Neszmély gyöngyszeme Az Ászár-Neszmélyi Borvidék egyik legkiemelkedőbb szőlészeti-borászati vállalkozása a Szőllősi Pincészet. Megálmodója és létrehozója Szőllősi Mihály és felesége, Ágnes asszony. A pincét eredetileg gróf Zichy Miklós építtette 1830-ban. A helyreállítás már a Szőllősi család érdeme. A korabeli nemesi címerrel beégetett téglák a pince patináját, a természetes anyagok a hangulatát növelik. 360 hektónyi tölgyfahordó és 1500 hektónyi hűthető-programozható boracél tartály szolgál a bor émelésére, tárolására. Az alig két esztendeje alakult családi vállalkozás máris számos szakmai sikert aratott. A Neszmély-Melegeshegyi Olaszrizling, a Zsigmond király Borlovagrend zászlósbora, elnyerte a Magyar Borakadémia által szervezett zászlósborok versenyében a legjobbnak járó címet. Az országos Cserszegi Fűszeres Borversenyen a Szőllősi Pincészet aranyérmet és különdíjat nyert. Nemzetközi versenyen a ’98-as Chardonnay ezüstérmet kapott, a ’99-es Sauvignon Blanc ugyancsak ezüstöt hozott haza. Hasonló helyezésekben reménykedhetnek a Szőllősi Pincészet további büszkeségei: a Királyleányka, a Tramini, a Rajnai Rizling, a Rizlingszilváni. A pincészet híven őrzi a hagyományokat, ugyanakkor a legkorszerűbb szakmai módszereket alkalmazza, a legmodernebb berendezéseket használja a szőlészeti, borászati kultúra ápolása, erősítése érdekében. A Szőllősi Pincészet Neszmélyen előzetes egyeztetés alapján szívesen fogad csoportokat - legfeljebb 50-55 főig - borkóstolásra, borbemutatóra. Telefon/fax: 34/487-199, mobil: 06-209-809-735. ipr A pincészet udvarát muzeális értékű szőlőprés díszíti