24 óra, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-17 / 114. szám
2014. MÁJUS 17., SZOMBAT KRITIKUS SZEMMEL Kalendárium a hatvan évről A várossá válásának 60. évfordulójára kalendáriumot jelentetett meg az oroszlányi önkormányzat. A kiadvány figyelemre méltó elkötelezettséggel igyekszik bemutatni a ma már az európai újvárosok sorát gyarapító település építészeti és műemléki értékeit egykori és mai állapotukban. Ami az igényes kiadvány javára írható, hogy alkotóikkal együtt mutatja be a köztéri alkotásokat, a város jelképeit (Víztorony, Városkapu), pedig az utókor általában felszínesen érdeklődik a (város)építészet iránt. Pedig izgalmas felfedezéseket tehetünk Oroszlány esetében is: a város főépítésze Körner József és Schaefer Ferenc volt: előbbi neve ismerős lehet Tatabánya-Újváros megépítőjeként, vagy Várpalota - a szocreál keretei között kialakított - kisvárosi arculatának megteremtésében, amit sikerült elérni Oroszlányban is. A város megújult főterét 1954-ben Brenner János tervezte. Jelentős teljesítmény a Németh Pál és Tálos Gyula egykori vájárképző iskola épülete, amely szellemi rokonságot mutat az általuk tervezett salgótarjáni megyeházával és a szocreál egyik kiemelkedő alkotásai közé sorolják. Sok érték mellett megmentésre váró örökséggel is számolnia kell a városnak, például az egykori mozival. ■ V. T. OROSZLÁNYI KALENDÁRIUM ★ ★ [UNK] [UNK] [UNK] JELES Szánni való hálószövő A szuperhősök a nagy filmstúdiók és -forgalmazók legbiztosabb pénzforrásai. Annak, hogy ez belátható időn belül megváltozzék, csekély az esélye. Még akkor is, ha olyan hitvány produktumokkal állnak elő, mint A csodálatos Pókember 2. (A számozás senkit ne tévesszen meg, itt nem "klasszikus", hanem az "amazing" hálószövőről van szó.) Peter Parker (Andrew Garfield), a szerencsétlen diákból lett humanista és életmentő megszegi szerelme haldokló apjának tett ígéretét, merthogy nem képes lemondani a lányról. Ez lenne ünnepelt héroszunk legfrissebb őrlődésének tárgya, miközben készülődik a minden eddiginél veszélyesebb (naná...) ellenoldal. Hogy mitől nem működik a legújabb kaland? A zsúfoltságtól, a logikátlanságtól, a csapnivaló poénoktól, de leginkább a kiszámíthatóságtól, valamint az előre gyártott - és sajnos folytatásra kész - panelektől. Mindezt tetézik a kőbalta kimunkálásának egyszerűségét szem előtt tartó dialógusok, és a már túl jól ismert "megbántottak, ezért rossz leszek"-típusú antihős-karakterfejlődések. Valószínűleg érzi a rendező, Marc Webb is, hogy amit letett az asztalra, az bazári bóvli, amit egyféleképp lehet eladni: csillámporos csomagolással. Ez lenne a lángtengerbe boruló, leamortizálódó New York városa... ■ Barlangi PÓKEMBER 2. ★ GYENGE ★ KULTÚRA Egyszer csak betoppan... Krajcsirovits henrik Emlékidézés a festőművész műtermében Az idén lenne 85 éves Krajcsirovits Henrik. A tatabányai festőművész műtermében kedves és tanulságos emlékeket idéztünk fel. Mórocz Károly * A házigazda Krajcsirovits Henrikével, Kövesdi Mónika művészettörténésszel, Vörös László fotóművésszel és Csiszár Istvánnal, a Tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk a 2007-ben elhunyt festőművész tatabányai műtermében. - Elment Henrik, de maradt a műterem, a lakás ugyanúgy - mondja a feleség. - Sokszor érzem úgy, hogy egyszer csak beszoppan... - Már egy éve készítjük elő az emlékkiállításokat és a könyvet - tudjuk meg Kövesdi Mónikától. - Amikor a régi képeket nézegettük, többször is éreztük, mintha lenne még valaki itt a műteremben, aki segít a válogatásban. A tatai Eötvös-gimnáziumban a tanítványa voltam, imádtam rajzolni. Később több kiállítását is megnyitottam. Bárhol, bármikor találkoztunk, mindig kaptam tőle egy mosolyt, jó szót, biztatást. - Az ötvenes évek közepétől a hetvenes évekig a bánya, a bányász volt a legfontosabb témája Krajcsirovits Henriknek - emlékezik Csiszár István. - Sok képet rendelt tőle a bánya, ezek nagy része az irodákba került. Nap mint nap szemben ültünk az egyik emlékezetes festményével a kistanácsteremben. Különös érzés volt, hogy komolyan, szúrós szemmel néznek minket a fronton dolgozó bányászok, miközben mi a döntéseket hozzuk róluk. - Együtt fociztunk, kirándultunk és autóztunk a Skoda Felíciájával - mosolyog Vörös László. - Általános iskolában a tanárom volt. Nagyon szerette a gyerekeket, keményen bánt velük, de soha senkit nem bántott meg. Mindenkivel megtalálta a megfelelő hangot. Már akkor mutogatta a VH-es telepi műtermében, mit hogyan csináljak. Kedvet kaptam a rajzoláshoz, csaknem húsz évig jártam a szakkörébe. Egyszer fejcsóválva nézte egy rajzomat, majd javasolta, fordítsam meg. Megfordítottam, 180 fokkal. Mosolygott. Mondta, nem így kellene, a rajzlap üres oldalára gondolt, de aztán jobban megnéztük, és kisebb módosítások után így lett jó a rajz. Végül nem lettem képzőművész, fotózni kezdtem. Érdekes, most, hogy készítettem a reprókat a képeiről, újra elkezdtem rajzolni... Sok szó esik a Bányász Képzőművész Körről, Krajcsirovits Henrik emlékezetes mondásairól. „Ilyen legyen a barátnőd!” - mondta például egy gyengén sikerült portré láttán. „Elég erős az idegrendszered?” - kérdezte gyakran, mielőtt egy-egy tanítványának a rajzát radírozni kezdte. Minden beszélgetőpartnerem elismerően szólt a munkához való hozzáállásáról. „Olyan alkotásokat készítsetek, amelyeket nem kell megmagyarázni!” - ez is visszatérő gondolata volt. Gyakran éjfél után is égett a villany a műtermében, hiszen a tanítás után maradt ideje a festésre. Több mint 600 rajzról és festményről készült fotó az utóbbi hónapokban, ezekből a nemrég elkészült könyv „képes részében” 187 látható. - Hogy mit tanulhatott egy festőtől egy művészettörténész? - kérdez vissza Kövesdi Mónika. - Nagyon sokat, például a különleges kiállításmegnyitásokat. Élménypedagógia volt a javából, igazi interaktív komoly játék. A beszélgetés végén a házigazda kéri, egy percre menjünk át a lakásba, mutat valamit. A falon egy festmény, az utolsó, Horvátországban készült, a tengerparton, a címe: Naplemente. Szótlanul nézzük egy darabig, aztán elmosolyodunk. Ugyanarra gondolhatunk. Egyszer csak betoppan... Csiszár István, Vörös László, Krajcsirovits Henrikné és Kövesdi Mónika a műteremben, középen a művész egyik festménye Bányász apostolok és Hullámzó hegyek A tatabányai Bányász Hagyományokért Alapítvány, a Tatabányai Múzeum és a Jászai Mari Színház, Népház két emlékkiállításra várja az érdeklődőket. Bányász apostolok címmel május 30-án délután 5 órakor nyílik kiállítás a múzeumban, az ismeretlen művész 1946 és 1960 között készült alkotásai lesznek láthatóak. A Krajcsirovits Henrik kötetet Kövesdi Mónika művészettörténész mutatja be. Egy héttel később, június 6-án délután 5 órakor Hullámzó hegyek címmel nyílik kiállítás a Jászai Mari Színház, Népházban. itt A klasszikus, ismert életművel találkozhatunk, az 1961 és 2007 között készült képekkel, rajzokkal. Ugyanitt a Krajcsirovits-terem folyosóján a tanítványok alkotásaiból összeállított tárlat látható. A magyar zene egyik legnagyobb különce új forrás Dukay Barnabás zeneszerzőt látták vendégül A Vértes Agorájában Dukay Barnabás a szakértők szerint a magyar kortárs zene legnagyobb különcei közé tartozik. A Szőnyben született, Kisbéren nevelkedett alkotó tizenöt éves korában került el a megyéből, és - ahogy az Új Forrás keddi estjén mondta az Agorában - nem gondolt rá, hogy valaha visszatér. - Fiatalabb koromban minél messzebb akartam kerülni hazulról, de ez mára megváltozott. Nem akarok már elmenni sehova. És nem akarok semmit - foglalta össze jelenlegi ars poeticáját a 64 éves zeneszerző. Nem kell azonban szó szerint értenünk ezt a bizonyos „semmit”: Dukay inkább saját sorsunk elfogadásának fontosságára próbálta szavaival felhívni a figyelmet. Az Új Forrás májusi estjén Jász Attila látta vendégül Dukay Barnabást és alkalmi zenésztársát, Gadó Gábort. A rövid beszélgetést követően a duó improvizatív játékát élvezhette a közönség: a zongorán játszó Dukayt Gadó gitáron kísérte. Az Új Forrás Kiadó gondozásában pedig rövidesen megjelenik egy kötet, amelyben jelentős magyar művészek - például Kurtág György, Tandori Dezső, Tolnai Ottó - Dukay Barnabáshoz kötődő alkotásai is helyet kapnak a különböző zeneelméleti tárgyú írások mellett. ■ R. G. Jász Attila (balra) az est vendégeivel beszélgetett az Agorában 5 KRITIKUS SZEMMEL Elmebajnokság legokosabbjai Héthy Apor és Mádai Péter. A két név közül az utóbbi lehet ismerősebb, hiszen gazdája 1990-től parlamenti képviselőként is dolgozott, bár akkoriban kevesen emlékeztek arra, hogy ő volt a népszerű tévéműsor, az Elmebajnokság második helyezettje. Nekem is csak a retró tévé, azaz az M3 csütörtöki adása kapcsán jutott eszembe, amikor megismételték a több mint 30 éve sugárzott Elmebajnokság döntőjét. Az egykoron népszerű vetélkedő műsorvezetőjét Egri Jánost is jó volt újra látni, aki egy szürke stúdió fekete székében tudta színessé tenni a műsort. Visszafogottan kérdezett, s a válaszadókkal együtt gondoskodtak ismereteink bővítéséről, régi tudásunk felelevenítéséről. Akkor is, most is csak ámultam-bámultam, hogy milyen hatalmas tudással rendelkeznek a játékosok. Főleg a döntő résztvevői, amit a műszaki tudományokban is rendkívül jártas zeneművész, Héthy Apor nyert meg, aki egyetlen ponttal szerzett csak többet riválisánál. És tudják mit kaptak a győztesek? Egy-egy kortársak által készített festményt. Nem ám milliókat, meg lakást, meg luxus utat a jóformán semmiért. Kár, hogy ilyen sokat változtak a tévés vetélkedők, ráadásul a lehető legrosszabb irányba! ■ Palásti ELMEBAJNOKSÁG ★ ★ [UNK] [UNK] [UNK] JELES 5. a borosta, első a szakáll Nem állítom, hogy a zenetanárok táborát erősítem. Bevallom még csak azt sem írhatom, hogy a muzsika valamiféle gigászi nagykövete lennék, de egyet biztosan tudok: van két fülem és ugyanennyi szemem. Mindaz, hogy az 59. Eurovíziós Dalfesztivál győzteseként kihoztak egy olyan osztrák üdvöskét, akinek nemhogy hangszálai, de nemi hovatartozása is súlyos kétségeket hagy maga után, már a vicc kategóriába sorolandó. Amennyiben kicsit más szemmel nézzük a műsort és a folytonos megújulásra, valamiféle trendet meghatározó egyedi stílus keresésére helyezzük a hangsúlyt, azt kell mondjam a zsűri hibátlanul végezte feladatát. Sőt, valami olyan nagyszerű dolgot vitt véghez, hogy még jó néhány nappal a versenyt követően is a fesztivál van napirenden. Mára a különböző internetes portálokon terjengő szakállas viccek sora hosszúra nyúlt. Úgy tűnik, hogy a nyertes (Conchita Wurst) átrajzolta az osztrák és más nemzetek történelmét. A szakállas Sissy és Barbie után a parókában pózoló Chick Norris nyitott, de magyar és külföldi hírességek is megkapták a dús arcszőrzetet. Sovány vigasz: a színeinkben indult Kállay Saunders András „csupán” az ötödik lett. Ennyit ért a borosta. ■ W. Zs. EUROVÍZIÓS DALFESZTIVÁL 2014, DÖNTŐ ★ ★ [UNK] KÖZEPES