24 óra, 2021. április (32. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-08 / 80. szám
MEGYEI KORKÉP Úgy hiszed?! Fenyvesi Károly karoly.fenyvesi@mediaworks.hu A mi újság? kérdésre mondtam a tutit, vége a húsvétnak. A vonal másik végén régi kollégista szobatársam azonnal lecsapott egy Úgy hiszed?! felütéssel. Lakása még megvan Budapesten, de ideje nagyobb részét már csereháti szülőházában tölti. A faluban most csak másfél százan élnek. Barátom sokat olvas kézbe vehető könyvekből, illetve hív arról a drótos telefonjáról, amelyről engem ingyen tud csengetni. A vége a húsvétnak félmondatra cimborám érezhetően duma szándékával válaszolt. Jelezte, hogy valóban vasárnap volt a keresztények legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadásának napja. A múlt idő tény, de a húsvéti ünnepkör időszaka változatlanul élő A húsvéti ünnepkör változatlanul élő valóság valóság, és az volt gondolataival, szokásaival a magunk mögött hagyott hetekben is. Például a vasárnap előtti negyvenhatodik napon, hamvazószerdán kezdődött a virágvasárnap előtti szombatig tartó nagyböjt, a bűnbánat időszaka. A jelen? A húsvét ünnepétől számított ötven nap a húsvéti idő, amely vasárnap kezdődött, a hetedik vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart. Aztán a pünkösd utáni vasárnapon jön a Szentháromság ünnepe, majd a pünkösd utáni második csütörtökön az úrnapja. Rákérdeztem, hogy nem templomba járóként, mindezek hogyan jutottak az eszébe. Emberi volt a válasz. Egyedül érzi magát. Nyolcezer beoltott a tatai járásban MEGYEI INFORMÁCIÓ Kedden nagyjából 1800 ember kapta meg második oltását az orosz vakcinával Tatán, derült ki Michl József polgármester tájékoztatójából, amit a város közösségi oldalán osztottak meg. A tatai járásban a háziorvosok eddig 5 ezer, míg a tatai oltóponton 3 ezer járásban élő embert oltottak már be, ami azt jelenti, hogy a 40 ezres lakosságú járásból összesen 8 ezren kapták meg oltásukat is. A napokban 25 százalékkal csökkent a megyében az új fertőzöttek száma, de ez még biztosan nem hozható összefüggésbe a beoltottak arányával. Ezt követően még sűrűbbé válik az oltás a tatai ponton, ezért mindenki figyelje telefonján az SMS-t vagy értesítést háziorvosától - mondta a polgármester. Hozzátette: elkezdődött a szoptatós és várandós kismamák oltása is, őket Tatabányán oltják a kórházban Pfizer-vakcinával. Mindemellett a pedagógusok oltása is megkezdődött, akiket szintén Tatabányán oltanak be. A tatai óvodákban és bölcsődékben a beoltottak száma jelenleg 55 fő. Oltásra még 39-en várnak a pedagógusok közül. A bölcsődékben 72, míg az óvodákban 45 kisgyermekről gondoskodnak jelenleg. A Szociális Alapellátó Intézmény dolgozóinak 80 százaléka már megkapta az oltást, míg a szociális otthonban a dolgozók és gondozottak mindannyian átestek az első körös oltáson. Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere is hasonló jó hírről számolt be: az ünnepek alatt is folytatódtak az oltások a városban, ezzel mintegy 7 ezren kapták meg valamelyik vakcinát a járásban. G. D. V. Komáromban mintegy hétezren kapták meg valamelyik vakcinát 2021. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Dr. Kanász Gábor az orvoshiányról is beszélt Egységes orvosi ellátás a megyében Az orvoshiányról, a megyei kórház átalakításáról, és a megyei egészségügyi ellátás egységesítéséről is beszélt dr. Kanász Gábor, a Szent Borbála Kórház igazgatója és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő a Forrás Rádióban. A velük készített interjúból szemezgettünk. Goletz Deák Viktória szerk.kom@mediaworks.hu MEGYEI INFORMÁCIÓ Dr. Kanász Gábor januártól vezeti a tatabányai Szent Borbála Kórházat. A 24 Óra többször is megpróbált interjút készíteni az esztergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgatói székéből érkezett főorvossal, de vélhetően a járványhelyzet miatt megnövekedett teendői miatt eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Nemrég azonban dr. Kanász Gábor megszólalt a nyilvánosság előtt és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselővel a Forrás Rádió vendégeként beszélt a megyei egészségügyi ellátást érintő tervekről. Az interjúban a főigazgató többek között arról is beszélt, hogy Tatabányán hányan nem írták alá az új munkaszerződésüket. - Minden kórházat sújtott az átszervezés, az új szolgálati jogviszonyba való áttérés - mondta dr. Kanász Gábor. - Országosan 96 százalék a szerződést aláírók aránya, ami nagyon magas érték. Tatabánya, Esztergom és a társult intézményekben is működött ez az arány. Természetesen addig sem voltunk túl sokan. Akik elmentek, azok mind egy pótolandó rést képeznek. Csak azt tudom mondani, hogy nagy szeretettel várjuk őket vissza, ha kipihenték magukat és új erőt merítettek. Mindenki munkájára szükség van - szögezte le főigazgató. A kórház vezetője biztos benne, hogy az elkövetkező hónapokban közülük is sokan fognak visszatérni. - Ezek az orvosbérre vonatkozó átalakítási intézkedések valójában egy biztonságos jogviszonyt adnak, amiben helyére kerültek a bérek - szögezte le dr. Kanász Gábor, aki példának a rezidensek fizetését hozta fel. Mint elmondta: egyre nagyobb teher hárul rájuk, amit eddig méltatlanul alacsony bérért, ügyeleti díjért végeztek. És ez most megváltozott. Talán ez majd az országban tartja az egyetemen végzett orvostanhallgatókat. Az új főigazgató arról is beszélt, hogy miért ő került a megyei kórház élére és milyen feladatok várnak rá. Én nem pályázattal kerültem ide, hanem felkéréssel. Az Országos Kórházi Főigazgatóság szeretne egy egységes megyei egészségügyi programot végrehajtani. Ennek a megszervezésében, lebonyolításában lenne szerepem. A program célja, hogy ne külön kórházakról beszéljünk a megyében, hanem egy egységes kórházi szerkezetből induljunk ki. Szeretnék harmonizálni az intézmények működését, a párhuzamos szolgáltatások esetleges kivételével, összetűzésével - magyarázta a főigazgató. Példaként a tatabányai és a tatai, illetve az esztergomi és a dorogi egészségügyi intézmények korábbi összevonását hozta fel. - Mi egy kicsi megye vagyunk, de mégis teljesen ketté vagyunk szakadva. Mind az esztergomi, mind a tatabányai kórház kiválóan működött, de az együttműködés nagy mértékben korlátozott volt. Esztergom zömében a fővárosba küldte a betegeit, Tatabánya pedig a megyének a kétharmadában nyújtott ellátást. De be kell látnunk, hogy Esztergom is jobban jár a tatabányai áthelyezési lehetőséggel. A két kórház sokkal szorosabb együttműködése során a betegek által választható betegutak jóval egyszerűbbé válnak. Ezt az átszervezést már el is kezdtük - árulta el a megyei kórház vezetője. Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy eddig is voltak átjárások az intézmények között. Hiszen sok betegnek van „kedvenc” orvosa, akihez inkább elmegy a másik intézménybe, így ez a változás csak ezt teszi majd még könnyebbé. Azokhoz a jó és jól kialakított ellátásokhoz, amik a vidéki kórházakban vannak, csak abban a mértékben szükséges és kell hozzányúlni, ami hozzáad a rendszer eredményességéhez. Amiben pedig profi valamelyik vidéki ellátóhelyünk, azt meg kell erősíteni - szögezte le a képviselő. Illyés Roland beszélgetett dr. Kanász Gáborral és Czunyiné dr. Bertalan JudittalFotó: Forrás Rádió Online térben zajlik a József Attila XIV. Nemzeti vers, énekelt vers és prózamondó verseny Három megyei versmondó a döntőbe jutott TATABÁNYA A járvány átszervezte A Vértes Agorájához kötődő József Attila XIV. Nemzeti vers, énekelt vers és prózamondó verseny lebonyolítását. A korábbi években az ország több pontján szervezett előválogatók elmaradtak. A jelentkezők felvételeket küldtek versmondásukról. Középiskolások, egyetemisták, a középkorosztályból és az idősebbek közül is jelentkeztek a megmérettetésre. A hazaiak mellett vajdasági, felvidéki és németországi versmondó is elküldte nevezési lapját, felvételeit. Érdekes, hogy ezúttal a versénekesek kevesen voltak, talán a zenei felvételek nehézségei tartották vissza őket - mondta Tóth Zsóka főszervező, az Agora főmunkatársa. - Nehezített pályát jelentett a versmondás ilyen körülmények között, hiszen úgy kellett elkészíteni a felvételt, hogy technikailag tökéletes legyen, a jelenléttel közel azonos értékű tolmácsolása szülessen meg a költeménynek - tette hozzá. A tatabányai versenyre öt verssel vagy prózával lehetett jelentkezni, ebből hármat hallgatott meg a zsűri. Nem volt könnyű dolguk, hiszen az élő előadás teremtette atmoszféra itt nem működött. Tagjai voltak dr. Eűzsa Balázs irodalomtörténész, dr. Lutter Imre előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Sebő Ferenc zeneszerző, népzenész, előadóművész, Tóth Zsuzsanna előadóművész, színházpedagógus, valamint Mikolasek Zsófia drámapedagógus, a megyei könyvtár igazgatója. A helyezésekről április 9-én döntenek. Tizennyolcan jutottak tovább, köztük három megyei versmondó: Müller Mátyás autószerelő Tátról, Balázs Attila karmester Tatáról és Kaszás József, a tatabányai Orfeusz Társulat tagja, nyugdíjas villamossági szakember Oroszlányból. A tatabányai verseny mindig arról volt híres, hogy komoly feltételeket állított a jelentkezők elé, ezért aki itt szerepelt és még díjat is nyert, arról elmondható, hogy a versek remek tolmácsolója. Van, aki a színészi, előadóművészi pályát választotta, műsorvezetők, tanárok, közművelődési szakemberek, a legkülönfélébb szakmák képviselői szerepeltek Tatabányán. Az biztos, hogy az életüket gazdagította a költészet. Mint ahogyan most is, ránk fér a versekből nyert vigasz, életerő. S. G. A legutóbbi versengés döntőseinek csoportképe Fotó: archív