24 óra, 2021. április (32. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-08 / 80. szám

MEGYEI KORKÉP Úgy hiszed?! Fenyvesi Károly karoly.fenyvesi@mediaworks.hu A mi újság? kérdésre mondtam a tutit, vége a húsvét­­nak. A vonal másik végén régi kollégista szobatársam azonnal lecsapott egy Úgy hiszed?! felütéssel. Lakása még megvan Budapesten, de ideje nagyobb részét már csere­háti szülőházában tölti. A faluban most csak másfél százan élnek. Barátom sokat olvas kézbe vehető könyvekből, illetve hív arról a drótos telefonjáról, amelyről engem ingyen tud csengetni. A vége a húsvétnak félmondatra cimborám érez­hetően duma szándékával válaszolt. Jelezte, hogy valóban vasárnap volt a keresztények legnagyobb ünnepe. Jézus fel­támadásának napja. A múlt idő tény, de a húsvéti ünnepkör időszaka változatlanul élő A húsvéti ünnep­kör változatlanul élő valóság valóság, és az volt gondolata­ival, szokásaival a magunk mögött hagyott hetekben is. Például a vasárnap előtti negyvenhatodik napon, ham­vazószerdán kezdődött a vi­rágvasárnap előtti szombatig tartó nagyböjt, a bűnbánat időszaka. A jelen? A húsvét ünne­pétől számított ötven nap a húsvéti idő, amely vasárnap kez­dődött, a hetedik vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlé­lek kiáradásának ünnepéig tart. Aztán a pünkösd utáni vasárnapon jön a Szentháromság ünnepe, majd a pünkösd utáni második csütörtökön az úr­napja. Rákérdeztem, hogy nem templomba járóként, minde­zek hogyan jutottak az eszébe. Emberi volt a válasz. Egyedül érzi magát. Nyolcezer beoltott a tatai járásban MEGYEI INFORMÁCIÓ Kedden nagyjából 1800 ember kapta meg második oltását az orosz vakcinával Tatán, derült ki Michl József polgármester tá­jékoztatójából, amit a város közösségi oldalán osztottak meg. A tatai járásban a házi­orvosok eddig 5 ezer, míg a ta­tai oltóponton 3 ezer járásban élő embert oltottak már be, ami azt je­lenti, hogy a 40 ez­res lakosságú já­rásból összesen 8 ezren kapták meg oltásukat is.­­ A napokban 25 százalékkal csök­kent a megyében az új fertőzöttek száma, de ez még biztosan nem hozható ös­­­szefüggésbe a beoltottak ará­nyával. Ezt követően még sű­rűbbé válik az oltás a tatai ponton, ezért mindenki figyel­je telefonján az SMS-t vagy ér­tesítést háziorvosától - mond­ta a polgármester. Hozzátet­te: elkezdődött a szoptatós és várandós kismamák oltása is, őket Tatabányán oltják a kór­házban Pfizer-vakcinával. Mindemellett a pedagógusok oltása is megkezdődött, aki­ket szintén Tatabányán olta­nak be.­­ A tatai óvodákban és bölcsődékben a beoltottak száma jelenleg 55 fő. Oltás­ra még 39-en várnak a peda­gógusok közül. A bölcsődékben 72, míg az óvodákban 45 kisgyermekről gondoskodnak je­lenleg. A Szociá­lis Alapellátó In­tézmény dolgozói­nak 80 százaléka már megkapta az oltást, míg a szociális otthon­ban a dolgozók és gondozot­tak mindannyian átestek az első körös oltáson. Dr. Molnár Attila, Komárom polgármestere is hasonló jó hírről számolt be: az ünnepek alatt is folytatódtak az oltások a városban, ezzel mintegy 7 ezren kapták meg valamelyik vakcinát a járásban. G. D. V. Komáromban mintegy hét­ezren kapták meg valame­lyik vakcinát 2021. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Dr. Kanász Gábor az orvoshiányról is beszélt Egységes orvosi ellátás a megyében Az orvoshiányról, a megyei kórház átalakításáról, és a megyei egészségügyi ellá­­tás egységesítéséről is be­szélt dr. Kanász Gábor, a Szent Borbála Kórház igaz­gatója és Czunyiné dr. Ber­­talan Judit országgyűlé­si képviselő a Forrás Rádió­ban. A velük készített inter­júból szemezgettünk. Goletz Deák Viktória szerk.kom@mediaworks.hu MEGYEI INFORMÁCIÓ Dr. Ka­nász Gábor januártól vezeti a tatabányai Szent Borbála Kór­házat. A 24 Óra többször is megpróbált interjút készíte­ni az esztergomi Vaszary Ko­los Kórház főigazgatói széké­ből érkezett főorvossal, de vél­hetően a járványhelyzet mi­att megnövekedett teendői mi­att eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Nemrég azon­ban dr. Kanász Gábor meg­szólalt a nyilvánosság előtt és Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselővel a Forrás Rádió vendégeként be­szélt a megyei egészségügyi ellátást érintő tervekről. Az interjúban a főigazgató többek között arról is beszélt, hogy Tatabányán hányan nem írták alá az új munkaszerző­désüket. - Minden kórházat sújtott az átszervezés, az új szolgá­lati jogviszonyba való átté­rés - mondta dr. Kanász Gá­bor. - Országosan 96 száza­lék a szerződést aláírók ará­nya, ami nagyon magas ér­ték. Tatabánya, Esztergom és a társult intézményekben is működött ez az arány. Ter­mészetesen addig sem vol­tunk túl sokan. Akik elmen­tek, azok mind egy pótolan­dó rést képeznek. Csak azt tu­dom mondani, hogy nagy sze­retettel várjuk őket vissza, ha kipihenték magukat és új erőt merítettek. Mindenki munká­jára szükség van - szögezte le főigazgató. A kórház vezetője biztos benne, hogy az elkövet­kező hónapokban közülük is sokan fognak visszatérni. - Ezek az orvosbérre vonat­kozó átalakítási intézkedések valójában egy biztonságos jog­viszonyt adnak, amiben he­lyére kerültek a bérek - szö­gezte le dr. Kanász Gábor, aki példának a rezidensek fize­tését hozta fel. Mint elmond­ta: egyre nagyobb teher hárul rájuk, amit eddig méltatlanul alacsony bérért, ügyeleti dí­jért végeztek. És ez most meg­változott. Talán ez majd az or­szágban tartja az egyetemen végzett orvostanhallgatókat. Az új főigazgató arról is be­szélt, hogy miért ő került a megyei kórház élére és milyen feladatok várnak rá.­­ Én nem pályázattal ke­rültem ide, hanem felkérés­sel. Az Országos Kórházi Fő­igazgatóság szeretne egy egy­séges megyei egészségügyi programot végrehajtani. En­nek a megszervezésében, le­bonyolításában lenne­ szere­pem. A program célja, hogy ne külön kórházakról beszéljünk a megyében, hanem egy egy­séges kórházi szerkezetből in­duljunk ki. Szeretnék harmo­nizálni az intézmények műkö­dését, a párhuzamos szolgál­tatások esetleges kivételével, összetűzésével - magyarázta a főigazgató. Példaként a ta­tabányai és a tatai, illetve az esztergomi és a dorogi egész­ségügyi intézmények korábbi összevonását hozta fel. - Mi egy kicsi megye va­gyunk, de mégis teljesen ket­té vagyunk szakadva. Mind az esztergomi, mind a tatabányai kórház kiválóan működött, de az együttműködés nagy mér­tékben korlátozott volt. Esz­tergom zömében a főváros­ba küldte a betegeit, Tatabá­nya pedig a megyének a két­harmadában nyújtott ellátást. De be kell látnunk, hogy Esz­tergom is jobban jár a tatabá­nyai áthelyezési lehetőséggel. A két kórház sokkal szorosabb együttműködése során a bete­gek által választható beteg­­utak jóval egyszerűbbé vál­nak. Ezt az átszervezést már el is kezdtük - árulta el a me­gyei kórház vezetője. Czunyiné dr. Bertalan Ju­dit országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy eddig is voltak átjárások az intézmé­nyek között. Hiszen sok be­tegnek van „kedvenc” orvosa, akihez inkább elmegy a má­sik intézménybe, így ez a vál­tozás csak ezt teszi majd még könnyebbé.­­ Azokhoz a jó és jól kialakí­tott ellátásokhoz, amik a vidé­ki kórházakban vannak, csak abban a mértékben szükséges és kell hozzányúlni, ami hoz­záad a rendszer eredményes­ségéhez. Amiben pedig profi valamelyik vidéki ellátóhe­lyünk, azt meg kell erősíteni - szögezte le a képviselő. Illyés Roland beszélgetett dr. Kanász Gáborral és Czunyiné dr. Bertalan Judittal­Fotó: Forrás Rádió Online térben zajlik a József Attila XIV. Nemzeti vers­, énekelt vers és prózamondó verseny Három megyei versmondó a döntőbe jutott TATABÁNYA A járvány átszer­vezte A Vértes Agorájához kö­tődő József Attila XIV. Nemze­ti vers­, énekelt vers és próza­mondó verseny lebonyolítását. A korábbi években az ország több pontján szervezett elővá­­logatók elmaradtak. A jelentke­zők felvételeket küldtek vers­mondásukról.­­ Középiskolások, egyetemis­ták, a középkorosztályból és az idősebbek közül is jelentkez­tek a megmérettetésre. A ha­zaiak mellett vajdasági, felvi­déki és németországi versmon­dó is elküldte nevezési lapját, felvételeit. Érdekes, hogy ezút­tal a versénekesek kevesen vol­tak, talán a zenei felvételek ne­hézségei tartották vissza őket - mondta Tóth Zsóka főszervező, az Agora főmunkatársa. - Nehezített pályát jelentett a versmondás ilyen körülmé­nyek között, hiszen úgy kel­lett elkészíteni a felvételt, hogy technikailag tökéletes legyen, a jelenléttel közel azonos ér­tékű tolmácsolása szülessen meg a költeménynek - tette hozzá. A tatabányai versenyre öt verssel vagy prózával lehetett jelentkezni, ebből hármat hall­gatott meg a zsűri. Nem volt könnyű dolguk, hiszen az élő előadás teremtette atmoszféra itt nem működött. Tagjai voltak dr. Eűzsa Balázs irodalomtörté­nész, dr. Lutter Imre előadómű­vész, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Sebő Ferenc zeneszerző, népzenész, előadóművész, Tóth Zsuzsan­na előadóművész, színházpe­dagógus, valamint Mikolasek Zsófia drámapedagógus, a me­gyei könyvtár igazgatója. A he­lyezésekről április 9-én dönte­nek. Tizennyolcan jutottak to­vább, köztük három megyei versmondó: Müller Mátyás au­tószerelő Tátról, Balázs Attila karmester Tatáról és Kaszás József, a tatabányai Orfeusz Társulat tagja, nyugdíjas vil­lamossági szakember Orosz­lányból.­­ A tatabányai verseny min­dig arról volt híres, hogy ko­moly feltételeket állított a je­lentkezők elé, ezért aki itt sze­repelt és még díjat is nyert, ar­ról elmondható, hogy a ver­sek remek tolmácsolója. Van, aki a színészi, előadóművészi pályát választotta, műsorve­zetők, tanárok, közművelődé­si szakemberek, a legkülön­félébb szakmák képviselői sze­repeltek Tatabányán. Az biz­tos, hogy az életüket gazdagí­totta a költészet. Mint ahogyan most is, ránk fér a versekből nyert vigasz, életerő. S. G. A legutóbbi versengés döntőseinek csoportképe Fotó: archív

Next