Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1996-11-01 / 179. szám
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI__________ I. évfolyam 179. szám 1996. november 1., péntek KÖZÉLETI NAPILAP Ma mindenszentek... Gyertyaláng... ~w~ oszorúk, krizantémok, gyertyák illata lengi be a sírly kerteket. Emlékezünk. Rá, akit nagyon szerettünk. JL. Aki nem egy volt a sokból, hanem nekünk a legdrágább. Emlékszünk mosolyára, mozdulataira. Amikor hazajött s mesélte mi minden történt vele aznap. S meghallgatta a mi történeteinket is. Ha fájt a lelkünk, átkarolt, magához szorított. Velünk volt jóban, rosszban. S aztán jött a betegség. Hogy igyekezett eltitkolni! Sokáig hittünk neki. Elhittük, hogy csak fáradtság gyötri, semmi más. Felriadtunk éjszakánként, amikor kíntól tépve, járkált a lakásban. Tagadott, mint mindig. Aztán eljött a nap, amikor nem tudott többé munkába menni. Amikor már képtelen volt mosolyogni, amikor kísérni kellett az orvoshoz. S amikor szembe kellett nézni a végzettel, még ő vigasztalt. Elrendezett mindent maga körül. Nem akart semmit félbehagyni. Ilyen volt mindig. Az utolsó napig tűrte a tűrhetetlent. A gyerekekért üzent. Őket akarta látni. Tekintetüket, kezük szorítását, szeretetüket akarta magával vinni „odaátra”, ahogy ő nevezte a mégis mérhetetlent. Elment tőlünk. Sok éve már. A kín mégsem csitul. Fáj nagyon, hogy nem láthatja gyermekeit, unokáit. S a kicsik is tudják, hogy nem jön vissza soha már. Apró kezük a miénkbe kulcsolódik, amikor a gyertya lángja fellobban a síron. Ezernyi kérdéssel ostromolnak, de suttogva, mintha templomban volnának. Könnyeinket látva elpityerednek. Egymást vigasztaljuk. Azzal, hogy Te lélekben velünk maradtál. Csillaggá váltál. Mutasd meg, melyik ő, mondja a legkisebb. S én egy kicsi, pislákoló csillagra mutatok. Látod, mondom, most üzen nekünk. Tudja, hogy rá emlékezünk ma is. A sírkert csupa fény és virág. Amíg mi élünk, ő sincs feledve. Ő, aki vérünkből való vér volt. Ezt jelzik a mécsesek, a gyertyácskák. A szív fáj nagyon, a lélek pedig tudja, ez a sorsunk. Ebben a tudatban kell élnünk. Félni mégsem szabad, mert mire a halál jön, mi már nem vagyunk... T. J. A MEP még nem nyilatkozott Függőben a kórházi ágyak száma Október negyedikei, pénteki számunkban már hírt adtunk arról, hogy a Megyei Egyeztető Fórum ajánlatot tett az Egészségbiztosítási Pénztár felé a járó- és fekvőbeteg-ellátásról. A témában két kritikus pont volt: a tatai és a kisbéri kórház ügye, hiszen ez a két intézmény a törvény szerint általános kórházként nem működhet a jövőben. Cikkünk megjelenése előtt két nappal döntött a fórum, melynek elnöke dr. Kovács György Zoltán volt. A múltidő azért is fontos, mert az ajánlattétel megszületésével egyidőben a fórum befejezte munkáját. A pénztár azonban még nem mondta ki a végszót, a kongresszusajánlat tárgyalása egyelőre függőben van. Mint azt az elnök a Hírlap kérdésére elmondta, a MEP egyeztetési kísérletet tett. A törvényben lévő ellentmondások és az átmenet nehézségei ellenére megszületett a döntés, a megye részéről ez nagy áldozatokat jelent. Az elnök úgy érzi, hogy az ajánlat mindenképpen megérdemel annyit, hogy elfogadja a MEP, aki az országos tényeket figyelembe véve, központi irányítással vagy „bekeményít”, vagy megérti azokat a jogos indokokat, amelyeket a jegyzőkönyvben is rögzítettünk. Jogilag a tárgyalást felfüggesztették, de november végéig döntést kell hozni. Vannak olyan szakmai kérdések, amelyeket nyitva hagytunk korábban, tehát ebben a szerződéskötés során még lehet finomítani. Alapvető kérdésekben már megtörtént az ajánlattétel, amit hosszas egyeztetések előztek meg. „Ha a jogi utat végigjárva a felajánlásunkat nem fogadják el, akkor a MEP arra kötelezett, hogy az intézményekkel külön tárgyalások során kösse meg a megállapodásokat. Én bízom benne, hogy az álláspontok közeledni fognak egymáshoz, hiszen kényszerszülte és nagy áldozatok árán megszületett konszenzusról van szó a kapacitási ajánlatban.” Mai számunkban: A jövő heti rádió- és televízióműsort az 5-11. oldalakon közöljük A reformoknak áruk van A közigazgatás Országunk szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni. Ennek azonban feltételei vannak, s ezeknek nem könnyű eleget tennünk. Meg kell tanulnunk európai mértékkel gondolkodva átalakítani államapparátusunkat, jogalkotásunkat. Ezt mi mindannyian még csak tanuljuk, hiszen a rendszerváltás óta eltelt évek nem elegendőek ahhoz, hogy zökkenőmentesen váltsunk „történelmi időszakokat”. . Ezért is hívta meg Nagyigmánd polgármester asszonya, Szijj Ferencné a megye polgármestereit, jegyzőit, valamint a közigazgatásban dolgozó hivatalnokokat október 31-én, hogy a változásokra és a felmerülő gondokra együtt keressék a választ. Meghívott előadóként dr. Zsuffa István közigazgatási államtitkár tartott először a megjelentek egy kis csoportjának vitaindító beszédet. Mint dr. Zsuffa István elmondta, elsősorban a gazdasági apparátus átszervezése a fő feladat. Majd közvetlenül a külügy és a belbiztonság reformja a legfontosabb teendő az unióhoz való csatlakozás érdekében. Az államtitkár hangsúlyozta az európai jogi normák szükségességét, és azok ismeretét a közigazgatásban dolgozók részéről. A változások mindenképpen a közigazgatási szolgáltatások minőségi javulását vonják maguk után, de ez lassú folyamat és sajnos pénzigényes is. A változásokat csak viták és kompromisszumok árán lehet meghozni. A 10 órától kezdődő nagygyűlésen valamennyi önkormányzat képviseltette magát. Az itt elhangzott témák a közigazgatás korszerűsítésének problémái, a köztisztviselők továbbképzése, valamint az önkormányzatok jövőbeni feladatai voltak. Az államtitkár előadásához számos polgármester és jegyző szólt hozzá. Egyebek mellett kérdéseket tettek fel saját önkormányzatuk munkájával kapcsolatban, amire dr. Zsuffa István és dr. Mikolasek Sándor, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője válaszolt. B. M. időszerű kérdéseiről beszélgettek a köztisztviselők Dr. Mikolasek Sándor, a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke, Kovács József, Bábolna polgármestere, Szijj Ferencné, Nagyigmánd polgármestere valamint dr. Zsuffa István közigazgatási államtitkár Fotó: L Z. Költségvetés és tatai vízivágóhíd Ülésezett a megyei testület A megyei önkormányzat idei évről szóló költségvetésének többször módosított rendeletét ismét módosította és kiegészítette a testület tegnapi ülésén. Hogy miért? A közalkalmazotti bérekkel kapcsolatban bérpolitikai intézkedések léptek életbe, részben központiak, szeptember elsejétől. A besorolási bérek átlagosan mintegy 5 százalékkal emelkedtek. A kiadási főösszeget ez 11 millió forinttal növelte. Ebből csupán 4,6 millió forint a bér, a többit a munkáltatót terhelő járulékok teszik ki. Augusztusban döntött a testület arról, hogy a kötelező óraszámemelést szeptember elsejétől hajtja végre. Ebből fakadóan 10 millió 328 ezer forint kiadásnövekedés jött létre. Az intézmények és a hivatal kisebb-nagyobb pályázatokat nyert, amelyeket szintén fel kellett vezetni a költségvetésbe. (Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetések megyeieknek Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából a Magyar Köztársaság elnöke kitüntetéseket adományozott, melyeket a megyei közgyűlés elnöke, dr. Kovács György Zoltán adott át a tegnapi megyegyűlésen. Homola József, az eddig végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Dr. Pethe Sándor- aki ma már sajnos nincs az élők sorában - helyett özvegye, dr. Pethe Sándorné vehette át az 1956-os emlékérmet. Ugyancsak emlékérmet kapott Nagy Gáspárné és Vulkán Gábor. 1956-os Emléklapot adott át az elnök Agfalvi László és Erdélyi Jánosné özvegyének. Emléklapot kapott még Agócs István, Birkés Kelemen, Keszi Jenőné, Kovács Edit, Magyar Tiborné, Majthényi Sándor, ■Svetlai Szepes József és Szabó Antal. Gratulálunk nekik! -ice-