Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. május (7. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-28 / 122. szám

­­8 2002. MÁJUS 28., KEDD Antiszemita merénylet Moszkvában? Súlyosan megsebesült egy fiatal nő hétfőn Moszkva kö­zelében, amikor felrobbant egy antiszemita tartalmú transzparens alatt elrejtett pokolgép. A merénylet a Ki­­jev felé vezető országúton, Naro-Fominszk városa köze­lében történt A fiatalasszony kislányával utazott autójá­ban, amikor egy kanyarban fi­gyelmes lett a „Halál a zsidók­ra!” feliratú táblára Megállí­totta a gépkocsit, hogy eltá­volítsa a táblát, de amikor ki­tépte a földből a póznát, mű­ködésbe lépett az ahhoz erő­sített robbanószerkezet. Az áldozatot égési, és repeszsé­­rülésekkel szállították kór­házba A rendőrség megindí­totta a nyomozást, de gyanú­sítottja még nincs a bűncse­lekménynek. Az utóbbi idő­ben elszaporodtak Oroszor­szágban a neonáci fiatalok ál­tal elkövetett erőszakos cse­lekmények, az ellenük való fellépés szigorítását Vlagyi­mir Putyin orosz elnök is a hatóságok feladatává tette legutóbbi éves országértéke­lő beszédében. Ugyanezen a napon egy másik bombame­rényletet is elkövettek a kije­vi országúton: ennek célpont­ja egy rendőrposzt mellett parkoló autó volt a vnukovói repülőtér közelében. Törölték Aznar és Smith találkozóját Spanyolország hétfőn tö­rölte José Maria Aznar spa­nyol kormányfő és Iain Dun­can Smith, a brit Konzervatív Párt vezetőjének hétfőre­­ meghirdetett, Gibraltár jövő­jéről szóló találkozóját. Dun­­­­can Smith felkeresi a Spa­­nyolország déli részén fekvő 6 négyzetkilométer területű Gibraltárt, brit gyarmatot, és ezért nem lesz megbeszélés. A madridi külügyminisztéri­um tájékoztatása csak annyit tartalmaz, hogy a találkozóra az időpont most alkalmatlan. Hétfői brit lapok azt írták, hogy azért nem kerül sor a párbeszédre, mert Duncan Smith nem hajlandó rugal­mas álláspontra helyezkedni Gibraltár ügyében. Minisztereket menesztettek Kanadában Korrupciós vádak felmerü­lése miatt két miniszterét me­nesztette hivatalából vasár­nap Jean Chrétien kanadai kormányfő. Art Eggleton vé­delmi miniszternek azért kel­lett távoznia posztjáról, mert egy szombati lapjelentés fel­tárta, hogy 23 725 amerikai dollárnak megfelelő állami szerződést kötött egy volt ba­rátnőjével. Eggleton utóda, John McCalum, a pénzügyi intézeteket felügyelő államtit­kár azon nyomban átvette hi­vatalát. Ugyancsak meg kel­lett válnia a miniszteri bár­sonyszéktől Don Boudriá­­nak, a közmunkaügyi tárca irányítójának, ő azért kény­szerült távozni, mert egy hét végén egy olyan cég vezetőjé­nek a villájában vendégeske­dett, amely busás szövetségi megrendeléseket kap. AZ OLDAL AZ MTI ANYAGAINAK HÍRLAP Elfogták egy palesztin fegyveres szervezet vezetőjét Az izraeli csapatok visszatértek Betlehembe Az izraeli hadsereg egységei hétfő hajnalban újra bevonultak a pa­lesztin önkormányzat alatt álló Betlehembe, ahonnan mindössze egy nappal előbb távoztak. Az izraeli rádió célzott akcióról beszélt; az izraeli csapatok palesztin szélsőségesek után kutatnak a ciszjor­­dániai nagyvárosban és a környékbeli menekülttáborban. Emellett az izraeliek folytatták katonai akcióikat az északnyugat-ciszjordá­­niai Túl-Karínban és Kalkilijában. Palesztin biztonsági források sze­rint izraeli csapatok behatoltak két Ka­dfija melletti településre. Elfogta az izraeli hadsereg hét­főn a több Izrael-ellenes merény­letet magára vállaló al-Aksza Mártírjainak Brigádjai palesztin fegyveres szervezet betlehemi vezetőjét. Ahmed Mograbit a ciszjordániai város közelében fekvő Deiseh menekülttáborban vették őrizetbe. Palesztin bizton­sági források szerint a táborba nagy számban hatoltak be izraeli katonák és a Sin Bét izraeli bel­biztonsági szolgálat ügynökei, akik házakat kutattak át és húsz palesztint őrizetbe vettek. A 28 éves Mograbi az Izrael ál­tal leginkább keresett paleszti­nok egyike: vezető szerepet tölt be a több merényletet is magára vállalt al-Aksza Mártírjainak Bri­gádjai palesztin fegyveres cso­portban. A szervezet a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah mozgalomhoz kötődik. Megérkezett Afganisztánba a török előőrs Megérkezett Afganisztánba azoknak a török ka­tonáknak az előőrse, akik június végén átveszik a közép-ázsiai országba vezényelt nemzetközi biz­tonsági erő (ISAF) vezetését A 65 fős török elő­őrs megérkezését a nemzetközi békefenntartók szóvivője jelentette be hétfőn az afgán fővárostól, Kabultól északra fekvő bagrami légitámaszpon­ton. A híradós katonákból és had­táp-szakértők­ből álló egységnek az a feladata, hogy előkészítse a török kontingens fő erőinek fogadását. Törökország április végén jelentette be, hogy átveszi a jelenleg brit parancsnokság alatt álló ISAF vezetését. A brit kormánnyal kötött megál­lapodás szerint a török kontingens hat hónapig irányítja majd a Kabulban és környékén szolgála­tot teljesítő, 4500 fős nemzetközi erőt. A parancs­noki feladatokat június végéig tervezik átvenni. Ezen időpont előtt ül össze az új afgán kormány megválasztására a közép-ázsiai ország törzsi ve­zetőinek hagyományos gyűlése, a lója dzsirga, amelyet még brit katonák biztosítanak majd. A parancsnokság átadása után továbbra is jelentős számú brit katona marad Afganisztánban. Még az ISAF török parancsnokság alá helyezé­se előtt „előléptetik” a bagrami légitámaszpontot. A bázis­­ új parancsnoka, Dan McNeill tábornok május végi megérkezése után­­ az amerikai erők parancsnoksága lesz: az afganisztáni művelete­ket teljes egészében innen fogják irányítani, te­hermentesítve ezzel a floridai Tampában lévő központi parancsnokságot, amely Dél-Ázsiától a Közel-Keleten át Afrikáig terjedő széles területen állomásozó amerikai csapatokat is irányít. Az eddig amolyan „frontvonali hangulatú” tá­maszpont a jövőben jobban hasonlít majd egy laktanyára A még „lazán” trikóra vetkőzött kato­náknak ezentúl szabályos egyenruha-viselést ír­nak elő és tisztelegniük is kell majd elöljáróik­nak, amitől eddig biztonsági megfontolásokból tekintettek el, nehogy orvlövészek ily módon ki­szűrjék a katonák között a tiszteket. A franciaországi Bush-látogatás visszhangjai George W. Bush amerikai elnök első hivatalos franciaországi látogatásán mindkét fél a ter­rorizmus elleni harcban való egyetértés hang­súlyozásával próbálta bagatellizálni a Párizs és Washington között fennálló nézetkülönb­ségek jelentőségét - állapították meg hétfői jelentéseikben a francia lapok. A Libération Bush-Chirac: entente cordiale cí­mű tudósításában kiemelte: bár vasárnapi közös sajtóértekezletükön Jacques Chirac elnök jelezte, hogy négyszemközti megbeszélésükön felvetődött a kiotói jegyzőkönyv aláírásának amerikai elutasí­tása és a Washington által bevezetett új protekcio­nista intézkedések témája is, sietett hangsúlyozni, hogy ezek a korlátozások az Egyesült Államok és az Európai Unió közti kereskedelem volumenének mindössze öt százalékát érintik Chirac értékelése szerint a nézetkülönbségek Washington és Európa kapcsolataiban .felületi jelenségek”, a lényeg az, hogy az amerikai-európai viszonyrendszer megha­tározó a világegyensúly fenntartása szempontjából. Chirac fontosnak találta azt is leszögezni, hogy az amerikai elnök látogatásával egy időben lezaj­lott Bush-ellenes tüntetések egy demokrácia kere­tében törvényesek, de „marginálisak” és nem ta­núskodnak Amerika-ellenes érzelmekről. Megítélé­se szerint az Atlanti-óceán két partját mély szolida­ritás köti össze, s mindaz, ami ezen túl van,­­jelen­téktelen apróság”. A konzervatív le Figaro tudósításának címében arra helyezte a hangsúlyt, hogy „Bush elégedett francia szövetségesével”. A lap nyugtázta, hogy a vasárnapi sajtóértekezleten Bush a terrorizmus el­leni harc tekintetében Franciaországot Washing­ton „legszilárdabb szövetségesének” nevezte, s elis­meréssel adózott a francia hatóságok terrorizmus­­ellenes erőfeszítéseinek, a két ország közötti tit­kosszolgálati együttműködésnek. A mértékadó jobboldali lap a hangoztatott nézet­­azonosságok mellett nyolc olyan kérdéskört említ, amelyben eltérő a megítélés az Atlanti-óceán két partján. Európa differenciáltabb megközelítést vár a Bush egyszerűsítő, kétpólusú világképében a „go­nosz tengelyéhez” sorolt Irak, Irán és Észak-Korea kezelésében. Egyetértenek Washingtonnál abban, hogy Bagdadnak azonnal és feltétel nélkül engedé­lyeznie kell az ENSZ fegyverellenőreinek visszaté­rését, de a németek és franciák nem tekintik elen­gedhetetlennek az iraki rézsim erőszakos megvál­toztatását, s csak az ENSZ keretei között hajlandók fontolóra venni egy esetleges katonai akciót. A Közel-Kelet tekintetében határozottabb ameri­kai elkötelezettséget sürgetnek az izraeli-palesztin konfliktus békés rendezése érdekében. Kifogásol­ják, hogy Washington kihátrált a nemzetközi bíró­ság felállítása, a kiotói egyezmény aláírása mögül, szemére vetik az Egyesült Államoknak, hogy nem hajlandó eltörölni a halálbüntetést, amelynek fel­számolását Európában az emberi jogok alapnor­májának tekintenék. Az amerikai acélipari védővá­mok és a jelentősen megemelt mezőgazdasági szubvenciók szintén próbára teszik az amerikai-eu­rópai kapcsolatok szakítószilárdságát - írja a lap. SKiWWiSiSÄn­Wl« / Éjszakai ágyúzások Kasmírban Hétfőre virradóra folytató­dott a tűzharc az indiai és a pakisztáni erők között a vita­tott hovatartozású Kasmír dé­li részén, s a tüzérségi csapá­sok nyomán mindkét oldalon vannak halott és sebesült ál­dozatok. Indiai oldalon egy ha­tárőr életét vesztette, három társa és egy asszony megsebe­sült a pakisztáni ágyúzás kö­vetkeztében. Egy határ menti indiai faluban tucatnyi házat leromboltak a lövedékek, s mintegy 350 lakos elmenekült. A pakisztániak első ízben használtak páncélosok megsem­misítésére alkalmas, távvezérelt rakétákat, károkról azonban nem érkezett hír. Pakisztáni rész­ről egyelőre nem kommentálták ezt az állítást. Pakisztáni részről négyen meghaltak és 12-en meg­sebesültek a Kasmírt kettéosztó határvonal indiai részéből érke­zett ágyúlövedékektől. A két dél­ázsiai atomhatalom között az­után nőtt meg ismét ugrásszerű­en a feszültség, hogy május 14-én két szélsőséges muzulmán szer­vezet fegyveresei rajtaütöttek az indiai hadsereg egyik kasmíri tá­maszpontján. A merényletért, amelynek összesen 34 halálos ál­dozata volt, India egyértelműen Pakisztánt tette felelőssé. De­cember óta a két fél milliós had­erőt vonultatott fel a Kasmírt kettéválasztó vonal mentén. Nemzetközi élet Újabb cseh diplomáciai botrány a Közel-Keleten Csehország újabb diplomá­ciai hibát követett el a Közel- Keleten, amikor Jan Káván cseh külügyminiszter szom­baton lemondta már bejelen­tett találkozóját Jasszer Ara­fat palesztin elnökkel. Káván ezt a lépést Milos Zeman kor­mányfő közvetlen utasításá­ra tette meg, személyesen nem értett egyet vele­­ úja hétfői kiadásában két vezető cseh napilap. Az újságok az állítják, a botrány következ­tében Káván már a lemondá­sát is fontolgatta. A lapok szerint a kormány szerdán tárgyalta meg és fogad­ta el Káván közel-keleti útjának program­ját, amelyben az Ara­­fattal való találkozó is szere­pelt Zeman később azonban úgy nyilatkozott, hogy ez a ta­lálkozó nem lenne helyes. Erről azonban a kormány már nem tárgyalt - mondta Jaromír Schling közlekedési miniszter. Káván az ülésen délkelet-ázsiai útja miatt nem volt jelen. A Prá­­vo úgy tudja, hogy Zeman ké­sőbb utasította Kavant, hogy az Arafattal tervezett találkozót mondja le. Kavant kész tények elé állí­tották. A miniszter nagyon fel­bőszült a kormányfő álláspont­ján, s a lemondását is fontolgat­ta - nyilatkozta az egyik cseh diplomata, nevének elhallgatá­sát kérve. Libor Roucek kor­mányszóvivő csak annyit mon­dott, hogy Zeman semmilyen utasítást sem adhatott Kavan­­nak közvetlenül, mert nem ta­lálkoztak. Kaván, hogy csilla­pítsa a botrányt, megpróbálta lemondani Arid Saron izraeli kormányfővel betervezett talál­kozóját is. Izraeli figyelmezte­tésre, hogy ez újabb diplomá­ciai bonyodalmat eredményez­ne, mert a találkozó tényét már nyilvánosságra hozták, Kavan mégis tárgyalt Saronnal. Az Arafat-Kavan találkozó elmaradását a cseh fél később azzal magyarázta, hogy azt a palesztin vezető mondta le, mégpedig elfoglaltságára hivat­kozva. Olyan hírek is felröp­pentek, hogy Arafat ezzel vála­szolt a cseheknek Zeman feb­ruárban elhangzott, Arafatot és a palesztinokat sértő kijelenté­seire. A cseh kormányfő ugyan­is egy interjúban Adolf Hitler­hez hasonlította Arafatot. Leomlott egy autópályahíd az Egyesült Államokban Kutatnak az áldozatok után Három holttestet emeltek ki a mentőalakulatok eddig azokból gépkocsikból, amelyek vasárnap zuhantak egy leomlott autópályaidélről az Ar­kansas folyóba az Egyesült Államokban azt kö­vetően, hogy a hídnak ütközött egy uszály. A rendőrségi közlés szerint jelenleg azon dolgoz­nak, hogy azonosítsák a szerencsétlenség első három megtalált áldozatát, két nőt és egy férfit. A oklahomai autópálya rendőrség 6-11 főre te­szi az áldozatok várható számát, akik gépkocsi­jukban lelték halálukat, amikor harminc méter magasból az elsodort autópálya hídról a folyóba zuhantak, Tulsa várostól 95 kilométerre délre. A hídról mintegy kilenc, más forrás szerint tíz gépkocsi zuhant a mélybe, amikor az üres olaj­szállító uszály az Arkansas folyón átívelő autópá­lyaidélnak ütközött, és az építményt egy része le­szakadt. Az uszály kapitánya elvesztette az ellen­őrzést a vízi jármű felett, feltehetőleg szívroham érte. Az olajszállító a híd egy nem megerősített részének ütközött, és emiatt a pályatest egy 150 méteres darabja leszakadt. Három autóból össze­sen öt utast sikerült kimenteni. Az egyik kimen­tett sérült súlyos állapotban van. A búvárok vasárnap este kezdték el a kutatást az esetleges túlélők után. A tragédia okainak fel­derítésére vizsgálat indult - közölte Frank Kea­ting kormányzó. A szerencsétlenség miatt megszakadt a közle­kedés az Amerikai Egyesült Államok keleti és nyugati része közötti egyik legfőbb közlekedési útvonalon, és leállították a hajóforgalmat az Ar­kansas folyón is. Belpolitikai válság Szerbiában Fischer trükkre készül A szerbiai kormányzó pártszövetségen, a DOS- on belüli újabb konfliktus kétségtelenül hivatalo­san is a végét fogja jelenteni ennek a politikai cso­portosulásnak, amely nem egészen két évvel ez­előtt pontot tett a milosevici rezsimre - úja a Da­nas című belgrádi lap. A jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) belefutott a DOS többi tagpártja által állított csapdába, s most vá­lasztania kell az önmegalázás és az önmegsemmi­sítés között A kialakult helyzetet javarészt maga a DSS okozta kétértelmű politizálásával. A DOS ideológiai sokoldalúságának jótékony hatása volt az előző rezsim megdöntése idején, de egy idő után ez egyre nagyobb akadályt jelentett a kulcs­­fontosságú döntések meghozatalában és megva­lósításában. A DOS olyan megoldást talált a politi­kai válságra, amely nélkülöz minden jogi alapot, s lejáratja a parlament intézményét A kormánypár­ti képviselőket nem képességük alapján választot­ták meg, hanem azért, mert rajta voltak a DOS lis­táján. Ez nem jelenti azt törvénytelenül le lehet őket váltani. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a polgárok a DOS-ra szavaztak, amelyet Vojislav Kostunica személyesített meg. A német külügyminiszter trükköt eszelt ki annak érdekében, hogy a második írországi népszavazás esetleg elutasító eredménye esetén is sor kerülhessen az Európai Unió keleti bővítésére. Az írek többsé­ge a tavalyi referendumon nemet mondott a nizzai szerződésre­­ és ezzel az EU keleti bővítésére is. A dublini kormány, amely támogatná a bővítést, idén ősszel újabb népszavazást szervez, ám annak kimene­tele fölöttébb bizonytalan. Friss felmérések tanúsága szerint az írek egyharmada szavazna igennel a nizzai szerződésre, egyharmaduk el­lenzi azt, míg a fennmaradó egyharmad bizonytalan. A német hírma­gazin tudni véli, hogy Joschka Fischer olyan megoldást fundált­ ki, amely az írek újabb elutasító állásfoglalása esetén is biztosítaná új ta­gok felvételének lehetőségét Az írek egyedül nem béníthatják meg az EU bővítését - indokolta ötletét munkatársai körében a miniszter.

Next