Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-01-04 / 1-2. szám
^«mfWfíwne'jlie'Jite am. 1—2, srss KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eiifizetési ár e**5»««*teirák értékben: Hety&sss és vicéi <*epsstaí ezétkliidésss!: Sbréas é?re 80 K. fité» ••* 40 K. negyedévre 20 K, Külföldön 160 Ke. iSgye* #rá». lírai 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. iTtorkesítő: GAÁL GYULA dr. 1 Szerkesztő: BARATYAY JÓZSEF dr. Csütörtök.« 11523. január 4. Hi —— I 1 ■ ■*«*> LAPOK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 28., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, nett a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik tekint háromszor: kel'a csütörtököd és szilit ob Petőfi: Ez az év Petőfi esztendeje. Petőfi Sándoré, a magyar irodalom lángszelleme^j kínok kivételes nagysága az egész villág előtt fényt sugároz a magyar névre. Száz évvel ezelőtttő január első napjainak első perceiben született egyszerű, szerény hajlékban, szegényes viszonyok között, hogy egy negyed század alatt a legragyogóbb költői nevek között örökítse meg nevét. Korára, legnagyobb költője lett s nemzetem legünnepeltebb fia, kit száz hosszú év után is csodás rajongással vesz körül népe, mely szivébe zárta halhatatlan költőjét. S minél távolabb esünk az ő születésetek napjától, annál fényesebb és ragyogóbb lesz előttünk alakja, annál becsesebb és maradandóbb költészete, mely az elsuhant évszázad alatt erőben és je'■ [UNK] nőségben csak növekedett. Költői ísne í nagyságát a világ mir. íín kulturnfek nyelvén olvasható művei, teszik örök életűvé. A szabadság és szerelem nem csendült meg sem előtte, sem utána oly erővel és közvetlen lángolással egyetlen költő lantján sem, mint a délibábos magyar róna és a magyar szabadságharc ez ihletett ajkú dalnokának zengő lantján, aki a népies elemet a művészi elemmel oly harmonikus összehangzásba hozta s aki a legegyszerűbb, legjelentéktelenebb érzésnek, gondolatnak is oly virtuóz módon adott sziveket megkapó hangot. Magyar nemzeti szempontból egyike azoknak a szabadsághősöknek, kik karddal közökben védik az ősi magyar földnek vérzivatarokban megszentelt rögét, melyhez törhetetlen hűséggel és szeretettel ragaszkodott és amelyért legdrágább kincsét, életét áldozta fel a becsület mezején. Rövid, de annál eseménydúsabb pályafutása alatt az önzetlen hazaszeretetnek, a magyar faji érzületnek oly fényes példáit szolgáltatta, amelyek a legnemzetiebb költővé avatják a magyar irodalom legnagyobbjai sorában s bár lelke a népek világszabadságának gondolatától izzik, magyar nemzetségének legáldozatkészebb, leghűbb, leghősebb fia maradt életének utolsó percéig, hazáján ,ongó szeretettel csüngő szivének végső bbanásáig. Ifjú életét kiolthatta a kozák lándzsa, nagy szellemének értékes kincseit, életének legragyogóbb tükrét, mege^siteni nem lehetett. Lángoló hazai tői átitatott költeményeinek gyújtó ereje itt lelkesít közöttünk és szelleme itt ragyog soha ki nem alvó fénnyel a sötét éjszakák homályában. A koszorú, mit a dicsőség hervadhatatlan virágaiból feledhetetlen alakja köré fon a hálás kegyelet, nemcsak egy elhagyatott, nagy megpróbáltatásokon keresztül ment árva nemzetnek koszonja, de az egész magyarságnak büszke hódolat jele, a magyarságé, melyből sarjadzott, melyért élt és hősi halait halt és amelynek dicsőséget és elismerést szerzett. A vit a magyar nemzeti szellem inkaációja, minden időkben halhatatlan marad és a magyar Pantheon szentjei között őrzi. — ideig-óráig megsebezhetett és megaláztatott, de még nagy jövőre híva a ti. nemzete az ő dicsőséges emlékét. A ín ni 'yek, melyeken örömtüzek ds'inak ki Petöfi emlékére, újra meg újra o idézik halhatatlan szellemét és az írn•k énekei összecsendülnek, ti. ö~sz robbanak szerte az egész föld.ön, ahol csak magyarok élnek, ahol csak magyarul beszélnek, mert a világ legtöbb éneke ezen a nyelven zengett az ő ajkáról is. J usága teljében, acélos erejének rat.oc.. an, magasztos szellemének tiszta vara 1 elevenedik meg előttünk és ajkainkon buzgó hálaimakél azért, hogy a Gondviselés c^s értünk teremtette Őt. Áldassék értt Gondviselés neve, és áldassék fényes emőke, kit ez esztendőben minden magyar imájába’ foglal azzal, hogy az Ő örök élete maradjon a mi örök életünk, az Ő örök dicsősége, a mi örök dicsőségünk ! Amen ! .— = Benes külügyminiszter színvallása. Az újév alkalmával Benes dr., a cseh-szlovák köztársaság külügyminisztere nyilatkozott a Ceske Republiká-nak és többek között a következőket mondotta Szlovenszkó konszolidációjáról: „Két kérdés marad még a jövő évben is rendkívül időszerű. Az egyik, hogy a régi magyar uralmat politikai, kulturális, társadalmi és gazdasági tekintetben gyorsan és rendszeresen kiküszöböljük, a másik, hogy biztosítsuk Szlovenszkóban a belső viszonyokat és ezzel a gazdasági felvirágzást előmozdító nyugalmat. Máris nagy munkát végeztünk mindkét irányban. A szlovákoknak megvannak a maguk iskolái, pénzügyi szervei, bíróságai és papjai, tehát minden feltétel megvan rá, hogy véglegesen meg tudják szüntetni, ami a magyarosításból még fennmaradt. Megvan a szabadsága és a módja is ahhoz, hogy erőit a maga nagy kulturális hivatásának teljesítésében kifejthesse. Szlovenszkó az utóbbi négy évben csodálatraméltó haladást tett. Ez a haladás sokkal szembetűnőbb, semhogy bárki is kétségbe vonhatná Szlovenszkó felszabadításának és az véges cseh ál! keretében a cseh ország történt egyes sének áldásos következme Mindenesetre az eddigi munkával még nem értünk el mindent, amit el lehet érni és el kell érni, hogy feledhessük a régi fájdalmakat és sebeket, amelyek Szlovenszkó százados elnyomása alatt kínozták a népet. Amit eddig tettünk és amit még tennünk kell, azt minden évben gondosan meg kell vizsgálni. Ezekre a kérdésekre válaszolni ma sokkal könnyebb, mint a legutolsó években, mert Szlovenszkó szilárd és biztos a maga egész mostani integritásában, belső viszonyai megerősödtek és állandósultak és semmiféle belső megrázkódás nem fenyegeti a konszolidálódás előrehaladó munkáját. A köztársaság politikai helyzetét kielégítőnek és kedvezőnek ítélik és Szlovenszkó helyzetét a köztársaság kebelében reálisan fogják fel. Általánosan elismerik azt is, hogy az úgynevezett szlovák autonómia problémája nem politikai és jogi kérdés, hanem a célszerű decentralizáció problémája, tehát a közigazgatási reform körébe tartozik Benesnek ez a cinikus nyilatkozata a legteljesebben rávi ágít arra a cseh politikára, melynek elfogultságáról és a magyarság ellen irányuló éles tendenciájáról eddig is oly sokszor kellett meggyőződnünk. Hogy az eféle nyilatkozatok mennyiben szolgálják a konszolidációt, azt igen érdekes volna tudni, de annyi bizonyos, hogy a köztársaság cseh kormányainak eddigi „munkája“ Szlovenszkóval szemben csak relative szolgálta a viszonyok rendezettségét és igen nagy fantáziájának kell lennie Benesnek, ha a szlovenszkói ilyen a valóság rózsaszínű képben látja. Vagy a külügyminiszter urat hűséges és megbízható közegei olyan rosszul informálják a való helyzetről ? Mert különben lehetetlennek tartjuk, hogy Szlovenszkó mai állapotáról így nyilatkozzék. = Koparniczky Frigyes szenátor lemondása. A keresztény szocialista párt kiváló szenátora, Koperniczky Frigyes prépostkanonok lemondott szenátori mandátumáról. Koperniczky állampolgárságát kétségbe vonta a kormány s magyar emberről és a magyarság egyik vezető alakjáról lévén szó, a legnagyobb elfogultsággal vizsgálta meg a szenátor illetékességi ügyét. A sok huza*ban végre is kénytelen volt lemondani dumáról. Utódja a pártlista alapján dr.Schmidt kassai ügyvéd lesz, akit a szenátus eke hív be a megüresedett helyre. itt Magyarország és Ausztria közeledése. Az osztrák kormány és a magyar kormány a két állam közötti szorosabb gazdasági kapcsolat létesítéséről legközelebb fölveszik a tanácskozások fonalát. Az osztrák nemzeti tanács külügyi bizottságának minapi ülésén Seypel dr. szövetségi kancellár és Grünberger dr. külügyminiszter budapesti utazásáról tanácskoztak. A budapesti ut legközelebb meg fog történni és ezzel szegye £ik az első lépést ahhoz, hogy a két állam közt szorosabb gazdasági kapcsolat léte ■ Qias magyar barátság. Castagnetto magyar barát érzéséről már több ágot a nyilvánosság előtt is, egy zügetés folyamán, a következő ütéseket tette:ár a háború okozta sebek még akt be és súlyos bajokkal küzdő.répa, Magyarország helyzete szelitikai szempontból ma kedvezőbb , mint a múlt esztendőben, mivel látom ' Magyarország a ' utján K»’ rparációk ügye >ogf±.‘-d—-L '»dalomra, de herceg, Ízben fossz i /»■