Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-01 / 52. szám
Napunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Kg, félévre 40 Kg, negyed évre 20 Kg. Külföldön 120 Kg. Egyes szám ára 1 korona. POLITIKAI LAP Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A búza Komárom, június 30. Ma a legidőszerűbb téma. A gazda nézőpontjából fontos, hogy eddigi munkájának eredményei kárba ne vesszenek, ezért kora hajnalban kel és körültekint a firmamentumon, milyen időt várhat, de lesik a rádió hírszolgálatát és időjárás jelentéseit is. Az idei tavasz ellentétben az utóbbi évek szárazságra hajló tendenciájával, szokatlanul sok csapadékot nyújtott. Nálunk, ahol kevésbbé kötött a talaj, ez nem jelentene nagyobb bajt, mint az aratásnak némi eltolódását. De ott, ahol az eső már sok volt, könnyen beállhat valami rozsda katasztrófa és megsemmisítheti egy-két nap leforgása alatt a legszebb reménységeket. De a búza nemcsak a gazdák körében sokat vitatott probléma, hanem Londonban is, ahol a világgazdasági konferencia delegációi között a búza-probléma van állandóan napirenden. Amerika mesterségesen felhajtotta a dollár értékének csökkentésével a búza árát, hogy ezzel farmereinek szomorú helyzetén segítsen. Legújabban emelte a védővámot is, hogy termését megvédje, habár Amerikát nem fenyegeti közelről a konkurrencia veszedelme, mert önellátásán felül termeli ezt a kenyérmagot. Amerika javaslatai a búzát illetőleg főleg annak termesztésére vonatkoznak és a túltermelést lennének hivatva megakadályozni. Ebbe igen szívesen belemennének az európai gabonatermelő államok és szovjet Oroszország is, azonban kétséges, hogy Délamerika és Ausztrália beláthatatlan gabonatermő földeinek árai elfogadják-e a kontingensálási tervezetet. Márpedig a búza világárai ezektől a nagytermelőktől függenek. A búza idáig sem volt Európára korlátozott probléma. A többtermelés fokozásával világproblémává lépett elő. Európában minden állam védi a maga piacát a búza beözönlése ellen. Franciaországban a mi valutánk szerint 2500 körül mozog a búza, az igaz, hogy a francia paraszt drágán termel, de a kormánynak védenie kell ezt a termelési ágat, hacsak azt nem akarja, hogy egyik legfontosabb és leghasznosabb néprétege tönkremenjen. Minálunk is magasan a világárak fölött van a búza ára, amely most az új búza előtt 150— 160 korona volt. Itt is magas védővámok bástyázzák el a behozatal útjait. Ezek a védővámok oly magasak, hogy a negyven és ötven koronás buza sem juthat be. De nem juthat be azért sem, mert a behozatal engedélyezéshez van kötve és azt a szindikátus irányítja, tehát a kötött gazdálkodás rendszere uralkodik, ami ellen mindenki panaszkodik. Németország nem szívesen vásárol európai gabonát, mivel tengerentúli búzát kap olcsó pénzen szükségleteinek pótlására azokból az államokból, ahol a német kiviteli piacok meg vannak szervezve. Hol helyezik el tehát a dunai államok: Magyarország, Románia és Jugoszlávia termésüket? Ez a nagy probléma vár megoldásra Londonban épen úgy, mint Budapesten, Bukarestben és Belgrádban. A megalakult gazdasági kisantant nagyon szép elgondolás lenne, azonban Csehszlovákia egyik kisantant állam gabonafeleslegét sem tudja elfogyasztani, egyrészt, mert maga is termel, másrészt pedig ez a termelés állandóan fokozódik. Nehézzé vált tehát a búzakérdés megoldása Európában is és főleg Európában. Mert mi abból a haszon, ha Kanadában a búzafelesleget mozdonyokkal sűtik fel és Brazíliában a kávészsákokat a tengerbe dobálják, amikor ugyanezek nélkül az elsőrendű élelmezési cikkek nélkül szűkölködik, mondjuk, Ázsiának sokszáz millió lakosa. A búza védelmére a prágai parlament épen most tárgyal egy fontos törvényjavaslatot, amely a gabonazáloglevelekről szól és a gazdát védi a spekuláció ellen, az elcsépelt gabonára előlegeket nyújt és az értékesítést megkönnyíti. A kisgazda és a törpebirtokos csakugyan rászorult erre a védelemre, mert eddig bizony, ha szüksége volt a cséplés után pénzre, a spekuláció erős eret vágott rajta. Most már csak az lenne még előnyösebb, ha ezt a jó törvényt jól is hajtanák végre és ne lenne alapos a panasz, melyet a törvényhozók emelnek ellene, hogy ez is ki lesz szolgáltatva a bürokrácia mosochjának. A világhelyzet és a mi szűkebb világunk helyzete tehát egyformán gondokkal terhes és ezek a gondok a mindennapi kenyér évezredes problémája körül forognak. De a régi századokban az ellátás dolga sokkal jobban volt megszervezve, bármilyen paradoxonképen hangzik, mint most. Igaz, hogy a kis kor nem voltak a szállítási eszközök olyan tökéletesek, mint ma, de viszont nem is volt az a sok száz ezer ember a világon, aki a mindennapi kenyérért küzködik, káromkodik és imádkozik. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — junius 30. 436 millió korona üzemvesztesége volt a vasútaknak az év első négy hónapjában. Behhyne vasútügyi miniszter a képviselőház forgalomtechnikai bizottságának ülésén jelentést tett az államvasutak jelenlegi helyzetéről. Jelentette, hogy ez év első négy hónapjában az államvasút bevétele 765,853.000 korona volt, ami 146,880.000 koronával, illetve 16,09 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ugyanezen idő alatt az üzemveszteség 436 millió koronát tett ki, vagyis 162 millióval többet, mint az előző év első négy hónapjában. Az államvasutaknál üzemben volt 4247 mozdony közül 715-öt vontak ki a forgalomból. Tüzelőanyagon az év végéig 10 millió koronát takarítanak meg. A személyi kiadásoknál elért megtakarítás akként állott elő, hogy múlt év november 1-je óta 400 személlyel csökkentették a vasúti állomások személyzetét. A vonatkísérő személyzetet 700 mozdonyvezetővel és 500 fűtővel, a fűtőházakban és műhelyekben 1902 személlyel csökkentették és ez év első hónapjaiban további 900 alkalmazottat bocsátottak el. A múlt év október végén a vasútnak 134.756 végleges és kisegítő alkalmazottja volt. Azóta ez a szám természetesen csökkent a nyugdíjazás és rokkantság következtében. Nyugdíjazzák azokat is, akik az állammal ellenséges irányzatú alakulatokban szerepet játszanak. E rendszabályok folytán az alkalmazottak száma ez év végéig 12.000 fővel fog csökkeni, ami évi 40 millió korona megtakarítást jelent. A vasútigazgatóságokat felhatalmazták, hogy a korra való tekintet nélkül nyugdíjazzák azokat, akiknek a háborús évek beszámításával teljes nyugdíjra van igényük. Ilyen módon 2400 alkalmazottat fognak nyugdíjazni. Majd ismertette a miniszter a személy- és áruforgalomból eredő bevételek növelésére irányuló intézkedéseket, valamint az autóbusz forgalom adatait tárta föl a gyűlés tagjainak. Meghosszabbították az adókedvezmények elnyerésére megállapított határidőt. Június 30-án lejárt a munkakölcsön jegyzésének határideje és ezzel együtt az adókönnyítések is, amelyeket az adóhátralékok likvidálása céljából engedélyeztek. Mivel sok adóhátralékos önhibáján kívül nem tudta igénybe venni a törvénynek ezt a kedvezményét, a kormány törvényjavaslatot szerkesztett, amely lehetővé teszi, hogy a jegyzési határidő letelte után is lehessen élvezni az adókedvezményt. A javaslat szerint 1933. november 15-ig élvezhetik az adóhátralékosok az említett kedvezményt. A képviselőház a javaslatot szerdán tartott ülésében letárgyalta és a vita után mindkét olvasásban elfogadta a törvényjavaslatot. Ez a meghosszabbítás főként a mezőgazdáknak lesz előnyére, akik az idei termés hozadékából jegyezhetnek még a munkakölcsönre. A munkanélküliek segélyének megreformálása. A kormány a munkanélküliek támogatásának reformját, tekintettel az állam nehéz pénzügyi helyzetére, minél előbb el akarja intézni. A döntés a szakszervezetekkel egyetértésben fog megtörténni, de nem a felhatalmazási törvény keretében, hanem a rendes parlamenti után. A miniszterelnök fogadta a szakszervezetek küldöttségét, amelyet részletesen tájékoztatott a kormány tervéről. Ez szerint az állami élelmezési akciót egyáltalában nem szüntetik be. A munkakötelezettség a támogatásnak csak egy része lesz. A szakszervezetek által adott támogatáshoz a genti rendszer szerint való állami hozzájárulást illetőleg a módosítás a következő: Az állami hozzájárulás a szakszervezeti támogatáshoz 1:2 arányban fog történni. A támogatás maximális határát, mely ma az utóbbi három hónap keresetének kétharmada, 60 százalékra akarják csökkenteni, de szigorúan ügyelnek arra, hogy a tényleges és nem koholt bért vallják be. A bérösszegről szóló hamis adatokért a munkaadó felelős. Az évadmunkásokat nem zárják ki a támogatásból, de megállapítják az évnek azt az időszakát melyen belül az évadmunkásoknak támogatás adható. A munkakötelezettségre nézve a fizikai alkalmasság és a szakképzettség lesz mérvadó, — azonkívül a jövőben a munkanélkülieknek nemcsak a nyilvános munkaközvetítő helyeken kell jelentkezniük, hanem a községi hivatalokban is. A munkanélküliek jegyzékét továbbra is a szakszervezetek állítják össze, de azokat ellenőrzés céljából a politikai hatóság elé kell terjeszteni. Az állami segély megadásánál csak a munkanélküli jövedelme mérvadó. Ha valakinek háza van, de keresete nincs, nem befolyásolja a támogatás megadását A várakozási időt, melyen túl a támogatásra igénye van, az eddigi 3 hónapról 6-ra akarják meghosszabbítani. A támogagatással való minden visszaélést szigorúan büntetnek. Megszigorítják a szolgálati pragmatikát. A kormány a képviselőházban benyújtotta a szolgálati pragmatika szigorításáról szóló, már régebben készített törvényjavaslatot, amelynek rendelkezései kiterjednek az állami, országos, járási és községi alkalmazottakra, a fentiek által vezetett intézetek, üzemek