Könyvtáros, 1979 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Bajor Nagy Ernő újságíró a Szabad Föld által indított „Olvasó akadémia” eredményeiről beszélt. Az ország legegyszerűbb újságolvasói körében nagy visszhangja támadt ennek az akciónak, s a felszólaló mint mozgalmának egyszemélyes irányítója igen eleven érdeklődésről adhatott tájékoztatást. Pándi András, a KISZ osztályvezetője bejelentette, hogy szervezetük a közeljövőben Könyv és ifjúság címmel új akciót indít a mozgalom keretében a fiatalság jobb bekapcsolása céljából. Novák Imre fóti iskolaigazgató arról tájékoztatta a tanácskozást, hogyan működik a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság, mint művelődési munkaközösség. Amit Kisfaludi Sándor a leendő munkaközösségekről javasolt, Fóton már valóság, a társaság a község művelődési életének valamennyi megnyilvánulását segíti. Molnár Zoltán író Kisfaludi Sándor javaslatát támogatva arról beszélt, hogy a mozgalom célja nem más, mint hozzájárulni önmagunk átalakításához. A lenini kulturális forradalom ugyanis abba nem hagyható, állandóan továbbfejlesztendő folyamat. Még számos felszólaló mondotta el gondolatait és tapasztalatait, végül pedig Fábián Zoltán javaslatot tett az Olvasó népért mozgalom saját sajtójának megteremtésére olyanformán, ahogyan a honismereti mozgalom is megteremtette a maga tájékoztató folyóiratát. A tanácskozás végén dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott zárszót. Megállapította, hogy a tanácskozáson többről volt szó, mint pusztán az olvasásról: a szocialista ember kialakításáról beszélt minden felszólaló. A konferencia az alapkérdésekben egységes volt, a hibákat és gyengeségeket viszont nem takargatta, ezért válhatott cselekvésre ösztönző összejövetellé. A mozgalom jó alapokon folytathatja közművelődési misszióját, mert mindenki megtette azt, amit vállalt, s mert az annak idején Darvas József által említett „néhány ozorai körbejáró” tízezres sereggé növekedett. Az elmúlt évek igazolták a kitűzött célok helyességét és igazolták összhangját is a párt és a kormányzat művelődési politikájával. A mozgalom magában hordozza a közművelődés további társadalmasításának lehetőségét is, mert jelen van a társadalom minden rétegében. A jövőre gondolva mindig maradjunk a valóság talaján, akár az olvasókkal szembeni követelmények megfogalmazásáról, akár anyagi erőforrások igényléséről van szó. A feladatokra külön ajánlásokat nem szövegezünk, benne vannak azok a kiadott írásbeli jelentésekben, és benne lesznek a konferencia megjelenő jegyzőkönyvében is. Erősíteni kívánjuk az önbizalmat, a magabiztosságot a mozgalom minden résztvevőjében, akik hazatérve gondolják tovább az elhangzottakat, és keressék meg a cselekvési lehetőségeket. Végül a konferencia a mozgalom titkári teendőinek elvégzésére megbízást adott: Drucker Tibornak (könyvterjesztés), Fábián Zoltánnak (írószövetség), Juhász Róbertnak (Hazafias Népfront), Kisfaludi Sándornak (könyvtárügy), Maróti Lászlónak (SZOT) és Pándi Andrásnak (KISZ). 3 Lapozgató • • TIZENÖT KÖTET JELENT MEG EDDIG A ,,BIBLIOTHECA BEKESIENSIS” című könyvsorozatban, amelyet a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola tanulói vizsgamunkaként állítanak elő igen magas szakmai színvonalon. A sorozatra nemcsak bibliofiliai értéke miatt hívjuk fel a figyelmet — kis példányszámban jelenik meg, kereskedelmi forgalomba nem kerül —, hanem azért is, mert némelyik kötetének ott a helye a nagyobb könyvtárak állományában, Zalától Nógrádig és Szabolcs-Szatmárig. A 130—150 oldalas elegáns kötetek ugyanis tartalmilag szintén közérdekűek, igen értékesek. A sorozat szerkesztői, Papp János és Szabó Ferenc úgy válogatták az anyagot a megye történetéből, nyomdászat-, irodalom- és művészettörténetéből, hogy munkájuk az ország kulturális kincsestárát is gyarapítja. Néhány érdekesebb cím a sorozatból: Kner Imre gondolatai az életről, az irodalomról, a könyvművészetről (4.); Tessedik Sámuel írásaiból (5.); írások a régi Mezőberényről — Mezőberény és Petőfi (8.); Justh Zsigmond parasztszínháza (9.); Levelek Munkácsyhoz — Munkácsytól (12.); A Tevan Nyomda- és Kiadóvállalat történetéből (16.). A legközelebbi, a 15-ös sorszámú kötet, amely Darvas József fiatalkori leveleiből nyújt válogatást, 1979. első negyedében jelenik meg. A sorozat tipográfiai megformálója a kitűnő gyomai könyvművész, Petőcz Károly. 33