Kórházi Élet, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1971-04-01 / 1. szám
2 KÓRHÁZI ÉSET ■ ÜDVÖZLET A testvéri kemerovói kórház igazgatósága , pártszervezete és szakszervezete az új esztendő kívánságaikat alkalmából leküldték a kórház-rendelőintézet dolgozóinak. Köszönjük, hasonló jókat kívánunk! A TUDOMÁNYOS TANÁCS TAGJAI Főorvosi értekezleten tatták meg és fogadták el via kórházi tudományos tanács összetételeire vonatkozó javaslatokat. Elnök: dr. Merényi Sándor. Tagok: dr. Csepl áik György, dr. Düh András, dr. Karászi Benő, dr. Korill Ferenc, dr. Lükő Géza, dr. Telmánysi József, dr. Turay Pál, dr. Szabó Sándor I. Titkár: dr. Kálló Kamill. Az orvosok megyei tudományos tanácsának összetétele: dr. Düh András, dr. Karászi Eernő, dr. Lengyel Sándor, dr. Lükő Géza, dr. Termányi József, dr. Varga Tibor. Titkár: dr. Kalló Kamill. A NŐK HELYZETE A kórház-rendelőintézeti párt, állami és szakszervezeti vezetés intézkedési tervet dolgozott ki a nők helyzetének megjavítása érdekében. Felmérik a családos és gyermeküket egyedül tartó nők körét, vizsgálják és elemzik a nődolgozók bérezését, erkölcsi és anyagi megbecsülésük formáit, közéleti tevékenységeiket, fennálló problémáikat. Az intézkedési tervban felhívják az osztály- és részlegvezetőket, hogy lehetőségeikhez mérten adjanak meg minden segítséget nő dolgozóink helyzetének megkönnyítéséhez. „VIRÁGSZERETŐK” Vannak önzetlen és önző virágszeretők. Ez utóbbiak csak közvetlen munkahelyükön — vagy netán otthon — kedvelik a virágot, és azt közterületről (elosztóterek, hallok, folyosók) szerzik be. Pedig a kórházi virág is köztulajdon! HELYI ÚJ MECHANIZMUS Folyamatban van az új gazdasági igazgatóság apparátusának kiépítése, feltöltése. Megalakult a munka- és bérügyi csoport. Dr. Barra Károlyné az élelmezésvezetőhelyettesi, Oláh Sándor a garázsi mesteri és gépkocsielőadói teendőkre kapott megbízást. HOGYAN ÁLLUNK? Az igazgatói ianács újólag szükségesnek tartja vizsgálni a kórház munkaierő- és káderhelyzetét. Egyes munkaterületeiken a fluktuáció igen nagyimérvű, ugyanakkor vannak nehezen betölthető állások. A vizsgálat célja az okok feltárása és javaslattétel az utánpótlásira. SZERVEZÉSI KÉRDÉSEK Korszerűbb, jobb megoldásra törekszik a kórház a belső szállításoknál is. klinikai és funkcionális osztályok szorosabb együttműködése, a felvonók racionális kihasználása szükséges például a betegszállítások esetében. Megoldást kell keresni az étel, szennyesruha és vizsgálati anyagok szállításánál felmerülő nehézségek leküzdésére is. BÉRFEJLESZTÉS A 3%-os évi bérfejlesztési keret osztályszintig történő lebontására irányelveket dolgozott ki a pártalapszervezet vezetősége. Küllőn bizottság alakult az állami, párt- és tömegiszervezeti vezetők képviselőiből ennek végrehajtására. DICSÉRET Az igazgatói tanács jegyzőkönyvi dicséretben részesítette Qszciaid Győzőné, főkönyvelő-helyettest és munkatársait a költségvetés és beszámoló elkészítése során végzett lelkiismeretes és fáradhatatlan munkájukért. MUNKAHELYI KÖZÉRZET A kórház-rendelőintézeti szakszervezeti tanács szervezésében vezetők számára igen érdekes előadás hangzott el ezzel a címmel. munkafegyelem és munkahelyi közérzet ez év tavaszán pártnapi programként is szerepel. LÁTOGATÁS Az orvostovábbképző intézet intenzív teráphiás tanfolyamának hallgatói látogattak el február 17-én kórházunkba. A kórházban és az intenzív osztályon látottakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. BÜNTETÉS Lakatos László és Viszocki Lajos műtősegéd-beteghordók közbotrányt okozó magatartásuk miatt fegyelmi büntetésben részesültek. ÚJABB DICSÉRET A főorvosi értekezlet az osztályukon folyó jó szakmai munka elismeréséül dr. Sarkadi Nagy Endre és dr. Vén Rezső osztályvezető főorvosokat jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. Dicséret ez egyben a két osztály dolgozói számára is. ÉS MÉG EGY... Bodnár Emil (Salgótarján, IV., Budapesti u. 54. szám alatti lakos) kórházunk igazgatójához írt levelében nagy elismeréssel nyilatkozott II-es belosztályan folyó gygyító munkáról, orvosok, ápolónők magatartásairól. Köszönjük az elismerésit! MOST VÉGEZTEK Karnis Gyuláné, Kisssimon Magdolna, Lovas Szende, Pintér Gézánné, Takaró Gézáné és Telek Júlia munkamelllenti tanfolyamon ápolónői képesítést nyertek. Gratulálunk! KÉSZENLÉTI SZOLGÁLAT Egészségügyi minisztériumi rendelet lehetőséget ad arra, hogy ügyeleti szolgálaton kívül főorvosok, adjunktusok, alorvosok és szükség esetén szakorvosok — díjazás ellenében — készenléti szolgálatot tartsanak otthonukban. A készenléti szolgálat elosztásának tervezetét a főorvosi értekezlet elfogadta. SOKAN NEM TUDJÁK, HOGY ... a délutáni és éjszakai szolgálatot ellátó ápolónőkön kívül 16 és 08 cm között 11 orvos 4 műtősasszisztens, 4 műtő6s beteghordó, 1 aneszteziológus, 1 laboratóriumi, 1 véradó alközponti, 1 röntgen •asszisztens, 1 felvételes ápolónő és 3 műszaki ember (összesen 27 fő) teljesít kórházunkban ügyeltet szolgálatot. TRANSZFÚZIÓS TANFOLYAM A szakmai továbbképzés keretén bellül intézetünknél az első csoportban különböző osztályokról 13 ápolónő végzett a közelmúltban transzfúziós tanfolyamot. Újabbak szervezésére is sor kerül még. LAKÁSÜGY Kórházunknál bizottság alakult a lakásigények felmérésére, a jogos kérelmek sorolására. Részt vesznek ebben az állami, párt- és tömegszervezetek képviselői is. Nem lesz könnyű dolguk! TÁVOZÁS Megvált az intézettől volt gazdasági igazgató. Kéri a Károly. Új munkahelye az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat. Köszönjük eddig végzett munkáját. HALLOTTUK .. .hogy egyik osztályvezető lpirvosainknak lámpabúra esett a fejére. Az áldozat temperamentumát ismerve feltételezhető, mennyit csuklott aznap a munkavédelmis. Még jó, hogy nem tünknél történt az eset, intézehanem további képzés alkalmával, de azárt ne nagyon legénykedjünk. . . Nálunk is lezuhant a gégészeten menyezett egy jókor,a daraba ja! TELEFONDÍJ Az elmúlt évben a kórházból a városba, illetve vidékre 106 000 telefonhívás történt. Távolsági rések ellenértékeként beszélvet9 000 Ft folyt be, de a telefonszámla 300 000 Ft-ot tett ki. .. .Minden telefonáló mögé nem lehet be az egyéni ellenőrt állítani, „belső” ellenőrzést még nagymértékben kell fokozni. ENERGIAPAZARLÁS Éjjeli ellenőrzések során több ízben tapasztalható, hogy ,a tálalókban vörösen izzanak a bekapcsolva felejtett főzőlapok, és „dísz”kivilágítás van az egyébként néptelen folyosókon és előterekben, lezárt íkezelőhelyiségekben. A nagy fényesség oka — rossz nyelvek szerint — a félelem. Ez ugyan senki számára nem életszükséglet, dehát féljen, csak, akinek ez hiányzik. De ne a költségvetés terhére! ÜDVÖZÖLJÜK .. .a szakszervezeti újonnan megválasztott tanács elnökét, dr. Csanaky Györgyöt, titkárát Juhász Istvánnét, s a tanács valamennyi tagját. Sok sikert kívánunk további munkájukhoz. SZÓVÁ TESSZÜK Jó az, ha a dolgozók szépen, tisztán,rendesen öltöznek munkahelyeiken is. Erre különben a védőruha-rendelet is kötelez. Baj akkor van, ha ezt egyesek túlzásba viszik olyképpen, hogy a védőruha színétől, szabásától messze eltérő .„ruhaköltelményeket” viselnek — szabályellenesen. E mögött az esetek egy részében feltűnési vágy, kiemelkedni akarás van. Ezen becsvágyakat azonban jó szakmai munkával, példás magatartással, szerénységgel — és nem az előírások megszegésével — kell kielégíteni. SOKAN NEM HINNÉK, HOGY .. .1957 óta a kórházigazgatóság kezdeményezésére, párt- és tanácsi szervek messzemenő vasokon támogatásával — enkívül — 26 középkáder és 21 egyéb kórházrendelőintézeti dolgozó (összesen 47 fő) kapott 29 állami és 18 szövetkezeti lakást. A névjegyzék a személyzeti osztályon megtekinthető. KÖSZÖNTÉS A nemzetközi nőnap alkalmából szeretettel köszönti nődolgozóinkat a szerkesztő bizottság. MÁRCIUS 12. Kórház-rendelőintézetünk névadójának, Madzsar Józsefnek alkalomból a születésnapja. Ez tisztelettel emlékezünk meg életéről, munkásságáról , az orvosról, az emberről. SZAKSZERVEZETI MEGYEBIZOTTSÁGI VÁLASZTÁS Az orvos-egészségügyi dolgozók szakszervezete megyei küldöttértekezletére és a megyebizotság meválasztására február 25-én Salgótarjánban az SZMT-székházban, 108 küldött jelent meg. A megyeb bizottság kárát értékelő, négyéves muneredményekről, gondokról, feladatokról egyaránt számot adó referátum, a vita és a választás, közel kiterne órán át tartott. A „Szakszervezeti munkáért” a hrangfolkoztatát kapta ez alkalommal Fazekas Vilmos, közel, két évtizedig is mozgalmi munkájáért. A küldöttértekezlet 37 tagú megyebizottságot és 15 fős elnökséget választott. A megye egészségügyi dolgozóit szakszervezetünk IV. kongresszusán hat, az SZMT küldöttérrtekreszletén nyolc küldött képviseli. A megyebizottság elnökévé dr. Merényi Sándort, titkárává dr. Zelnik Józsefet választotta az értekezlet. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. KÖSZÖNJÜK! A „NÓGRÁD" 1971. febr. 18-i számában (Kőfalvi E.: Salgótarján tollából) cikk jelent meg „Több védelmet a portásoknak” címmel. A cikkíró nem kórházi dolgozó, de munkája mindennap kórházhoz köti, tehát tanúja a az eseményeknek. Egyetértünk vele, s mi tőlünk telhetőleg védjük is poriasainkat. Látogatóimé tovpsége szerencsére fegyelmezetten viselkedik, de akadnak közöttük agresszívek, sértegetők, sőt tettlegességgel és a legkülönbözőbb hivatalos szervekkel fenyegetőzök is. Portásaink nagy többsége nő vagy csökkent munkaképességű, fenyegetésükhöz tehát nem kell különösebb hősiesség. Szolgálatot teljesítenek, érvelnek, meggyőznek — már akiket tudnak —, de sem a kórházi orvosok, ápolónők vagy műszakiak, sem ők, nem kelhetnek bírókra sem az agresszív nőkkel, sem a közel mázsás testsúlyú férfiakkal. Nagyobb önfegyelmet a nőkkel, szolgálattevőkkel szembeni több tiszteletet kérünk a látogatók eme kisebb hányadától is. Köszönjük a szerkesztőségnek, hogy a cikket megjelentette. MEGHÖKKENTŐ SZÁMOK! A megyei küldöttértekezleten kiállílottuk, hogy Nógrád megyében 1970-ben naponta 5398 dolgozó volt táppénzes állományban. A számukra kifizetett táppénz- és termeléskiesés „értéke” éves szinten 120 millió forintot tett ki. HÁRY JÁNOS VÉRADÁSON — Úgy látom, fél egy kissé. Ez az első véradása? — Ó, dehogy! Már csecsemőkoromban is adtam vércsoportír meghatározáshoz,amikor az apámat keresték... SZAKVIZSGÁZÓK Dr. Gótai László, dr. Marton Mária és dr. Matkulik Miklós fogszakorvosi képesítést nyertek ez év januárjában. Gratulálunk, jó munkát kívánunk! TRAGIKUS HÍRÜNK Szemán Edit véradó alközpontunk asszisztensnője, március 4-ére virradó éjjel, önkezével vetett véget életének. Szívből sajnáljuk, jó szakember, jó munkatárs volt. Március 8-án, volt a termetése, sok kórházi dolgozó részvételével. Mr 1971. április DR. KIBÉDI TIBOR 1022 — iS>70 Tragikus hirtelenséggel ragadta el sorainkból a halál 1970. nov. 28-án kedves barátunkat és munkatársunkat, dr. Kibédi Tibort, a megyei kórház röntgenfőorvosát. Élete delén, alkotó ereje teljében szakadt meg egy nagyon szorgalmas, kitartó, nagy tudású ember fonala. 1922. március 6-án született Kolozsvárott. Iskoláit is Erdélyben, Marosvásárhelyt és Zilahon végezte. Érettségi után 1911-ban a budapesti egyetem bölcsészkarán kémia szakos tanárképzés hallgató lesz, de a sors közbeszólt. Megsérült, lábszára eltörött. Ekkor határozta el, hogy orvos lesz. 1914-ben iratkozott be a kolozsvári egyetem orvosi karára. A háborús viszontagságok után tanulmányait Szegeden folytatta. Közben egy évig járt a grazi egyetemre is. Az orvosi diplomát 1950-ben szerezte meg Szegeden. Ekkor már két éven át mint demonstrátor az egyetem alkalmazásában állt. Már 1947-ben előadást tartott a Magyar Élettani Társaságban. Mint kezdő orvos, először Gyulára került a Attila tüdőszanatóriumba, majd onnan a megyei József kórház rtg-osztályára. Szakképesítése után Lipcsében volt tanulmányúton, majd meghívták a szegedi egyetem II. belklinikájára adjunktusnak. Innen került 195S-ban a salgótarjáni megyei kórházhoz, mint a röntgenosztály főorvosa. Nagy energiával szervezte meg az akkori kórház röntgenosztályát. Lépést tartva a szakirodalommal, egymás után vezette be a legkorszerűbb rtg. vizsgálati módszereket, orvosokat, asszisztensnőket képzett. Az akkor még elég mostoha körülmények között működő kórházban a röntgenosztály szakmai szintjét igen magasra emelte, Szinte erejét meghaladó energiát fektetett az új kórház röntgenosztályának szervezésébe. Bár sokszor úgy érezte, hogy elképzelései meg nem értésre találtak, mégsem rendült meg. Céltudatosan és következetesen haladt előre azon célok felé, melyeket maga elé tűzött, ám, mindenkor a beteg ember sorsának megjavításához segített bennünket is, akik vele dolgoztunk. Munkássága alatt 15 dolgozatot jelentetett meg. Tudományos munkáinak több mint fele a salgótarjáni kórházban eltöltőn időhöz fűződik. Életének utolsó két évében sokat betegeskedett, de a betegség nem törte le, igen sokszor betegen is dolgozott a kórhaz és betegei érdekében. Felgyógyulása után újult erővel látott a munkához. Sokat beszélt terveiről, elképzeléseiről. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a családot, négy gyermek vesztette el a biztos támaszt jelentő édesapát. De a nagy család, a kórház és a betegek elvesztettek vele egy kiváló szakembert, egy jó munkatársat, egy jó barátot. Nem akartuk elhinni, de bele kellett törődnünk a megváltoztathatatlanba. Emlékét kegyelettel őrizzük. Dr. Szőke Szabolcs KEDVES KÓRHÁZI DOLGOZÓTÁRSAK! Engedjék meg, hogy a „Kórházi Élet” hasábján mondjak mindazoknak szívből jövő, hálás köszönetét akik férjem életéért folytatott 36 órás gigászi küzdelemben részt vettek. Hogy a harc így dőlt el? — Nem rajtuk múlott. Tudományunk véges, ezt mindenkinek tudnia kell. Köszönöm a szívből jövő részvétet, melyet gyászunkban irántam és gyermekeim iránt éreztek, és melynek számos látható jelét is adták. Külön köszönöm kórház vezetőségének, hogy a temetés gondját levették a vállamról. Kérem tartsák meg őt jó emlékezetükben. Dr. Kibédiné, dr. Károlyi Magda Ismerte-e valaki dr. Mahrer Józsefet ? Doktor Mahrer József egykori szécsényi orvosról legelőször gyermekkoromban, édesapámtól hallottam. Az első világháborús történetek szereplői között gyakran fölbukkant sötét ruhás, hallgatag alakja. Apám hálával emlegette őt. Akkor még a Bakony egyik kis falujában laktunk, és sohasem gondoltam, hogy Mahrer doktorról még valaha is hallani fogok. Egyetemista voltam amikor másodszor találkoztam nevével. Egy csendes nyári estén édesapám arról beszélt, hogy milyennek képzeli el a hivatását szerető orvost, és Mahrer doktort állította elém követendő példáinak. Apám nem tudta elfelejteni, hogy az ő önzetlen segítségével sikerült megmenekülnie a haláltól. Az események, amelyek apámat élete végéig emlékezésre késztették, 1915. tavaszán zajlottak le. Háborús sérülése után, hogy azért valami hasznát is vegyék, fegyver nélküli katonai szolgálatra osztották be és Szécsénybe irányították. Valamilyen irodai, ha jól emlékszem, postai munkát bíztak rá. 1915-ben későn tavaszodott. Márciusban még hideg volt az idő, és javában esett a hó. Apám ezt jól megjegyezte, mivelhogy ekkor lett tífuszos és ekkor került be a szécsényi katonai járványkórházba. Sokat emlegette a mostoha bánásmódot, a lázas önkívületet, a barakkablak résein beeső havat, a kilincset könyékkel nyitó, magyarul sem tudó katonaorvosokat, és azt, hogy milyen érzés volt a halál gondolatával foglalkozni. Az ő betegtársai helyzete csak akkor változott meg, amikor Mahrer doktor esténként titokban felkereste őket, és gyógyszerrel, jó szóval segített rajtuk. Ezért sohasem kért és kapott viszonzást, orvosi lelkiismerete parancsára cselekedett. Mire a tavasz beköszöntött, apám is és mások is meggyógyultak. Legutóbb akkor találkoztam nevével, amikor megismerkedhettem Nógrád megye egészségügyének történetével. Nem kis megilletődöttséggel olvastam Habonyi Zoltán intézetvezető főápoló e témáról írt —, s a közeljövőben megjelenő — könyvében, hogy Mahrer doktor is azok között volt, akik a húszas évek mostoha körülményei között végezték áldozatos és nehéz munkájukat. Hogy élete végül is hogyan alakult, azt sajnos nem tudom. Édesapám úgy tervezte, hogy amint Salgótarjánba költözik, felkeresi megmentőjének sírját, és virággal fejezi ki késői háláját. Terve nem valósulhatott meg, mert a költözés előtti hetekben meghalt. Nagyon szeretném a virágokat én elhelyezni a síron, de vajon van-e valaki, aki tudja, hogy Mahrer doktor hol alussza örök álmát... Dr. Cseplák György