Statisztikai Évkönyv – 1910.
B) Az ország közállapotai - 3. Bányászat, ipar, kereskedelem
3. BÁNYÁSZAT, IPAR, KERESKEDELEM. A mérleg teheroldalán, eltekintve a befizetett részvénytőke s az elsőbbségi kötvényektől, melyek együtt az összes teher 37'6°0-át teszik, nagy tétel a különböző tartalékalapok összege 4105 millió K-val, a hitelezőknek járó 497 4 millió K (ebből az államkincstárra, mint hitelezőre 43'2 millió K esik) s a váltótartozás (221 '4 millió K). Évente növekszik azon vállalatok száma, melyek tisztviselőiknek nyugdíj, illetve segélyalapot tartanak fenn. így 1910-ben 93 részvénytársaság 136 (1909-ben 59 r.-t, 11 e) millió K-t fordított ilyen czélra. Az ipari részvénytársaságok bevételeit és kiadásait az üzleti eredmények tábláiban mutatjuk be. A nyereségoldal kimagasló tétele az eladott árak után befolyt 999,2 millió K ; megemlíthetők még a különböző kamatjövedelem 98 s az államsegély 1*7 millió K értékkel. A részvénytársaságok kiadásaiban az adminisztrácziós költségek (személyzet javadalmazása, irodai s egyéb dologi kiadások) 60'7 millió K-val, a kifizetett munkabérek 143'6, s a felhasznált anyagok 568-6 millió K-val szerepelnek. Adók és egyéb közterhek czímén 497 millió K-t fizettek ki a részvénytársaságok. Az ipari részvénytársaságok működésének eredményéről a következő táblázat számol be : Feltűnik a kimutatásban az üzletévüket veszteséggel záró ipari részvénytársaságok számának fokozatos emelkedése. Az 1910. évben már a vállalatok csaknem egy harmada zárta mérlegét veszteséggel, ami sok esetben egyrészt könnyelmű vállalatalakításnak, másrészt a czéltudatos vezetés hiányának sajnálatos következménye. Legrosszabbul áll a papirosipar, ahol a részvénytársaságok 58-8°0-a mutat ki veszteséget, majd a vas- és fémipar (45'6°/0) s a faipar (42'4°/0). A 480 nyereséggel mérlegelt részvénytársaság 1910. évi nyeresége 74'4 (1909-ben 71 '7) millió volt, a beűzetett részvénytőke 12'4°/0-a (1909-ben 12-o°/0). Az országos átlagot jóval meghaladja a vas- és fémipar 19"4°/0-os, a ruházati ipar 16-o°/0-os, s a kő-, föld-, agyag- és üvegipar 14°/0-os átlagos nyereséggel. Egyes vállalatok szerint részletezve 46 részvénytársaságunk nyeresége befizetett részvénytőkéjük egy százalékánál is kisebb volt (1909-ben 35), ezzel szemben 198 vállalat mutat fel zárszámadásában 10 százaléknál nagyobb nyereséget. A nyereségből jutalékokra 5 7, tartalékalapok növelésére 96, osztalékra 458 millió K-t (6r6°/0) fordítottak. Az osztalékra fordított összeg a nyereséggel mérlegelt részvénytársaságok részvénytőkéjének 7,6°/0-a (1909-ben 7,5°/0), ez azonban csak 351 részvénytársaság részvénytulajdonosait illette, amennyiben 129 társaság, bár nyereséggel mérlegelt, osztalékot az 1910. évben nem fizetett. Nagyobb volt az osztalék a vas- és fémipari vállalatoknál (125%) s a ruházati ipar körében (8'9°/0); az országos átlagnál jóval kisebb a faiparban (2'4%) s az építőiparban (3'1%). E vállalatok körülbelül egy harmada (103) 3—5%-os, 85 öt-hét, 76 hét-tíz %-os s végül 73 részvénytársaság 10%-nál nagyobb osztalékot fizetett. A Budapesten székelő 289 ipari részvénytársaság üzleti eredményeit külön táblázatban kimutatjuk, mivel csakis a nagyobb forgalmú, tőkeerős vállalatok tartják székhelyüket a fővárosban s így ez összeállítás, néhány kisebb részvénytársaságtól eltekintve, a nagyobb ipari vállalatokra szorítkozik. Befizetett részvénytőkéjük 504*8 (1909-ben 484*3) millió K-t, az összes magyarországi részvénytársaságok alaptőkéjének 66 2%-át teszi. E részvénytársaságok az 1910. évben 511 millió K, a részvénytőke 10 százalékát tevő (1909-ben 102%) nyereséggel dolgoztak s ebből 32,6 millió K-t (65%, 1909-ben 64%) fizettek ki osztalékképen. Iparcsopor- A magyarországi részvénytársaságok száma, melyek Veszteség, és veszteséggel nyereséggel nyereség nélkül mérlegeltek összesen az összes rt.-ok 0/6-ában összesen az összes rt.-ok 0/0-ában összesen az összes rt.-ok †/o-ában 1906-ban 78 217 317 78-3 — — 1907-ben 97 20-7 362 77-4 9 1-9 1908-ban 136 24-4 417 74-7 50-9 1909-ben 173 27-8 442 71-1 7-1 1910-ben 213 30-3 480 68-3 10 1-4