Körösvidék, 1922. április-június (3. évfolyam, 75-146. szám)

1922-06-24 / 142. szám

Petícióval támadják meg Peidl Gyula mandátumát Szeged, június 23. Szegedről je­lentik, hogy a Pálfy-párt magára nézve igazságtalannak találta a vá­lasztás eredményét és megtette a szükséges lépéseket a vizsgálat le­vezetésére. Megállapítást nyert, hogy mintegy 1300-an szavaztak le jogosulatlanul Peidlra. A vizsgálat eredménye folytán a Pálfy-párt össze is gyűj­tötte a petícióhoz szükséges 500 aláírást és azt a nemzetgyűléshez fölterjesztette. Sztrájkba lépnek az osztrák postások és vasutasok Bécs, június 23. MTI magánjelen­tése : Ma estére várják az osztrák posta-, távíró- és távbeszélő alkal­mazottak sztrájkjának bejelentését. A távírók és távbeszélő alkalmazottak, számszerint mintegy 10.000 már teg­nap átadták a kormánynak követe­léseiket és ha ma estig ezek kedvező elintézést nem nyernek, valószinüleg sztrájkba lépnek.­­ Egyidejűleg a vasúti és közlekedési alkalmazottak is 24 órás ultimátumot nyújtottak át a kormánynak jelentékeny fizetés követeléseik teljesítése végett. Betiltott újságok Budapest, június 23. MTI jelenti: A belügyminiszter a Hódmezővásár­helyen Róth Antal felelős szerkesz­tésében és kiadásában megjelenő „Magyar Nemzetőr" című politikai napilap további megjelenését és ter­jesztését az ország belső rendjét és társadalmi békéjét, valamint külső politikájának érdekeit veszélyeztető közleményei miatt betiltotta. A belügy­miniszter az Orosházán Kincses Fe­renc szerkesztésében és kiadásában megjelenő „Alföldi Paraszt Újság" című hetilap további megjelenését és terjesztését megtiltotta. • HIHIIIIIIBHIBDIIIDIB9IIII Bizottság tárgyal a dobozi házhelyek ármegállapítása ügyében Dr. Vangyel főszolgabíró Dobozon Békéscsaba, junius 23. Dr. Vangyel Endre a gyulai járás főszolgabirája Doboz községben fo­lyó 21-én időszaki vizsgálatot tar­tott. A községben a legnagyobb ren­det és pontosságot találta, ami a községi tisztviselőkön kívül főleg Hegedűs Gyula községi főjegyző ér­deme. A vizsgálattal kapcsolatosan a főszolgabíró tárgyalásokat folyta­tott az uradalmak vezetőségével és az aratási szerződést vállaló föld­munkásokkal, hogy lehetőleg min­den egyes ember elhelyezést nyerjen. Délután pedig összehívatta a ház­helytulajdonosokat (összesen mintegy 273-at), akikkel a részükre juttatott házhelyek vételárára vonatkozólag folytatott tárgyalást. Megállapította a tárgyalás során, hogy a házhelyesek a házhelyek vételárának azonnali megállapítását kérik. Az erre vonat­kozó további tárgyalások vitelére a házhelytulajdonosok ötös bizottsá­got küldtek ki, amely bizottság a já­rási főszolgabíró, illetve az elöljáró­ság útján egyezségileg fogja az ura­dalommal a vételár megállapítását megkísérelni. Abban az esetben, ha ezek a tárgyalások nem vezetnének eredményre, a vételár ügyében az Országos Földbirtokrendező Bíróság dönt. - -Kőrösvid­ék T Bombamerénylet az Ébredő Magyarok Egyesületének székháza ellen Emberéletben nem esett kár — Lukacsovits Lajos nyilatkozata a belügyminiszter a bombarobbanás színhelyén Budapest, jún. 23. (MOT) Ma hajnalban 4 óra körül a Sörház­ utca 5. számú ház kapu­aljából nagy zörrenés hallatszott, amelyet órási robbanás követett. A robbanás ereje akkora volt, hogy a kaput helyéből kitépte és a házak ablakai 200 méter körzetben mind betörtek. Emberéletben nem esett kár, amennyiben az ÉME helyisé­gében nem tartózkodott senki, csak a nemzetvédelmi osztály néhány em­bere pihent a lépcsőház mellett levő helyiségben. Ezek egyikének lábát egy üvegszilánk megsebezte. A robbanás zajára a közeli őr­szobából rendőrök siettek a helyszí­nére, ahol megjelent az ügyeletes rendőrfelügyelő is, megtette a rend fenntartására szükséges intézkedé­seket. Lukacsovics Lajos, az ÉME igaz­gatója az egyesület székháza ellen elkövetett merénylettel kapcsolatosan a következőket jelentette ki: “ Azok után az események után, amelyeket a liberálisok és szociáldemokrácia az utolsó idő­ben, különösen pedig a választá­sok alatt a keresztény irányzat hirdetői ellen elkövetett, nem is történhetett következetesebb lépés, mint az, hogy a nemzet legintran­sigensebb társadalmi egyesületé­nek, az Ébredő Magyarok Egy­e­sületének székházát felrobbantsák. Az eset nem lep meg. Ha vissza­gondolok arra, hogy tegnapelőtt a Házba a szociáldemokraták piros szekfűvel jelentek meg. ,­ Tegnap pedig, amikor Horthy Őfőméltó­sága megnyitotta a nemzetgyűlést, Somogyi Béla sírhalmánál tetemre­hívást rendeztek. Egyelőre csak az a megjegyzésem az esethez, hogy a keresztény társadalomnak végre tárgyilagos bizonyítéka is van arra, hogy a nemzetrontók milyen mun­kát végeztek eddig és hogy a magyar társadalomnak ezúttal mi a kötelessége. A bombamerényletet úgy követték el, hogy ismeretlen tettesek elhelyez­tek, vagy bedobtak a Sörház­ utcai bejáratnál valószínüleg ekrazit bom­bát s aztán sietve (autón) távoztak. A merénylet­ tettesei könnyen bejut­hattak az ÉME egyesületi helyisé­gébe, mert ott a portás vallomása szerint az igazoltatás megszűnt. Va­lószínű tehát, hogy a tettes bement a kapun, az ekrazit csomagot a kapu jobb sarkába vágta s elszaladt. Három fiatalember több izben csomaggal járt a Molnár­ utcai ház­ban, a közeli buffetben keveset fo­gyasztottak, majd fizettek és eltávoz­tak. Kevéssel ezután történt a robba­nás, mely után e három fiatalembert sehol sem találták. A merénylet után futólépésben érkezett meg a rendőr­legénység, s a főkapitányságról jött Péter Pál főkapitány-helyettes pa­rancsnoksága alatt a helyszínen megkezdték a vizsgálatot, mely ed­digelé pozitív eredményre nem ve­zetett. Egy kis idővel a rendőrség meg­érkezése után egy autó robogott be a Sörház­ utcába. Az autóból 3 ember száll ki, kiknek egyike kö­zölte, hogy az Erzsébetvárosi Kör­ből jöttek a robbanás megtekinté­sére. Bartos rendőrfelügyelő beve­zette mindhármukat a színhelyre, kik rövid szemle után autóba ültek és elrobogtak. Az eddigi megállapítás szerint az ekrazit 2 kg-nyi súlyú volt. Hogy miben volt elhelyezve az ekrazit, mivel egyetlen darab szilánk, vagy repez darab nem látható, ismeret­len. Az a feltevés, hogy több össze­kötött kézigránáttal történt a me­rénylet, lehetetlen, mert ennek jel­lege és hatása teljesen más. A Sörház­ utcai óriási detonáció után a rendőrség előállításokat esz­közölt. Alig kezdte meg a rendőri bizott­ság a szakértői szemlét, mikor auto­mobilon a ház elé érkezett Rakovszky Iván belügyminiszter, ki először az épület külső képét tekintette meg. Az ÉME épületében vezető széles vaspántos tölgyfaajtó fel van szakítva. Tibor József detektívfőnök a bel­ügyminiszter jelenlétében megkezdte a szemtanúk kihallgatását. A robba­násnak nem volt nagy feszítő ereje, ez a magyarázata annak, hogy mind­össze néhány ablak tört be. A Sör­ház­ utca 3. számú házzal szemben levő épület falán rengeteg lyuk van és ez a fal úgy mutat, mintha srap­nell robbant volna fel a közelében. A ház falán levő lyukakból a detek­tívek kivésték a bomba repeszdarab­jait. A robbanás ugyanis olyan erős volt, hogy a szilánkok a körülbelül 5 méter széles utca szemközti házá­nak falába mélyen behatoltak. Az ÉME székházában történt robbanással kapcsolatban egy ismert képviselő a következőket mondotta : Az a nagy liberális elkanyarodás, amely a kormány részéről az utóbbi időben megindult, magyarázza meg azt a vakmerőséget, hogy a keresz­tény és nemzeti gondolat legszilár­dabb fellegvárát, az ÉME szék­házát robbantották fel a destruk­tívok. Most már csak az van hátra, hogy a liberálisok meggyanúsítsák az ÉME-t, hogy maga robbantotta fel a székházat, mert ez a fegyver a liberális sajtó közismert fegyver­tárából való. Az a hatalmas deto­náció fel kell hogy rázza a magyar munkásságot és népet a turáni tespedésből. Bi..aiiMaBaHBBUimtiii*a9H­a. • Lázadó sztrájkolok London, junius 22. Reiter-iroda jelenti: Illinusban 5000 sztrájkoló pályamunkás megtámadta a bányatársaság épületét. 15 ember meghalt és többen megsebesültek. A halottak legnagyobb része bányaőr. 1000 főnél nagyobb tömeg, köztük számos fel­fegyverzett ember a zavargások színhelyére ment. Óriási pestisjárvány Kínában Marseil, június 22. (Wolf) Délkínában Bubó-pestis uralkodik, amely naponta 600 áldozatot követel. A pestis azáltal kelet­kezett, hogy a kínaiak között lefolyt ütkö­zet után az elesetteket nem temették el. van ma 9 1922. junius 24­., szombat R. kath.: Ker. János szül. Prot.: Iván. Nap kél 4 óra 03 perckor, nyugszik 20 óra 00 perckor (8­00). Hold kél 3 óra 35 perckor (éjjel), nyugszik 19 óra 14 perckor (d. u.). Délelőtt 11 órakor Villamos Müvek igazgatósági ülése. Este fél 9 órakor a Kisgazda .Ifjak vita­estélye a Kisgazdaegyletben. Este 7 és 9 órakor mozielőadás a Városi Mozgóban. Békéscsaba, 1922. június 24 tíz utolsó órában Kérelem a kormányhoz A mai túl materiális korban, midőn oly nehéz az élet és a létérti küz­delem, bombaként hatott ránk a lapok közlése, hogy az összes me­nekült tisztviselők elbocsájtatnak ál­lásukból. Ha ez valónak bizonyulna, úgy az intézkedést, mindenesetre nyomon követi a revízió... mert hová lenne az igazság, ha egy­oldalúan, részrehajlásszerűen tennék tönkre ezrek exisztenciáját ?! Elkomorul az ember lelke, ha látja, hogy arculverve az igazságot, humanitást, épp azok bocsáttatnának el, akiket mint kifosztottakat támo­gatni kellene .. . Akik kiutasításra, többen 100.000 korona kárral kény­szerítve jöttek át, kik este gonddal, keserűség érzetével feküsznek kosár, láda, sőt némelyik papírpárnás ágyára. És éppen ezen emberek voltak a magyar állam legexponáltabb, leg­megbízhatóbb polgárai, kiknek fel­tétlen joguk van ahhoz, hogy meg­élhetésüket az állam biztosítsa. Kü­lönben örökségünk lenne a betegség réme. Azért bizalommal kérjük a kormánytól, hogy mentesítse az el­bocsájtástól tekintet nélkül a mene­kültségre azokat, kiknek 1. kiskorú, nevelésre és tanulásra szoruló gyermekeik vannak, már azért is, mert ez az államnak többe kerülne; 2. akiknek még nincsen 30 éves szolgálatjuk, ezek bőven kárpótol­hatók azokkal, akik másutt helyez­­hetők el, továbbá azokkal, kik kész­pénzzel bírnak vagy ház és földdel rendelkeznek, mert ilyen boldogok is vannak majd minden periférián. Ott kell tehát keresni, ahol van, nem ahol nincs ! Akkor lehet meg­takarítani, még­pedig sokat Azért emberelje meg magát a pénzügy­miniszter úr s ,részvét könnyű meg­váltása címen adóztassa meg a menekült alapra a hadimilliomosokat, ellenben azokat, kik millió polgáro­kat neveltek a hazának, a háború­ban milliókat gyűjtöttek a hadiár­váknak ; csalánt szedtek vászonnak; szúrós szederlevelet teának; végül a vagyonukat, egészségüket adták a hazának, azokat éhhalálnak kitenni nem szabad ! Így csak pusztulni fog a magyar! . . . Csalódás, kétségbeesett lélek nem alkalmas arra, hogy szeretettel csüggjön e hon nyelvén. Igy csak a destrukció hiveit és árvaházak lakóit lehet szaporítani. Hol van itt akkor a sóvárgott megtakarítás, mely egy államház­tartásban amúgy is csekélység, ha a végkielégítéseket leszámítjuk ? Azért mélyreható elmével, érző szívvel kell elbírálni az elbocsájtha­tók állapotát, mint azt gróf Bethlen miniszterelnök tette, ki a tisztviselők memorandumát magáévá téve, el­fogadta. Ő megmutatta, hogy magasan áll a köznapi emberek felett, kinek aranyszive van, melyből fakad az ideál, emberszeretet; tenni a hazá­nak, menteni a családnak az utolsó órában ! . . . Minden nagy ember elsősorban tanítójának köszönheti műveltségét. A miniszterelnök sem feledkezik meg róluk, mert jól tudja, hogy a tanító olyan, mint a harmat: végig gázol rajta ember és állatcsoport, de azért mégis virág kél nyomában. Megérdemlik tehát a gondtalan megélhetés virágát. Többek megbízásából: Ludvigh Béla, menekült állami tanító.

Next