Korunk 1964 (23. évfolyam)

1964 / 5. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - ENGEL KÁROLY: Eminescu első magyar nyelvű méltatói

Eminescu-kultusz kicsírázott. Első gócai feltehetőleg azok az erdélyi középiskolák, ahol román és magyar fiatalok tanulnak együtt, s ahol a rendkívüli tan­tárgyak sorában a román nyelv is szerepel (Aradon, Nagyváradon, Nagyszebenben); első tanúbizonyságai a helyiérdekű lapokban jórészt még lappangó pár­soros híradások a költő tragikus sorsáról és azok az Eminescu-versfordítások, amelyeket a Szilágysomlyó 1889-es évfolyamában közölt Szamosújvári álnév alatt Laurentiu Bran, Révai Károly későbbi hűséges munkatársa a román költészet magyar tolmácsolásá­ban (lásd Domokos Sámuel: Új adatok Eminescu első magyar fordítóiról. Filológiai Közlöny, 1962. 1—2). Az iskolai szükségleteken túlmenő igényeket is igyekszik kielégíteni Moldován Gergely román nyelv­tani kézikönyve (Kolozsvár, 1888—89), midőn a gya­korlati olvasmányokat kiegészítő irodalomtörténeti összefoglalásban azt tűzi ki célul, hogy a magyar közönség számára ismeretlen bányába bevilágítson, „hadd lássa ki-ki annak munkásait és csillogó drá­gaköveit“. E vállalkozása során Eminescuról többek között a következőket írja: „Az újabb nemzedék­ből kiválik Eminescu Mihály (1849—), akit Ale­xandru Vazul után szokás emlegetni... Nyelve bű­bájos, érzései igazak...“ Ugyancsak az ő tollára vall az a nekrológ, amely néhány hónappal ké­sőbb a Kolozsvár című napilap „Hírek a nagyvi­lágból“ rovatában látott napvilágot: „A román vi­lág legkitűnőbb lantosainak egyike, Eminescu Mi­hály, a napokban Bukarest városában elhunyt. Ro­mánia gyászol, temetése államköltségen történt és nagy pompával ment végbe. A különben fiatal költőt négy év előtt búskomorság lepte meg, s hiá­­ban igyekeztek rajta segíteni. Mint őrült halt­ meg. A román törvényhozás annak idejében évi négy­ezer frankot szavazott számára. Románia két leg­nagyobb költője közül a fiatalabbik letűnt. Ale­xandra még él, s nincs a ki a másiknak helyét elfoglalja!“ (1889. július 4). A román művelődési élet eseményeit rendszeresen figyelemmel kísérő aradi Alföld „Irodalom és mű­vészet“ rovata így búcsúztat: ,,Egy román költő ha­lála. Eminescu Mihály, kit román Lenaunak tar­tottak, meghalt Bukarestben. A kiváló költő élete delén 39 éves korában és hosszas szenvedés után hunyt el a bukaresti tébolydában. Temetése a ro­mán politikai, társadalmi és tudományos világ je­leseinek általános részvétele mellett ment végbe július 1-én. A temetés költségeit az állam viselte“ (1889. július 5). téka Leo Taxis A Szórakoztató Biblia 1897 nyarán jelent meg elő­ször és világszerte óriási sikert aratott. Az ajánlás XIII. Leó pápának szólt. Leo Taxis alaposan rácáfolt a ró­maira, a XIII.-ra .. . Pedig 12 éven át különös kegyben ré­szesült mint „megtért", sőt, magánkihallgatással is ki­tüntették. Ő azonban az egy­ház lobogója alatt töltött esz­tendőket titkon arra áldozta, hogy voltaire-i gúnnyal és tudományos érveléssel meg­cáfolja a Szentírás tételeit. A Szórakoztató Bibliában az ószövetségi idézetekre össz­pontosított valamennyi célzás pompás telitalálat. Az Edi­­tura stiintifica korábbi román nyelvű kiadása után (1963) nemrég forgalomba került a magyar nyelvű kiadás is. (Kossuth, 1963). 1. G. Perel Dezvoltarea conceptiilor despre univers Hézagpótló összefoglalás a világűr „felfedezésének“ tör­ténetéről. Minden fejezet a haladó és a reakciós erők harcáról tanúskodik. Különö­sen tanulságos az ó- és kö­zépkori Kína és India koz­­mogóniáinak és kozmológiái­nak ismertetése. Legrészlete­sebben a XVIII. és XIX. szá­zad csillagászati elméleteit és elgondolásait tárgyalja. A csillagcsoportosulások és ext­ragalaktikák ismertetése so­rán merész hipotézisekkel is­merkedünk. Az utolsó fejezet a más bolygókon lehetséges élet kozmikus valószínűségé­vel foglalkozik. (Editura Sti­­intifica, 1964.)

Next