Korunk 1965 (24. évfolyam)

1965 / 1. szám - TÉKA - P. N. Fedoszejev: Kommunizmus és filozófia - A Nagy Honvédő Háború Története (1941-1945) - Ernst Fischer: A fiatal nemzedék problémái

téka P. N. Fedoszejev Kommunizmus és filozófia A neves szovjet akadémikus előadásainak és tanulmányai­nak e gyűjteményében a kom­munista építés filozófiai vetü­­letével foglalkozik. A szocia­lista társadalom egyes alapvető problémáinak részletes elemzé­sével egyidejűleg a kommuniz­musba való áttérés útjára és törvényszerűségeire vonatko­zóan tesz érdekes megállapítá­sokat. Tág teret szentel a mai polgári szociológia és filozófia, valamint a társadalmi fejlődés alapvető problémáival kapcso­latos revizionista és dogmati­kus nézetek bírálatának is. (Kossuth, 1964.) A Nagy Honvédő Háború története (1941—1945) A hatkötetes mű első kötete az imperialista hatalmak hábo­rús előkészületeivel és a há­ború kirobbantásával foglalko­zik. Szerkesztői nemcsak a Szovjetunió területén levő le­véltárak anyagát használták fel; bőségesen merítettek a szocialista országok archítu­­mainak irataiból, és alaposan tanulmányozták a nyugati or­szágokban közzétett dokumen­tumokat is. (Zrínyi, 1964.) Ernst Fischer A fiatal nemzedék problémái Lélekrajz és szociográfia, költészet és filozófia nagy esz­­szébe igazodva váltják egy­mást, s összeáll a mai nyugati fiatalság problémáinak kézi­könyve. Sajnáljuk, hogy a szo­cialista országok ifjainak kér­déseivel nem foglalkozik a ne­ves marxista esztéta. Ez azon­ban mit sem von le a könyv értékéből: a gondolkodás és az elgondolkoztatás, az intellektu­ális izgalom hőfokán izzik. (Gondolat, 1964.) e nagy erőpróba nélkül. S éppen, mert hazai magyar irodalmunkból hiányzik még a mának ez a művészi szintézise, kétszeresen veszteségnek érzem, hogy a kép átfogó szélességéhez nem járul a művészi ábrázolás ez­zel egyenrangú élményadó mélysége is, hogy Nagy Ist­ván a drámai konfliktus-élezésnek és az érzelmi elmé­lyülésnek, a realista eszközök sokszínű alkalmazásán­­ak végigvitelében kevésbé mutatkozott következetes­nek, mint eszmei-erkölcsi szándékában és állásfoglalá­sában. Láng Gusztáv A művész Calinescu Ritka egyéniség. Rendkívüli elvonatkoztató készsé­ge, széleskörű műveltsége, kifinomult művészi érzéke mint esztétát, irodalomkritikust és irodalomtörténészt, de ugyanakkor mint szépírót is a román irodalom legelső vonalába emeli. Ő írta meg az egyik legalapo­sabb román irodalomtörténetet, a jelenkori irodalom tekintélyes szakértője, irányítója és népszerűsítője, s a művészet általános esztétikai problémáinak megvi­lágításában is jelentős szerepet vállal. Esszéiben ugyanúgy, mint szaktanulmányaiban, monográfiáiban, előadásaiban a források, adatok és logikai érvek szi­gorú rendszere mellett mindenütt érezni a művész, az író jelenlétét — főképpen a­z egyes írók portréjá­nak érzékletes megelevenítésében; ezzel magyarázha­tó az a tény is, hogy bizonyos műveket nem annyira a tudós, mint inkább az alkotó, a művész szemszögé­ből elemez, megérti és megérteti a mű alkotásának lélektani folyamatát, belső logikáját. Így tud egyszer­re esztétikai élvezetet és szakismeretet nyújtani olva­sóinak. George Calinescu egyéniségének egyik legjellem­zőbb, legalapvetőbb vonása az oltha­tatlan tudásvágy, érdeklődése az élet minden lényegbevágó aspektusa iránt. Mint erről „optimista krónikái“ is tanúskod­nak, ugyanolyan könnyedséggel és hozzáértéssel érte­kezik filozófiai, szociológiai kérdésekről, mint például az etnográfia, történelem vagy az egzakt tudományok körébe tartozó problémákról. Ez a reneszánsz sokol­dalúság jellemző alkotói tevékenységére is, hisz mond­hatni egyforma eredményességgel műveli a lírát s az epikát. Az esszéista-irodalomtörténész mellett elsősorban a regényírót ismeri és tartja számon a magyar olvasó (csak nemrég jelent meg Calinescu néhány verse ma­gyar fordításban). Pedig Calinescu mint költő is igen érdekes, jelentős alkotó. Életművének már jelzett is­mérvei költészetében abban konkretizálódnak, hogy verseiben is teljességre törekszik, lírájában fontos sze­rephez jut a természet, az állatvilág, de persze a két kötetbe foglalt versek (Poezii — 1934, Lauda lucrurilor — 1963) lírai hőse az érzelmek széles skáláját, bonyo­

Next