Korunk 1967 (26. évfolyam)
1967 / 4. szám - TÉKA - A klasszikus német filozófia - Anton Dumitriu: Solutia paradoxelor logico-matematice
téka A végzett konkrét szociológiai kutatások ismertetése elsősorban szakembereknek (vállalatvezetőknek, munkaügyi problémákkal foglalkozóknak) szól. Mégis azok a módszertani elvek, következtetések, amelyek minden oldalon és összefoglalva külön tanulmányban is megtalálhatók, általános érdeklődésre és figyelemre tarthatnak igényt. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1966.) A klasszikus német filozófia A XVIII. század második felének Németországa több tucat független kis államból tevődött össze. A rothadás és a bomlás állapotában találta és rázkódtatta meg az országot a francia forradalom. De ebben a politikailag és társadalmilag szégyenletes korszakban hajt virágot a klasszikus német filozófia. Ilyen történelmi összefüggésben, nagy alapossággal és körültekintéssel mutatja be bevezetőjében, összekötő szövegeiben és jegyzeteiben Sándor Pál a több mint kétszáz oldalon közölt dokumentumokat (eredeti szövegrészeket, leveleket, feljegyzéseket). A könyv, az Európai Antológia német alsorozatának első kötete, világosan szemlélteti azokat a szellemi erőfeszítéseket, amelyekkel a klasszikus német filozófia képviselői néven ismert kiváló bölcselők reagáltak koruk nagy társadalmi-politikai eseményeire. (Gondolat, 1966.) Anton Dumitriu Soluţia paradoxelor logico-matematice Valóban megoldhatatlanok lennének a paradoxonok? Szükségszerű velejárói-e a tudomány fejlődésének? Emelhet-e az emberi megismerés önmaga elé botanikai, csillagászati vagy földrajzi fogalmakat, hanem ott a vérkeringés a legfontosabb funkció. Aic tagadja a vér keringését, tagadója lesz az értelemnek és a tapasztalatnak is. A Corollaria a következő aforizmával zárul: „Az igazi filozófus megteheti, hogy csak azt fogadja el igaznak, amit világosan és érthetően érzékelni tud.“ Egy hónappal első értekezésének megjelenése után Bausner 1654. október 24-én ugyancsak Heereboord védnöksége alatt egy teljességében bölcsészeti jellegű dolgozatot nyomat ki az Elzevier-nyomdában (De Metaphysices Definitione). Az erdélyi szerző értekezését Heereboord professzornak és a Tatinghoff-testvéreknek ajánlja. Az értekezés megmagyarázza a matematika, fizika és metafizika különbségeit, felvázolván az egyes tudományágak alkalmazásának lehetőségét. A függelékben Bausner kilenc filozófiai aforizmát állít fel. Ezek szerint a filozófia a legegyetemesebb tudomány, mely a tárgyakat a maguk valóságában elemzi. A legigazabbak a matematikai levezetések, hol minden elgondolásnak van egy objektív oka. Ezen szemlélet alapján Bartholomäus Bausnert Descartes hívének és eszméi terjesztőjének tekinthetjük. 1655- ben Leidenben kinyomtatták a nagyváradi származású Püspöki Sylvester János jogtörténelmi dolgozatát. Bausner a távoli Németalföldön barátságot kötött Püspökivel, aki Bausner értekezésében egy latin nyelvű emlékverset közölt. 1656- ban Bausner újabb orvosi művet jelentet meg: De consensu partium humani corporis Libri III. (Három könyv az emberi test részeinek összhangjáról). Bausner ezt a dolgozatát is a Tatinghoff-testvéreknek ajánlja, Püspöki János pedig ebbe is írt egy üdvözlő költeményt. Bausner művében elsősorban orvosi fogalmakról értekezik, a bölcsészeti elmefuttatás azonban itt sem hiányzik. A szerző szerint az emberi testben semmi sem történik rend, összhang és jól meghatározott törvényszerűség nélkül; semmi sem hiányzik, de semmi sem fölösleges. Az étvágy oka Bausner szerint az élelem hiánya okozta állapot, melyet a gyomoridegek továbbítanak az agyba. A gyomorban végbemenő mozgásoknak az agyban való regisztrálása adja az éhség érzetét. A szerző kimondott célja, hogy bevezesse az orvostudományba a szervek működéséről és összefüggésekről szerzett ismereteit. E könyvével a gyakorlati céloknak megfelelő alkalmazott élettant kíván az érdeklődő olvasó kezébe adni. Akárcsak Descartes-nál, a Bausner magyarázta élettan is nervikus, tehát a feltétlen reflexek szerepén alapszik. Utóbbi munkája előszavaként Heereboord 1656 januárjában keltezett nyílt levelét közli, melyben a leideni professzor Bausner kiváló orvosi, filozófiai ismereteit magasztalja. Bausnert orvosi tankönyve a világ első szívgyógyászai közé emeli, kétségtelenül ő volt hazánk első kardiológusa. Ezenkívül érdeme, hogy az erdélyi orvosok közül először ő írja le a hajszálcsövek működését és ezzel fontos szolgálatot tesz az emberi anatómia tudományának. Harvey még nem tudott az artériák és vénák közötti kapilláris kapcsolatokról. Az egyete