Korunk 1974 (33. évfolyam)

1974 / 1. szám - NEMZETKÖZI ÉLET - PETRESCU, RODICA NARCISA: A nemzetközi gazdasági együttműködés és a vegyes társaságok kérdései a törvényes rendelkezések tükrében

dezi. Törvényhozásunk nem foglalkozik a külföldi székhellyel működő vegyes tár­saságok joghelyzetével még akkor sem, ha azok román részvétellel alakultak meg, mert Románia nemzetközi magánjogának szabályai értelmében ezek külföldi tör­vényeknek vannak alávetve (O. Căpăţînă: Regimul juridic al persoanelor juridice străine în România. Bucureşti, 1969. 185.). A vegyes társaságok a gazdasági együttműködés olyan formái, amelyekben egy­felől román gazdasági egységek, másfelől pedig kapitalista vállalatok vesznek részt. Székhelyük lehet országunkban vagy külföldön. E társaságok fő feladatköre az áruk kereskedelmi forgalmazására terjed ki. Létesítésük a kivitel fejlesztését, a nemzet­közi gazdasági együttműködés megvalósítását szolgálja. Az a fontos szerep, amely a román áruk kivitelének előmozdítása terén ezekre a társaságokra hárul, kitűnik a létesítésükre, szervezetükre és működésükre vonatkozó jogszabályok alábbi cél­kitűzéseiből is: a piacok bővítése, az export változatosabbá tétele és az együttmű­ködési tevékenység fejlesztése a világpiacon; olyan beruházások megvalósítása, ame­lyek elősegítik a nemzetgazdaság fejlesztését, a termelőkapacitások bővítését, kor­szerűsítését és új felszereléssel való ellátását, a modern technológia bevezetésének meggyorsítását; az üzemszervezés és vállalatvezetés korszerű módszereinek beveze­tése, szakemberek képzése a termelés és a kereskedelmi tevékenység számára. A vegyes társaságot mint a szövetkezés olyan formáját, amely egy szocialista országhoz tartozó gazdasági egység és egy kapitalista országbeli cég között jön létre, első ízben a Szovjetunió Angliával együttműködve hívta életre Moscow Narodny Bank Ltd. néven (Al. Deteşan: Societăţi comerciale — societăţi mixte, formă efi­cientă de cooperare internaţională — a Viaţa economică melléklete, 1972. 1.). Ha­sonló társaságokat létesítettek Jugoszláviában, Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában is. Az utóbbi időben a szocialista államoknak a kapitalista orszá­gokkal együttműködésben alapított vegyes társaságai jelentős szaporodást mutatnak. Hazánk viszonylatában ez az együttműködési forma mindjobban fejlődik. A román részvétellel alakult vegyes társaságok tevékenységében a csak néhány év alatt elért eredmények is igazolják, hogy ezek a nemzetközi piacon az áruk kereskedelmi forgalmazásának hatékony és előnyös eszközévé váltak. 1972-ben a szabad devizákban kifejezett román export mintegy 12%-át a vegyes társaságok szolgáltatták. A szóban forgó társaságok teremtettek először piacot olyan román áruk részére, mint például az ammónium-nitrát, a szintetikus kaucsuk, háztartási cikkek stb. Ugyancsak e társaságok révén egyes termékeinkért az azelőttieknél jobb eladási árakat érhettünk el a külföldi piacon. Igaz ugyan, hogy a vegyes társaságok tevé­kenységében hiányosságok is mutatkoztak, a társaságok e­lemének általános tevé­kenységéhez viszonyítva azonban jelentéktelenek. N. Manescu és Al. Deteşan adatai szerint egyes esetekben a romániai külkereskedelmi egységek (PETROLEXPORT, FIBREK) az árukat késedelmesen szállították, más esetekben a társaságok (pl. a PETRA) nem teljesítettek az előírt határidőben az exportáló román partnerükkel szemben (N. Manescu—Al. Deteşan: Societăţile mixte de comercializare. Viaţa eco­nomică, 1973. 9.). Megítélésünk szerint ajánlatos volna, hogy e társaságok vezető szervei intézkedjenek, szüntessék meg a jelzett hiányosságokat, hogy ilyenek a jövő­ben ne fordulhassanak elő. Ahhoz, hogy a vegyes társaságoknak a kereskedelmi áru­forgalomban kifejtett tevékenysége minél hatékonyabbá váljék, azokhoz a modern eljárásokhoz és módszerekhez kell igazodni, amelyek a marketing körébe vágnak. Különös jelentősége van — többek között — a nemzetközi piac tanulmányozásának, a nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvételnek. A szakirodalom rámutatott arra, hogy külkereskedelmi vállalatainknak, az exportfeladatokat teljesítő iparközpontoknak és üzemcsoportoknak „több kezdemé- 116

Next