Korunk 1989 (48. évfolyam)
1989 / 6. szám - LÁTÓHATÁR - SZILÁGYI JÚLIA: Eminescu - oroszul (Contemporanul, 1989. 20.) - BOCZOR JÓZSEF: Chaplin füstbement tervei (Film, 1989. 16.)
EMINESCU — OROSZUL (Contemporanul, 1989. 20.) Jurij Zajoncskovszkij, a moszkvai Lomonoszov Egyetem professzora szerint a tizenkilencedik század orosz olvasóját Eminescu költői egyéniségének, lírai alaphangjának tragikuma ragadta meg. Oroszul először 1891-ben jelent meg verse, a Russzkaja miszl című folyóiratban. Ekkortájt az orosz társadalom érdeklődéssel fordult az éppen lezajlott, győztes háborúban fegyvertárs nép kultúrája felé. Zajoncskovszkij profeszszor szerint ezután hosszú ideig csak gyér és a költő jelentőségét korántsem méltóképpen érzékeltető információk késleltették a költészetre oly fogékony orosz közönség és Mihai Eminescu egymásra találását. Erre általában a román költészet tényleges megismerésére csak a második világháború után került sor, akkor, amikor a román nyelv és irodalom már képzett és ihletett ismerői-fordítói vállalkoztak a közvetítés missziójára. Irodalomtörténészek, kritikusok, műfordítók — akiket a Lomonoszov Egyetemen képeztek ki —, a Szovjet Tudományos Akadémia hathatós támogatásával elvégezték Eminescu életművének alapos elemzését. I. Kozsevnyikov, M. Pavlova, E. Alekszandrova, I. Mirimszkij, N. Stefanovics és társaik érdeme, hogy széles körben ismertté vált oroszul a nagy román költő szinte minden műve. Az ő lelkes erőfeszítéseik nyomán Mihai Eminescu elfoglalhatta méltó helyét a szocialista országok költészetének olyan világirodalmi rangú alkotói sorában, mint Adam Mickiewicz, Petőfi, Ady, Ivan Vazov. A szovjet kutatók és műfordítók munkája lehetővé tette, hogy sor kerüljön a kelet-európai irodalmak monografikus feldolgozására. „Természetes — vallja Zajoncskovszkij professzor —, hogy a román nyelvet ismerő orosz olvasó számára Mihai Eminescu életműve rendkívüli jelentőségű, úgy is mondhatnám, személyes élmény. Magának a román irodalomnak a megértése elképzelhetetlen Eminescu teljes ismerete, alapos tanulmányozása nélkül. Véleményem szerint életművében egészen különleges helyet foglalnak el filozófiai versei... Romantikus világa kozmikus dimenzióival hat, s az emberi értelmet lenyűgözi grandiózus képgazdagsága. Az egyszerűség és a bonyolultság harmonikusan összefonódik, az olvasó beállítottsága szerint tárva fel egyik vagy másik oldalát. A kevésbé beavatott olvasót Az esthajnalcsillagban a legenda vonzza, a vájt fülűek számára ez a költemény az örökkévalóságról való elmélkedés kincsesbányája. Az Eminescu-centenáriumot a szovjet közvélemény is nagy érdeklődéssel kíséri. A Szovjet—Román Baráti Társaság júniusban ünnepi nagygyűlést tart, amelyen részt vesznek a román nyelv és irodalom szakos diákok, az akadémiai kutatóintézetek tudósai, a Társaság tagjai. Több munkacsoportban tartanak Eminescu életművének szentelt üléseket. Mindez tovább fokozza az irodalom szovjet barátainak érdeklődését, s egyre szélesebb olvasói körökben teszi ismertté és népszerűvé a román irodalmat és legnagyobb költőjét. SZILÁGYI JÚLIA CHAPLIN FÜSTBE MENT TERVEI (Film, 1989. 16.) Chaplin születésének 100. évfordulóján Jerzy Töplitz lengyel filmtörténész és filmkritikus áttekintette a nagy komikus meg nem valósult filmterveit. Chaplin 1925-ben szokatlan ötlettel rukkolt elő. Ekkor Krisztus életét akarta megfilmesíteni. A film főszerepét magának szánta. — Zsidó vagyok, színész és ateista. Ezt a szerepet rám szabták — érvelt a First National igazgatói tanácsának ülésén. Az egyház bojkottjától tartó filmgyártó vállalat igazgatói tanácsa elutasította Chaplin ötletét. A következő, fiókban maradt terve a Napóleonról, pontosabban feleségéről, Josephine-ről készítendő film volt. A filmet a United Artists stúdiójában akarta forgatni, a magas előállítási költségek azonban visszariasztották. A Napóleon-film tervét ismét elővette 1931-ben, a Nagyvárosi fények bemutatója után. A film a Szent Hana szigetére száműzött császár alakját idézte volna fel. Chaplin a forgatókönyv megírását Alistair Cook neves angol újságíróra bízta. Az újságíróval együtt hetekig görnyedezett egy halomnyi könyv felett, és hónapokig tárgyalt a jövendőbeli film stábjával. — Túl kicsi vagyok egy ilyen nagy feladathoz vallotta be, amikor már megkezdhették volna a film forgatását. 1941-ben vagy 1942-ben Chaplin megvásárolta Paul Vincent Carroll Árnyék és lényeg című színdarabjának megfilmesítési jogát. A színdarabot a 30-as évek végén nagy sikerrel játszották a Broadway-on. Chaplin a női főszerep 479 Látóhatár