Korunk 2005 (III. folyam 16.)
2005 / 8. szám = Terrorizmus - szemben álló kultúrák - HISTÓRIA - GYÁNI GÁBOR: A megtapasztalt és elbeszélt múlt
/!!) " hozzá is tehetjük, hogy: „amit egy narratíva kezdetének választunk, [azt] a befejezés határozza meg. [...] A narráció egyik legfontosabb feladata színpadot állítani ahhoz a cselekményhez, ami majd a végkifejlethez vezet, s leírása annak a változásnak a magyarázata, amelynek a kezdet és a befejezés a két végpontját alkotja”.4* Következtetések Mi következik az előadottakból? Egyrészt az, hogy mindig csak egymással versengő elbeszélések vannak, melyek kivétel nélkül mind amra várnak, hogy a történész kiválassza közülük a magáét. Ami viszont abból ered, hogy a múlt sohasem férhető közvetlenül hozzá a megismerő - a történetírói - tapasztalat számára, minélfogva a múltról tanúskodó nyomok kezdettől értelmezésre szorulnak. Ez az értelmező tevékenység teremti meg ugyanis azt a koherenciát, amely értelemmel képes felruházni a történelmiesített múlt világát. Másrészt adódik az is, hogy a posztmodern relativizmus egyáltalán nem az anything goes (a Dávidházi Péter által ajánlott fordításban: a mindent lehet, vagy a bármi megteszi) szabadosságát tartogatja számunkra. Nem róható fel tehát követőinek, hogy úgymond elsikkasztják a valóságot, és hogy minden erővel tagadni próbálják a tudományos igazságnak a puszta lehetőségét is. Felvetik és elismerik viszont a többféleképpen is elbeszélhető múlt egyidejű létjogosultságát, miközben tagadhatatlan szkepticizmussal fogadják a normatív történetírás kanonizáló törekvéseit. Nem fogadják el tehát, hogy egy bizonyos történeti narratíva lenne egyedül hivatott a múlt valóságának „helyes” megszólaltatására, valamint a történeti igazság képviseletének a kizárólagos jogára. JEGYZETEK 1. Gyáni Gábor: Posztmodern kánon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. 5. 2. Vö. Christopher Butler: Postmodernism. A Very Short Introduction. Oxford University Press, Oxford, 2002. különösen 1-44. 3. Gérard Noiriel: A történetírás "válsága”. Elméletek, irányzatok és viták a történelemről tudománnyá válásától napjainkig. Napvilág, Bp., 2001. Richard J. Evans: In Defense of History. Norton and Company, New York, 1999. 4. Alasdair MacIntyre: Relativizmus, hatalom és filozófia. Világosság, 1992. 12. 914. 5. Jean-Francois Lyotard: A posztmodern állapot. In: Jürgen Habermas-Jean-François Lyotard-Richard Rorty: A posztmodern állapot. Századvég, Bp., 1993. 8. 6. Erről bővebben: Gyáni Gábor: i. m. (2003) 60-124. 7. Frank R. Ankersmit: A történelmi tapasztalat. Typotex, Bp., 2004. 8. Uo. 78-95. Bár Ankersmit talán éppen nem az első (Arisztotelész után), aki a valóság megismerésében ily kitüntetett, mondhatni primer jelentőséget tulajdonít a tapintásnak. L. Bacsó Béla Ankersmit könyvéről írt bírálatát, Élet és Irodalom, 2005. január 14. 25. 9. Frank R. Ankersmit: Historism and postmodernism. A phenomenology of historical experience. In: UK: History and Tropology. The Rise and Fall of Metaphor. University of California Press, Berkely, 1994. 211. 10. George Lakoff-Mark Johnson: Metaphors We Live By. The University of Chicago Press, Chicago, 2003. 3. 11. Jurij Lotman: A történelmi tény problémája. In: Uő: Kultúra és intellektus. Argumentum - ELTE, Bp., 2002. 120-121. 12. Ez persze nem egyedül a történetírás sajátja, hanem a diszkurzív gondolkodásnak is általános jellemzője. Hiszen: “Ha a világot megmásíthatatlanul plurálisnak feltételezzük, az üzenetek kölcsönös megérthetősége a legfőbb probléma. Leginkább a helyes tolmácsolás szabályaiban való jártasságra van szükség." Zygmunt Bauman: Van-e posztmodern szociológia? Replika, 9-10, 1993. április, 17. (Kiemelés tőlem.) 13. Marc Bloch: A történész mestersége. Történetelméleti írások. Osiris, Bp., 1996. 75. 14. Uo. 76. 15. Georges Duby: Folytonos történelem. Napvilág, Bp., 2000. 47. 16. Uo. 34. 17. Uo. 55. 18. Uo. 54. 19. Uo. 56. 20. Uo. 57. 21. Uo. 110. 22. Uo. 98. 23. Jurij Lotman: i. m. 120. 24. Georges Duby: i. m. 99. 25. Uo. 77, 78. 26. Peter Schöttler: Társadalomtörténeti paradigma és történeti diskurzuselemzés. In: Rákai Orsolya, szerk.: A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a diskurzusanalízis, a rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Osiris-Pompeji, Bp.-Szeged, 2001.75. 27. Frank R. Ankersmit: i. m. (1994) 189. Baudrillard szimulakrum és hiperrealitás fogalmaihoz vö. Kiss Balázs: Baudrillard, a posztmodern. Replika, 9-10. 1993. április, 38. A fogalmak mögötti tartalom (“tárgyi világ”) megismeréséhez alapvető. Jean Baudrillard: A tárgyak rendszere. Gondolat, Bp., 1987. 28. Hayden White: A narrativitás értéke a valóság megjelenítésében. In: Uő: A történelem terhe. Osiris-Gond, Bp., 1997. 110. 29. Uo. 134.