Korunk 2018 (III. folyam 29.)
2018 / 6. szám = Iszlám - Grigore, George: A bor jelentései az iszlám misztikában (Gyöngyösi Csilla fordítása)
GEORGE GRIGORE A BOR JELENTÉSEI AZ ISZLÁM MISZTIKÁBAN A bor kettős jelentőséggel bír az iszlámban: egyrészt az iszlám jog szerint tilos a fogyasztása, másrészt az iszlám misztikában nagyon erős jelkép. Jelen dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy az iszlám alapvető szövegeiből, a Koránból és a hadíszokból, valamint a nagy szúfi misztikusok szövegeiből kiindulva megvilágítsam a jelentéseit. A tárgyalt misztikusok a következők: Rábin al-Adawijja (721-801), al-Huszajn b. Manszúr al-Halládzs (857-922), Abú l-Madzsd asz-Szaná’i (1080-1140), ibn al-Fárid (1181-1235), Maulana Dzsaláluddín Rúmi (1207-1273), Sihábuddín Jahjá Szuhravardi (1154-1191) és ibn Adzsiba (1746-1809). A bor a Korán és a hadíthok láttatásában ■ Noha minden nagy szunnita jogi irányzat - a málikita, sáfikita, hanbalita és a hanafita egyaránt - hosszú viták után amellett teszi le a voksát, hogy a bor fogyasztása főbenjáró bűn (alkabáb), az iszlám alapvető szövegei nem nyilatkoznak ennyire egyértelműen ebben a kérdésben. Számos hadísz beszél a borról, de olyan viszonylag kevés van, amelyik kimondottan tiltaná, mint például: „minden részegítő ital khamr, és a khamr tilos”. Habár a bor - azaz minden szeszesital - teljes tiltására vonatkozó nézet általánosan elterjedt. A lapszámban, ahol máshogy nem jelöltük, dr. Okváth Csaba orientalista Korán-fordítását használtuk. Az iszlám misztikusok abból indulnak ki, hogy a bor létezik a mennyben. Éppen ezért azt gondolják, hogy ez isteni ital, és a bor okozta részegség a paradicsomi állapot. 2018/6