Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)
1945-07-01 / 51. szám
1045 Július 1. 14 Kossuth Népe3 Nemzetköziség, nemzeti gondolat, nemzetiségi kérdés írta: Száva István A közvélemény jelentős része nyilván csodálkozva és értetlenül áll szemben az utóbbi hónapok számos eseményével. Tapasztalhatta munkástömegek felvonulását, szociáldemokrata és kommunista munkásokét és láthatta, hogy a menetben vörös zászlók mellett nemzetiszínű zászlókat is visznek, résztvehetett gyűléseken, amelyek a Himnusz hangjaival kezdődtek és az Internacionále akkordjaival értek véget. Szó esett ezeken a gyűléseken nem egyszer a hazafiság kérdéséről is és íme, kiderült, hogy a két munkáspárt vezetői és tagjai tartják magukat olyan jó hazafiaknak, mint amilyeneknek hirdették magukat azok, akik ebből csak üzletet kívántak csinálni. Nyilván sokak számára furcsa és zavaros ez a helyzet. Azt már megtanulták, hogy akik eddig egyedül nevezték magukat hazafiaknak, azok a valóságban csak ki akarták sajátítani önmaguk számára a hazát, hogy azután annál könnyebben eladhassák a legelső német jöttmentnek, kifoszthassák a saját gazdagodásukra és azután itthagyjanak szétdúlt romokat, tönkretett exisztenciákat, temetetlen hullákat és elárvult családokat. Azt tehát meg kellett tanulnia mindenkinek, aki jogot formál arra, hogy az épeszű emberek közé sorolják, hogy a hazafias és nacionalista jelszavak szajkózása nem azonos a haza, az ország és a nép szolgálatával. Mégis vitathatatlanul nem kevés azoknak a száma, akik ma megzavarodva állanak az események előtt, hiszen nem éveken, még csak nem is évtizedeken, hanem emberöltőkön keresztül igyekeztek beléjük verni, hogy a baloldalon csak hazátlan bitangok vannak, viszont a hazafiak helye a jobboldal. Egyszerűen arról volt szó, hogy a reakció a maga céljaira akarta kihasználni a nemzeti gondolatot, kisajátítani önmaga javára és mindenki mást kirekeszteni belőle, hogy azután annál könnyebben meghamisíthassa ennek a gondolatnak a tartalmát. Hiszen láthattuk ezt egyéb területen is, elég ha arra gondolunk, hogy a nyilasok és nácik ugyancsak szocialistáknak, nemzeti szocialistáknak nevezték magukat. A szocializmushoz éppen annyi közük volt mint a nemzeti gondolathoz A nemzeti gondolat meghamisítása nem most kezdődött, hanem sokkal, összehasonlíthatatlanabbul korábban, nálunk, Magyarországon is már egy évszázaddal ezelőtt, alig néhány évtizeddel a nemzeti gondolat megszületése után. A nemzeti gondolat ugyanis társadalmunk irányító eszméi közül egyike a legfiatalabbaknak. A francia forradalomban születik meg a nemzeti gondolat, a francia forradalmárok nevezik magukat először patriótáknak, hazafiaknak, olyan embereknek, akik a haza, az ország, a nép iránt viseltetnek hűséggel, szemben az ellenforradalmárokkal, a royalistákkal, a királypártiakkal. A francia forradalom jelentősége abban áll, hogy nem maradt elszigetelt jelenség, nem szorítkozott magára Franciaországra, hanem eszméi elterjedtek az egész világon és mindenütt hozzájárultak a franciaországihoz hasonló társadalmi szerkezeti változás előidézéséhez. És ezek az eszmék, köztük a nacionalizmus eszméje is, mindenütt erejének tudatára ébresztette, forradalmasította a polgárságot és a dolgok természetéből folyik, hogy a nemzeti gondolatnak ott volt a legerősebb forradalmasító hatása, ahol a feudális elnyomáshoz nemzeti elnyomás is járult, mint például nálunk, Magyarországon, ahol a jobbágy már évszázadok óta azt tapasztalhatta, hogy a tíz- és százezerholdak ura, aki, ha úgy tetszik, deresre huzathatja őt, ha gusztusa támad rá, hát felrendelheti a kastélyába a jobbágylányt vagy fiatal jobbágyaszszonyt, aki elviszi a tizedet és még annál is sokkal többet, akinek mindenből bőven, sőt fölösen jut, amíg ő családjával együtt jó, ha éhen nem hal, s ez a földesúr életének javarészét Bécsben tölti és németül beszél, csakúgy, mint a városi polgárság nagy többsége. És németül beszél a katonai parancsnok is, aki elverbuválja kötéllel a parasztfiút. A törvény szava meg latin, a törvényé, amelyet az urak mondanak és amely mindig a földesúrnak és sohasem a jobbágynak ad igazat. Magyarul pedig nem beszél ebben az országban más, csak a földhözragadt paraszt, néhány fiatal diák, meg a reformkornak az a kisnemesi rétege, amely később forradalmi polgárság hiányában, nálunk a forradalmi gondolat hordozójává vált. Hogyne lett volna hát itt, nálunk, Magyarországon azonos a nemzeti gondolat a forradalmi gondolattal?! A reakció azonban megtanulta a leckét, hogy mikép lehet a nemzeti gondolatot, a forradalom szülte gondolatot a haladás kerékkötőjévé, ellenségévé tenni. Nem kellett hozzá más, csak a gondolat kisajátítása és tartalmának meghamisítása. A hatalmat ténylegesen gyakorló nagypolgárság, amelyet a francia forradalom vagy az annak mintájára másutt végbement társadalmi változás juttatott pozíciójába, ekkor már régóta hűtlenné vált a forradalmi gondolathoz, a forradalmi hagyományokhoz, hűtlenné vált tehát a nemzeti gondolat forradalmi tartalmához is és örömmel, sőt lelkesen működött közre abban, hogy a gondolat meghamisíttassék, reakciós, ellenforradalmi tartalommal töltessék meg. Így lett a nemzeti szabadság, a hazához, országhoz, néphez való hűség gondolatából anemzeti gyűlölködés gondolata, a patriotizmusból sovinizmus, a jogok követeléséből az elnyomás politikája. A szociális elégületlenség ellen nem kellett más, csak a nemzeti gőg, a nemzeti felsőbbrendűség tudatának mérgével elhódítani a tömegeket, hogy akinek korog a gyomra, az vigasztalódjék azzal, hogy ezért mégis csak ő a legkülönb náció a világon. Huszonöt esztendőn, egy kerek negyedszázadon keresztül tapasztalhattuk ezt idehaza, láthattuk ennek a politikának tekervényes útjait, amely minden belső bajra egyetlen gyógyszert ajánlott, minden belső felelősségrevonásra egyetlen érvvel válaszolt: gyűlöletre szított a szomszéd államok ellen. De nem nálunk, Magyarországon volt egyedül tapasztalható ez a tünet. Mint a gyűlölködést általában, a nemzeti gyűlölködést is a hitleri Németország, a Harmadik Birodalom fejlesztette a legmagasabb tökélyre, hiszen az ő érdeke volt, hogy magyarok és románok, magyarok és szerbek, magyarok és szlovákok, szerbek és bolgárok, bolgárok és görögök lehetőleg ne éljenek egymás mellett testvéri jó viszonyban, hanem acsarkodjanak egymásra, lessék a pillanatot, mikor ugorhatnak egymásnak, mikor haraphatják az egymás torkát, mert így szolgálják igazán és hathatósan a teuton imperializmus és ékpanzió érdekeit. Ez volt a magát nemzetinek nevező politika gyakorlata és nyilván ez lenne a jövőben is, ha ilyen politikai gyakorlatra a jövőben lenne még mód és lehetőség. És íme, a „hazátlan bitangoknak“ nevezett, a magukat nemzetközinek valló munkáspártok ezzel szemben mindig az igazi nemzeti gondolat harcosai voltak. Az igazi nemzeti gondolat harcosai a jelenben is, de ez a nemzeti gondolat nem a népek gyűlölködésének, hanem a népek testvéri együttélésének a gondolata, amint erre a legszebb példa Magyarország és Románia viszonya. A két népet itteni nyilasok meg ottani vasgárdisták, de végső soron mindig német nácik állandóan egymásra uszították. És íme, most alig néhány hónapi alatt mégis megtalálta A két nép a kibékülésnek és a testvéri együttélésnek az útját. De szemünk előtt áll még egy mindennél meggyőzőbb, mindennél tündöklőbb példa arra, hogy az igazi nemzetközi és az igazi nemzeti gondolat nemi ellensége, hanem testvére egymásnak. Ezt a példát a Szovjet Unió nyújtja, amelynek számtalan nemzetisége, köztük nyelvrokonaink is, éppen azóta élhetnek nemzeti életet, azóta fejleszthetik ki nemzeti kultúrájukat, nyelvüket, írástudásukat, amióta az a terület, ahol élnek. Szovjet Unió és nem cári Oroszország És ez nem véletlen, hanem megmá** síthatatlan vaslogikával következik a „hazátlan bitangok“, a nemzetköziek felfogásából szerte a világon. Mert a dolgozók nemzetközi szolidaritása, az igazi nemzetköziség jelenti egyúttal az igazi nemzeti gondolatot is, a népek, nemzetek és nemzetiségek testvéri szabadságát, a gyűlölködés helyett a megértést, a pusztítás helyett az építő munkát, a halál helyett az életet. Rádió Gramofon Villamosság Motor Szerszám Műszaki áruk Izzólámpák Reich Miklós Bajcsy-Zsilinszky út 45. Kárpát-Ukrajna a szovjet-csehszlovák egyezmény alapján a Szovjet Unióhoz csatlakozott A elmúlt napok folyamán — mint ahogy ezt a Tass Iroda jelenti — Moszkvában tárgyalások folytak a szovjet és a csehszlovák kormány között Kárpát-Ukrajna ügyében. Ezek a megbeszélések június 29-én egyezmény aláírására vezettek. Az egyezmény értelmében a legfelsőbb szovjet tanács és a csehszlovák köztársaság attól a kívánságtól vezettetve, hogy a két állam népei örökös őszinte barátságban éljenek és szoros együttműködéssel biztosítsák népeiknek boldog jövőjét, elhatározták, hogy egyezményt kötnek Kárpát-Ukrajna kérdésében. A két állam meghatalmazottai a következő egyezményt írták alá: 1. Kárpát-Ukrajna (a csehszlovák alkotmány szerint Kárpátalja-Oroszország néven ismeretes), amelyet az 1919 szeptember 10-én Saint Germain en Laye-ben megkötött egyezmény értelmében mint autonóm egységet a Csehszlovák Köztársaságba bekebeleztek, most Kárpát-Ukrajna népének kifejezett kívánságára és a magas szerződő felek barátságos megegyezése alapján visszatér régi anyaországa, Ukrajna kebelébe és csatlakozik az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasághoz. A Szlovákia és Kárpát-Ukrajna között 1938 szeptember 29-én meglévő határvonal a megállapított módosításokkal lesz a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köz- UÁMúSjiíi'dfr., cSordát, tett 1 társaság közötti határvonal a mellékelt térképek szerint. 2. Ezt az egyezményt a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének legfelső tanácsa és a csehszlovák nemzetgyűlés fogja megerősíteni. A megerősítési okmányok kicserélése Prágában történik majd meg. Az egyezményt Moszkvában három példányban orosz, ukrán és szlovák nyelven szövegezik meg. Mindhárom szöveg egyformán érvényes. Az egyezmény eredeti példányait Molotov, Fierlinger és Klementis írta alá. Az egyezményhez külön jegyzőkönyvet csatoltak, amely több cikkelyből áll és ezek a határvonalak megállapításáról, az átadandó területen lévő állampolgárok optálásáról, valamint az állami és polgári javak kölcsönös kicseréléséről, illetve kárpótlásáról szólnak. Az optálásoknak 1946 január 1-ig kell megtörténniük, de ezek az optálások csak akkor lesznek érvényesek, ha az illetékes kormány azt elismeri. kék korrekt, kölcsönös megértése útján egyetlen kérdés sem merülhet fel két ország között, amely barátságos szellemben és kölcsönös bizalommal meg nem oldható. Bizonyosra veszem, hogy ezt a szerződést a közeljövőben megválasztandó nemzetgyűlésünk egyhangúlag jóváhagyja, annál is inkább, mert a csehek és a szlovákok mindig rokonszenvvel kisérték e kis szláv ország sorsát. A Pesti Hírlap és Légrády Testvérek R.-T. igazolóbizottsága megkezdi működését. Felhívjuk összes alkalmazottainkat, hogy az igazoláshoz szükséges kérdőívek kitöltése végett jelentkezzenek a vállalatnál. 1 /€% Vs I. lekváros .11.80 % „ babos ------„12.80 % „ uborkás .. „49.80 ás mindent megtalál, ami háztartásában hiányzik. ÜVEGOSKÁlY Wizmini GUTMANS! SAROK. T A cseh miniszterelnök Kárpát-Ukrajna elcsatolásáról Moszkva, jún. 30. Fierlinger csehszlovák miniszterelnök a Kárpát-Ukrajna elcsatolásáról kötött szovjet-csehszlovák egyezmény aláírása után adott nyilatkozatában ezeket mondotta: " Most olyan jelentőségteljes egyezményt írtunk alá, amelyhez hasonló ritkán fordul elő a nemzetek történetében. Azt bizonyítja, hogy a jogos érdek NEONFÉNY FÓTHY FÉNY BERENDEZÉSEK CÉGFELIRATOK LESZERELÉSEK FESTÉSEK Vtk., Ludoviceum utca 28.