Közalkalmazott, 1958 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1958-11-01 / 11. szám
AKIK MÉLTÓK A BIZALOMRA SZILÁGYI GYULA, a hajdúnánási városi tanács vbelnöke, aki a felszabadulás előtt egyszerű mezőgazdasági munkás volt, 1955 óta élvezi a hajdúnánási lakosság bizalmát. Mielőtt funkciójába került volna, már tízéves államigazgatási munkában eltöltött tapasztalatokkal rendelkezett. A vb-elnök közmegbecsülésnek örvend a városban, mert lelkiismeretesen intézi a lakosság ügyeit. Őszintén beszél velük, nyíltan megmondja, ha jogtalan kérelmeket terjesztenek elő és messzemenően gondoskodik a törvényesség betartásáról. A város fejlődését szívén viseli. Sokat törődik a termelőszövetkezetekkel, amelyeknek megvédéséért az ellenforradalom alatt is kiállt. Vezetése alatt jelentősen fellendült a város kulturális élete is. Elismerésre méltó tény, hogy nem elégedett meg a hosszú államigazgatási munka gyakorlatából fakadó tudásával, elvégezte a Tanácsakadémiát is. Ma is tanul a Jogi Egyetemen, hogy újabb ismereteit megfelelően gyümölcsöztesse. KONYECSNI GYÖRGY, a kondorosi községi tanács vbelnöke, akit a község lakossága igen szeret és becsül nyílt őszinteségéért. Nincs nála olyan probléma, amely háttérbe szoríthatná az emberek problémáinak meghallgatását és elintézését. Szereti az embereket, az egyszerű közvetlenség a jellemző magatartására. Igen jól ismeri a dolgozó emberek életét, hiszen ő maga is egyszerű, szegényparaszti szülőktől származik, aki alaposan megismerte a soksok nélkülözést, mert mint kubikos taligával járta az országot. A felszabadulás hozta meg az ő életében is a nagy változást és abban a tsz-ben, amelyet tizenhárom társával alakított, a tagság elnökké választotta. Ezután 1950-ben tanácstagnak választotta a község. 1953-ban vb-tagnak és ugyanebben az évben a Békés megyei képviselőcsoport tagjává választották. Eredményes munkájának alapja hogy bízik munkatársaiban, messzemenően támaszkodik segítségükre és az egyszerű emberek véleményére. Ennek tudható, hogy jelölésével a kilencezer lakosú terület elismerését fejezte ki eddigi példamutató munkásságáért is. Amidőn Kossuth és társai 1848 márciusában kivívták a felelős magyar minisztérium felállítását, a népképviseleti rendszer megteremtését, s ami mindezekkel együtt járt: az addig jogtalan nép politikai, társadalmi és gazdasági jogainak elismerését, a Batthyánykormány május 19-én kiírta a választásokat s július 2-re összehívta az első népképviseleti rendszeren alapuló magyar országgyűlést. Folt az aranylapokon Erre az első népképviseleti országgyűlésre jelöltette magát a magyar nép legjobb fia, Petőfi Sándor is. A nemzet már akkor nagy költője saját szülőföldjén, az annyira imádott Alföldön, a Kiskunságban szeretett volna képviselő lenni. Ahol gyermekéveit töltötte, ahol apja valamikor székállólegény, majd bérlő volt Népe iránti végtelen rajongásában elfeledkezett arról a régi közmondásról, hogy »senki se próféta a saját hazájában.« Május 25-én lement Szabadszállásra, a kerület központjába, hogy megbeszélje a jelölését A nemrég felszabadult szegény parasztság határtalan örömmel fogadta, megígértek mindent, biztatták is tőlük telhetően. Igen ám, csakhogy a kerületben nemcsak szegény emberek voltak, hanem gazdagok, földesurak és papok is. Azokkal nem számolt a nép fia Pedig azok mindent elkövettek, hogy meghiúsítsák Petőfi képviselőségét. Ellenjelöltül egy jelentéktelenül egyszerű, szürke egyéniséget állítottak, a református pap fiát. Petőfi kiosztotta választói között »A királyokhoz” című köztársasági versét, majd a »Kiskunsági című remekét, amelyben viszont a kiskunok iránti szerelmét énekeli meg. Lehet, hogy hiba volt versben mondani el politikai kiáltványát, de mindegy lett volna, ha akár a hordó tetejéről is szavalja el, mert az uraknak akkor se kellett volna se ő, se amiket mond. Úgy feltüzelték ellene a népet, hogy amikor pár nap múlva, június 11-én feleségével együtt lement Szabadszállásra népgyűlést tartani, olyan ellenséges fogadtatásban részesült, hogy menekülniük kellett. 14-én a választás már nélküle folyt le, s ami ezek után szinte természetes, nem őt, hanem az ismeretlen papfit választották meg Petőfi a választás után több cikkben írta meg annak lefolyását, a kifejtett erőszakot, visszaéléseket Kéréssel fordult az igazságügyminiszterhez, Deák Ferenchez, valamint az országgyűléshez, hogy semmisítsék meg a jogtalanul szerzett mandátumot, de minden hiába. Az első magyar népképviseleti országgyűlés magán hordta a régi rendiség szellemét: Petőfi, a tősgyökeres köztársasági nem kaphatott elégtételt, a nép fia nem lehetett tagja az első népképviseleti országgyűlésnek. Az első munkásképviselő k csúfos szégyen enyhítéséül meg kell említenünk viszont az első munkásképviselő, Táncsics Mihály megválasztását. Petőfi kibukásával ő lett tehát a parlament legradikálisabb szószólója. Sajnos, 1948. március 15-i kiszabadítását nem sokáig hasznosíthatta a nép szociális érdekeinek előbbvitelére. A szabadságharc után bujdosnia kellett majdnem tiz évig. 1857-ben visszatért ugyan a közéletbe, de 64-ben újra lefogták s csak a kiegyezés után került ki megint börtönéből. Jókait is utoléri a végzet Petőfi együtt szerkeszti a 12 pontot Jókaival, együtt szabadítják fel a sajtót: este a színházban Jókai olvassa fel a nemzet kívánságait, a szabadságharc után természetes, hogy bujdosnia kell neki is. Bujdosásának csak felesége, Laborfalvy Róza vet véget egy hamis komáromi menlevéllel. Jókai visszatér Pestre s széd csöndben dolgozni kezd. Álnéven írja a szabad-sságharc köréből vett lelkesítő elbeszéléseit, majd egymásután megírja híressé vált tör-ténelmi regényeit s olyan népszerű lesz, hogy 1858-ban a Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjává választja. Megnyílik számára a politikai érvényesülés lehetősége is. Képviselőséget vállalt éspedig a Deák-féle kiegyezési javaslatokkal szemben, az ellenzéki oldalon. Ez csak fokozza népszerűségét s azt megtartja egészen, 1875-ig. Amikor Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt kormánypártivá lesz, a nemzetnek nem tetszik pálfordulása. Alig kap kerületet, amely elfogadja A végén már csak a legkisebb kerületekből s onnan is csak nagy nyomással sikerül bejutnia a parlamentbe. Amikor újra az Alföldön próbálkozik, csúfosan megbukik. A király igyekszik hegeszteni e mély sebet, főrendiházi taggá nevezi ki, de ez sem szünteti fájdalmát, ötvenéves írói jubileuma alkalmával végre a nemzet is enyhíti a feledhetetlen csapást: újra kegyébe fogadja, de csak mint írót, nem mint politikust. A politikus Jókaiból nem kér többet A tollal szerzett mandátum írói népszerűsége juttatta képviselőséghez Mikszáthot la Mikszáth éppúgy, mint Petőfi, szintén falusi kisgazdálkodó fia Selmecbányán, ahol tanul, még él az egykori selmeci diák, Petőfi szellemes kegyelettel őrzik a költő első versét. Későbbi ifjúsága már a kiegyezés korára esik: Pesten jogász s mint fiatal újságíró, egy Deák-párti néplaphoz kerül. Deák halála után Szegedre hívják. Ott Tisza Lajos, az árvízi kormánybiztos figyel fel a nagytehetségű fiatal íróra Segítségével megint Pestre jön* Egymásután jelennek meg zamatos, ízes falusi elbeszélései. »A tót atyafiak«, »A jó palócok", népi füzeteket, könyveket ad ki, népszerűsége vetekedik Jókaiéval A Pesti Hírlaphoz szerződtetik. Politikái karcolatokat ír, megjelennek »Az apróságok a Házból« híres sorozata: »A T. Ház«, s más vidám történetei, elbeszélései. A szabadelvűnek nevezett kormánypárt igyekszik megnyerni a maga számára képviselőséggel kínálják meg. Mikszáth elfogadja a támogatást, tagja lesz a pártnak, de szívét s tollát nem adja el. Már mint képviselő megírja »Egy választás Magyarországon« című szatirikus regényét, amelyben maró gúnnyal mutat rá, hogy hogyan osztogatják Magyarországon a mandátumokat, hogyan juttatja képviselőséghez egy letört félmágnás család a házassági kelepcébe csalt Katánghy Menyhértet, mivel más hozományt nem tudnak adni. Éles szatírája ez a századvégi és századeleji magyar politikai életnek éppúgy, mint többi regénye, amelyben hasonló színekkel festi kora politikai és társadalmi rajzát. Tisztességes ember lehet-e képviselő ? Bármilyen meglepően hat, de a Mikeszáth utáni kor híres Tisza-párti képviselő írója, Herczeg Ferenc is alaposan megmondja véleményét »a gótikus ház«-ról. Húszévi képviselősége után így ír emlékirataiban: »Nem egyszer kétségeim támadtak az iránt, hogy tisztességes ember lehet-e egyáltalán tagja ennek a háznak?« Nem is vállalt többé képviselőséget, de a radikális-szociális haladás ellensúlyozására kifejtett munkássága elismeréséül felsőházi taggá nevezték ki. Ledőlt bálványok Az idősebb nemzedék tagjai még emlékeznek az Abbáziakávéház ablakában trónoló ,ővajdára, Eötvös Károlyra. Rendkívül érdekes politikai pályafutásául érdemes megemlíteni, hogy fiatalkorában forradalmi puccsot szervez, és börtönbe kerül. Kiszabadulva előbb szabadelvű, majd függetlenségi képviselő lesz. Az ő javaslatára vásárolja meg a nemzet Kossuth Lajos könyvtárát, hogy enyhítsen aturini remete« anyagi helyzetén. Megírja nagyszerű kortörténeti műveit, az »Utazás a Balaton körül«-t, a tiszaeszlári vérvád történetét, melyben mint védő, európai hírnévre tesz szert, valamint több regényt és anekdotikus történetet. Mégis mint Tisza-párti képviselőjelölt fejezi be politikai pályafutását. A kiegyezés utáni korszaknak évtizedekig verhetetlen vezére, megdönthetetlenbálványa«, tizenöt évig miniszterelnöke volt Tisza Kálmán,a bihari generális«. Jókai róla mintázta »A kőszívű ember fiai« című regényének Baradlay Kázmérját, az örökös főispánt, a konzervatív eszmék tántoríthatatlan vezérférfiát, a népi törekvések engesztelhetetlen ellenzőjét, a szívtelen, gőgös, kegyetlen főurat. Ezek után igazán alig lehet elhinni, ami pedig megtörtént, hogy 1901-ben egy jóformán alig ismert erdélyi fiskális, Barabás Béla a saját pátriájában, ősei fészkében, Biharban megbuktatta a híres generálist, évtizedek győzhetetlen bajnokát. Barabás a mandátum mellé megkaptaa bálványdöntős melléknevet is, s később a politikai életnek szintén egyik vezére lett. Tisza Kálmánra nézve végzetessé vált bukása, a következő évben meghalt. Szelleme és műve azonban tovább élt, örökét fia, Tisza István folytatta. Képviselőség helyett kortesség Nem kevésbé érdekes politikai csemege számunkra, ami Ady Endrével történt. Ady nagyváradi újságíró korában a népszerűségnek szintén olyan fokára emelkedett, hogy képviselői jelöltségre is gondolt. Állítólag Nagykárolyt szemelte ki, ahol diákoskodott, s néhány barátja is volt még. Tájékozódása után azonban már azelőtt lemondott a mandátumról, mielőtt megkapta volna. De nem mondott le politikai elveiről, s a Tiszák elleni harcról. Előbb Ugrán korteskedett Tisza István ellen Loránd László budapesti újságíró érdekében, majd Halász Lajos váradi újságíró mellett Nagyszalontán, akit meg is választottak. Kortesútjairól mesélik, hogy egyszer Komódiban volt Barabás Bélával együtt, de a tömeg nemcsak hogy szóhoz sem engedte egyiküket sem, de futva kellett menekülniük. Hazaérve Ady nagy cikket írt Tisza és a csendőruralom ellen. A váradiSzabadság című lap a következő kedélyes kis gúnyhírt őrzi:A magyarcsékei választás után erős dörgedelmet írt egy alig középtermetű újságíró — a hatalmas, magas, vállas, atléta termetű Szölősy Ferenc főszolgabíró ellen.- -Ökölbe szorul a kezem, szeretnék vele lecsapni a Szöllősy Ferenc főbíró fejére, írta az újságíró. -Hamar kiderült, hogy az alig középtermetű újságíró Ady volt s Váradon és a megyében valóban jóízűen nevettek azon, hogy meg akarta verni a hatalmas termetű főbírót. Szabadsághős és szélhámos harca A szabadszállási választás óta nem fordult elő még olyan szégyenletes eset, mint amikor Gömbösék egy Kenyeres- Kaufmann nevezetű szélhámost választottak meg Tarpán a nemzeti eszmék haladó szellemű hősével, Bajcsy-Zsilinszky Endrével szemben. Később maguk Gömbösék is szégyenkeztek emiatt, s a közigazgatási bírósággal megsemmisíttették a mandátumot, barátjukat pedig busás fájdalomdíjjal külföldre szöktették. Száz mandátum egyszerre Kossuthtal kezdtük, és fejezzük be egy felemelő, szép emlékezéssel. Mikor a kiegyezés után kiírták az elsőszabad választásokat, nosza, lett nagy öröm, ujjongás a magyar nép körében. A legenda szerint egyszerre majdnem száz kerületben — mindenesetre rengeteg helyen — mind Kossuth Lajost, a nemzet büszkeségét, szemefényét, a nép által anynyira rajongottKossuth apánkat választották meg. Jutott a kerületekből fiainak is. Ezzel akarták visszafizetni a turini remetének a nemzetéért hozott áldozatát, így akarták lehetővé tenni számára a hazatérést. De Kossuth nem volt hajlandó lemondani Debrecenben meghirdetett függetlenségi elvéről. Nem is jött haza, amíg nem hozták 1894-ben, ravatalon. Aki elindította a nemzeti függetlenség harcát, aki megteremtette a magyar nép politikai képviseletét, idegen földön kellett, hogy meghaljon. Most már nyugodtan pihenhet a Kerepesi úton. A Habsburgok hatalmának örökre vége. Hazája felszabadult, elérte függetlenségét, s népe is nyilváníthatja saját akaratát, gyakorolhatja végre politikai jogait RÉGI HÍRES VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON Amikor Petőfi és Jókai megbukott, Mikszáth képviselő lett, Ady visszalépett és korteskedett. Kossuth Lajos száz mandátuma A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége október 23-i ülésén megvizsgálta az országgyűlési Választókerületi lajstromokat és megállapította, hogy a lajstromok a törvényes előírásoknak megfelelnek. Az elnökség a Hazafias Népfront képviselőjelöltjeinek listáját berjesztette az országos választási elnökséghez. AKIK MÉLTÓK A BIZALOMRA BIKALI FERENC, fiatal kora ellenére igen komoly tanácsfunkcionáriusi tapasztalatokkal rendelkezik. Huszonhét éves és az I. kerületi tanács vb. ipari osztályának vezetője. 1954 óta tanácstag és ebben a funkciójában körzetében igen lelkes munkát végzett, ezért a lakosság újból jelölte. Nemcsak a tanácshivatal ügyfelei, hanem körzetének lakói is elismeréssel nyilatkoznak megnyerő modoráról és igyekezetéről, hogy — a lehetőség szerint — a jogos kéréseket elintézze. Munkaterületén szüntelenül igyekszik a lakosság érdekeit képviselni és saját munkáján keresztül is megszilárdítani az I. kerületi tanács tömegkapcsolatait. Tanácstagi működéséhez továbbra is igen komoly reményeket fűznek. TÓTH ISTVÁNNÉ, a móri községi tanácsnál mint előadó dolgozik 1955 óta, ugyanakkor az szb-elnöki teendőket is ellátja. Azóta a szakszervezeti élet határozott fejlődést mutat, mert rendszeresen tartanak vezetőségi üléseket, amelyek igen komolyan foglalkoznak a hivatali munka segítésével és a tanácsi dolgozók élet- és munkakörülményeivel. Tóth Istvánné részese dolgozótársai legteljesebb bizalmának és igen gyakran keresik fel személyes problémáikkal, amelyeknek megoldására lelkes igyekezettel fordít gondot Mint tanácstag-jelölt nagy népszerűségnek örvend és a lakosság — amely a községi tanácsnál igen elégedett működésével — bízik abban, hogy mint tanácstag a legjobb tudása szerint fogja ér-dekeiket képviselni. " AKIK MÉLTÓK A BIZALOMRA SZILÁRD JÓZSEF, a nagykátai járás területén dolgozik, általános tanulmányi felügyelő. Eddigi tanácstagi működése alatt, mint a népművelési állandó bizottság tagja, sokat fáradozott a megye kulturális életének fellendítése érdekében. A mostani jelölések során a tápiószentmártoni »Előre Tsz« dolgozói jelölték megyei tanácstagnál. Küzdelmes élete a felszabadulás után változott kedvezőre. Tanári képesítést szerzett a Pedagógiai Főiskolán. Tanítói munkáját nagy hivatásszeretettől áthatva végezte. Az úttörő mozgalomban végzett eredményes munkájáért Munkaérdemrend kitüntetést kapott és 1954-ben Monor dolgozói megyei tanácstagnak választották. Az ellenforradalom után Szilárd Józsefet a Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Tanítói és nevelői hivatásának talán a legkedvesebb óráit az otthonában töltött órák jelentik, miután öt kisfia van. Felesége is tanítónő, az öt fiúgyermek nevelési gondját példásain megosztva viselik. NAGY LAJOS, aki a mátészalkai járási tanács vb. elnöke, mint járási tanácstag méltónak bizonyult eddig is választói bizalmára. Így újból a mátészalkai járás kilencedik választókerületének a jelöltje. A felszabadulás előtt mezőgazdasági munkásként dolgozott, szülei mezőgazdasági cselédek voltak, akik a felszabadulás után öt katasztrális hold földet kaptak. Nagy Lajos 1949-ig mint földműves, majd a pártiskola elvégzése után a DEFOSZ megyei titkárságán dolgozott ahonnan a barabási állami gazdaságba került igazgatóhelyettesként, ahol 1950 októberéig végzett elismerésreméltó munkát. 1950-ben, a tanácsválasztások idején Szatmárcséke községbe került, ahol vb-elnöknek választották, majd háromévi munka után a megyei tanácshoz került. 1954-ben egyéves bentlakásos tanácsakadémiai tanulmányok jelentették szakmai képzettségének fejlődését és azóta a mátészalkai járási tanács vbelnökhelyettese. Meg kell emlékezni arról, hogy politikailag és szakmailag egyaránt állandóan képezi magát, jelenleg a Jogi Egyetem 4. éves hallgatója. Választói igen elégedettek eddigi tanácshivatali és tanácstagi munkájával és jelölésével a legteljesebb bizalmuknak adtak kifejezést Újabb értékekkel gyarapodott a Szépművészeti Múzeum. Fritz Cremer több művét vásárolták meg a modern szoborgyűjtemény kiegészítésére. Ezekkel együtt már a közeljövőben kiállítják Cremer Bertolt, Brecht-portréját is, melyet a művész ajándékba adott a múzeumnak.