Közalkalmazott, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-08 / 1. szám
A Központi Vezetőség osztályainak idei munkaprogramjából 41 ismét eltelt egy év. Eseményekben és eredményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. Az új esztendő küszöbe a szakszervezeti mozgalomban is a mérlegkészítés időszaka. Számba vesszük munkánk eredményeit, a dolgos hétköznapok örömeit, de a gondokat, a nehézségeket is. A mérce: munkánk során hogyan teljesítettük a szakszervezetek XXII. és szakszervezetünk VII. kongresszusának határozatait, mozgalmunk eleget tett-e a társadalom és a tagság által támasztott követelményeknek. Ebből fakadnak az új esztendő tennivalói is. Szerkesztőségünk megkérte a központi vezetőség osztályainak vezetőit, körvonalazzák osztályuk idei legfontosabb feladatait, melyek végrehajtásában számítanak a szakszervezeti vezető testületek és a társadalmi aktivisták széles hálózatának aktív közreműködésére. Dr. Tóth Ferenc, a Munkaügyi és Szociális osztály vezetője: Felkészülni az új bérrendszer bevezetésére ? Az elmúlt esztendőben igen jelentős eredmények születtek a tagság élet- és munkakörülményeinek javítására vonatkozó kongresszusi határozatok végrehajtásában. Szakszervezetünk a tagság bér- és jövedelemviszonyai tekintetében törekedett a közszolgálat és a népgazdaság hasonló munkakörei közötti, továbbá a közszolgálaton belüli aránytalanságok, indokolatlan elmaradások felszámolására. A népgazdaság általános fejlődésével összhangban kezdeményezte a közalkalmazottak életszínvonalának emelését, erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozottabb érvényesülését. Az életszínvonal alakulását a központi szervek komplex módon, a befolyásoló összes tényezők tükrében vizsgálták, szem előtt tartva, hogy legfontosabb a munka szerinti elosztásból származó jövedelem alakulása, de lényeges a társadalmi juttatások színvonala, a munkaviszony szabályozása, a munkaidő mértéke, a munkakörülmények javítása, a szociálpolitikai ellátottság stb. alakulása is. Bérek — kereseti színvonal Szakszervezetünk bérpolitikájában — a VII. kongresszus útmutatásai alapján — kettős célt kívánt megvalósítani: 1. Megfelelő fontossági sorrendben, rétegenként kezdeményezze a központi bérkorrekciókat, vegyen részt azok előkészítésében és végrehajtásában. A bér és kereseti színvonalban meglevő belső és külső feszültségek feloldásának csakis ez lehetett a fő útja, mert a közszolgálatban a lehetséges belső tartalékok feltárása, felhasználása, már korábban megtörtént. 3. Kidolgozni és bevezetni olyan új bérrendszert, amely lehetőséget biztosít a bérek dinamikusabb fejlesztésére, a közszolgálati életpálya vonzóbbá és stabilabbá tételére. Ugyanakkor megfelelő pénzügyi fedezet mellett lehetővé teszi a vállalatok hasonló munkakörei kereseti színvonalának megközelítését. E koncepció megvalósításának eredményeként került sor 1973- ban a társadalombiztosítás területi szervei dolgozóinak 12 százalékos fizetés rendezésére, s ezzel egyidőben a jutalmazási keretet is felemelték 3,5 százalékra. Szakszervezetünk kezdeményezésére megszületett a döntés további közszolgálati rétegek reálisan igényelt bérkorrekciójára. 1974. április 1-vel a kutatóintézetek, július 1-vel pedig a tanácsi dolgozók, a népi ellenőrzés területi szervei, a statisztika területi szervei, az igazságügyi szervek nem jogi munkakörben foglalkoztatott dolgozói, és a társadalombiztosítási igazgatóságok dolgozói részesülnek központi alapból fizetésrendezésben. A VII. kongresszus óta tehát — különböző időpontban — csaknem minden közszolgálati réteg bérkorrekciója megtörtént, jóllehet a közszolgálaton belüli és a külső feszültségek tekintetében vannak még megoldásra váró feladataink. Az 1974 július 1-vel bevezetésre kerülő új egységes államigazgatási és igazságügyi bérrendszer a tagság többségére kiterjed, így a minisztériumokra és országos hatáskörű szervekre, a tanácsi igazgatási szervekre, a bíróságokra, ügyészségekre, továbbá a központi igazgatás területi szerveire. A bérkorrekcióval egyidejűleg nyer bevezetést a kutatóintézetek dolgozóinak új bérrendszere is, egyben ezen szerveknél január 1-ével új pénzgazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszer lépett életbe. Megoldásra váró feladat még a közművelődési intézmények bérrendszerének korszerűsítése. Szakszervezetünk úgy ítéli meg, hogy a költségvetésben előirányzott éves bérfejlesztési keret, ami a béralap 3 százaléka, átlagban és általában kompenzálja a népgazdasági tervben tervezett fogyasztói ármozgást. Egyben lehetőséget ad a munkaviszonyban töltött évek növekedésének és a megszerzett iskolai végzettség elismerésére. A bérfejlesztési keretek felosztásánál változatlanul a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálás elvének alkalmazását tartjuk elsődlegesnek. Az elmúlt évben szakszervezetünk jelentős lépést tett annak érdekében, hogy a közszolgálati szerveknél azonos mértékben alakuljanak a jutalmazási keretek. A tanácsoknál — hasonlóan a központi igazgatáshoz — az éves béralap 6 százaléka volt a költségvetésben biztosított jutalmazási alap. Ugyanakkor 3,5 százalékra sikerült emelni ezt a keretet a bíróságoknál, ügyészségeknél, és a társadalombiztosítás területi szerveinél. 1974-ben pedig az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetben egységesen az éves béralap 6 százalékára emelkedik a jutalmazási keret. Gondot okoz, hogy egyes közszolgálati szerveknél pl. a közművelődési intézményeknél eddig nem sikerült előbbre lépni, azonban látni kell, hogy az e réteget érintő ilyen intézkedés közvetlenül kihatna a teljes kulturális ágazatra pl. pedagógusok, továbbá a teljes egészségügyi ágazatra s a megoldás népgazdasági szinten jelentős költségkihatást igényel. A munkaviszony szabályozása A dolgozók életszínvonalának javítása és egészségvédelme szempontjából kiemelkedő intézkedés volt a 44 órás munkahét bevezetése az államigazgatási szerveknél 1973. július 1-vel. Ezáltal a tagság túlnyomó többsége ma már rövidített munkahéttel dolgozik. Egyes közművelődési intézményekben e cél elérése még feladatunk. A bírák és ügyészek részére tavaly sikerült elérni az évenként 12 napig terjedő szabadidő átalány biztosítását. A munkajogviszony továbbfejlesztéséről intézkedő új jogszabály ennek lehetőségét a teljes államigazgatási ügyintézői állományra kiterjeszti. Ugyancsak teljesült a tagság azon igénye, hogy az államigazgatás és az igazságszolgáltatás területén a fokozott idegrendszeri megterheléssel járó munka speciális jellegének elismerésére és honorálására, évi 24 munkanap felső határig, a munkaviszonyban töltött idő és a munkakör után járó pótszabadság öszeadható. Tehát a dolgozók túlnyomó többsége a korábbinál jóval nagyobb mértékű szabadidővel, illetve szabadságidővel rendelkezik, így előtérbe kerül a szakszervezeti szervek munkájában annak kulturált, egészséges kihasználása. Szociálpolitikai ellátottság Az egészségvédelem javítása érdekében szakszervezetünk kezdeményezte a közalkalmazottak általános és rendszeres egészségügyi szűrő vizsgálatának megszervezését. A dolgozók üdültetésére a SZOT kedvezményes és a hivatalok saját kezelésű üdülőiben országosan a tagság 27—28 százalékának megfelelő férőhely állt rendelkezésre. Szervezett étkeztetésben a dolgozóknak mintegy egyharmada vett részt. A továbbfejlesztést jelenleg több jogi és pénzügyi kötöttség akadályozza, ezek azonban nemcsak a közalkalmazottakat érintik. Idei munkatervi feladataink között első helyen szerepel: felkészíteni a helyi szakszervezeti szerveket az új államigazgatási és igazságügyi bérrendszer bevezetésére. Ezen kívül a központi vezetőség ülése elé terjesztjük a szociálpolitikai ellátottság alakulása a közszolgálatban című jelentést, valamint közreműködünk több, az elnökség elé kerülő téma, így a kutatóintézetek, a budapesti kerületi tanácsok dolgozóinak helyzetét elemző, a nyugdíjasok életkörülményeit feltáró anyagok előkészítésében, az intézkedések kimunkálásában, veszteség jelentős erkölcsi és anyagi támogatásával. A verseny az amatőr sakkozók újabb százainak, talán ezreinek nyújt lehetőséget a bekapcsolódásra. Terveink szerint februárban rendezzük meg a „Közalkalmazott Fotóamatőrök II. Országos Kiállítását”, amelyre nagyszámú pályázó, sok és színvonalas alkotása érkezett be osztályunkhoz. A kiállítás anyagát Budapesten és vidéken vándorkiállításokon is bemutatjuk majd. Ha a szakszervezeti tisztségviselők agitációs propaganda munkájának tartalmi kérdéseit vizsgáljuk, a feladatok szempontjából, azt kell mondanom, hogy ez nemcsak az osztály szűken vett feladatkörébe tartozó kérdéseket érinti. Szólni kell többek között azokról a megvalósult intézkedésekről, amelyek a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeire gyakoroltak kedvező hatást, vagy ez évben terjednek ki jelentős rétegekre. Ösztönzünk a megnövekedet szabad idő okos, kulturált kihasználására, ez tömegpolitikai munkánk fontos célkitűzése. Ugyanakkor ne feledjük a tagság őszinte választ vár a jelzett gondok, problémák megoldási lehetőségeire is. A VIII. kongresszusra való felkészülés jegyében jelentős témájú előterjesztéseket kívánunk vitára bocsátani az országos vezetőtestületek elé. Ezek jellegüket tekintve a VII. kongresszus és a központi vezetőség 1972. októberi, elvi határozatának gyakorlati, módszertani kérdéseire terjednek ki, öszszegezik a helyzetet, s a továbbfejlődésre vonatkozó javaslatokat a világnézeti, politikai, tudományos ismeretterjesztés, a könyv és olvasó-propaganda, a tömegsport területén. Körösi Tibor, a Kulturális-, Agitációs- és Propaganda osztály vezetője: Kulturáltan kihasználni a több szabadidőt . 1974. évi munkaprogramunk széles skálán foglalja magába szakszervezetünk kulturális, agitációs-, propaganda és tömegsport tevékenységének tennivalóit. Továbbra is kellő figyelmet fordítunk munkánk azon területeire, amelyeken — az elmúlt évi tapasztalataink alapján is — jelentős sikereket ért el szakszervezeti mozgalmunk, a tagság gondolat- és érzelemvilágának szocialista tartalmú gazdagításában. Gondolok itt például a szakszervezeti politikai oktatásra, melynek résztvevői köre mintegy 20 000; a társadalmi és családi ünnepek bensőséges, s a korábbinál szélesebb körű szervezésére; a tömegsport, s ezen belül az alapfokú versenyek és a természetjárás iránti érdeklődés kiterjedésére, amely kb. 25—30 000 dolgozónak nyújt aktív pihenést, kulturális élményt. További célunk, hogy a meggyőzésre alapozva növeljük a helyi és országos rendezvények kulturáltságát, s újabb jelentős rétegekre terjesszük ki tevékenységünk hatókörét. Másfelől — központi vezetőségünk és elnökségünk útmutatásai alapján — azt a célt is magunk elé tűztük, hogy a korábban nem, vagy csak szűkebb körben alkalmazott formákkal tegyük változatosabbá a tagság igényei kielégítésének lehetőségeit. Munkánk további fejlesztése szempontjából kiemelendőnek tartom a hivatali könyvterjesztői hálózat bővítését. Ezt indokolja az is, hogy a közalkalmazottak szerény számítás szerint is évente mintegy 5-6 millió forint értékben vásárolnak a bizományosoktól tudományos, politikai, szépirodalmi műveket. Az elmúlt évi nagy sikerű budapesti kezdeményezésre alapozva ez évben országos jellegű versenyként került kiírásra a napjainkban folyó „Magyar Hírlap Kupa” sakk tömegverseny, a szer- Birtokba vették a kicsinyek . Újpalotán december 17-én új, 200 személyes óvodát és 100 személyes bölcsődét adtak át. A panelekből épült új létesítmény teljes komfortot biztosít kis lakóinak. Közalkalmazott 1974 . Már megszokott, hogy az esztendő végén lapunk terjesztői felkeresik az előfizetőket és kérik az előfizetések megújítását az új esztendőre. Ilyenkor szólnak lapunk feladatairól a szakszervezeti mozgalomban, a szerkesztőség törekvéseiről, hogy az olvasók, a tisztségviselők véleményére támaszkodva szeretné mindjobban betölteni érdekvédelmi fórum, a hasznos tapasztalatcsere és közvéleményformáló szerepét. Lapunk több tízezres, immár a törzsgárdához tartozó előfizetői bizonyára tapasztalják e célok megvalósítását a lap hasábjain, s azt szeretnénk, hogy az idén lapunk 5000 újabb előfizetője is meggyőződne erről. Hosszú lenne felsorolni a terjesztésben kimagasló eredményeket elért középszervek és alapszervezetek nevét, csak néhányat tudunk ezúttal a legjobbak közül megemlíteni. Zala megyében a tagság 62,3 százaléka, Vas megyében 62,6, Bács megyében 61,6, Borsod megyében 61,8, Nógrád megyében 60,4, Fejér megyében 58,0, Békés megyében 55 százaléka fizeti elő a lapot. Pest és Szabolcs megyében csaknem 800 -800 új előfizetővel nőtt lapunk olvasóinak száma. Több alapszervezetnél 100 százalékos az előfizetés. Például a Borsod megyei Tanácsnál, Tapolca, Törökszentmiklós városi Tanácsnál, Budapest IX. és XX. kerületi Tanácsnál, a pápai, a miskolci, a kisvárdai, a zalaszentgróti járásban, az érdi, a vésztői, a kunhegyesi, a szabadszállási, a jászárokszállási, a tiszafüredi, a soltvadkerti községi tanácsnál, a Vas megyei Bíróságnál, a Komárom, a Borsod, a Szabolcs megyei Főügyészségnél, a Zala megyei Könyvtárban és az állategészségügyi alapszervezetnél, a Vas megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál, a Tolna megyei Földhivatalnál. Ezúttal is megköszönjük lapunk 61 000 előfizetőjének, valamennyi terjesztőjének bizalmát és pártfogását, s kérjük, hogy szerkesztőségünk munkáját azzal is támogassák, hogy szerkesszük együtt a lapot. Tájékoztassanak bennünket a helyi szakszervezeti munka eredményeiről, eseményeiről, jelezzék a nehézségeket, a megoldásra váró problémákat. Csak így tudunk megfelelni a bizalomnak, így felelhetünk meg a lapunk iránt támasztott követelményeknek. Közalkalmazott Szerkesztősége ett. KŐRÖSSÉ JENŐ, a Munkaszervezési és Továbbképzési osztály vezetője: Fontos feladatunk az állami munkát segítő tevékenység . Az osztály munkájának homlokterében 1974-ben is a szakszervezet állami munkát segítő tevékenységére vonatkozó kongresszusi és 1972. évi központi vezetőségi határozatok végrehajtása, szervezése, ellenőrzése áll. Megvizsgáljuk — központi, megyei és alapszervezeti szinten — a határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Értékelő, elemző munkánk során összegezzük, hogy a szakszervezeti szervek milyen intézkedést tettek a határozat végrehajtása érdekében, mennyiben segítette a határozat a bürokratikus jelenségek elleni harcot, mennyire tudatos, következetes a munkahelyi légkör javítására irányuló szakszervezeti tevékenység, hogyan alakul a személyzeti munkával összefüggő jogosultságok érvényesülése, stb. Kidolgozzuk az időközben megjelent fontosabb politikai és jogi döntésekből adódó szakszervezeti feladatokat. Középtávú terv Bekapcsolódunk a közigazgatás komplex, tudományos megalapozását és fejlesztését célzó (Folytatás a 4. oldalon)