Nemzetgazdasági Szemle – 1883.
1. szám - Heltai Ferenc: Az ipartörvény revisiója
HELTAT FERENCZ. 3 munkás osztály állandó szervezetét. A hatósági jogok fejében, a czéh biztosította a fogyasztót a megrövidítés ellen. A czéhekben egyesült az összes iparos elem, a fejlődés folyamán azonban ezen tényleges állapotból jog lett, amelyet akár magánál a ténynél fogva, akár külön privilégiumok alapján úgy értelmeztek, hogy aki nem tartozik a czéhez, annak nem is szabad mesterséget folytatnia. Az iparűzés joga a czéh jogává vált. Ez maga után vonta azt, hogy a czéhbe való belépést, illetőleg a mesterré avatást mindig terhesebb és elviselhetlenebb feltételekhez kötötték. Az inas-, legény- és vándorlási időt mindinkább kiterjesztették, a mesterré avatást sokba kerülő és mégis használhatatlan remekek elkészítésétől és drága lakomáktól tették függővé, úgy hogy tényleg csak az lehetett mesterré, akit a czéh akart. Az ipar a czéhek monopóliumává vált, ami annak elhanyatlását vonta maga után; a művészi ügyesség, amely a középkor annyi iparágát kitüntette, megsemmisült; az iparczikkek minősége megromlott; a közönség oltalom nélkül odadobatott a czéhek kizsákmányolásának. A czéhek féltékenyen megőrizték privilégiumaikat, meggátolták az új mesterek letelepedését, sőt az új iparágak kifejlődését is, a czéhen belől pedig szabályzataikkal megkötötték az egyes czéhtársak kezét Ezen visszaélések mindenütt előfordultak, hol a czéhek kizárólagos privilégiumokra tettek szert, Németországban úgy, mint Francziaországban. Angliában soha sem bírtak azzal, az állami hatalom ott sohasem tűrte az ilyen közjogi természetű magánhatalmak kifejlődését. Ott folytonosan érvényes maradt azon jog, hogy minden szabad ember űzhet bármely iparágat. Az ipar megkezdése ott is bizonyos föltételekhez volt kötve, de ezen föltételeket nem valamely önkormányzati testület, hanem a hatóság, az állam állapította meg mindig. A kontinensen az önkormányzati testületek által gyakorolt iparrendészetet Angliában mindig az állam kezelte; csak egyes o roszul sikerült kísérletek történtek a czéhek igénybevételére. Az iparrendészet czélja eleinte kizárólag a fogyasztók megvédése volt, később, különösen a tizenhatodik század kezdetétől fogva az ipar, főleg a kivitelre dolgozó ipar fejlesztése és az iparos osztály megélhetésének biztosítása. Az iparra vonatkozó különböző törvények, amelyek közül némelyek csak helyileg voltak érvényesek, Erzsébet királynő alatt codificáltattak, és ez által Anglia egységes iparjog birtokába jutott. A kézműipar önálló üzésének felté-