Nemzetgazdasági Szemle – 1889.
I. Értekezések - Az állami beavatkozás határai az iparfejlesztés körül. – Heltai Ferencztől
854 ]DR. HELTAI FERENCZ. tett ki, bizonyára nem terheli vád, mert a viszonyok megbénították tetterejét, de ez nem változtat azon sajnos jelenségen, hogy az iparpolitika szempontjából a kiállítás óta eltelt időt elveszettnek kell tekintenünk. A magyar iparpolitika feladata oly tágkörű, annyira szövevényes és oly nehéz, hogy folytonos, öntudatos és buzgó tevékenység is csak lassan vezethet eredményre, ezért az elvesztett négy évet iparunk érdekében fokozott, hatványozott tevékenységgel lehet csak kipótolni. E fokozott tevékenység reménye ébredt az érdekeltek körében életre, midőn a folyó év közepén a kereskedelmi és ipari ügyek a közlekedési ügyekkel egyesítve, BarossGábor személyében új vezetőre találtak, kit előbbi páratlan tevékenységéből eredő bizalommal fogadott új ügyköre élén a közvélemény. Alig vette át a kereskedelemügyi miniszter új ügyköre vezetését, értekezletre hívta össze az érdekeltek — kereskedelmi és iparkamarák és országos iparegyesület — képviselőit az ipar és kereskedelem fejlesztése érdekében szükséges intézkedések megbeszélése czéljából. Az értekezlet lefolyása a napilapokból ismeretes lévén, e helyen szükségtelen azt vázolnunk, de véleményünk szerint ezen értekezlet tárgyalásainak eredményét nem szabad oly múló természetűnek tekintenünk, hogy ne kellene azzal behatóbban is foglalkoznunk. Az értekezlet legfontosabb eredménye az érdekeltek körében egyhangú kifejezést nyert azon vélemény, hogy iparunk fejlesztése érdekében az állam által gyámolított társadalmi és egyéni tevékenység mellett közvetlen, arányaiban a konkrét eset szükségei szerint változó állami tevékenységre van szükség. Az értekezlet ezen eredménye az, melylyel foglalkoznunk kell, annál inkább, mert egyik legtekintélyesebb napilapunk szükségesnek találta az iparpolitika ezen követelményével szemben állást foglalni. Nem lesz fölösleges ezen kérdést behatóbban tárgyalni, mert csak a beható vizsgálat fonalán tűnhet ki, megállja-e ezen követelmény a közgazdasági politika és tudomány bírálatát. Közgazdasági tudományt mondunk, mert véleményünk szerint a közgazdasági politika csak a közgazdasági tudomány tanúságaira alapítható és teljességgel nincs szándékunk e tudomány eddig vallott elveit megtagadnunk, amint nem tettük azt az ipartörvény revíziójára törekvő áramlat közepette sem.