Közgazdasági Szemle – 1900.
II. Közlemények és ismertetések - Telepítéseinkről
212 KÖZLEMÉNYEK ÉS ISMERTETÉSEK. hető s ha az nincs már az eladó birtokában, a váltó névértékének megfizetése követelhető, amelyből csak a lejárt hátralékos vételárrészletek vonhatók le. 17. §. Belföldön lakó vevő árú-részletügylet alapján csak a lakhelye szerint illetékes bíróság előtt perelhető. Az illetékesség hiányát úgy az alsó, mint a felső bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból veszi figyelembe, hacsak a tárgyalásra megjelent alperes az eljáró bíróság illetékességében kifejezetten meg nem nyugodott. 18. §. Az áru-részletügyletekre vonatkozó rendelkezések oly ügyletekre is megfelelően alkalmazandók, amelyek a részletügylet czélját más — nevezetesen bérleti — szerződés alakjában kívánják megvalósitani. 19. §. A jelen törvény az 1883. évi XXXI. törvényczikket nem érinti. 20. §. A jelen törvény 1899. évi hó -ik napján lép hatályba. Végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszer, a törvénykezés tekintetében pedig az igazságügyi minister, illetőleg Horvát- és Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg. Telepitéseinkről. A telepítésekkel czél csak úgy érhető el, ha helyesen telepítünk. Ez oly egyszerű s kézzel fogható, hogy bővebb magyarázgatása felesleges. Ennek ellenére a telepítési actio mégsem volt helyes irányú , ezt a következmények megmutatták. A telepes nem boldogult, a telepítvény nem virágzott. Ha ennek okát keressük, azt találjuk, hogy a telep s a telepes megválasztása nem volt helyes. Oly helyekre telepítettek, hol a föld nem volt alkalmas az azonnal való használatba vételre, azt előbb telkesíteni kellett, s általában azon oly munkálatokat végezni, melynek hasznát a telepes egy-egy gazdasági év leforgása után nem látta. Ez pedig nagy hiba, mert hisz a telepes szegény ember, ki egy évi munkájának eredményéből akar a másik, a következő évben élni. Azt, hogy a földek minősége nem volt mindig elsőrendű, nem helytelenítjük ; a fő dolog, hogy az ily földek gazdasági használatra alkalmasak legyenek. Könnyű belátni ugyanis, hogy amely földön minden segítség nélkül boldogulhat a mezőgazda, ott némi segélylyel fokozott eredmény érhető el. Az szinte ki van zárva, hogy csak elsőrendű földekre telepítsenek; először is annyi ily föld nem áll rendelkezésünkre, amennyi szükséges, de még az mind nem is oly helyen van, ahol telepíteni szükséges volna. Márpedig a betelepítendő földnek nemcsak használható állapotban kell lenni, hanem az oly helyen is legyen, mely a czélnak megfelel. Mindettől eltekintve oly föld, mely gazdasági szempontból rossz, nem telepítendő be. A föld tehát mezőgazdasági termelésre használható legyen általában véve, a betelepítéskor telkesítve legyen s alkalmas helyen legyen. Hányszor vétettek a múltban ezen kellékek ellen , akárhány telepet tudnánk felsorolni, mely az említettek egyik-másikának meg nem felel s a melyen ennélfogva a telepes nyomorog s nyomorogni is fog, mert absolute véve rossz talajon a földmivelés rentábilisan nem űzhető.