Közgazdasági Szemle – 1920.
I. Értekezések - Heller Farkas: Szociálpolitikai feladataink
Szociálpolitikai feladataink, abból a felfogásból indult ki, hogy a munkásosztály ily irányú harca a társadalmi renddel való szembehelyezkedés és ennélfogva mindenképpen megakadályozandó. Elegendő e tekintetben arra utalnunk, hogy a szakszervezetek jogállása nincsen a nyugati államokban fennálló állapotoknak megfelelően szabályozva, és hogy büntetőjogunk még mindig különleges elbírálásban részesíti a tömeges munkabeszüntetésekkel kapcsolatos cselekményeket. Ismét nem kívánjuk kutatni azt, mi vezetett ehhez az állapothoz. Csupán a tényt kell megállapítanunk akkor, ha mintegy a mai munkásügyi helyzet kórképét akarjuk megrajzolni. A munkásbarát törvényhozásnak két irányban kell haladnia. Egyrészről a törvényes munkásvédelem útját kell követnie, másrészről pedig a munkások önvédelmi törekvéseit addig, míg a nemzet összeségének érdekeivel nem kerülnek ellentétbe, jogosaknak kell elismernie, és annak útját egyengetnie, hogy azok eme korláton belül érvényesülhessenek, kipótolván ama hézagokat, melyeket a törvényes munkásvédelem természeténél fogva mindig hagy és el nem dugítván ama forrást, amelyből a törvényes munkásvédelem további kiépítése fakad. Kormányzatunk igen bölcsen fel is ismerte eme szükségeket. Erről tesz tanúságot Rubinek volt kereskedelemügyi miniszter úr ama lépése, hogy külön bizottságot állított fel a munkásvédelmi törvényhozás előkészítésére. Amidőn ennyire eljutottunk, okvetlenül szükséges igen erősen szembenézni a szociálpolitika kérdésével és nagyon alaposan mérlegelni azt, hogy mi az, amit lehet és amit kell tennünk. Semmi sem volna elhibázottabb, mint egyszerűen lemásolni a külföldi intézkedéseket, mert az, ami nem gyökeredzik a múltban, nem lehet szerves alkotás és ezért valóban nem is mehet át az életbe. E tekintetben a népek szövetségének, egyébként úgy látszik igen komolyan vett, szociálpolitikai törekvései sem lehetnek ránk nézve pillanatnyilag döntőek. Ha halljuk is azt, hogy Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország az Egyesült Államok, sőt egyes ázsiai államok is, a legkomolyabban foglalkoznak a szociálpolitika messzemenő törekvéseit megvalósító törvénytervezetek előkészítésével, ennek sem szabad bennünket e téren idegesekké tennie. Hiszen azért még elég hosszú idő fog letelni addig, amíg a nemzetközi munkásvédelmi tervek valóban mindenfelé törvényerőre emelkednek és átmeneti időről is gondoskodva lesz e tekintetben, aminek éppen az a legnagyobb biztosítéka, hogy ott munkásvédelmi szempontból kevésbbé fejlett államok is bevonattak az idevágó tárgyalásokba. Hozzá kell azonban fognunk, éspedig haladéktalanul, közvetlen teendőink megállapításához, mert különben eltelik az az idő, amely e tekintetben a fejlettebb országokhoz való alkalmazkodásunkra rendelkezésünkre áll és kellő átmenet nélkül leszünk kénytelenek egyet-most mégis