Közjegyzők Közlönye, 2000 (4/47. évfolyam)
2000 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban
Közjegyzők Közlönye hotási feladatokról szól, került elfogadásra 1999-ben a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása céljából fogadott el. A preambulum rendelkezése volt ez és a törvény a maga célját úgy fogalmazza meg, e törvény célja, hogy a közigazgatás jogi eszközök biztosításával hatékonyabb védelmet nyújtson a Btk. szerinti, a bűnszervezet keretében elkövetett, illetve a bűnszervezet létrehozására irányuló bűncselekményekkel, valamint az e bűncselekményekkel összefüggő egyes jogsértő cselekményekkel szemben. A törvény sajátossága, hogy kiegészíti a büntetőtörvénykönyv és a büntető eljárási törvény szervezett bűnözéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A törvény szabályozza az üzletek működésének engedélyezésével összefüggő közrendvédelmi kérdéseket, szabályozza a prostitúcióval összefüggő közrendvédelmi kérdéseket, a bűnmegelőzési ellenőrzést, valamint szigorítja az idegenrendészeti és menekültügyi szabályokat, továbbá egyes új szabálysértési tényállásokat létesít. Az Európai Bizottság ez év októberében közzétett jelentése részben a fentebb említett törvényhozási intézkedésekre figyelemmel állapíthatta meg, hogy javult a magyar hatóságok munkájának hatékonysága a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Külön utal a jelentés „közbiztonság javítását szolgáló intézkedéscsomagra”. Ezzel összefüggésben utal a jelentés arra is, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát megerősítették, továbbá magyar összekötő tiszteket küldenek Wiesbadenbe, Kijevbe és Moszkvába. Nemzetközi megállapodások, együttműködés A magyar kormány 1992-ben határozott arról, hogy a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus, és a kábítószer tiltott forgalma elleni harcban történő együttműködés érdekében nemzetközi megállapodások kötését kezdeményezi, összhangban a maastrichti szerződéssel. Ez ideig több mint 40 állammal született kétoldalú megállapodás, így például Ausztriával, a Németországi Szövetségi Köztársasággal, Szlovéniával, Horvátországgal stb. és még számos állammal van előkészületben ilyen kétoldalú megállapodás. A megállapodások információcseréről, a rendőri szervezetek és más hatóságok közötti együttműködésről, a tapasztalatcseréről és az együttműködés más formáiról rendelkeznek. Az amszterdami szerződés ez év május 1-jei hatályba lépésével a schengeni egyezmény és a schengeni végrehajtási egyezmény az Európai Unió joganyagának a részét képezi, ezért az európai uniós csatlakozás előkészítése érdekében ezzel a joganyaggal is biztosítani kell a harmonizációt. Ez az úgynevezett első generációs szerződések átfogó felülvizsgálatát igényli. Magyarország felkészül az EUROPOL-hoz való csatlakozásra. 1999 februárjában határozott a kormány az ún. NEBEK (Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ) létesítéséről, hamarosan törvény is született erről. Az EUROPOL a működését szabályozó egyezmény ratifikációját követően megkezdi a belépni kívánó államok bűnüldöző szenei közti gyakorlati együttműködést. Ennek első lépéseként került elfogadásra az Európai Unió szervezett bűnözés elleni harcról szóló akciózene, ajánlásának megfelelően 1998 májusában a társult országokkal együttesen elfogadott csatlakozás (előcsatlakozási egyezmény) előtti megállapodás a szervezett bűnözés elleni harcban, amely megfogalmazza az unióval folytatandó bűnüldözési együttműködés feltételeit és beindításának gyakorlati lépéseit. A nemzetközi bűnüldözési együttműködést az EU nem korlátozza kizárólag az EUROPOL keretében megvalósuló együttműködésre. Kívánatosnak tartja és az említett szervezett bűnözés elleni harc akciótervében meg is fogalmazza a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének és információcseréjének nemzeti szintű összehangolását. A Magyarországon felállítandó NEBEK, amely minden magyar bűnüldöző szerv nemzetközi bűnüldözési szervezettel való együttműködése során közvetíti és magába foglalja az EUROPOL és az INTERPOL kapcsolattartó szerveit és a későbbiekben a schengeni határellenőrzési együttműködés szerveit. Újabb események újfajta kooperációk kibontakozására, együttműködések kibontakozására utalnak, ez év májusában került aláírásra Bukarestben az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzésében és leküzdésében való együttműködésről szóló megállapodás, amelyet Magyarország mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Moldovai Köztársaság, Románia és Törökország kormányának képviselői írtak alá. A megállapodás alapján a felek a kijelölt központi hatóságaikon keresztül segítséget nyújtanak egymásnak az államterületükön sérelmükre elkövetett, országhatárokon átlépő bűnözés megelőzése, felderítése, nyomozása, üldözése és visszaszorítása érdekében. Az aláírt megállapodás ratifikálása még Magyarországon további előkészítést igényel. Magyarország az Európai Unió tagjává kíván válni, ezzel összefüggésben kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyek a taggá váláshoz szükségesek, és folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió fejlődését. Az ún. koppenhágai alapfeltételekhez tartozik az a képesség, hogy a tagságból fakadó kötelezettségeket vállalni tudja a belépni kívánó állam, a társult állam és elfogadja az unió céljait. Ezekhez a célokhoz tartozik egyebek között az európai uniós egyezmény második cikkének a megfogalmazása, az amsterdami szerződés megfogalmazásában, amely az uniót a szabadság, a biztonság és a jog térségeként definiálja. Magyarországnak még a felkészülés időszakában számos dokumentumot kell a jogharmonizálási feladatainak teljesítése körében a jogalkotás eszközeivel megvalósítani. A pénzmosás A szervezett bűnüldözéssel kapcsolatban ismertté vált definíciók kivétel nélkül tartalmazzák azt, hogy a szervezett bűnözés célja a profitszerzés vagy/és a hatalom megszerzése. Ezzel összefüggésben került az elmúlt időszakban az érdeklődés homlokterébe a pénzmosás és a pénzmosás elleni hatékony küzdelem. Nem kevés szakember véli úgy, hogy a szervezett bűnözés elleni fellépés leginkább a szervezett bűnözés anyagi bázisának az elvonása révén lehet hatékony. A pénzmosás nem új dolog, ami viszont az elmúlt időszakban látványosan megváltozott, az a pénzmosás mértéke. A ’70-es években nőtt meg ugrásszerűen a kábítószer-kereskedelem és az ebből származó óriási pénzösszegek megsokszorozták a pénzmosásba kerülő összegek nagyságát és megváltoztak a módszerek is. A piszkos pénzt diplomata kofferbe szép sorba rendező tettes kiment a divatból, a nemzetközi megállapodások a pénzintézetek intézkedései az ilyen ügyleteknek mindörökre véget vetettek. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy vége volna a pénzmosásnak és csak a pénzmosás módszerei válnak évről-évre kifinomultabbá és a bűncselekményekből származó öszszegek jelentősen növekednek. Noha a pénzmosás szempontjából a legnagyobb összegek a kábítószer-bűnözésből származnak, más bűncselekmények is lehetnek alapcselekmények: a zsarolás és emberrablás, emberkereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, radioaktív anyagokkal, emberi szervekkel és hormonokkal való kereskedelem, pénzhamisítás, műkincslopás, csalás, orgazdaság és így tovább. A bűncselekményekből származó nagyobb összegek tisz