Közjegyzők Közlönye, 2000 (4/47. évfolyam)

2000 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Györgyi Kálmán: A szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni fellépés jogi lehetőségei a Magyar Köztársaságban

Közjegyzők Közlönye hotási feladatokról szól, került elfogadásra 1999-ben a szervezett bű­nözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek visszaszorítása céljából fogadott el. A preambulum rendelkezése volt ez és a törvény a maga célját úgy fogalmazza meg, e törvény célja, hogy a közigazgatás jogi eszközök biztosításával hatékonyabb védelmet nyújtson a Btk. szerinti, a bűn­­szervezet keretében elkövetett, illetve a bűnszervezet létrehozására irányuló bűncselekményekkel, valamint az e bűncselekményekkel összefüggő egyes jogsértő cselekményekkel szemben. A törvény sajá­tossága, hogy kiegészíti a büntetőtörvénykönyv és a büntető­ eljárási törvény szervezett bűnözéssel kapcsolatos rendelkezéseit. A törvény szabályozza az üzletek működésének engedélyezésével összefüggő közrendvédelmi kérdéseket, szabályozza a prostitúcióval összefüggő közrendvédelmi kérdéseket, a bűnmegelőzési ellenőrzést, valamint szigorítja az idegenrendészeti és menekültügyi szabályokat, továbbá egyes új szabálysértési tényállásokat létesít. Az Európai Bizottság ez év októberében közzétett jelen­tése részben a fentebb említett tör­vényhozási intézkedésekre figyelemmel állapíthatta meg, hogy­ javult a magyar hatóságok munkájának hatékonysága a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Külön utal a jelentés „közbiztonság javítását szolgáló intézkedéscsomagra”. Ezzel összefüggésben utal a jelentés arra is, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságát megerősítették, továbbá magyar összekötő tisz­teket küldenek Wiesbadenbe, Kijevbe és Moszkvába. Nemzetközi megállapodások, együttműködés A magyar kormány 1992-ben határozott arról, hogy a szervezett bű­nözés, valamint a terrorizmus, és a kábítószer tiltott forgalma elle­ni harcban történő együttműködés érdekében nemzetközi megálla­podások kötését kezdeményezi, összhangban a maastrichti szerző­­déssel. Ez ideig több mint 40 állammal született kétoldalú megálla­podás, így például Ausztriával, a Németországi Szövetségi Köztársa­sággal, Szlovéniával, Horvátországgal stb. és még számos állammal van előkészületben ilyen kétoldalú megállapodás. A megállapodá­sok információcseréről, a rendőri szervezetek és más hatóságok kö­zötti együttműködésről, a tapasztalatcseréről és az együttműködés más formáiról rendelkeznek. Az amszterdami szerződés ez év má­jus 1-jei hatályba lépésével a schengeni egyezmény és a schengeni végrehajtási egyezmény az Európai Unió joganyagának a részét ké­pezi, ezért az európai uniós csatlakozás előkészítése érdekében ez­zel a joganyaggal is biztosítani kell a harmonizációt. Ez az úgyneve­zett első generációs szerződések átfogó felülvizsgálatát igényli. Ma­gyarország felkészül az EUROPOL-hoz való csatlakozásra. 1999 feb­ruárjában határozott a kormány az ún. NEBEK (Nemzetközi Bűn­ügyi Együttműködési Központ) létesítéséről, hamarosan törvény is született erről. Az EUROPOL a működését szabályozó egyezmény ra­tifikációját követően megkezdi a belépni kívánó államok bűnüldöző szenei közti gyakorlati együttműködést. Ennek első lépéseként ke­rült elfogadásra az Európai Unió szervezett bűnözés elleni harcról szóló akciózene, ajánlásának megfelelően 1998 májusában a tár­sult országokkal együttesen elfogadott csatlakozás (előcsatlakozási egyezmény) előtti megállapodás a szervezett bűnözés elleni harc­ban, amely megfogalmazza az unióval folytatandó bűnüldözési együttműködés feltételeit és beindításának gyakorlati lépéseit. A nemzetközi bűnüldözési együttműködést az EU nem korlátoz­za kizárólag az EUROPOL keretében megvalósuló együttműködésre. Kívánatosnak tartja és az említett szervezett bűnözés elleni harc ak­ciótervében meg is fogalmazza a szervezett bűnözés elleni harcban érintett bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének és infor­mációcseréjének nemzeti szintű összehangolását. A Magyarországon felállítandó NEBEK, amely minden magyar bűnüldöző szerv nemzet­közi bűnüldözési szervezettel való együttműködése során közvetíti és magába foglalja az EUROPOL és az INTERPOL kapcsolattartó szer­veit és a későbbiekben a schengeni határellenőrzési együttműködés szerveit. Újabb események újfajta kooperációk kibontakozására, együttműködések kibontakozására utalnak, ez év májusában került aláírásra Bukarestben az országhatárokat átlépő bűnözés megelőzé­sében és leküzdésében való együttműködésről szóló megállapodás, amelyet Magyarország mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgá­ria, Görögország, Macedónia, Moldovai Köztársaság, Románia és Tö­rökország kormányának képviselői írtak alá. A megállapodás alapján a felek a kijelölt központi hatóságaikon keresztül segítséget nyújta­nak egymásnak az államterületükön sérelmükre elkövetett, ország­határokon átlépő bűnözés megelőzése, felderítése, nyomozása, ül­dözése és visszaszorítása érdekében. Az aláírt megállapodás ratifiká­lása még Magyarországon további előkészítést igényel. Magyarország az Európai Unió tagjává kíván válni, ezzel összefüggésben kívánja tel­jesíteni azokat a feltételeket, amelyek a taggá váláshoz szükségesek, és folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió fejlődését. Az ún. koppenhágai alapfeltételekhez tartozik az a képesség, hogy­ a tag­ságból fakadó kötelezettségeket vállalni tudja a belépni kívánó állam, a társult állam és elfogadja az unió céljait. Ezekhez a célokhoz tarto­zik egyebek között az európai uniós egyezmény második cikkének a megfogalmazása, az amsterdami szerződés megfogalmazásában, amely az uniót a szabadság, a biztonság és a jog térségeként defi­niálja. Magyarországnak még a felkészülés időszakában számos do­kumentumot kell a jogharmonizálási feladatainak teljesítése köré­ben a jogalkotás eszközeivel megvalósítani. A pénzmosás A szervezett bűnüldözéssel kapcsolatban ismertté vált definíciók ki­vétel nélkül tartalmazzák azt, hogy a szervezett bűnözés célja a pro­fitszerzés vagy/és a hatalom megszerzése. Ezzel összefüggésben került az elmúlt időszakban az érdeklő­dés homlokterébe a pénzmosás és a pénzmosás elleni hatékony küzdelem. Nem kevés szakember véli úgy, hogy a szervezett bűnö­zés elleni fellépés leginkább a szervezett bűnözés anyagi bázisának az elvonása révén lehet hatékony. A pénzmosás nem új dolog, ami viszont az elmúlt időszakban látványosan megváltozott, az a pénz­mosás mértéke. A ’70-es években nőtt meg ugrásszerűen a kábí­tószer-kereskedelem és az ebből származó óriási pénzösszegek megsokszorozták a pénzmosásba kerülő összegek nagyságát és megváltoztak a módszerek is. A piszkos pénzt diplomata kofferbe szép sorba rendező tettes kiment a divatból, a nemzetközi megál­lapodások a pénzintézetek intézkedései az ilyen ügyleteknek mind­örökre véget vetettek. De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy vége volna a pénzmosásnak és csak a pénzmosás módszerei válnak év­­ről-évre kifinomultabbá és a bűncselekményekből származó ösz­­szegek jelentősen növekednek. Noha a pénzmosás szempontjából a legnagyobb összegek a kábítószer-bűnözésből származnak, más bűncselekmények is lehetnek alapcselekmények: a zsarolás és emberrablás, emberkereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, radioaktív anyagokkal, emberi szervekkel és hormonokkal való ke­reskedelem, pénzhamisítás, műkincslopás, csalás, orgazdaság és így tovább. A bűncselekményekből származó nagyobb összegek tisz­

Next