Közjegyzők Közlönye, 2007 (11/54. évfolyam)

2007 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Weiss Emília: A családjogi kodifikáció elvi kérdései

2007. január, 1. szám könyvek között kerül majd a Családjog a Személyek című könyv után harmadik könyvként szabályozásra. A családjog átfogó felülvizsgálata - és ebben a kér­désben osztozik a készülő Polgári Törvénykönyv más anyagrészeiben követettel - nem akar a családjog meglevő anyagával szembeni teljes újrakodifikációt, újraszabályozást jelenteni. Abban - Kőrös András szavaival élve - a megőrzendőnek és az új elemeknek egyaránt helyet kell kapnia. Ennek megfelelően a csa­ládjogi kodifikáció egyik kérdésévé éppen az vált, hogy a családjogi szabályok felülvizsgálata során mennyiben kerüljenek a családjog hatályos szabályai újragondolásra, módosításra vagy akár pusztán fino­mításra, és mennyiben maradjanak azok változatlanul. De ehhez a kérdéskörhöz szorosan kapcsolódó kérdés az is, hogy vajon ma egyes más törvényekben, külö­nösen a Gyermekvédelmi törvényben, vagy éppen alacsonyabb szintű jogszabályokban, így különösen a Gyámrendeletben szabályozottak mennyiben kíván­nának a készülő Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében való elhelyezést. De ugyanígy átgondo­lást érdemelne az anyagi jogi és az eljárási jogi szabá­lyok közötti összhang megteremtésének igénye is. A kodifikációs munka menetéről való beszámolás nem ennek az előadásnak a tárgya. Amiről mégis szólni kell az az, hogy 2002-ben elkészült az új Pol­gári Törvénykönyv és benne a Családjogi Könyv Koncepciója, 2005. végére pedig a készülő Polgári Törvénykönyv, ha nem is valamennyi, de több köny­vének, közöttük a Családjogi Könyvnek is az első szövegtervezete és indokolásuk. Az új Polgári Tör­vénykönyv Koncepciója - a vitára bocsátás szándé­kával - a Magyar Közlönyben közzétételre került, a már elkészült szövegtervezetek pedig, közöttük a Családjogi Könyv szövegtervezete is - ugyancsak a vitára bocsátás szándékával - az Igazságügyi Minisz­térium internetes honlapján kerültek közzétételre. Az Igazságügyi Minisztérium és a törvénytervezet elké­szítésében résztvevő, az Igazságügyi Minisztérium munkatársaiból és külső szakemberekből álló Szer­kesztőbizottság várja, hogy megvitathassa majd eze­ket az észrevételeket. Minthogy magam is tagja va­gyok a Szerkesztőbizottságnak, nem érzem magamat fogadatlan prókátornak, ha ehelyütt azt mondom, hogy ilyen észrevételeket a közjegyzők részéről is szívesen veszünk. 3. A Kodifikációs Főbizottság 2000 júniusi ülésén a családjognak a készülő Polgári Törvénykönyvbe való integrálása mellett mégis az is elismerést kapott, hogy a családjognak a más polgári jogi viszonyokétól eltérő sajátosságai indokolttá teszik, hogy a Családjo­gi Könyv élén a családjog önálló, a polgári jog más területeire nem jellemző, azokban nem érvényesülő alapelvek is megfogalmazásra kerüljenek. Ami a családjog alapelveit illeti, e tekintetben a Családjogi Könyv alkotói nem követték vagy csak részben követték a készülő Polgári Törvénykönyv más részei tekintetében tudatosan követett azt a szemléletet, hogy az Alkotmányban megfogalmazott alkotmányos elveket nem vettek át a polgári jog sza­bályai körébe. A Családjogi Könyv élén a Csjt. ma hatályos szabályaihoz hasonlóan változatlanul szere­pelnek az Alkotmányból átvett elvek, esetleg alkot­mányos tételeknek a családjog nyelvére lefordított változata formájában, így változatlanul szükségesnek mutatkozott a házasság és a család - a családi viszo­nyok - védelmének az alapelvek körében való meg­tartása, vagy a férfiaknak és a nőknek az Alkotmány­ban kimondott egyenjogúságát a családjog nyelvére lefordítva a házastársak egyenjogúsága elvének a családjog alapelveként való megtartása. A gyermekek, a gyermeki jogok védelmét, a gyer­mekek érdekeinek elsődlegességét kimondó elv már túllép az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében megfo­galmazott elven, annak megfogalmazása, és azzal való kiegészítése, hogy a gyermek joga a családjában való nevelkedés, már a Gyermek Jogairól szóló 1989. évi New York-i Egyezmény nyomán került a Család­jogi Könyv élére állítandó alapelvek közé. Más, mondhatni szintén alapelvi szintű gyermeki jogok - bár nem egy esetben túlmutatnak a szülői felügyelet kérdésein - a szülői felügyeleti jog című fejezetben kerültek megfogalmazásra. Két további, talán nem elsődlegesen családjogi jel­legű alapelv megfogalmazását - nevezetesen a gyen­gébb fél védelmének elvét és a méltányosság elvét - elsősorban a készülő Polgári Törvénykönyv tudato­san kereskedelmi jogias szemléletet követő tendenci­ája tette indokolttá. Ez a szemlélet a családi viszo­nyokra nyilvánvalóan nem alkalmazható. A gyen­gébb fél védelmének elvéhez megjegyzést kívánhat, hogy a családjogi viszonyokban nemcsak a gyermek lehet gyengébb fél, hanem akár a házastársak, akár az élettársak valamelyike is. Hadd egészítsük még ki az elmondottakat azzal, hogy családjogi vonatkozású elveket kimondó, vagy ilyeneket is kimondó nemzetközi Egyezmény a Gyer­mek Jogairól szóló már említett 1989. évi New York-i Egyezményen kívül számos más is létezik, közöttük olyanok is vannak, amelyeknek Magyarország is tagja. Az ezekben megfogalmazott családjogi tárgyú elvek - mint például a több Egyezményben is kimondott házasságkötéshez és családalapításhoz való jog - a magyar jog, vagy akár a magyar közfelfogás számára

Next