Közlekedés, 1979 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

1979. január KÖZLEKEDÉS Szocialista brigádvezetők fórumain Számvetés és tervkészítés a 22-es Volánnál SZÁMVETÉS ÉS TERVKÉSZÍTÉS — e kettős cél határozza meg most legtöbb munkahelyen a tenni­valókat. Ez volt a célja annak a szocialista brigádvezetői tanácsko­zásnak is, amelyet a közelmúltban a Volán 22. számú vállalatánál tartottak. Ezt a tanácskozást már megelőzték a munkahelyi brigádvezetői ér­tekezletek, így most csak az összegezésre, a tapasztalatok kicserélé­sére került sor a 62 küldött részvételével. Szepesvári Vilmos a VSZB elnöke, a közgazdasági osztály vezetője üdvözölte fe tanácskozást, majd átadta a szót Bakos Mihálynak, a 22- es Volán igazgatójának. Az igazgató részletesen elemezte az 1978-as esztendő eredményeit Külön kiemelte, hogy a korábbi időszakkal ellentétben végre a rend­szeres és ütemes tervteljesítés volt jellemző erre az esztendőre. A TEFU profilt kivéve valamennyi területen túlteljesítették a gazdál­kodási eredményt. Figyelmeztetett az igazgató a megfontolt és taka­rékos költséggazdálkodásra, csak így teljesíthető ugyanis 69 millió forintos vállalati tervük. Rámutatott az igazgató, hogy minden vállalatnak, így a Volán vál­lalatainak is a maguk eszközeivel hozzá kell járulniuk a népgazda­sági egyensúly javításához. Ha az 1978-as év a minőség és hatékony­ság jegyében telt, a következő esztendő minden bizonnyal a szerve­zettebb, jobb, felelősségteljesebb munka éve kell legyen. CSELEKVÉSI PROGRAM szerint végezték munkájukat a szocialista brigádok, mely hosszú táv­ra meghatározza a vállalat feladatait, a brigádmozgalom szocialista jellegének erősítését, külön kiemelve a hármas jelszó együttes, ma­radéktalanul teljesítését. A 22-es Volánnál 128 szocialista és szocia­lista címért küzdő brigád, közel 1000 taggal vesz részt a szocialista munkaversenyben. A dolgozóknak tehát mintegy 74,4 százaléka szo­cialista munkaversenyben vesz részt. Az utóbbi időszakban a szocia­lista brigádmozgalomra a vállalatnál a minőségi fejlődés a jellem­ző. Vannak azonban még olyan tényezők, amelyek akadályozzák né­hol az igazi szocialista versenyszellem kibontakozását. A szocialista közgondolkodással ellentétes magatartás néhol még megtalálható, így például a fiktív jelenléti igazolás, az indokolatlan többletóra fel­használás, az időhúzás, szabálytalan visszatérés. Sajnos sok helyen mindehhez partner a szocialista brigád vezetője is. Ezek ellen a fe­gyelmezetlenségek ellen közösen kell igen határozottan fellépni és nem szabad visszariadni a felelősségre vonástól sem. A szocialista brigádoknak mindenek előtt a napi munkában kell megmutatniuk, hogy többek, többet adnak, pluszt nyújtanak a vállalati közösség­nek. Beszélt az igazgató a fiatalok és nők munkájáról, a szocialista bri­gádmozgalomban való részvételüket rendkívül pozitívnak ítélte. Kü­lön hangsúlyozta a beszámoló a balesetek számának csökkentését, mint igen lényeges feladatot A legtöbb közúti és üzemi baleset fe­gyelmezetlenség, felelőtlenség, ittasság következménye. Itt a szocia­lista közösségeknek fokozottabb a felelősségük. Bármilyen jók a gazdálkodási eredmények, egy-egy súlyos, felelőtlenségből eredő bal­eset az egész közösség munkáját lerontja.­­ A beszámoló után Hajdú János VSZB-titkár kért szót. Elmondot­ta, hogy hosszú idő kellett ahhoz, amíg a vállalat szocialista brigád­jai közösen kialakították azt a feltételt, amely nélkül nincs egységes cselekvés. Vagyis végre közös nyelven beszélnek, értik egymást. Szólt a kölcsönös információk fontosságáról, a szakszervezet fel­adatáról a szocialista versenymozgalom erősítésében, fejlesztésében. E széles körű társadalmi bázis nagyobb figyelmet és megbecsülést érdemel, de ezt a megbecsülést csakis maguk a brigádok képesek megszerezni jó munkájukkal. Szólt még a VSZB-titkár az élet és munkakörülmények javításá­ról, arról, hogy az életszínvonal-politikát csak úgy lehet megvalósí­tani, ha ehhez mindenki a maga helyén és munkájával hozzájárul az eddiginél jobban, a feltételét a munkahelyen kell megteremteni jobb életünknek. Vegyék igénybe az üzemi demokrácia fórumait, mondják el javaslataikat a szocialista brigádok, a jövőben mit, ho­gyan lehetne jobban, tökéletesebben megvalósítani a közös célok ér­dekében — e gondolatokkal fejezte be Hajdú János VSZB-titkár­ hoz­zászólását. A VITÁBAN IGEN SOK SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐ KÉRT SZÓT. Közülük néhányat említünk csak meg. Nyári János a Március 21. brigád vezetője a munkafegyelem megszegőiről nyilatkozott elítélő­en és a gazdasági vezetők figyelmébe ajánlotta, hogy alkalmazzanak felelősségre vonást — akár anyagi jellegűt is — ha a notórius fegye­lemsértőket másképpen nem lehet jobb belátásra bírni. Kutas Lajos a Váci Mihály brigád nevében kért szót. Javaslatot tett arra, hogy minden brigád fizessen elő egy újságot legalább, hi­szen a szocialista brigádok tájékozottságához az újságolvasás is hoz­zátartozik. Beszélt arról, hogy az üzemanyag megtakarítást premi­zálni kellene, így sokkal inkább érdekeltek lennének a gépkocsive­zetők ebben. Bútor Károly, a Dózsa György brigád vezetője felhívással fordult a brigádokhoz a közúton történő balesetmentes közlekedés érdeké­ben. Azt is megemlítette, hogy sok az öreg, elavult gépjármű, sok­szor kell az úton kisebb-nagyobb javításokat elvégezni. Péntek István, a Petőfi Sándor brigád vezetője arról beszélt, hogy 1 gépkocsivezető 1 brigád együtt, összeszokva mennyivel jobb, fele­lősségteljesebb munkát tud végezni, ezt saját példájukkal támasz­totta alá. A hozzászólások zömében javaslatok, jó tapasztalatok hangzottak el, ezekre a jelenlevő szakszolgálatok vezetői, valamint Bakos Mi­hály igazgató azonnal válaszoltak. Szepesvári Vilmos VSZB-elnök utalt a jövő év főbb célkitűzései­re. 1979-ben a vállalat mintegy 40 millió forintot szán járművekre, 2 milliót gépekre, 327 milliót építésre. A bérszínvonalat 4,5 százalék­kal kívánják növelni. Alapelv: az eszközök jobb felhasználása, a tar­talékok feltárása. A VOLÁN 22-ES VÁLLALATNÁL megtartott szocialista brigádvezetői tanácskozás igen eredményes volt. Mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból, a határozati ja­vaslatokból, az 1979-es feladatok meghatározásából az tűnt ki: kö­zösen akarnak tovább lépni a megkezdett úton. Leopoel Györgyi Jobb szervezést az árufogadásra Szocialista brigádvezetők küldöttértekezletére került sor Székesfehérváron december 19-én. Régi hagyomány a Fejér megyei Volánnál, hogy minden évben ezen a fórumon tárgyal­ják meg a területi értekezlete­ken és termelési tanácskozáso­kon elhangzott véleményeket, javaslatokat, valamint az éves tevékenységet és a jövő évi fel­adatokat. Elsőként Kocsis Tibor igazgató kért szót, s köszöntötte a 14-es Volán 242 szocialista brigád 3700 dolgozójának képviselőit. Többek között elmondta, hogy a tervidő­szak eltelt három évében a vál­lalati kollektíva teljesítette az ágazati és népgazdasági elváráso­kat, sőt egyes mutatószámokat túlteljesített. Ebben jelentős sze­repe volt a munka- és brigádver­senynek, az újítómozgalomnak, va­lamint a Dolgozz hibátlanul mun­kamódszer fejlődésének, melyet a teherf­u­varozási szakszolgálatnál vezettek be. Az eredmények mel­lett azonban nehézségek is van­nak. A teherfuvarozásnál például a kihasználási százalék és a ra­kott­ kilométer aránya a tervezett­nél kevesebb. A vasúti fuvarozás a II. félévben romlott, a segéd­­gépkocsi-vezető képzés üteme 1978-ban kevesebb volt a terve­zettnél. Az igazgató szólt a szocialista brigádok éves tevékenységéről, amely a hármas jelszó jegyében 1977-hez képest tovább fejlődött. A vállalások többségében a gaz­dasági munka hatékonyságát se­gítették. Jelentős a brigádok tár­sadalmi tevékenysége melyet bi­zonyít a társadalmi munka és a kommunista műszakok felajánlá­sa. A kommunista műszakok ér­téke 1978-ban 1,2 millió forint volt. Kocsis Tibor a jövő évi tervek­nél kiemelte az MSZMP KB de­cember 6-i ülésének határozatá­ból a Volán szakmára és ezen keresztül a vállalatra háruló fel­adatokat. Elmondta, hogy a 14-es Volán célul tűzte ki a személyi jövedelem 6,7 százalékos növe­lését. Ehhez idén több mint 50 millió forint termelési értéknöve­lést kell elérni, amely 11 százalé­kos emelkedést jelent az elmúlt évhez képest. A beszámoló után a vállalat nemzetközi fuvarjait végző, a Ko­marov brigád vezetője, Miklós László gépkocsivezető kapott szót. Többek között a gumik minősé­gét kifogásolta, mert nem egy­szer előfordult, hogy kétezer ki­lométer — gyakorlatilag egy út — után úgy elkopott, hogy selej­tezni kellett. A Dózsa szocialista brigád vezetője, Györök György autóbusz-vezető a személyforga­lom­ nehézségeiről beszélt. El­mondta, brigádjukon belül olyan szemlélet alakult ki, hogy a mun­kavégzés kötelesség, s ezzel nem dicsekednek, arról viszont beszél­nek, ha többet tesznek és ha a munkavégzésnél, hiányosságok, hibák vannak, így történt meg, hogy a brigád 21 éves fennállása óta nem érték el a maguk elé ki­tűzött célt. A II. Rákóczi Ferenc brigádve­zetője Fricz György a kovácsmű­helyből arról szólt, hogy a kö­zépvezetők munka-előkészítése nem megfelelő, ami hátráltatja a brigádmunkát. Véleménye szerint a munkafegyelem betartása is hagy kívánnivalót maga után. És hogy­ ez javuljon a szocialista bri­gádok sokat tehetnek ezért. Szatmári Sándor a vállalat pártbizottságának titkára a bri­gádtevékenységet szezonálisnak nevezte, mert nem ritka hogy vállalásaik teljesítését csak akkor kezdik meg, amikor már kevés idő van hátra. Hozzászólása vé­gén javasolta hogy a brigádok a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. éves jubileuma jegyében te­gyék meg a felajánlásaikat. A balinkai kirendeltségről Rei­ber János a Vörös Május brigád vezetője elmondta, hogy csak a bronz fokozatot kapták meg, jo­gosan, mert néhány társuk fegyel­mezetlen volt, bár gazdasági eredményeik alapján jobbat érde­meltek volna. Szomorúan beszélt a kirendeltség helyzetéről, mert nem igen fejlődik. Ugyan a gép­­kocsipark korszerű, de a buszo­kat például vödörből mossák. Papp György a dunaújvárosi Le­nin szocialista brigád vezetője jobb szervezést kér az árufoga­dásra. Példaként említette, hogy brigádjuk a Dunai Vasműből az ország különböző részeibe fuva­roz. Gyakran előfordul, hogy csak délután érnek úticéljukhoz, ami­kor már nem veszik át az árut, sőt volt eset, hogy nem is tudtak érkezésükről.­­ A küldöttértekezlet résztvevői befejezésül megszavazták a kü­lönböző címekre javasolt szocia­lista brigádokat. Magasabb kitüntetésre javasol­ták az Alba Regia, a Lenin Ifjú­sági, és a dr. Münnich Ferenc bri­gádot. A vállalat kiváló ifjúsági brigádja címre a villanyszerelő ifjúsági KISZ-brigádot javasol­ták. A vállalat kiváló brigádja címre a Lenin, a Táncsics Mihály, a Petőfi, a Komarov, a Kilián György, a II. Rákóczi Ferenc és a Szorgalom brigádot javasolták. — kn — A brigádmunka eredményeit és fogyatékosságait elemezték A miskolci Gyermekváros kis úttörőinek kö­szöntőjével s a szocialista brigádok által nyújtott segítség és támogatás elismerését nyug­tázó oklevél átadásával kezdődött a 78 küldött tanácskozása. A szocialista brigádok képviselői előtt dr. Juhász György vállalati igazgató tartott tájékoztatót, szá­mot adva a vállalat gazdálkodásáról, szólt azok­ról a gondokról, amelyek megoldásában a válla­latvezetés a szocialista brigádok segítségére szá­mít. Ismertette a közúti és üzemi baleseti hely­zetet, konkrétan említette azokat a szolgálati helyeket ahol az eredmény pozitív, s azokat ame­lyeknél a baleseti helyzet javítása soron kívüli feladat. A vállalatnál nőtt a közúti, de csök­kent az üzemi balesetek száma. Halálos, vagy csonkulással járó üzemi baleset nem volt, a bri­gádoknak mégis mindennapos tevékenységükké kell legyen a m­unkavédelmi szabályok betartása és ellenőrzése. Több gondot kell fordítani a ba­leseti források feltárására. Az igazgató szólt a szabadidő hasznos eltölté­séről, a kollektív, társas megmozdulások fontos­ságáról, majd ismertette a vállalat beruházási politikáját. A vállalat igazgatója szorgalmazta a vállalat minden dolgozójára egyaránt kötelező takarékos­­sági szemlélet további erősítését, a gumi, az üzem­anyag, az alkatrész és energiatakarékosság, a költ­séggazdálkodás javulását s kimondta, hogy ebben a legtöbbet a szocialista brigádok tehetik. A küldöttek a vitában a munkaterületükön vég­­zett brigádmunka eredményeit és fogyatékossá­gait elemezték. Simkó István díjszabási főelőadó hozzászólásában a gazdasági számítások és utas­számlálás alapján leállított autóbusz járatokkal kapcsolatban, elmondta, hogy a több lépcsőben végrehajtandó forgalomszervezési intézkedések mind a vezetésből, mind a végrehajtásból egy nyelven való beszólást kívánnak. Felhívta a fi­gyelmet, hogy csak megalapozott döntést szabad h­ozni, mert könyebb egy-egy járatot­­beállítani, mint megszüntetni. Gondot okoz, hogy a fuvaroz­tató vállalatok nem törekednek az egyenlő mű­szakbeosztásra, ezért van a kiemelkedő reggeli csúcs, és a jóval mérsékeltebb II. és III. műszak kihasználtsága. A kazincbarcikai küldött Erdélyi János arról a kezdeményezésről szólt, hogy a nevelő munka és fegyelmezés további javítása érdekében a fe­gyelmi tárgyalásoknál a brigád vezetője, vagy egy-egy tagja jelen van, és a gazdasági vezetés­nek a fegyelmi üggyel kapcsolatban véleményt nyilvánít. Szólt a továbbtanulás szükségességéről. Felvetette, továbbá mivel a gépkocsivezető a leg­jobb fuvarszervező a szerződéskötések előtt fel­tétlenül hallgassák meg a gépkocsivezetők véle­ményét is. Timkó Miklós autóbuszvezető a sátoraljaújhelyi rekonstrukciót, Sárospatakon pedig új telep épí­tését szorgalmazta. Biztosította a vállalat vezető­ségét, hogy az üzemegység dolgozói a mostoha körülmények ellenére is teljes odaadással segí­tik a vállalati tervek teljesítését. Szabó László a műszaki üzemtől a tulajdonosi szemlélet erősítéséről az ezzel kapcsolatos példa­­mutatásról, a műszakpótlék bevezetésének jó visszhangjáról szólt, és sürgette az új, vagy fel­újított alkatrészekkel való ellátást. Takács István csoportvezető elmondotta, hogy brigádjuk 27 újítást adott be, s 248 000­­Ft ered­ményt realizált. Szólt a szovjet és csehszlovák brigádokhoz fűződő kapcsolataikról. Javaslatot tett a vállalati kiváló brigád címek számának emelésére. A kérésnek eleget téve, a módosítást a tanácskozás elfogadta. Kispál Albert a fiatal dolgozókkal való foglal­kozás fontosságáról, a szerszámkészletek hiányai­nak pótlására hívta fel a tanácskozó testület fi­gyelmét. Ferkel László tehergépkocsi-vezető a dol­gozó hibátlanul munkamódszer vállalati kiszélesí­tését szorgalmazta felszólalásában. A tanácskozás egyhangúlag elfogadta a beter­jesztett beszámolót, az előterjesztett munkaver­seny szabályzatot, a javasolt módosításokkal. 3

Next