Közlekedéstudományi Szemle, 1960 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1960 / 12. szám - Lehotzky Kálmán: Az Erzsébet-híd forgalmi vizsgálata
X. ÉVFOLYAM, 1960. 12. SZÁM • A Duna hidak járműfajtánkénti terhelésének százalékos növekedése ( 1157—11)5 ft) A célforgalmi vizsgálatok során az 1957. évi értékeket a fenti fejlődésnek megfelelően az 1959. évi értékekre számították át. A vizsgálatok alapján az Erzsébet-híd 1959. évi terhelésének valószínű értéke — ha a híd ekkor már állt volna - a 3. táblázat szerint alakulna. 3. táblázat Ezt a feltételezett terhelést a célforgalmi vizsgálatok alapján elosztottuk a budai és pesti hídfőkhöz csatlakozó utakon. A pesti oldalra vonatkozó terhelést az 1. ábra mutatja. A forgalom megfelelő elosztása érdekében az autóbuszjáratok egy részének útvonalát módosítani kellett. Mivel erre vonatkozólag hivatalos állásfoglalás még nem történt, azt tartottuk szem előtt, hogy a Szabadság-híd és Lánchíd az autóbuszjáratoktól lehetőleg mentesüljön, mert ezen hidak teljes leterhelése már most megtörtént. Elsősorban azokat az autóbuszvonalakat helyeztük át az Erzsébet-hídra, amelyek jelenlegi úticéljaik alapján reálisan számbajöhetnek. Ilyenek a 7., 8., 19. jelzésű járatok. Ezeknek száma azonban nem tette ki a híd becsült autóbusz terhelését. Ezért még a 2. járat egy részét is ide terheltük, feltételezve, hogy az Erzsébet-híd forgalombahelyzésével e viszonylat is módosul és részben az Erzsébet-hídon halad át. Erre vagy hasonló intézkedésre a Belváros autóbuszforgalmának tehermentesítése érdekében valószínűleg amúgy is sor kerül. Figyelembe vettük azt is, hogy az elméleti Erzsébet-hídon áthaladó járművek egy része már ma is terheli a hozzájáró utakat, így pl. a 7., 8., 2. autóbusz,, vagy a Kossuth Lajos utcából jobbra-balra kanyarodó, illetőleg a Lánchídra és Szabadság-hídra a Dunapartról felhajtó járművek egy része stb. Az 1. ábra ezeknek a feltételezéseknek figyelembevételével készült. Megjegyyezzük, hogy előirányoztuk a 2., 8. és 65. viszonylatú autóbuszok végállomásának jelenlegi helyükről való áthelyezését. A 8. és 65. viszonylaté időközben már meg is történt, a 2. viszonylaté még hátra van. Ez ugyanis igen körültekintő megfontolást kíván és valószínűleg csak a híd forgalombahelyezése alkalmával oldható meg véglegesen. A budai hídfőhöz csatlakozó úthálózat kiképzésére vonatkozóan tervezet készült. E szerint a közúti forgalom a villamos vasúti vágányokat a Döbrentei téren kiképzett körjáróban felüljáróval keresztezi. A tervezett kialakítás forgalmi sémáját a 2. ábra szemlélteti. A jelenlegi úthálózatra kidolgozott terhelést azért a tervezett útrendszerre át kellett dolgoznunk. A 3. ábra a tervezett csomópont mai valószínű terhelését szemlélteti. A 80. sz. Budapest—győri út korszerű átépítése folyamatban van és ez az út képezi majd az E 5. jelű Európa-út magyarországi szakaszának egy részét. Ugyancsak korszerű autóúttá épül át a közeljövőben a 7. sz. Budapest—Nagykanizsa— varasdi út Székesfehérvárig, illetőleg a Balatonig terjedő szakasza is. Az Alkotás utca és a Hegyalja út, valamint csomópontjaiknak megfelelő 2. táblázat Jármű Petőfi-Szabad-Lánchíd Margit-Árpádfajta hídság-híd híd híd Szgk + 75% + 14% + 38% + 23% + 46% Mkp + 72% + 12% + 40% + 56% + 68% Aub + 4% + 18% +18% + 57% + 73% Tgk + 50% + 4% —63% —24% + 32% Fogat —40%— — 24% Az Erzsébet-híd feltételezett terhelése 1959-ben Járműfajta Darab Eímű naponta Személygépkocsi .... 4917 4 917 .Motorkerékpár............. 1468 734 Autóbusz ....................... 1941 3 882 Tehergépkocsi ............. 910 1 820 Összesen .......... 9236 11 353 531