Közlekedéstudományi Szemle, 2005 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2005-08-01 / 8. szám

a. ) Fővám tér - Szt.Gellért tér - Szt.Gellért rakpart - Attila körút - Krisztina körút - Margit körút - Széna tér; b. ) Fővám tér - Fehérvári út - Át­lós út (ma Bartók B. út) - Ke­lenföldi pályaudvar; c. ) 1899-ben megindult a helyiér­dekű villamos vasút a Szt. Gellért térről Budafok- Hárosig Budafok község kez­deményezésére, amelyet évek múlva meghosszabbítottak Nagytétényig, majd Törökbá­lintig. 4.2. A 20. századi hídépítések hatása a fővárosban Ahogy a globalizációban az elektronikus kommunikációs csa­tornák és hálózatok a zsugorodó Föld” metaforáját alkották meg, úgy a 19. és 20. századi vasútépí­tés Budapest és környéke össze­növését, a kapcsolatok időbeli rö­vidülését eredményezték. A fővá­ros 1872. évi egyesítését követő évtizedekben Budapesten kiépül­tek a főbb közlekedési útvonalak, s részben megteremtődtek a kap­csolódási vonalak a környéki te­lepülések és a főváros között. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa pályázatára elkészült a főváros szabályozási terve, amelynek ré­sze volt a Budapestre bevezető főutak, a Váci, Csömöri, Kerepe­si, Jászberényi, Budakeszi, Buda­örsi, Flidegkúti, Bécsi és Szent­endrei utak megtervezése. Buda­pest állandó hidjai a századfordu­lón a következők voltak: Széche­nyi Lánchíd, Margit híd, Össze­kötő vasúti híd, Ferenc József híd, Margit híd szárnyhídja. 4.2.1. Erzsébet híd (1903) Mivel a hídépítéshez szükséges területek megszerzése a Belváros déli szélén egyszerűbben ment, ezért előbb épült fel az előző pontban leírt Ferenc József híd. Az Erzsébet híd átadása előtt a dunai átkelést a hajójáratokon kí­vül három híd, a Lánchíd, a Mar­git híd és a Ferenc József híd biz­tosította. Az Erzsébet híd végül egyenletesebb eloszlást eredmé­nyezett a gyalogos átkelésben. Az I. világháború után naponta mintegy 120 ezer lakos gyalogolt át a hidakon. Gáli Imre (2004) ta­nulmányából tudjuk, hogy az 1931. évi budapesti hídforgalom számlálás szerint a reggeli idő­szakban a Ferenc József hídon és a Lánchídon a legnagyobb a gya­logos forgalom, míg az esti órák­ban az Erzsébet hídon és a Mar­git hídon. Kezdetben csak a hi­dak gyalogos forgalmáról beszél­hetünk, amely csúcsértékét az 1930-as években érte el, megha­ladva az évi 30 millió gyalogos számot. Az 1980-as évekre a hi­dakon átgyaloglók száma olyan mértékben lecsökkent a motori­záció hatására, hogy a gyalogos­­forgalom számlálása érdektelen­né vált. 1. ábra Budapest vasúti Duna-hídjai és pályaudvarai 1896-ban Forrás: Rimóczi M. /1996/

Next