Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-08 / 60. szám
Budapest, 60. sz. Kedden, augustus 8. 1848. KÖZLÖNY, hivatalos lap. :>jlja. Megjelenik naponkint egy — országgyülés alatt több — nagy regálíven Elöfizetéd díj a’ folyó év hátra levő fí% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben — El lfize hetni Budán, a’ kiadó hivatalban (»ár Fortuna-utcia, Jálics-ház 132 sz. a’ m k. egyetem nyomdája mellett). Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A’ szab.ti díjú hivatalos hirdetmények’és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak Szettétnek. A meg nem szabott díjunk hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. Magánhirdetések nem vétetnek fel. Számos felszólítások következtében a’ „Közlöny“ egyes példányokban is lesz kapható. Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Budán pedig a’ kiadó hivatalnál, példányonként ßokrával. Körlevél. A’ nemzeti őrsereg minden zászlóaljaihoz. Az alvidéki lázongós körülmények miatt a’ sorezredek zászlóaljai jobbadán mind az alvidékre vonnának, ez által az ország némelly helyein a’ hadi- pénz- és más felszerelési tárakat, épületeket a táborba szállott katonaság hátrahagyott podgyászát, a’ nemzetőrsereg vigyázatára kellett bízni. Midőn e’ szolgálatot a’ nemzeti őrsereg átvette, nem tett egyebet, mint azon kötelességek teljesítését, millyenekkel őt a’ XXII-dik törvényczikk értelmében az álladalom megbízta. A’ ministerelnök meghagyásából felszólittatnak tehát a’ nemzetőrség minden össztagjai, a’ minden néven nevezendő őrszolgálatban a’ legnagyobb pontossággal eljárni, mert a’ vigyázatlanságból, vagy vétkes elmulasztásból eredendő károsodásért, az álladalom egyedül a nemzetőrsereget vonandja feleletre. Minden állomásban egy, nagyobbakban több, naponkint felügyelő tisztek rendeltessenek napi szolgálatba, kiknek szigorú kötelességeikké tétessék éjjel nappal az őrtanyákat, magános őröket szorgalmasan megtekinteni ’s minden észrevett hanyagságot azonnal a’ térparancsnoknak feljelenteni, kinek meghagyatik a’ jegyszabályok szoros megtartása mellett a’ bűnöst megfenyíteni. A’ kötelességét híven teljesítő nemzetőr dicséretet érdemel, feddést fenyítéket az, ki hanyag, engedetlen ’s rendbontó. Pesten, augustus 7-én 1848. Baldacéi. A’ haza nevében hálás köszönettel kell nyilvánitnom, miszerint Kulcsiczky József, pozsonyi polgár, ’s szabó a’ 4. zászlóalj számára 50 darab köpeny,’s 50 darab nadrág ingyen elkészítését ajánlotta, — hasonló készséggel ajánlkozott Buday József is, 10 darab köpeny,’s 10 darab nadrág ingyen elkészítésére — Jóna János pogárszabó, legényeivel egy egész hétig ígérkezett nadrágokat ingyen varrni. Köln bernát 20 darab köpeny, ’s ugyanannyi nadrág ingyen varrását ajánlotta. A’ pécsi plébániaközség a’ honvéd 8. zászlóalj számára 12 f. 40 krt ajándékozott pengőben; Bezeredy Istvánná pedig 78% rőf vászont, kiknek a’ haza nevében ezennel köszönetet mondok. . Baldac ci. A’ budapesti önkintesek főorvosa Dr. Arányi, a’ m. k. egyetemi orvossebészi tanulmány igazgatóságához f. hó 4 én jelentést tesz a’ szegedi katonai kórházak állapotáról, ’s örömmel jelenti, hogy mind a’ térre, mind a’ betegekre, mind a’ gyógyszemélyekre nézve a’ legmeglepőbb kielégítést élvezé; mert 1. A’ régi katonai kórházban, a’ kórházzá alakított minorita- és ferenezrendi zárdában ’s az ispotállyá épen most fordítandó kaszárnyában a’ betegek bőven megférnek, sőt még 300-ra van hely. 2. A’ 499 beteg közt csak 18, ’s ezek közt csak 2 súlyosan sebesült van, a’ legnagyobb rész váltólázban szenved; semmiféle ragály nem uralkodik; a’ betegek az étkekkel, kenyérrel és borral mindenütt tökéletesen meg vannak elégedve, úgy szinte 3. Az orvosok bánásmódjával is, kik eddigelé inkább sokan, mint kevesen vannak. Nemzeti gyűlés. Előleges értesités a’ felsőház augustus 7-ki üléséről. Olvastatván az utolsó ülés jegyzőkönyve, bejelentő az elnök, miként a’ mai ülés tárgya a’ kincstári javakon eszközlendő magyar telepítés tárgyában készített törvényjavaslat, ’s kérdező a’ házat, akarja-e a’ törvényjavaslatot rögtön tárgyalni, vagy bizottmányhoz utasítani, mire a’ rögtöni felvétel elhatároztatott, annak meghatározása közben, rögtön felvétessék-e a’ törvényjavaslat vagy nem? Pálffy József, pozsonyi főispán előterjesztő, miként szeretné a’ két ház közti viszonyokat meghatározni , fentartván indítványának annak idejében irásbani beadását. Ezután a’ kitűzött törvényjavaslat tárgyaltatott, és az alsóház módosításaival elfogadtatott. — Pálffy József pozsonyi főispán felszólítására bejelentvén pénzügyminister úr, miszerint a’ pénzügy tárgybani jelentését már beadá, ugyancsak nevezett főispán által választmány inditványoztatott kiküldetni, melly pénzügyminister ur jelentését vizsgálja meg, 's tegyen jelentést, miután azonban e’ választmány kiküldetését a’ ház többsége nem látta szükségesnek, az indítvány, indítványozó által visszavétetett Előleges közlés a’ képviselőház aug. 7-ki üléséről: Örvendetesen hatotta meg a’ házat a’ hadügyminister úrnak jelentése, miszerint a’ ház köz akaratához képest az aldunai magyar tábort saját szemeivel megy megtekinteni, hogy magának mindenről közvetlenül kellő tudomást szerezhessen.— A’ mélly hazafias öröm gerjedt a’ képviselők kebelében, olly szíves vala a’ ház áldása, melly a’ hadügyminister urat a’ harcz mezejére kisérte. Meg vagyunk győződve, hogy hadügyminister úr megjelenése a’ vész terén, szentlélekkint szállandja meg seregeinket, mellyeket a’ veszéllyel fenyegetett drága hon szerelme ösztönze kiszállani a’ csatatérre, ’s vitézül megküzdeni a’ hon, a’ trón, ’s a’ szabadság ellenségeivel. — A’ katona kiállítási törvényjavaslat hadügyminister úr visszaérkeztekor vétetik tanácskozás alá, addig is, valamint a’ budget, osztályokban fog tárgyaltatni. — Több megbízó levél az igazoló, ’s egy két kérvény a’ kérvényi választmányhoz tétetvén át. — Miskolczy Károly a’ nemesi hadnagyi székek eltörléséről ’s a’ nemzetőrseregrőli törvény egy § ának kiterjesztéséről adott be indítványt. — Nyári Pál a’ mozgásba hozott indítványok árja ellenében jónak látta indítványozni, miszerint választmány küldessék ki ez ülésből, melly a’ legközelebbi ülésfolyamra alkotmánytervet dolgozzon ki, vagy is az elfogadott jogegyen^ lőséget formulázza. Mind ezek az inditványkönyvbe írattak be. Napi rendre kerülvén a’ sor, a’ tárgyalás alatt levő elemi tanodákról szóló törvényjavaslat felett folyt tovább, de még be nem végződött, a’ tanácskozás. A’ képviselőház aug. 5-kén tartott XXVI-ik ülésének vége. Kacskovics (jegyző) olvassa a’ 6-ik $-t és az erre beadott négy módosítást. Kossuth Lajos (pénzügyminister): A’ népnevelés fátosságától áthatva, e' dolgot azok közé számítom , melyekről éltemben sok t gondolkoztam , 's nem mulasztottam el egy parányi kis számvetést tenni magammal arra nézve, hogy midőn azt mondjuk: „legyen ezen népnév,les, egyszersmind tudjuk, mennyibe kerül.“ És néztem Európának e’ részbeni költségvetéseit, különösen Poroszországét — hol a' nevelésre nézve sok tö'tént, néztem Szászországot 's annak minden tartományait, — és ezen arány szerint a' néptanítók-iskolamesterek csak nyomorult ellátásáról — hol nem is ezrek, nem is százik, hanem csak olly sommácskákról lehetett szó, hogy ne legyen kénytelen a’ nevelés magas hivatása közben élelmi gondokal küzdeni — számot vetettem Magyarország szükségeivel, és olly Bor tartó összeg állott elő papiroson, mellynek megbirbatása mellett kétségbe esem ; mert 30, 40 millió körül van szó csak arra, hogy az első legnélkülözhetlenebb szükségek fedeztessenek. Ezen tapasztalást, csak azért emlitem fel, mert vajmi könnyű mondam : fizesse a' status a' népnevelési költségeket, de mikor nincs egy kimerithetlen kútja, melly teli van egész a' fenékig — kész aranyokkal; — midőn azt mondjuk, hogy „fizessünk,“ eszünkbe kell jutni annak is hogy , honnan ? “ — Midőn ezen számvetést megtettem , kimondhatan szomor érzet lepett el, de megvallom , hogy ezen szomorúság közben végig vizsgálva országunk körülményét, némi megnyugtatásra akadtam, arra i hogy nem ismerek — nem mondom Európának — hanem az ismeretes világnak minden országai között tartományt, hol, ha a’ községi rendszer jól kifejtetik, és helyesen alkalmaztatik, — a’ népnevelést csekély áldozattal olly magas fokra lehessen emelni, mint Magyarországon ; de ha a' községi rendszert a' szükségek rovatából kitörüljük, — akkor Magyarországot képtelennek hiszem , csak az iskolatanitok fizetésére is. — Megmondom, mért látom épen Magyarországot illy helyzeten. Példa gyanánt egy pár szóval említem a’ szabad Amerikánk népét. Ez azon ösztönnél fogva, — melly a' nemzetben nem csak egyénileg, de nemzetileg is meg van — a’ két oceannyi terjeszkedést természetes hivatásábol számítván, a’ mint egy bizonyos tanományt kijelölt, melly idővel hozzá fog tartozni, előre küldi a'cilisationak praecursorjait, az úgy nevezett squekkereket egy lovas taligával ’s kezd irtogatni. A’ mint 50—60 ember olly helyeken irtogat, hol addig en béri szó sem hallatszott, azt mondja, ez a’ mi territóriumunk, menjen ki egy mérnök , húzzon egy diagonalis és horisontalis vonalt, ossza el 600 holdból álló darabokra , ’s mi előtt ember volna , elosztják a’ földet, minden 600 hold mellé oda ütik a' karót, ’s minden 16-ik karóra oda van írva ,, népnevelés alapja. “ Mi előtt ember, város volna a jövő nevelésnek alapja már ki val mutatva; ’s ennek alapján volt lehetséges, hogy illy rövid idő alatt Amerika a’ minevelésre nézve többet tett, mint a’ vén Európának akármelly nemzete. Magyarországban a’ cultusminister úr meg eddig úgy hiszem teljességgel nem lehetett azon helyzetben, hogy azt, mit a’ községi nevelés Magyarországban már bir, felvehette volna. Tudom, hogy a’ legelőknek elkülönözése Magyarorságnak egy harmadában alig van végrehajtva, tudom hogy a’ követ urak a' birtok elkülönözését a volt földesur, ’s az úgy nevesen volt jobbágyság közt, mindm szókülönbség nélkül alkalmasint a’ legszükségesebb teendők közé szállítják, mert az a honpolgárok különböző osztályai közt örökös gyülötségnek kut forrása, mi a status érdekével is ellenkező, és megvallom nagy részben ott találom reményemnek istápját, hogy Magyarország jobb és nagyobb kiterjedésben fog rendelkezhetni, és gondoskodhatni a’ nevelés szükségeiről, ha illyen legelőelkülönözés kérdésénél nem vosHt szemel, hogy az mi abból a’ nevelésre adatik, adatik mindnyájunknak , mert adatik a’ civilisationak, ’s az által a' szabadságnak. De épen azért, mert azon meggyőződésben vagy , hogy itt kell főkép a’ magyar nevelésnek nem csak e'ső szükségeit de egyszersmind azon czélra veztésére nézve szükséges költséget is keresni, melly ezélt szem elétt kell a’ népnevelésben tartani, — t. i. hogy midőn az ember kedélyét a' szív azon erköltsségére alapijuk, ’s az erkölcsiség és a’vallásra figyelemmel vagyunk, más részről ne akarjunk a’falusi emberből, — kinek rendeltetése az , — mit Cato egy szabad emberhez legméltóbbnak mondott— a' földet saját kezével művelni, mást nevelni, mint mire születése és helyeztetése által az isten mintegy ujjal mutatta ki a' tömeg rendeltetései, szbadságában hagyván egyeseknek a’ kiválást— óhítom hát, hogy úgy alkottathassanak a' népnevelő-intézetek, miszerint necsak látszassanak nevelni , de valósággal neveljék is; és én épen azon legelő-elkülnözési kérdésekben találom kútfejet annak , hogy igy lehesse a’ népnevelést koordinálni. Ha ez nem volna desper Inek a’ kltségek mikéiti fedezékre nézve, de mivel igy van , a' háznak különös figyelmébe ajánlom, ne mélóztassanak a’ községnek morális individu hitását mint eszközt a’status nagy czeljinak kivitelében kitörölni a’ nevelé» dolábi«, mert ha ebben ki őrölte, ki fogja törölni másokban is, mellyek kevésbbé fontosak mint a’ nevelés. A sors úgy akarta, hogy minister legyek, azt mondják, az ember terméseiben van, halomra vágni, én nem találom magamban ezen természetet, én azt mondom, nekem nem kell azon hatalom, melly a' nép szabadságán kezében tartja, én szabad népet akarok a’ helységben, a falutban, a’ községekben, a' megyében, ’s szabad népét mindenütt. (Hlyesles). A’ szabadság egymásrat lakásában találom, mit szabadságnak nevezek, nem pedig egy minister centrals hatalm bin ’s mert igy gondolkozom , rem a‘ há.az fejlessze a' községet minéliább, mert ebben fekszik a statis szbadságának l gbiztosabb, és leghatalmasabb lapköve. Midőn ezt mondom, nem áll nézetem ellentétben az 1848 diki 20 dik t. ez. 3-d k val, mert ez ezt mondja: nogy az iskolai szükségek közádadalmi költségek által b evezessenek Ezek felvételei,es különböző módjai vannak Hát valljon a megyének szükséges nem közálladalmi költségek által fedeztetnek-e ? Igen is! de a felvételben kell tenni különbségét különböző dolgokra nézve. Nem tartozik a’ jelen tárgy ra, az adórendszerbe bocátkozni, de azt vélem, hogy ezt nem fogjuk okszeűen kiejleszteni, ha csak egymásra nem rakjuk a’ költségeket ’s azoknak fdezési kötelességeit. Fedezze a’ község a közö-költségeket mennyibe bírja — mert mennyiben nem bírja — minthogy a község a’ status organismusának egyik eszköze, — a’ statusnak kötelessége az administratiora néz-e a’ közszükségek fedezésének eszközését elősegitni, — de elvenni, kitörölni a' községeket a' status tételének orgánumai közül, nem találom czélszerűnek. Fedezze a' megye ’s e szig kétségeit csakhogy ezek az adó felvételénél ne állíttassanak ellentétbe egymásal, s val melly egyes rovatnak fedezése ne háriitassék a’ község nyakába gyűlöatosság gyanánt. Mint Dobozy képviselőtársuk mondá , eddig is kimondhatatlan baj volt hogy a nép a nevelés iránt nagy gyűlő etet érzet; mert a’ tanító házrul házra volt kénytelen járni, azon nehány garasért ’s maroknyi búzáért, melly a’ gyermekek nevelésre szükséges volt ha ez megnztetik, és mondatik hogy a' népnevelesnek költségei ezen es ezen irányban legyenek, és meg határoztatik, hogy az iskolamester illetséget a’ közös községi pénztárból kapja , a’ tisztelt követ úr által említett bajok elenyésznek és e mellett respectálva van a’ község a' mellyet kifejtetni óhajtok, mint a' szabadságnak legbiztosabb eszközét. A felolvasott módosítások közt van egy kettő , melly megegyezik vélekedésemmel s mellyet elfogadok, hanem csak styl ris szempontból, hogy épen olly félreértésre ne adjunk alkalmat, mintha a törvényhozás rögtön akarná azon állapotot, hogy az iskolaadó elkülönzve a’ többi község adójától külön vettessék ki, és küön szedettessék be, mi az adórendszerrel ellentétben államt. Annálfogva azt lehetetlen mondani, „hogy ezen szükségek fedezésére való költségeket a’közös költségvetésben a’ községek viseljék.“ — Csak ezen szóra nézve „külön“ van észrevételem. Egyébiránt a’ dolog lényege az , hogy ne függeszszük fel a’ népnevelé röli gondoskodást olly kérdésektől, mellyek bajosan fognak ez országgyűlésen elintéztetni egyrészről, ’s mennyire nekem egy kis statikai ismereteim vannak, azt módon, hogyha elintéztetnénk is financiális tekintetben, nem volnának olly rettenős restitatummal, mint azt némellyek hiszik; mert atól tartok , hogy ezen kérdésen elintézéséből uj teher fog a' polgárokra hámitalni. Ha arról van szó, hogy például az esztergomi érseknek sokacska az, a’ mit bir, azt megengedem , de ellenben más lelkészeknek ’s káplánoknak nincs el 'g, és ha commassáljuk a szükségeket, aligha nem fog a' pótlásnak szüksége előállani Nem tanácsos tehát a’ dolgot in abstracto felvenni, hanem kell, hogy a terrénumot ismerjük. Képviselőtársunk Dobozy úr azt mondá, hogy a’ költségekről külön törvényezikk intézkedjék, hátha nem lesz meghozva ez országgyűlésen a’ külön törvényezikk , ki lógja a’ költéseket fedező? Egy mási követ ur azt modná: előlegezze a' status ismét kezdem honnan? Hisz előbb pénzt vagy adósságot kell csinálni, s ha parancsolják, hogy előlegezzek ezer ftot, ha nincs, nem tehetem, igy a' siniusra nézve is 74