Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-10 / 93. szám

477 időszakot illetik. Már mi az elsőt illeti, őszintén megvallom, hogy uram ’s királyom szándékait, mellyek Magyarhonban törvény­­hozás utján, ’s fejedelmi eskü által fentartatni ígért alkotmány sértetlenségével eszközölhető korszerű ’s szabadelvű elhala­dást czélozták, minden erőmből erre statushivatalnoki állásom­nál fogva köteleztetvén előmozdítottam. Az e’ czél eléérésére használt eszközök csak azok voltak, mellyek más alkotmányos országokban alkalmaztatnak, és az ellenzék által is úgy, bár sokkal nagyobb sikerrel, mint a’ kormánytól használtattak. Ha tehát bűntett az, hogy honunk alkotmányos kifejlése iránt más véleménynyel voltam, ’s királyomnak teljes hűséggel szolgáltam, akkor megvallom, bűnös vagyok, ’s velem mind­azon státustisztviselők, kik kötelességeiket teljesítették. Mi a’ második időszakot illeti, ezennel ünnepélyesen nyi­latkoztatom, miszerint én márczius 15-től fogva jelen óráig semmi hivatalos tárgyakba nem avatkoztam, de sőt szándéko­san kerültem különbség nélkül mindenkit, kinek legcsekélyebb befolyása is volt azokra; alaptalan állítás tehát rám fogni, hogy márczius 15-ke óta Bécsben hozott bármelly határozatra be­folytam volna; valamint csalódás vagy részakaratu hazugság fe­lőlem mondani, hogy az érintett irományok elsikkasztását elő­segítettem volna; azért ha legszelídebben is vétetik, illegális a’ két képviselő úr azon eljárása: egy magát nem védhető távol­lévőt egészen alaptalan, soha be nem bizonyítható állításokkal vádolni. A’ dolgok illy állásánál mint egy szabad haza szabad pol­gára el nem titkolhatom azon meggyőződésemet, miszerint a’ nemzetgyűlés jogszerű igényeimet a’ status szolgálatába belépti időm alkalmával a’ király által garantirozott nyugdíjra, (mellyet én azonban, ha a’ szükség úgy kívánja, nagy családom, ’s na­gyon csekély birtokom daczára a’ haza oltárára teszek le,) a’ nélkül, hogy engem kihallgatna az ellenem felhozott vádak iránt, figyelem nélkül nem hagyhatja. Szerkesztő úrról meg lévén győződve, hogy a’ szabad sajtó malasztjait közösöknek tartja, nem kételkedem, hogy e’ soraimat becses lapjába felveendi. Ki tisztelettel maradok Badenben, September 6-án 1848. W­i­rkner Lajos. Ausztria. A’ ,W. Z.‘ írja, miszerint Milánóból sept. 2-káról érkezett tudó­sítás szerint herczeg Schwarzenberg tábornok Veronába ment, hogy a' szardíniai kü­lügyminister Alfieri di Sostegnoval, ki szinte oda utazan­­dik, értekezzék. Parancsnoki helyét Milanóban gr. Wimpffen tábornok vette át ideiglenesen. Károly Albertról azt hiszik, hogy bár aug. 28. még hadi felszólításokat intézett a' néphez és a' sereghez, a' fegyvernyugvás eltelte előtt külön békét fogna kötni Ausztriával, melly Angol- és Franczi­­aország közbenjárásának véget vetend. A' Schweizba futott Garibaldi el­nyert zászlója Milanóba vitetett. Ugyanazon lap írja más czikkében, mi­szerint a’ szardíniai királylyal a­ béke helyreállítása végetti alkudozások még eddig kevés eredményre vezettek. Azonban a’ császári kormány feltette magában nem halogatni tovább a’ lombard-velenczei királyság új alkotmányozását, ’s e­ czélból mielőbb összehívi a’ különböző tartományok követeit Veronába, hogy ott az ország leendő alkotmányáról, a’ leg­­ szabadabb alapokon, a' nemzetiség tekintetbe vételével, tanácskozza­nak. Ezen követek, mint hallatszik, egészen szabadon fognának válasz­tatni (?), ’s számuk a’ népesség száma szerint határoztatik meg. A' bel­­kormányzás tisztán olasz leendene. Németország, Bajorország, München, sept. 3. A' franczia köztársaság it­teni ügyvivőjét Kleint, tegnap fogadta a’ király, kinek a’ köztársaság­tól­ újabb meghatalmazó levelét mint rendkívüli követ bemutatta. Ez­zel Bajorország a franczia köztársaságot hivatalosan elismerte. Closen Frankfurtba utazott, mint Bajorország meghatalmazottja az ideigl. köz­ponti hatalomhoz. Münchenben september 1­ seje előtti éjjel az öntő­házat lángok emészték meg. Oka e’ szerencsétlenségnek, mert még késő estve is öntöttek. Poroszország, Berlin, aug. 31. Sok nemű piszálkodás és inge­rültség közt eltelt egy hét után, úgy látszik, némileg­ megnyugodtak az állapotok, ámbár a­ democratai mozgalmak folyvást tartanak, s a' népben egyre inkább gyökeret kezd verni jogainak öntudata, mit azon eljárás, mellyet irányában a' katonai ’s bureaucratai vad erő gyakorol, nagyon elősegít. Ez okból még folyvást számolhatni nagy heves kitö­résekre, 's békéhez elvégre is csak összeütközés után jutandunk. — Ma a’ nemzetgyűlésben nagy többséggel ment egy fontos megszavazás keresztül, hogy a’ polgárvédsereg főkormányzójára nézve királyi megerősítés szükséges. Miután tegnap egészen váratlanul a legszélsőbb baloldal módositványa, melly szerint a' tiszteket általában az összes tagok választják, keresztül ment, e’ mai szavazás a' törvényjavaslat megmentéséül tekintetik, mellyet különben a' kormány kétségtelenül visszavetett volna. Boroszlóban folyvást tartanak az éji zavargások és macs­kazenék Úgy látszik, azon iparkodnak, hogy a’ polgárvédséget a' szol­gála­tban kifáraszszák, 's minden áron véres összütközést idézze­nek elő. Ez okból a' katonai erő folyvást szaporittatik. Gi­eszen, aug. 31. Múlt éjjel egy, mint mondják, ittas ta­nuló ellenszegült a’ polgárőrségnek, melly őt el akarta fogni, azonban tettleges ellenállása daczára a nagyobb erő által befogatott. A­ tanu­lók azonnal összegyülekezni kezdtek, ’s hangzott mindenfelől a' kiál­tás: ,Bursche heraus!" valamint más részről a r­adó a’ város minden utczáin, ’s a’ városház előtt erős küzdelem kezdődött. A’ polgárőrség fegyvert használt, és számos tanuló szuronysebet kapott, sőt a’ főta­nács elnöke is , ki a’ békét helyreállitni iparkodott, legázoltatott. A’ tanulók, kik itt különben már nem nagy számmal és fegyvertelenül voltak, köveket dobáltak , mi által némellyek a’ polgárőrség soraiból megsérültek. Lövések is történtek a’ város különféle részeiben, mel­­­lyek egyike egy tanulót, reményteljes ifjút, megölt. — Ma ez ese­mények következtében a’ legnagyobb ingerültség uralkodik. Az azon­­nal megkezdett vizsgálatból még nem tűnt ki, kitől eredt tulajdonkép a’ halálos lövés. A’ tanulóknak épen most tartott közgyűlése után pla­­katok függesztetnek ki, mellyekben a’ tanulók a’ „nem fanatizált“ pol­gárokhoz azon kívánattal járulnak, hogy a’ polgárőrség alezredesét le­tegyék , ’s a’ rendőrségi hatalomgyakorlatát a’ polgárőrségtől elvegyék. Ha e kívánat nem teljesittetnék , azzal fenyegetnek, miszerint az egy­­etemnek azonnal veszett hírét terjesztendik , ’s a’ nagyherczeget annak áthelyezésére kérendik. E’ kívánat alkalmasint teljesittetni fog. Olaszország, Livorno, aug. 27. Livornoban harmadnap óta teljes anar­­thita uralkodik. A­­ iavantti befogotta miatt történt zavar alkalmával­­ elzárt kormányzó néhány óra múlva szabadon bocsáttatott, de tüstént eltette hivatalát és elutazott A’nép ideigl. kormányt akart alakitni, de terve nem sikerült. ,Porta murata' nevű erősséget elfoglalta, bár a’ polgárőrség lövéseket tett rája, ’s négyen elestek, 7—8-an megse­besültek. Az összegyülekezett tömeg 12 polgárt választott, kik a’ hely­­hatósági tanács­sal egyetértve a’ rendet és nyugalmat ismét helyreál­lítsák. Guerazzi ügyvéd áll e’ 12 ember élén. Harmad nap óta a’ bol­tok becsukvák, ’s a’ kereskedés, a’ város egyedüli segélyforrása, csaknem egészen m­egsemmiztetett. Ha meggondoljuk, hogy több mint 20,000 darab fegyver, a’ nép kezeiben forog, nem tudni mi lesz a’ dolgok kimenete, kivált ha a’ kormány erélyesen fel nem lép. — Az Olaszországban újabban alakult politikai körök Cavaignac tábornok kor­mányának megbuktatásán működnek, ’s a’ veres respublicát akarják életbe hozni, hogy ez által az olasz ügyekbe leendő fegyveres avatko­zást elérjék. Roma, aug. 23. Sokan minden módon oda törekszenek, hogy nyugtalanságot és zavart idézzenek elő és nemcsak Rómában , hanem Nápoly s Toscanában is. Ennek czélja, egész déli Olaszországban átalános forradalmat hozni létre, és a’ felsőolaszországi békealkudo­zásokat erőszakosan félbeszakasztani. Ismét új ideigl. kormány alakítá­sáról beszélnek, mellynek élére Mamiani állíttatnék. — Veronai leve­lek mindig kétségesebbnek írják a’ pápa helyzetét, öt bibornok egy­szerre elhagyta a’ várost. Némellyek azt mondják, hogy czéljok gyű­lést hint össze Máltában , uj pápaválasztásáról gondolkodandót. Vero­nában e’ hírek nagy benyomást okoztak ,,és sokan tartózkodás nélkül beszélnek a’ pápa kétes állapotáról s kimondják, hogy nem tehetne jobbat az álladalom és egyházra nézve, mintha a’ szent székről lelépne.“ Genua, augusztus 24-dikén. E’ napon érkezett ide 6,000 ember az olasz hadseregből. A’ nemzetőrség „éljen a’ szabadság! éljen Olaszország“ kiáltásokkal fogadta. Azonban mihelyt meg­jelent előttök Trotti tábornok, csendesség lett, mígnem egyszerre ki­tört a’ kiáltás: „le az árulókkal!“ A’ tábornok ezt felelte: „köztetek vagyok, nem bánom, vizsgáljátok meg múlt viseletemet!“ Füttyenté­sekkel feleltek neki. Ezen katonák rongyosan, mezítláb , ing nélkül, szóval a’ legelhagyottabb állapotban vannak, s élő bizonyságai annak, mennyire nem gondolt Károly Albert hadseregével, sem a’ katonaság, sem a’ nemzetőrség nem éltette a’ királyt. Roma, aug. 24. A­ pápai seregek hadi biztosa Aglebert őr­nagy különös megbízással megérkezett Velenczéből; alkalmasint azon 5000 pápai alattvaló visszahívását gátolni jött, kik Velenczében az osz­trákok ellen harczolnak, ’s kiknek visszahívását Weiden tábornok kí­vánja. Azonban az egyházi álladalomban minden politikai elubbok fel­­hitták a’ közönséget pénzadakozásra, hogy Velenczének szorongatott lakói kártalanittassanak. — A’ modenai herczegségben 25,000 ujon­­czot akarnak állitni, melly seregnek Weiden tábornok lenne parancs­noka, s főtáborhelyét Modenában ütné fel a’ pápai és toscani hatá­rok ellen. Turini lapok után, mellyek aug. 31-dikeig terjednek, Károly Al­­bertnek (múlt lapunkban) közlött proclamatiojához utasitólag, még a’ következőket mondhatjuk: A’ had- és tengerészeti ügy ministeriumá­­nak egy körlevele hasonlókép olly értelemben szól, mintha az Osz­­triával végkép kötendő béke nem nagyon lenne valószínű. A’ turini ministeriumban ismét változás történt; Merlo helyett Boncompagni lett közoktatásügyi minister, Merlo pecsétőr minister lett az egyházi, igazság- és kegyügyekben, Dominico Regis minister a’ király szemé­lye körül, Federigo Collá tárcza nélküli minister. — A’ hadügyminis­­terium­ a’ némelly tábornokok ellen intézett vádokiratokat, az utóbbi hadi események körüli maguk viselete iránt, a’ hadsereg főügyészé­nek fenyitő per magkezdése végett általadta. — A genuai s florenczi lapok telték lángoló felhívásokkal egész Italiához az Osztria elleni küz­delemre. — A’ milánói újság e* forró appellatiok ellen az olasz nép­­érzethez egy angol hírlapi czikk fordítását állítja ki, melly Francziaor­­szág és Anglia avatkozása ellen szól. — Római lapok aug. 26-dikáról mondják, miszerint a ministerium fő tagjai, kikkel a’ pápa még folyvást küzködik, beadák lemondásukat, s úgy látszik, hogy ennek elfogad hatása végett, halasztattak el a kamrák nov. 15-dikeig. A’ város nö­vekvő szüksége a’ felkelésre buzditók szózatát minden hatástól meg­fosztja a’ tömegekre. Verona, aug. 29. Ha a sardiniai hajóhad Velencze alul el­távozott volna, ’s Velencze és szigeteinek megvédése egyedül a’ ve­­lenczeiekre maradt volna, ezek mind ez által nem hagyták magukat elijeszteni, hanem összeírást rendeltek, melly szerint minden férfi, 18—40 év közt, fegyvert fogni köteleztetik, ki még eddig a védse­­regnél nem szolgál. — Egyébiránt a’ város pénzügyi tekintetben na­gyon sülyedettnek mondatik. Ipar és kereskedés leverve vannak, nincs pénz a’ köztárakban. — Ma reggel ismét érkezett ide (Veronába) két hatfontos ágyutelep, egészen ellátva lovakkal és töltvény—szekerek­kel; Lombardiába vannak rendelve. E’ szerint Osztria részéről 48 te­lep van csatatéren Olaszországban. Francziaország. A’ Mannheimban megjelenő „Deutscher Zuschauer“ következő elmélkedést hezd­ a’ franczia állapotok felett: Hogy a’ franczia nép sikernélküli forradalmat csinált, ’a jelenleg egy új forradalom küszöbén áll, ez nem kérdés többé. Lajos Fülöp a’ polgárkirály elüzetett, de helyébe királyi polgárok jöttek, kik a’ kor­mányt átvették, ’s az államhajót a fergeteg újólag töréssel fenyegeti. A’ munkások népe felforgató a trónt, mert benne az államban létező kiváltságok legnagyobbikát látta, a kiváltságokat pedig megsemmisitni akarta ; nem a’ volt czélja, hogy a’ kormányalakot megváltoztassa, ha­nem hogy orvosolja ’s megszüntesse a’ társadalmi bajokat. A’ bour­­geoisie hősei ezt máskép akarják érteni; a’ trón helyére ministeri székeiket állították, s a folytonos ostromállapotban előjogaikat védik a’ nyomorgó nép ellen. A monarchiák, jóllehet már régen túlélték magokat, — a’ népben levő azon alázatosság miatt, mit a’ vallás, a’ papos alázat ’s földi lemondás tana a né­pb­e oltott, még hosszabb ideig tüzetni fognak; az örökség szerinti uralkodás, az öröklött felség, tiszteletre készteti a’ szokás emberét, ’s a’ mesterkélt dicskor meg­csalja a’tömegek itélőtehetségét, mig végre áthat a’ valódi ismeret; a’ köztársaság élére olly férfiak kellenek, kik bátran s részrehajlás nélkül igyekeznek a kor kivánatainak eleget tenni, ’s tekintélyöket nem egy történetesen uralkodó párttól, hanem a’ korszellem minden­hatóságától veszik. Francziaország jelen kormánya sem ama csalékony monarchal, sem a’ valódi republicán tulajdonságokkal nem bir, s ép ezért hibái annál hamarább meg fognak ismertetni, minthogy az egyenlőség szava, mit nyelvén visel, a’ népnek köveket ad kezébe, mikkel majd fejökre czéloz. August 23 és 24-kén nagyszerű készületek tétettek egy rette­gett forradalom rögtöni elnyomására. Kik lehettek ezen félt forrada­lom szerzői? ,,A’ legitimisták." Ismerünk egy pártot, melly jun. 24-én a’ democratiának a’ kiváltság elleni első harczában már a királyság lobogóját kitűzhetni remélte; ez készülten ’s fegyverkezve áll, az első alkalmat még bátrabban megragadandó, — de sokkal gyengébb lévén, hogysem a’ harczot megkezdhesse, csak a’ mostani kormány eljárása által újólag előidézendő demokrat népfelkelést szándékozik használni. A’ legitimistáktól csak e tekintetből kell tartani, egyébkint nem, — és e’ miatt adták a’ min­sterek a’ roppant előleges rendszabályok al­kalmazása által öngyengeségek szomorú bizonyítványát. Mert azt mu­­tatják­, hogy a' szépnek a' jelen kormány iránti bizalmában magok in kétkednek, hogy magok is belátják, mi könnyen pártolhatna el a nép a’ szószegő elnöktől, s a’ kormányt egy sokat ígérő trónkövetelő ke­zeibe adhatná; az államtanács elnöke egészen monarchai modorban fejté ki a’ hozzá mint tábornokhoz ragaszkodó sorkatonaság s a’ ha­­sonérzetű nemzetőrség erejét, hogy az olympból, hova az egyenlőség ’s testvériség daczára is feljutott, villámait a’ munkástitánok ellen szór­hassa. Jaj azon republican kormánynak, melly már attól tart, hogy a' nép trónkövetelővel szövetkezik. Azon öntudat, mi súlyosan sértetik meg a' nép a’ nemzetgyűlésen akkor tanácskozás alá veendő tárgyak által, tette annyi szurony és ágyú alkalmazását szükségessé; a’ nemzetgyűlésben ülő royalisták az ellenfor­radalmat hatalmasan kezdték meg, minthogy olly könnyen sikerült nekik a­ szellem­ és elv nélküli bourgeois republicánokat, védőjök Cavaignac­­kal együtt részökre hódítani. A’ párisi proletárok nem fogadák el a’ csatát, mellyre őket az aristocratia ’s a­ bourgeoisie felhívta, s a­ harczot elhalaszták. De szónokaik a’ nemzett gyülésen felvették a’ koz­­tyát, ’s harczra szállottak az utóbbi forradalom szellemének védelmé­re , mellyet a’ bourgeoisie örökre a’ vádlottak padára kötni, » gonosz­tevővé bélyegezni szándékozott. Az igazságérzet lelkesedésével zúz­ták el a­ gyanúsításokat, a monarchia gyarlóság eme védszerét, és szűkkeblű vádlóikat tehetlenségük egész nyomorúságában állították szem elé. Ledru-Rollin, mig egy részről gonosz elleneit szégyenpad­­ra állitá , más részről védelmének világtörténeti jelentőségét ismeré, ’s szellemben előre látván a’ babérkoszorút mit neki, a’ socialis de­­mocratia képviselőjének a jövőkor készitend , ezen szavakkal végzé beszédét: „Ezek alapvonásai a’ rettegett vörös köztársaságnak. Ha ezen gyülekezet tagjainak szivébe láthatnék, a többségben ép ezen elveket lelném, mint azokat meggyőződésem szerint valóban a’ nép többsége magáéinak vallja. Ezen köztársaság ellen akarják önök egész erejöket fordítani; gondolják meg jól! A ki a’ kor kivánatait számi­­­tásba nem veszi, az mindenkor elbukik.“ És el fognak bukni e’ royalista cselszövők, kik azt hiszik, hogy eljött az idő , midőn a februári hősöket letaposhatják, el fognak vesz­ni azon gyenge eszű republicanokkal együtt, kik a’ kor jelszavát meg nem értették. Blanc-t és Caussidiére-t a' törvény bosszújának átadták, s a’ februári forradalmat vakmerőn arczul csapták. Minő daemon tompítja el eszét a’ bourgeoisie-nak, hogy ez, mintha őrültség szállta volna meg, diadalmi dalt vél hangozgatni, mig ez nem egyéb gyá­szos lélekharangszónál önmaga erőszakos halálára. Páris, aug. 31-én. A’ nemzetgyűlés tanácskozmányi termeiben tegnap azt állítot­ták , miszerint a’ sardiniai király újra fegyveres interventiót kér, ’s a’ végrehajtó hatalom ez úttal kérését teljesíti. Azonban legközelebb csak nehány ezred induland be Piemontba, olly czélból, hogy a’ bécsi kormány ezáltal a’ közbenjárás elfogadására kényszerittessék. Más rész­ről az itteni orosz követ mindent elkövet a­ béke fentartására. Montpellierben legitimistái lázadás tört ki. A’ profét ’s a’ vele volt rendőr veszélyesen megsebesittetett. Részletes tudósítások még hiányzanak. Egy telegrafi sürgöny Montpellierből aug. 29-től jelenti a’ kormánynak, miszerint külsőleg a' csend visszaállíttatott. A’ vezetők el vannak fogva, 's a' nyomozás megkezdetett. A’ kormány 300 szászlóalj nemzetőrség mozgóvá tételét igen sür­geti; a’ belépésre alkalmas legénység névjegyzékeinek sept. 15-keig készen kell lenni. Barbés, Blanqui, Albert és Courtais oct. utóján fognak eskü­tt­­szék elébe állíttatni. Egy uj hírlap: Le Peuple francais, melly a’ betiltott Gazette de France helyét volt pótlandó, a' fenyitő bíróság elébe idéztetett, mert a biztosíték lefizetése nélkül jelent meg. Nagybritannia és Izland, London, aug. 30-ban. Dublinből írják, hogy lord John Russel ízlandi útjában csak azt akarja vizsgálni, milly közvélemény uralkodik ott azon ígéret iránt, hogy a’ cath. papságot a’ kormány fizetendi. A­ T­i­m­e­s dublini leve­lezője azt hiszi, miszerint a’ clerus nehezen fog ezen rendszabálynak ellene szegülni, miután jól tudja, hogy utóbbi időben a’ szövetségesek terveiben részt nem vevén, előbbi népszerűsége­ és befolyásából sokat vesztett, ’s miután továbbá, ha egy harmadik szűk esztendő követke­zik be, majdnem bizonyos, hogy a­ községek nem lesznek képesek, ha az akarat meg volna is, a’ szokott dijakat lefizetni. Legfelebb egy két töredéke a papságnak Lg az állam általi díjazás ellen nyilatkozni, a­ többség azonban hálásan fogja elfogadni, mit még néhány hó előtt vis­­­szautasított volna. Az aratási tudósítások általában véve most valami­vel kedvezőbbek. Némelly vidékekről, hol azt hitték, hogy a­ burgo­nyatermés végkép veszve van, most azt írják, hogy az idei burgonya­­termés alig lesz roszabb a­ tavak­nál. érkezett.Blanc Lajos tegnap délután gőzösen Doverbe, s innen Londonba London, aug. 31-kén. Tegnap az alsóházban d' Israeli terjedelmes beszédében az idei parliament ülés eredményét taglalgatá, s bebizonyítani igyeke­zett , hogy a kilenczhavi működés eredménye nem kielégítő. Azt robbantá szemére a’ kormánynak, hogy sok időt fecsérlettek, és csak kevés valódi hasznú rendszabályt szavaztatott meg. Lord J­o­h­n R­u­s­­s­e­l védelmezé d' Israeli megtámadásai ellen a’ kabinet eljárását, ’s azt nyilvánitá, hogy olly kormányt nem lehet gáncsolni, melly a végéhez közeledő jelen ülés alatt Angliában a­ megkezdett lázadást elfojtotta, az izlandi pártütést elnyomta, az ország institutióit sértetlenül fentar­­totta s a­ külső forradalmak ellen védelmezte, az európai békét meg­védte, s az általa tett 125 javaslat közöl 105-öt, ezek közt sok nagy fontosságút megszavaztatott. Israeli a­ többi közt a­­miatt emel vádat, hogy jelenleg az alsóházban rendszeres párt nincsen, ő Israeli úr­ral a­ pártok fontosságára nézve egyetért; ha azonban­­ Israelinek s Bentinek lordnak minden erőködésök daczára sem sikerült pártot alakítani, s ezt a­ kormány ellen csatarendbe állítani, e miatt a­ kor­mányt vádolni nem lehet. Hu­me megelégedését nyilvánitá, hogy azon aristocrat párt, melly eddig az országot kormányozta, végtére elsze­­lesztetett. Osborne elégületlenségét nyilvánitó Urqueart és Anstey tagok irányában, kik beszédeikkel összevéve öt egész nevét foglalták el az idei ülésnek, ’s reménységét fejezé ki, miszerint lord John Rus­sel izlandi utazásából visszatérvén, azon tervek kiviteléhez fog , mik­nek valósítását a szóló azon országra nézve már rég óhajtotta. — Ez­után a czukornak a’ szeszgyárakba’ fogyasztását illető javaslat fogadta­tott el. A'Blackfriars-utczai chartista csarnok bezáratott, és többé a' chartistáknak és repeatereknek gyülhelyül átengedtetni nem fog, me­t a* kormány felelősekké tette az igazgatókat minden törvényellenes eljárá­­sok ’s bujtogatásokért, mik azon csarnokban történendenek. Spanyolország, Madrid, aug. 21. Mintegy hat nap múlva vissz­atérend ká­bellá királyné Madridba, mivel a' magasan fekvő La Granjaban az idő­­járás kissé hűs kezd lenni. A’ közönség is kívánja az udvar ezen vis­­­szatérését, hogy ismét az egész ministerium Madridban összegyülve s a­ kormány munkássága központosítva legyen. Az exaltadok­ a­ kor­mány közelgő módosításinak terjesztették el hírét. Illy valami nem lenne ugyan csudálatos, de eddig semmi sem valósult belőle. — Ca­­talomában a’ pártosok nagyban Üldözéséhez készülnek. Eddig a' köz« m

Next