Közlöny, 1848. október (113-143. szám)

1848-10-23 / 135. szám

m­elly határozat nyomán, az elől emlitett végzéshez képest, az ottan jelenlévő csíki és háromszéki katonaság, és annak tiszti elöljárósága, a’ felség és magyar alkotmány iránti hűségre, a’ magyar ministeriumtóli függésre, ’s a’ hazai föhadi kormány által ezután nétalan teendő rendeletek iránti engedelmesség’ megtagadására külön is meghiteltetett. Végre k. biztos Vay Miklós az erdélyi részekből minden idegen katonaság’ eltávo­lítása *) úgy a’ gyulafejérvári várnak ’s honbeli minden más erősségeknek biztos székely őrizettell ellátása eszközletére, föl­­szólítandónak határoztatott. Nem mellőzhetem itten örömmel megemlíteni azt is, mi­ként az érintett kérdések feletti vitatkozás közben: a’ székely katonaság fő parancsnokai egyen­egyen az agyagfalvi térre emelt szószékre lépve, az egybesereglett sokaság előtt egy szívvel­­lélekkel nyilvánították a’ magyar király iránti hivségeket, ’s csak a’ magyar ministeriumtóli ezutáni függéseket; — ’s va­lamint a' székely katonaság, úgy általában az öszves székely­­ség is, az uj alkotmány és kormányrendszer’ erösbülése irán­ti szives óhajtását, ’s annak és a’ hazának védelmérel minden­kori készségét leirhatlan magasztos lelkesedéssel fejezte ki, ’s másképen is láthatók vóltak e’ szép nép’ hazája ’s nemzete iránti szemetének jelei, 's typussa eredeti harcziasságának, mit csak öröm ’a büszkeséggel tekintheténk. — **) G. Mikó Imre.“ Közli Kemény Dénes, álladalmi titkár. Török Gábor és Hadzsics Lázár kormánybiz­tosoknak Ó-Aradról October 17-kén 1848. kelt hivatalos jelen­téséből, következőkről tudosittatunk: Beöthy Ödön teljhatalmú királyi biztos ur különös megbízásából f. hó 11-kén estve Ó­­Aradra menvén, a’ nevezett biztosok az aradi vár kerületén kí­vül, Schwarzenberg dzsidás ezredbeli előőrök által elfogattat­­tak, ’s reggelig a’ vámháznál tartattak; másnap Leiningen ez­redbeli legénység által fegyver között gyalog kisértettek a’ vár­parancsnoki épületbeni irodába, hol bizonyos katonai tör­vényszék elébe állíttattak. Török Gábor megfosztatván minde­nétől, letartóztattatott. Hadzsics Lázár pedig 13-dikán sza­badon bocsáttatott. Török Gábor urnál levő 10,000 pft, mi­után ő is 16-kán délután 3 Schwarzenberg dzsidás ezredbeli legényért kicseréltetett volna, vissza nem adatott, hanem he­lyette kapott egy kötelezvényt—pedig ez saját pénze volt Tö­rök Gábor urnak—mellyben kimondatik, hogy a’ nevezett ösz­­szeg azért foglaltatott el, mert Arad városa a’ cs. k. seregek kitartását megtagadta, tehát arra fordittatik, és majd visszaa­­datik, ha rendelkezhető pénzek fognak megérkezni.­­ Nem­különben kapott Török Gábor úr arról is bizonyítványt, hogy fi­­l mart KirA forAxo 900 da­rab arany, tetetett; tehát hogy legyen biztosíték a’ cs. k. se­regek kezeiben Arad város ellenében. Kiss Ernő tábornok az országos hon­védel­mi bizottmányhoz, következő levelet intézett: „N.-Becskerek oct. 19. 1848. Folyó hó 12-én, 1002 sz. a. rendelethez csatolva, érkezett kezeimhez tábornokká lett kine­vezésem, ’s nem mondhatom, milly hálaérzet hatá­rt keblemet, midőn a’ honvédelmi bizottmánynak, szeretett hazám nevében, csekély érdemeim iránti elismerésének illy fényes példáját nye­rem. Mivel hálálhatom ezen rendkívüli megtiszteltetést tehát in­kább meg, mintha édes hazánk boldogságát olly buzgón óhajtó sziveket biztosítva, kérem, miszerint legyenek meggyőződve, hogy tehetségeim szerint minden törekvésem csak egy szem­pontban összesül, melly az, hogy alkotmányos hazám javára, e’ hol ’s mennyiben lehet, munkás legyek.­ ’stb. A’ honvédelmi bizottmány nem akart késni a’ tábornok úr­nak e’ hazafias érzelmeit a’ nemzet tudomására juttatni. Pápán, a’ gymnasiumi iskolák november 1­ső napján megkezdetnek. Az akadémiai felolvasások megnyitása, ministeri rendelet nyomán, bizonytalan időre elhalasztatik. Közhírré teszi Tarczi Lajos, tanoda-igazgató. Igazítás. A’ közlöny 133-ik számában megjelent kinevezési közle­ményben lévő hibák következőleg kiigazítandók: Az 12S. n. 8. 87- *• * 37-dik zászlóaljhoz kinevezett Rényi György, nem Moszlován, de „Moszlovácz“ őrnagynak volt segéde. Mengeringshausen 32-ik sz. gy. e. őrmester, nem a’ 14 zászlóaljhoz, de a’ 14-dik (Lehel) lovas ezredhez neveztetett számvevő tisztül. Alvidéki hírek. Bácsból, oct. 18-kán. A’ ráczság erővel szeretné már a’ drágalátos országosztogató gonoszok ígérte vajdaságot mega­lapítva látni; dolgoznak is ám amúgy igazán, csakhogy átko­zottul járnak hódításaikkal. —Halljuk mi történt: e’ hó 13-kán délelőtt hadi tanácskozmánynak kellett tartatni Török Becsén, hová egybegyűltek Éder tábornok, Kiss és Fach vezérőrnagyok, Vetter, Bakonyi ezredesek, Eszterházy huszár ezredes, és a’ törökbecsei parahisom Cs­ iha alelédeá, egyszer'Smn‘nd kor­mánybiztos Bernáth József. Ezt megtudván a’ rabló faj, hogy seregeink főnökeit egyszerre hálóba keritsék, múlt pénteken mintegy 4 — 5000-en 7 ágyúval megrohanták Török-Becsét, és a’ reggeli ködös időt használva, csendben egész a’ város vá­sárterére vonultak , honnan 6 órakor ágyúikkal mondottak jó reggelt a’ városbeliek­, ’s csekély helybeli őrségnek, csekély­nek, mert a’ helybeli mintegy 600 nemzetőrön ki vilt, nem volt a’ városban több erő, mint 700 csongrádi önkéntes nem­zetőr, két század Turszky gyalogság, és 3 kis ágyú. — Az ellenség jöttekor a’ helybeli ráczok­ több helyen gyújtottak, ev­vel zavart okozandók; a’ szomszéd vranyovaiak pedig vészha­rangzúgás mellett fegyveresen nem mellettünk, de ellenünk keltek fel, jóllehet már elébb esküvel­­fogadták.'Shogy a’ rablók­kal tartani nem fognak. — A’ csekély erő hősies elszántsággal fogadta a’ rabló csordát, ’s segélyért azonnal Ó-Becsére kül­dött ; innen küldetett segítségül 2 ágyú, 1 szakasz huszár, és 2­­ század gyalogság. — Ezek még át sem keltek a Tiszán, midőn az ó-becsei előőrök a’ Földvárról kitört vad lázongók ál­tal hevesen megtámadtattak. Turia és Szent-Tamásról tódult számukra a’ segítség, honnét mintegy 3 — 400 kocsi hozta a’ fegyvereseket, igy a’ harcz mindkét helyen elkeseredetten vivatott. Reggeli 10 órakor már az ó-becsei szőlőknél jelent meg az ellenség, mire a’ katonaság 2 század helybeli nemzet­őrökkel erősittetvén, űzőbe vette a’ rablókat, ’s egész a’ csa­­tornyáig nyomult utánna Földvárt is elfoglalandó , ha pihent e­­rő nyomulhat utánna. Délutáni 2 órakor már a’ győzelem a’ mi részünkön volt. — Vesztettünk 7 huszárt, van ezenkívül vagy 6 sebe­sült , köztök két nemzetőr. Török-Becsén pedig 2 vészesen sebesült, 3 pedig könnyebben; a’ ráczok közül Ó-Becse táján mintegy 100-at leöltek, a’ török-becseiek pedig vagy 300-at; sokat elvittek a’ rablók, valamint a’ sebesü­lteket is; tőlünk a’ török-becsei oldalon elfogtak 3 Turszki ezredbelit, ’s több la­kost mindkét nemből. — Csata után a’ török-becsei és vra­­nyovai ráczokat vadászták embereink, egész szombaton dé­lig, mint kévék a’ mezőn hevernek a’ ráczok holttestei. — Vranyován egy lélek sincs, a’ gonosz hitszegők, kiket a’ go­lyó nem talált, mind megszöktek. — Töméntelen marhát haj­tottak el mieink a’ pártütőktől. — Az isten védte híveinket mindenható erejével! Szegeden, halljuk a’ ráczok közül nehány család kiirta­tott , mivel a' rablókkal szövetségben volt; köztök a’ gazdag Zserovicz, kinek raktáraiban hordókban puskapor találtatott fe­lül riskásával behintve. Kikinda felé nagy égés látszott múlt hétfőn; halljuk, hogy Kiss Ernő porrá égettette. Nemzeti gyűlés. Előleg­es közlés a­ képviselő­k ás ppt. 22-ki ül­éséről. Az Eszéken tartott népgyűlés törvénytelen határozata, melly­­ben Verőczemegyének országos képviselőit lelépésre készteti, szükséges intézkedés végett a’ végrehajtó hatalomnak adatván ki, a’ képviselőház az érdeklett követekre nézve kijelenti, mi­ként törvényes téren állván,helyeiken megmaradjanak. Huszka Mihály Gyulaváros újdon választott képviselőjének megbízó­levele az igazoló választmányhoz utasittatott. A’ honvédő bi­zottmány részéről kérdés intézte­tvén a’ ház elébe Roth és Phi­­lippovics foglyoknak milly bíróság általi elitéltetése iránt, a’ kér­dés akkint döntetett el, miszerint ezen ügy a’ honvédő bizott­mány elnökének a’ táborból visszatéréséig, a’ kormánynak általa történendő elrendezéséig elialtaztatván, felette azután a’ honvé­dő bizottmány a’ törvény értelmében intézkedjék. Végül az el­nök jelenté, miszerint seregeink tegnap a’ Lajtha» által mentek. Belföld, S­o­mog­y b . 1, oot. 17. Megyénknek, a horvát csorda átvonulása, és rablásai által a’ törvény, ’a szent igazság mellett fellelkesedett, — a kalandor ez-bánnak csábító ígéretei ellen pedig megesalatatás kö­vetkeztében most már­ engesztelhetlen dühkel viseltető népe, folyó hó 13 án ujjalag feli ármát látott egy futólag irt levélben foglalt azon hit által, miszerint Babocsánál ismét 10,000 szerb rontott volna által­a’ Dráván, és ugyan ott annyi számú egyén számára élelem, és szállás rendeltetett volla, a kik ellenében a’ népfelkelés csak megindítását várva készen tartatni rendeltetett; — szomszéd Baranya megyei főis­pán pedig gr. Battyány Kázmér , méltósága a' hit valosultával segít­ségünkre jőni seregével, felkéretett. — Biztos­ ugyan, de mind nem teljesen hivatalos tudósítás szerint azonban az egész dolog abban áll, hogy a­ Dráva túlpartjáról marhákat rabolni számosan átjővén, Erős Imre nemzetőri századost néhány embereivel elfogták,­­ így az egész betörésnek csupán kisebbszerű rablási, korántsem pedig egész népfel­kelést igénylő szálja volt. Nemzeti őrseregünk egy része a’ Balaton melléki országúton fel­állítva , az ellenség élelmi­szereinek feltartóztatásában igen hasznos szolgálatot tett, — nevezetesen múlt hetekben Győröknél száz egyné­hány, élelemmel megrakott szekereket kisérő rendes katonasággal meg­ütközvén, nem csak hogy őket lefegyverezte, hanem részint agyon üt­vén, részint elfogván, kocsisaikkal együtt tökéletessen tönkre tette. — Bizottmányi határozat következtében a­ kocsisok szabad vallásaik kivé­tetvén, az erőszakkal elhajtattak hazájukba vissza bocsáttattak. Népfelkelés megyénkben is rendelve van,­­s annak szükségese­tén alkalmazásával közszeretetü Sárközy Albert főispánunk, mint biztos megbízva vagyon, ki megyénket e­ hadi állapotban, a megyei bizott­mányi ülések megszűntével, bölcs rendeletei által kormányozza , a’ bi­zottmány összehívása egyedül a’ szükség esetére tartatván fel. Önkéntes nemzetőri honvédeink a’ megye által felszerelve foly­tonosan kiállitatnak. Beregből. Munkács, ooz. 17-kén. Folyó hó 15-kén a’ Várpalánkán szállásoló Hartmann század főhadnagya Knorek (Mayer­­berg kapitány Utol lévén) következő levelet küldött, este 7 órá­b­ ban Munkácsvároc bírójához; „Kaiser, konigl. MilitŐrStation* Comman­do zu Munkács. An das lobi. königl. Stadtrichteramt im Markte Mun­kács! Festung Munkács*) den 15-en octob. 1848. Der gefertigte Truppencommandant giebt hiemit zur Kenatniss, dass das Einrücken der vier Compagnien des Bataillons von Gr. Hartman- infanterie und respective die ConGenlrirung des ganzen Bataillon» in den kön. Markt­fleck Munkács keine feindliche Demonstration gegen die Stadt und Bürger ist, sondern nach höheren Befehlen die Vereinigung zum wei­teren Marsch zur Tendenz hat. — Da verlautet, dass man die hieror­­tige Division als feindlich gesinnt betrachtet und eine bewaffnete Con- Gentrirung der Garden und Bürger dafür sprechend in der Stadt vor sich geht, ja sogar Attentate gegen Militär-personen verlauten**), so findet das gefertigte Divisions-Commando auf Grundlage des kaiserlichen Manifestes d. d. Schönbrunn am 3-en Octob. 1848 dem löbl. Stadtrichteramte und durGh dieses sämtli­chen geehrten Bürgern der Stadt zu erklären für nothwendig : 1- tens Dass wegen der drohenden Stellung, die in der Stadt genommen wird ***), die Division in der Palanka concentrirt wird. 2- tens NaGhdem nicht nur die Division, sondern das hier con- Gentrirende Bataillon keine feindlich gesinnte Stellung gegen Stadt und ihre ebrenwerthen Bewohner einnimmt, sondern nur Behufs des weiteren Marsches im ganzen Körper sich hier ralirt: daher jede, nach den Militär- Begriffen siGh darstellende Demonstration als feindlich ge­nommen wird, so erkläre ich biemit: dass jeder Angriff auf die k. k. Festung von Seite der städtischen Nationalgarde, der Freiwilligen und Reerouten, als ein feindlicher Act betrachtet, dagegen aber dem­selben folgendes entgegengesetzt wird: a) Wird mit aller militärischen Kraft einer Offensive bis auf den letzten Mann entgegen geschritten. — b) Da durch einen sol­chen Angriff die Stadt siGh gegen das Manifest unsers al­lergnädigsten Kaisers und Königs benimmt: so wird dieselbe, als meuterisch betrachtet und ihr Angriff naGh dem Punkt de» Manifestes unter die Kriegsgesetze gestellt, zurüGkgeworfen, und die Stadt, durch die in ihrer Mitte wohnen­den Gutkaiserlichgesinnten, so wia von auszen, von der Truppe in Brand gesteckt. — c) Der löbl. Stadtbehörde diene zur Wissenschaft, dass die umliegenden Ortschaften, siGh nach Pu­blication des kaiser 1. Manifestes ****), ^ur Aufrechthal­­lung desselben und zur Abwährung jaden Anfalls auf dasselbe, er­klärt habe *•). — d) Weiters auf das k. k. Manifest bezüglich, möge die königl. Stadtbehörde, sowohl die Nationalgarde, als die ebren­­werthe Bürgerschaft dahin informiren, dass nach dem allerhöchsten Willen unsers Kaisers und Königs, sowohl die königl. löbl. National­garde als das k. k. militär einer Sache, und zwar jeder Aufrechthaltung der Gesammt-monarchie, der Con­stitution und der beglückenden Ordnung, Hand in Hand zu dienen haben, und jede, nicht im Sinne des allerhöchsten Manifestes ausgeibt werdende Handlung, sowohl der Nationalgarde, als der Bevölkerung der Stadt, als eine Meuterei gegen den allerhöchsten Willen und die Bestimmungen, genommen wird. Nicht Persönlichkeit gegen eine ehrenvolle Nation , der ich an­zugehören auch die Ehre habe **), bestimmen mich zu dieser Mitthei­lung , welehe in ihrer Aufklärung und Miltheilung, Blutvergiessen hintanhalten soll, sondern die treue Pflichterfüllung, welche das al­lerhöchste Manifest sowohl von dem Militär, als von jedem treuen Staatsbürger fordert, veranlassen miGh, die bisher als ehren­­werthe in der Sache des Königs sters treu gesinnte Behörde und Bür­gerschaft zu informiren und zur Abhaltung jeden feindlichen Schrittes, im Interesse von Menschenleben und Bürgergut zu bitten. Carl von Knorek Oberlientenant m. p. Divisions Commandant/' E levél vételével rögtön tanácsot tartottak a’ város előkelői, '• tudaták a' Viertel-Jellachichc­al, hogy illy fenyegető levél írására a' város nem csak okot nem adott, de sőt inkább az ellenkezőt tévé ak­kor, midőn f. hó 13-án a' polgárokat felhivá, hogy a’ katonasággal­ minden súrlódástól óvakodjék; *— továbbá tudaták azt is, hogy e' vá­ros népe a király és országos törvényes felsőség iránti hűség alapján állván, megtámadni ugyan senkit sem fog, ha azonban igaztalant megtámadtatik , magát védeni fogja. — Éjjeli őrizetére a' városnak a' szükséges rendeletek megtétettek; a' helybeli sóházat, me­lyet a­ vá­rosból kivonult katonaág őrizet nélkül hagyott, a' nemzeti őrség vette őrizet alá. Tegnap, az az 16-kán a várparancsnok Laube, értesülvén, hogy a' sóház őrizet nélkül hagyatott, a' várbeli legénységből küldött hat embert az őrtanyára. — Ugyanezen parancsnok maga lejővén Szintay kormánybiztoshoz, kijelenté, hogy ő a’ Palánkon, engedelm­e nélkül ta­nyát ütött katonaság tiszti karával egyet nem ért, annak azonban, minthogy az övénél sokkal nagyobb számú legénysége van, erővel alig fog ellentállhatni; mindazáltal parancsot adand neki, hogy minden ellenségeskedéssel hagyjon fel. Szinte kijelenté az őrnagy, hogy ő azon kormányi felhívásra, melly az országbeli minden várak parancs­nokaihoz küldetett, nyilatkozatát már elkészítette a magát az ország *) Hazudik a' dominus, mert ő nem a' Festungban van, oda őt a várnak becsületes érzelmű parancsnoka bé nem bocsátotta, ők a' várparancsnok engedelme nélkül szállották meg a' várhegy al­jában lévő Palánka falut. **) Ilyen Attentatról itt senki semmit nem tud. ***) Ezen drohende Stellung annyiból áll, hogy a’ megye azon egy század önkéntes nemzetőrt, kiket a’ minapában a' Görgey zász­lóaljához állított, a' lengyel határok biztosítása tekintetéből Mun­kácsra rendelte , hogy innen aztán, szükség esetén, a’ lengyel passusokat foglalják el. «***) Megküldte főhadnagy úr a’ manifestumot az orosz egyesült lel­készeknek , hirdetés végett, de tudtunkra egy sem volt olly os­toba , hogy azt kihirdettette volna; sőt a­ helybeli g. e. lelkész, Hajdú Jerom egyenesen megszente neki, hogy reá ne számoljon. **) Mondják hogy Palánkon némelly oroszajkú helységekbeli egyé­nek a­ katonák mellé nyilatkoztak; sőt meg is elkeltettek, de ezt hitelesen nem tudjuk. A’ körülbelül fekvő helységek bírái, kik ez iránt megkérdeztettek, ezt nem ismerik el. *•) Mi ezt, drága főhadnagy úr­t azonban nem tartjuk szerencsénk­­nek; mi szégyeljük, hogy ön Pesten léte először napvilágot. *) Általánosabban kifejezve: kígyókat nem táplálunk tovább keb­lünkben. Meg kell mentenünk honunkat, minden idegen szellemű katonaerőtül, melly hazánk’ érdekének nem meg­nyerhető , — ha szinte hazai volna is. — K. D. **) Jog- és rend-méltánylás, a’népek’ nemzetté élemedésének jele. Ez jelöli ki más nemzetek fölött az északamerikai köztár­saság’ lakosait, kik bármelly nagy tömegekben rendőri, sőt tisz­ti fölügyelet nélkül tudnak tanácskozni. — Reményre­ derülten várjuk e’ szép alakban nyilvánkozott nemzeterő­ közvetítésétül, a’ nemzetiségünk' kiirtására, 's alkotmányos szabadságunk’ föl­­forgatására öszszeesküdt rendzavarók’ és pártütők' valóságos megzitkolitását­­» Kemény Dánta.

Next