Közlöny, 1848. december (174-203. szám)

1848-12-22 / 195. szám

elküldését egy az excessum gubernium teremében véghez vitt eraval gátolta meg, s azután is csak korlátolt tanácskoztatás engedtetett meg, mert a’ Mikó elnöklete alatt Agyagfalván tartandó székely nemzeti gyűlés tárgyai kiszabattak. Ezekből állott az Erdélyben levő kormány férfiak politikája, mellynek gyümölcsei olly hamar érni kezdettek. Hátrálások. 1. „N. Enyedről. Ezredes Milis Kelemen főparancsnoksága alatt.“ N. Enyed nemzetiségi tekintetben az utolsó strategicus pont volt, mert azon alul egész a szomszéd oláh tartományokig szinte mindenünnen ki volt irtva a' magyar faj. Itt 2500 felüli jó hangulatú, gaz elleneikkel bármelly perezben szembe szálló fegyveres erő volt öszpontositva, melly vitéz elszántságának a’ muzinai, nilaki, csomberd sz. királyi és krakkói csatákban olly jeleit adta, hogy reája mindig biztosan lehetett számitni. A város körülsánczolása is jól haladott Szóval: II. Enyeden egy nehány ellenséges tábor közelibe rendszerezett erőnkben bizva nyugodtan voltunk, a’ midőn november 8-án de. mintegy 10 órakor egy előőri alaptalan jelentésre, hogy jönek az oláhok, lárma dob veretik, ’s fölállittattunk a' piaczon sorokba; alig állíttattunk föl. érkezik Kolosvárról Baldaccitól egy a' N.-Enyeden levő rendes katonaságot Kolosvárra, még pedig akkint parancsoló rendelet, hogy 9-kén Tordán legyenek. Ezen parancs következtében ezredes Mikes Kelemen rögtön ki is indította a’ már sorokba fölállott katonaságot , anélkül, hogy a város lakóinak holmijek megmentésére bármi kevés határidőt adott volna. Az ellenség torkában levő város lakói, látva a katonaság távoztát, rémültségekben eszeveszetten, ott hagyva mindenöket, sok még készpénzét is, rohantak a katonaság után. Előkelő vagyonos nők, nem lévén idejök, ’s tán nem is jutván eszökbe, szekerekbe fogatni, gyalog, lepedőkbe burkolva vitték ártatlan gyermekeiket, kik szüleikhez intézett gyakori kérdezősködéseikkel az ember szivét metszették. A’ lélekrázó jelenetre, hacsak reá gondolok is, megfagy a’ vér ereimben. N.Enyeden sok élelmi és hadiszereket kaptak gaz elleneink. A N. Enyedrőli hátrálás okául azt adják, tartott Vay és Baldacci attól, hogy Gedeon M.-Vásárhelyt bevéve, a’ kolosvári fegyveres erőt az enyeditől elszakasztja. Váljon Gadeon nem tudta-e meggondolni, hogy ha azt teszi, akkor két tűz közé kerülhet? Ennyit csakugyan a' vezetők meggondolhattak volna A’ N.Enyedrőli hátrálással Erdély már föl volt adva; mert az után a’ főbb vezérek csak comicus szerepet játszottak, de reánk nézve bezzeg tragicust. 2. „Tordáról. Őrnagy Pocha főparancsnoksága alatt.“ Tordára lővén, a' vezérek abban a’ szándékban voltak, hogy az Enyedről oda hátrált, a’ Tordán helyt levő, és az aranyosszéki nem kis fegyveres erők, a' Keresztes mezőn tábort üssenek. Ezen terv, mint gyengék, erőtlen magzata, napvilágot nem lát ott; pedig ha létesül, a' puchneriano-saxonico valachicus erő kétség kívül megtörik , bárhonnan legyen a' támadás. Tordáról a’ rendes katonaság nov. 11 dikén nehány az őrizeten felejtett Hunyadi lovason s két 3 fontos ágyún kívül Kolosvárra vitetett. A’ tordai eseményeket rendszeresen előadni teljes lehetetlen, a hadi tanácsok szüntelen tartottak , egy perezben támadást, másban föladást határoztak. Egy nemzetőri kapitány, Tarsoly Gergely, mondja , hogy egy haditanácsban főparancsnok Pocha igy sóhajtott föl: „ha azok az átkozott urak reá nem vesznek, megtámadom.“ Figyelemre méltó, hogy akkor, midőn a’ város hadilábon van, tehát csak hadikormány igazgathat, maga a főparancsnok Pocha a’ testestül lelkestől fekete-sárga városi tanácsot beolvasztja a haditanácsba , melly a haditanácsot fölemésztve , eredményezi egy pár nap alatt a város elárulását. Eleinte a' Tordán levő egész erő megkívánt vívni a gaz ellenséggel, azután csakhamar a mint repdesni kezdettek a’ camarilla vész madarai, sivitván: „az ellenség rendkívül számos , sok rendes katona van náluk, veszve vagyunk, azok ellen nem győzhetünk, stb. veszett a' lelkesedés annyira hogy már nov. 13án az ott maradott két 3 fontos ágyúba befogatván a' lovakat, Kolozsvárra akarták inditni. De a’felbőszült nép „minket is elakarnak árulni, velünk is úgy akarnak báni mint az enyediekkel“ kiáltások között nem bocsátotta, s a felzudult nép őrnagy Kemény Farkas csak azon mondatára oszlott el, hogy Tordáról nem megy el a' fegyveres erő , s az ellenséget megfogják támadni. Nov. 14-én d. u. 4 órakor a’ nép szeme láttára megtöltetvén az ágyúk, a’ töltött ágyúkkal nem mervén figurázni a’ nép, hátrálni kezdettünk Tordáról is. Tordáról már sokkal kevesebben hátráltunk mint N.Enyedről, tehát több maradt fajunkból gaz elleneink martalékáúl. A’ hátrálás közben, Tordától nem messze, már talált a’ hátráló sereg egy segélyül jövő század Hunyady lovasságot, mellyel találkozván a’ hátrálok, megállották, ’s a’ Torda felé menő Hunyadi lovasok századosa Horváth Miklós felszólította Pocha főparancsnokot, hogy térjenek vissza, mire Pocha igy szólott: ,kiknek van kedvök visszatérni?“ erre egy Hunyadi lovas vitéz illy megjegyzést ten: a főparancsnok úrnak nem kérdezni, hanem parancsolni kell, hogy térjünk mindnyájan vissza!“ A’ Poca felszólítására az alsó Fejérmegyei nemzetőrség akkori őrnagya a’ lelkes és tiszta jellemű Szentpáli József azonnal kész volt örseregével viszatérni; de Pocha teljességgel nem akarván, csak őrnagy Szentpáli tért vissza a’ Horváth századostól vezetett Hunyadi lovassággal Tordára, a’tordai főispán és főparancsnok Pocha által gaz ellenünknek hátrahagyott pénz, fegyverek, ’s lőpor megmentésére, mikről az említett őrnagy ur csak akkor értesült, mikor már a’ tordai feketesárga hatóság által szekereket nem lehetett kihajtatni, és helyben mulatni félelmes volt, mert az ellenség a’ tanács hívása következtében már a’ tordai határon át is lépett volt. Tordára megérkezvén a’ bátor Hunyadi lovassággal, csak hamar sikerült őrnagy Szentpáli úrnak 7283 pengő forintokat, 425 gyógyszerész Velicsnél már összegyűjtve talált fegyvert, mintegy 10 ezer kész töltést, 20 mázsa lőport, s feles mennyiségű ónot az ellenség elől elragadni; a pénzt, maga őrnagy Szentpáli úr adta be Kolozsvárott a’ tartományi pénztárba; a’ többi megmentett holmit pedig a’ tanácsházhoz. A’ parancsnok Pocha felügyelete alatti gunyatárban 300 czipő, és 100 felüli kész köpeny maradt, no perse csak feledékenységből. 3. „Kolozsvárról ezredes Baldacci főparancsnoksága alatt“. Az itteni eseményeket merőben mysticus lepel fedi el annyira, hogy ezekből csak egyes töredékek közölhetők. Baldaccival nov. 16-án már 11 órakor hivatalosan tudatva volt Urbán közelgése,s még is a’ katonaság későn állíttatott ki. A' katonaság egy része Szamosfalván innen táborba állíttatott, más része a’ város oltalmára maradt, ezek között voltak külön a’ főőrhely előtt felállítva a' Károly Ferdinandok, kevés kivétellel mind oláhok, kik várták az alkalmat, hogy reánk lőhessenek, mit meg tudva őrnagy Szentpáli, közölt is Bittó őrnagygyal. Baldacci mikor a’ szamosfalvi csata megkezdözdött, egy század Hunyadi lovassággal ki lovagolt a’ csata helyére, s nem maradt ott hogy vezesse a’ csatát, hanem rögtön vissza lovagolt a' városba ’s egy gróffal vürstli után küldöttek. Csendes vérmérsékletű embereknek kell lenniök, hogy illy körülmények között is jó étvágyuk van. Ezredes Mikes Kelemen a csata folyta alatt százados Makrainak hátrálót parancsolt, de Makrai nem engedelmeskedve igy szólt vitézeihez: „Előre fiuk, nem hátrálunk, árulás van.“ Ekkor néki vágttattak az ellenségnek s dicsősségesen vissza verték. Ezen elszánt tettért azzal jutalmazta ezredes Mikes Kelemen százados Makrait, hogy tőle s hadnagyától Szentgyörgyitől elvétette kardjaikat. A’ jó érzelmű tisztek mind távoli helyekre voltak rendelve őrizetre, például: Baumgarten őrnagy a’ Fefektetőre az enyedi egyik nemzetőr századdal, és a' Zeyk Miklós száz adóssága alatti enyedi lövészekkel. Őrnagy Szentpáli a’ patai és györgyfalvi vonalra Bánfy János alezredes a’ szamosfalvi vonalra. A’ kolozsvári erélyesebb tisztek a' fellegvár oldalára. A' csata előtt Groisz városbiró két hordó bort küldött a táborba, persze csupa tiszta szándékból, hogy részegedjenek meg vezéreink, mi eltt megütköznének, a' szabolcsiak használták az alkalmat, csakhamar lerészegedtek, ’s még a’ csata elején elfutottak, hihetőleg már az előtt eltűnt őrnagyukat keresendők. A' csata olly teljesen meg volt nyerve, hogy az ellenség futtában fegyverét, csákóját ’s a' t. elhányta. A’ Kolozsvári hátrálás napján őrnagy Pocha isten fizessével kérte az indulókat, hogy ne menjenek sehová ; felketható kérését négy székely lovas meg is hallgatta, mert rögtön leszálltak lovaikról ’s ott maradtak, lovaikat szerszámostól együt Csulak százados mentette meg számunkra. P. L. Osztria. A’ ,Wahr. Ung.‘ szerkesztősége némelly újabb idejű külföldi lapok birtokába jutván, azokból adott közleményeinek érdekesdeit a' következőkben adjuk olvasóink elé: Bécs, dec. 12-én. A’ császár Olmützben dec. 10-én kelt iratánál fogva a’ hadseregnek minden tiszteit feloldozza a’ trónralépés alkalmával szokásban lévő eskü letétele alól. Récsey egy óvást közöl a „Geiszel“ czimü lap azon hamis tudósitása ellen, hogy a’ tanuló ifjúság embertelenül bánt volna a’ gyönyörü báróval, midőn az Aulában fogva tartatott. Messenhauser hagyománya mindössze 200 pit, melly a’ hatóság kezeibe tétetett le; ezen kívül több öltönyök és irodalmi művek. Az utóbbiak közt kéziratban bevégezve találtatattak nála a régiség története 10 kötetben, egy román, 5 kötetlen, s egy 5 felvásos dráma. Vannak számtalan megkezdett, de be nem végzett művei, mellyeknél érdeméről egy jövendő irodalmi történetire fog ítélni. Piltersdorf, Dollschein, Schlegel, Riemann, Jakabovszky lemondottak követségökről. Intézkedések létették uj választások végett. A város közp. bizottmánya dec.mán újra felszólitá a’ lakosokat a’ fegyverek beadására. Egy proclamatio pedig illy tartalommal jelent meg a’ bizottmánytól, a rögtönitélő törvényszék fenáll még azokra nézve: 1. kik a’ fegyvereket eltitkolják, vagy be nem adják; 2. kik katonát hitszegésre csábitnak; 3. kik lázadásra ingerelnek vagy illynemű felhívásnak engednek; 4. kik összecsoportozásoknál az illető hatóság első felszólítására vissza nem vonulnak; a kik lázadási csoportozásoknál fegyveresen jelennek meg. Oláh- és Moldvaország. Az orosz czár a moldva- és oláhországi kormánynak jelenti, hogy az orosz seregek télen által ezen tartományok költségén fognak tartatni; azért az élelmiszerek kivitelét Oláhországból megtiltotta. Németország, Frankfurt, dec. 6-án. A nemzetgyűlés mai ülésében a’német nép alapjogainak ismételt megvitatása forgott fen. Deifert, mint jelentéstevő, tudata, hogy a’ német nép alapjogait második fel olvasásra nyújtja be... Az alapjogoknak a bizottmány által módosított szerkezete elfogadtatott. A’ nemességet illetőleg vita támadt, ’s Mohi azon indítványa: A’ nemesség eltöröltetik s többé vissza nem állítható, a’ német nemzet ezen bölcs népképviselőinek gyülekezetében ma szerencsésen megbukott. Ellenben a’ czímek eltörlése , a’ menynyiben hivatallal nincsenek összeköttetésben, valamint a’ rendjelek osztogatásának eltörlése is, elfogadtatott, valamint azon határzat is, hogy fegyvert viselni mindenkinek egyiránt szabad. A’ másnapi ( 7.) ülésben az alapjogok feletti tanácskozás folytattatott. A’ 9-dik §-hoz számos jobbítási módositvány nyuttatik be, ’s e’ a következő szerkezetet nyer: A halálos büntetés, kivévén, hol azt a’ hadjog, vagy a tengerészi jog lázongás esetében megengedi, valamint a’ bitófa, bélyegzés és testi fenyítés büntetése, eltörültetik. Mielőtt a tanácskozás a 10-dik §-ra térne át, Beseler jelenté, miszerint az alkotmányi választmány bizonyos alapjogok ideiglenes felfüggesztése iránti törvényjavaslattal foglalkozik, mellynek tanácskozásba vételéig kéri az ostromállapotra stb. vonatkozó indítványokat elhalasztatni. Azonban Wigard szót nyer, a’ következő kisebbségi indítvány előadására : Németországban semmi helységet sem szabad, kivévén a’külföldi álladalmakkal folytatott háború eseteit, ostromállapot alá vetni. A’ rögtönbiróság csak háború alkalmával megengedhető, midőn azt a’ hadjog rendeli. E’ pótlék-indítvány azonban elvettetett. Az alapjogok 10., 11. és 12. §-ai vitatás nélkül határzattá emeltetnek. A’ 13-dik §-nál az alkotmányi bizottmány az előbbi szerkezetet: A’ sajtószabadságot sem korlátozni, sem felfüggeszteni, sem eltörülni nem lehet, ollykép módosította, hogy kihagyván a „felfügeszteni“ szót, a’ §-hoz e' függeléket téve , megelőző rendszabályok által. A kihagyott szó visszahozása vagy végképi kihagyása iránt szavazás történvén, 263 szó annak visszahelyeztetése ellen 181 pedig mellette nyilatkozott. E’ szerint a’ kormányoknak meghagyatott a’ jog, a’ sajtószabadságot felfüggeszteni. — Wesendon ,tekintettel a’ poroszhoni legujabb eseményekre, azon sürgős indítványt teszi: Nyilatkoztassa ki a’nemzetgyűlés, hogy a’porosz nemzetgyűlésnek i. h. 5 kén rendelt felfüggeztését s a’ korona által történt alkotmányi engedvényezést semmisnek, és érvénytelennek ismeri. Ez ügy választmányhoz utasittatott. Frankfurt, dec. 8. Itt már tegnap hire volt, hogy estei Ferdinánd ide érkezett, azonban csak ma mondatik megjöttnek. Ha eddig nem volt, el fog menni, hallomás szerint, ezentúl István magyarországi volt nádorhoz, ki most Schaumburg várában Nassauban időzik, hogy őt a’ trónváltozásról értesítse s Bécsbe visszahivja. Miként alakuland a’ viszony Némethon és Osztria közt, ez iránt már alig forog fen kétség, de nagy a’ kívánság az iránt, meg fogják-e az osztrák képviselők helyüket tartani a’ gyűlésben? E’ pillanatban a’ legújabb berlini események teszik a’ legélénkebb szóváltások tárgyát. Az alkotmány engedményezését a’ szabadelmü párt természetesen a korona erőszakos fogásának vallja, maguk a királypártiak is félnek ezen engedményezés következéseitől, különösen a’ követés tekintetében. Maga az alkotmány szabadelmünek hirdettetik ugyan, azonban némelly határzatai, p. o. hogy a’ király fizetése benne meg nem határoztatik; hogy a’ király absolut vétóval bir; hogy kétkamrai rendszer állitatik fel, magukban dicsérőtben is aggodalmat gerjesztenek. Az alkotmányi választmány jelenleg az alkotmány azon szakaszával foglalkozik, melly a’ végrehajtó hatalomról szól, ’s nincs kétség benne, hogy az a’ Gagern által Berlinből hozott alapon fog felállittatni, miszerint t. i. a’ porosz hatalom fog a német birodalom kormányának élére emeltetni. Frankfurt, nov. 28. Az igazságügy ministere következő iratot bocsátott az Osztriába küldött bírod, biztosokhoz: „Nyilvános lapok a’ legiszonyúbb gyilkolások és csonkításokról beszélnek, melylyeket a’ császári hadsereg katonái, harezon kívül a’ bécsi tanulókon elkövetnek. Alólirottnak nincsenek ugyan kezében a’ tárgy felől hivatalos tudósítások , mindazáltal kötelességének ismerte az ideigl. közp. hatalom megbízottai elébe azon kívánatot terjeszteni, hogy a’ cs. kir. kormány ezen faireknek alapját vagy alaptalanságát vizsgálja meg, ’s a’ bebizonyodás esetében az érdemlelt büntetést alkalmazza. Itt az ideje , oda működni, hogy azon barbárságoknak , mellyek most Németországban kitörni keszülnek, a’törvény minden szigorával eleje vétessék. És mivel a’ biztos uraknak főfeladatuk, Osztriában a’ békét és törvényes állapotot helyreállítani, felhívás nélkül is bizonyosan munkások leendenek az itt említett ügyben. Alólirt mindazáltal nem mulaszthatja el a’ maga részéről is felszólítani az illetőket egy felől az osztrák kormány meghatalmazottai elébe terjesztett kivánatok gyámolitására, másfelől arra, hogy a két ellenfél parancsnokai által a’ jogtalanságok ellen kiadott rendeletek sikeresitését eszközölni törekedjenek. Ezt Németország jólléte és becsülete, valamint a’ bírod, biztosok küldetésének sikere egyformán megkívánja. Mohi, igazs. min. Poroszország. Berlin, dec. 6. Miután a porosz király a’ népet, melly a nemzetgyűlést, hogy gondoskodjék javáról, megválasztó , kartácsokkal, merő fejdelmileg atyai szeretetböl, meglődözteté; miután magát e’ nemzetgyűlést szuronyokkal iparkodott szétverni, ’s a’ kötelesség teljesítésben tántoríthatlanúl álló férfiakat zsoldos vérebeivel házról házra üldözteté , e zsarnoki erőszakoskodásait a’ következő rendelet kibocsátásával fejezte be: Mi Fridrik Vilmos isten kegyelméből (oh, oh!) Poroszhon királya stb. statusministeriumunknak nemzetgyűlésünk üléseit tárgyazó jelentéseiből mély szomorúsággal győződtünk meg , miszerint azon nagy munka , mellyre ezen gyűlés összehivatott, a nélkül, hogy koronánk méltósága s az országnak tőle elválaszthatlan (!) java veszélyeztetnék, tovább nem folytathatik. Ennek következtében ministériumunk előterjesztésére rendeljük: 1. Az alkotmány készítése végett összehítt gyűlés ezennel feloszlattatik. 2. ministerumunk e’ rendelet végrehajtásával megbizatik. Potsdam, december 5-dikén ’stb. Egy más kir. rendelet az uj kamrákat jövő évi febr. 26-dikára hívja össze Berlinbe, a’ választások ideigl. választási törvények szerint fognak történni. Francziaország, Paris, dec. 8. A’franczia lapok viszonya az elnökségi kérdés irányában következő: Cavaignac mellett: National, Siede, Credit, Ere nouvelle , Voix de la verité, Moniteur du soir, Corsaire; Bonaparte mellett: Presse , Constitution, Assemblé nationale, Liberté , Gazette de France; Lamartine mellett: Bien public, Courier francais ; Ledru Rollin mellett: Reformé, Revolution, Democratic pacifique; R a s p a i 1 mellett Peuple. A ..Patrie“ azt mondja, mikép Károly Albert halálának hire, hivatalos tudósítások után nem valósult. Annyi igaz hogy Sardinia királyának méreg adatott, de szerencsére nem esett e’ vétkes kísérletnek áldozatul. Orvosi nyilatkozat szerint élete biztosítva van, félni lehet azonban, hogy a’ méreg hatása egészsége teljes helyre állását akadályozni fogja. Monmal Nyomatik a’ ®. kielyet. Byotrodfibao. Felelés #*erke*#té Gyarmán Adolf.