Közlöny, 1849. február (16-40. szám)
1849-02-09 / 23. szám
Nem halál, mert hiszen mi nem szennyezzük be polgárvérrel ügyünket. Ők élni fognak. De hát élete az, melly legdrágább kincsét a’becsületet elvesztette ? nem nézhetni szemébe a’ legkisebb embernek, ki becsületességében állhatos maradt. Gyávának, hazaárulónak neveztetni ismerőitől, kit rokonai kerülnek, barátai nem ismernek, kire semmi nemesebb öröm nem vár a’ világon többé. Az illyen életnél jobb a’ halál. És azt magok szerezték magoknak. Fölfedték jellemök gyöngeségét a’ világ előtt. Elvesztették a’ fejeket, és épen akkor mikor legjobban féltették. 1. NEMZETI GYŰLÉS. Előleges közlés a’ nemzetgyűlés febr. 8-ki üléséről. Almásy Pál alelnök az elnöki széket elfoglalván, Pa-lóczy L. eddigi korelnöknek fáradságáért köszönetet mondott. Halász Bodizsár határozati javaslatot terjesztett elő a’ honvédelmi bizottmányról, mellynek veleje az, hogy a’ honvédelmi bizottmány a’ ministerium pótlékának tekintetvén, a’ tárczák elosztassanak, és Kossuth Lajos köztiszteletű kormány-elnök úr a’ tárczáknak felelős kezekre bizatásáról javaslatot és a’ honvédelmi bizottmány eddigi működéséről számot adjon.Eme nyomatékosan indokolt indítvány kinyomatni rendeltetett. Józsa Károly a’ tanácskozási modorra nézve intézett kérést a’ házhoz. Elhangzott. Napirenden volt a’ honvédelmi bizottmány javaslata rögtön itélő hadi ’s polgári vegyes bíróságok felállítása, szerkezete, eljárása, ’s itélete alá tartozó esetek meghatározása tárgyában. Első lépett a’ szószékre harsány éljenzések közt Mészáros L. hadügyminister úr, a’ hadügyministerium által ideiglenesen alkalmazott hadi törvényszék behozatalát indokolván, mellyre nézve a’ múlt ülésben egykét helytelenítő észrevétel keletkezett. Az előadás köztetszéssel fogadtatván, Pálfy János minapi kiejtéséért a’ hadügyminister úrtól bocsánatot kért. A’ szőnyegen levő javaslat tárgyalása holnapra halasztatott. Madarász József a’ Debreczenben meg nem jelent képviselőkre nézve már minap előhozott indítványát újítván meg, ez élénk vitatkozás után elhalasztatott. A munkahalmaz miatt az ülésben személyesen meg nem jelenthető kormányelnök úr jelentése Miskolcznak Dembinski általi visszafoglalásáról és Guyonnak győzelmes előnyomulásáról örvendetes tudomásul szolgált. w ____ . BELFÖLD. Pest. V. Ferdinand novemberi egyik, Magyarország népeihez intézett kiáltványa, telve van az 1848—ki törvények megtartásának sokszoros emlegetésével, Ferencz József hasonló ígéretekkel lépett föl, ’s királyi biztosai mennyire ellenkezőleg cselekesznek a’ fönnen hirdetett ígéretekkel! Legtanulságosabb példa erre Havas abbeli buzgó eljárása, miszerint Pest városnak szabad választói által még júniusban alakított tanácsát megtizedelte. Rottenbiller, Graefl, Lombay, Theisz és Kacskovics, hivatalaiktól egyszerűen elmozdittattak. A’ két első okulhat e’ történeten, ’s megtanulhaták, hogy lágy melegség nem üdvözít. És kik tétettek az elmozdítottak helyére? Polgármester: Lechner János, ki a’ tisztújitáson tökéletesen megbukott, nemcsak megbukott, de ismeretes erényei (?) miatt candidálva sem volt; főbíró lett: Koller, Szekrényessy, ’s Alkér újra havatalaikba tétettek, ’s a’ többi üres helyet, holmi Gamperl ’s Miksa féle emberek nyerték el. Láng kapitány, minthogy hivatalát még novemberben önkényt le akarta tenni, attól kegyesen fölmentetett, ’s a’ törvényszékhez tétetett volna át, megtiszteltetését azonban el nem fogadta. Ebben nem csatlatkoztunk. Tanácsi ’s törvényszéki főjegyzők, Horváth és Kerékjártó egyszerűen elküldettek, az elsőnek helyére valami Beintner Ferencz graduáltatván, ki a’ tisztujitáson 27 szavazatot kapott; szóval az új kinevezések, egytől egyig azokat érték, kiket a’ nép nem akart. Egyébiránt ha valamire, ezekre bizonyosan elmondhatjuk, hogy pünkösdi királyságot játszanak. Ottingernek minap Pilisig történt visszaveretése alkalmával, iszonyú zavar volt a’ fővárosban, a’ császáriak megszeppentek, ’s olly tartalmú falragaszokat bocsátott ki a’ bombardirozók nagykeresztese, hogy ha a’ cs. seregek Pestet netalán elhagyni kénytelenek lennének, mindenki fölségsértés büntetésének terhe alatt óvakodjék a’ rebelliseknek segédkezet nyújtani. Mondják a’ helytartó tanács és kamara régi köszvényes lábaikra visszaállíttattak, elsőnek Szögyényi, másodiknak Almásy Móricz lévén elnöke. A’ pesti hírlap minden gyalázatossága daczára betiltatott, ’s szerkesztője Riegernek a’ kremzlri zuggyülésen a’ nép fönség fölött tartott gyönyörű beszéde közléséért befogatott. Arad, febr. 5. Az aradi vár, mellynek zsoldos védői négy hó alatt annyi vészt árasztottak városunkra, ’s mellynek bevételéért az álladalmon kívül különösen városunk olly sokat áldozott, mai napig sincs bevéve. A’ múlt hó 24-dikén kezdett ’s 28-ig folytatott ostrom azonban mégsem vala egészen sikernélküli. A’ parancsnok, miután látta, hogy nem bandával, hanem 24 meg 60 fontos csemegékkel tiszteltetik meg; miután látta, hogy Temesvárról, hova két ízben is küldött, sehogy sem akar segítség érkezni, aztán, ha érkeznék is, az Új-Arad, sz. Miklós, sz. András, és Vinga helységekben és vidékein összesen csak 50 ágyúval táborozó magyar sereg rakonczátlansága miatt bajos dolog volna hasznát venni, gondolkodóba esett , ’s nem akarván még 70 embert, meg épségben levő 5—6 ágyúst megsebesittetni, hadi tanácsot tartott, és elhallgatott. Az ostrom alatt, mint a’ múlt héten kijött 6 szökevénytől tudjuk, bombáink, és az éhség egy kis kravallt kerekítettek a’ várvédők közt, kiknek egy része a’ vár föladását indítványozván ellenkező esetre megtagadá az engedelmességet. A’ kravall fejes, egy tiszt, és egy barát, agyonlövettek, az engedelmeskedni nem akarók pedig lefegyvereztetvén, bebörtönöztettek. Hogy tábornokunk nemcsak meg nem kisértette a’ vár rohammali bevételét, de az annyira költséges ágyúzást is félbeszakasztatta, a’ szökevények által eskü alatt bevallott várbeli sanyarú helyzeten kívül okul szolgált a’rohammali kísérletet koczkáztató azon körülmény, melly szerint múlt hó végén a’ vár sánczai a’ Maros rögtön kiengedése ’s áradása következtében megteltek vízzel. Ostromló ágyúink egyébiránt a’ vár körül előbbi helyeiken vannak, ’s ha a’ várbeliek akar kitörni, mint az ostrom előtt gyakrabban tevék, akár városunkra tüzelni akarnának, efféle merények akadályozására minden perezben készen állanak. Ily körülmények közt azon reménynyel tápláljuk lelkünket, hogy a’ várparancsnok, miután Temesvárról, ha csak az ottani soldatesca a’ szerbekkel nem egyesül, segélyt nem kaphat, katonái pedig az éhség ’s a’ különben is egészségtelen casamatákbani lakás sanyaruságait nem fogják sokáig tűrhetni, bármi után módon mielőbb megszökik, ’s a’ legénység ekkor önként feladja a’ csak kénytelenségből védelmezett fészket. Ezt azért említék fel, hogy a’csüggeteg lelküek gyengeségünk iránt netalán keletkező aggalmait előre eloszlassuk. Nekünk 2— 3000 lelkes csatárra nagyobb szükségünk van, hogysem egy vár bevételének kétséges kísérletéért könnyelműen föláldozhatnók. Meg kell gondolnunk: nem azért építtetett iszonyú költségen bármellyik vár is, hogy egy könnyen be lehessen venni, így mi érdeme sem volna a’ várnak. Azért türelem uraim, türelem és bizalom. Az aradi tábor jelenlegi elhelyezés iránt sokat tudnánk mondani, ha a’ táblabirói haditervek bonczolgatása sajtó körébe tartoznék ’s a’ sokat mondással csak keveset is használhatnánk. Mai napon Pécska és sz. András felöl várjuk a’ Nagy Sz. Miklóson összecsoportosult szerbeket. Seregünk az egész éjjel csatarendben virasztott. Egyik, vagy másik helyen ma kétségkívül csata lesz. Reméljük, hogy fegyvereink diadalmáról értesithetendjük a’ közönséget! Vízakna, február 3. Bém táborában vagyok. Alkalmasint nekem van az egész táborban legkevesebb dolgom, ’s még is csak annyira érek rá, hogy a’ történeteket és történendőket csupán rövid vázlatban futólag közölhetem. A’ januárius 21-ki Szeben alatti véres csata után, mellyben nem az ellenség hanem a’ fatum kényszeritett hátrálni, seregünk Szelindekre vonult, ’s onnan két ízben verte vissza diadalmasan a’ császáriakat. Soha vezér, soha sereg dicsőbb hösiséget nem fejtett ki, mint a’ mieink a’ két alkalommal. Most csak annyit mondok rólok, később, a’ mennyire tollamtól telik, örökíteni fogom őket. Szelindekről január 31-kén ide jöttünk át Vízaknára, a’ mennyire én értem azért, hogy Temesvár és Szeben közötti közlekedését a’ császáriaknak megszakítsuk, ’s ez tökéletesen sikerült. Egy osztály Kemény alezredes vezérlete alatt előnyomult Déva felé, hogy az Aradról jövő Beke őrnaggyal egyesüljön, ’s a’ Temes várról Szebenbe érkező ember és lőszerbeli segítséget elfogják, a’ mi ezóta megtörtént. A’ lefoglalt szászszebeni posta leveleiből, miket Kemény már megküldött tábornokunknak, kitűnik, hogy a’ szebeni lakosok és a’ császári katonák Szebenben igen gonoszúl vannak. A’ császáriaknak sem pénzök, sem kenyerök, sem lőszerük, ’s a’ lakosság kétségbeesett félelmek közt. Útban van hozzánk Háromszékből 8000 és Csikszékbő 3000 székely, de ezeket be sem várva, mihelyt Beke őrnagy megérkezik, azonnal megrohanjuk Szebent, ’s Bemtől az utósó honvédig reméljük, hisszük, hogy urai leszünk Szebennek, a’ mivel annyi van mondva, hogy Erdélyben tönkre lesz téve a’ reactio utósó íziglen. Akkor aztán megyünk vezérestül seregestül a’ Tisza partjaira, hogy a’ rónák hazájának is megmutassuk diadalmas zászlóinkat.... megyünk bérezi folyamok gyanánt, mint hajdan a’ Betlenek, Rákócziak, Tököliek, ’s hullámainkon viszszük a’ szabadság bárkáját! Petőfi Sándor: Erdély vérnapjaiból. (Vége.) Pap Mihály őrnagy három harczban kitűnt fiai dicsőségétől a’ szabadság mellett fanatizált ősz bajnok egy dörgő proclamatiót irt, mellyben hazaárulónak kiáltja, ki csatára nem száll védeni tűzhelyét ’s hogy Háromszék határain csak az itteni nép holttestén fog belépni a’ rablócsorda; kimondta, hogy ki csatára nem fog szállani, szomszédja löjje főbe ’s birtokát foglalja el, ’s végül élénk és férfias szavakkal lelkesíti a’ népet honszerelemre. Ezen proclamatiot kezdi Vásárhely magáénak vallva, rögtön minden székely falunak megküldé, ’s a’ nép mint fellobbantott lőpor harczi tűzre gyúlt. Ekkor kezdé el Kezdi Vásárhely spártai szerepét, ’s ha igy van egész magyar hon lelkesülve, mint e’ kicsiny város, a’ pokol kapui sem diadalmaskodhatnak rajtunk. Szacsvai János háromszéki birtokost Kezdi-Vásárhely rögtön felszólitá, hogy a’ mi iránt Vaynak ’s Berzenczeinek is ajánlatot tett, a’ lőpor készítéshez fogjon rögtön. Az gyorsan be is költözött, ’s a’ törő gépeket megkészitteté; Moldvába küldének kénkőért, a’ serházat sálétrom-főzövé alakítók, két salétrom-főzéshez értő kezdi-vásárhelyi polgár elrendező ’s főzni kezdé a’ salétromot, ’s néhány nap alatt anynyira mentek, hogy napontkint 53 font lőport tudtak előállítani. A’ város minden fegyverfoghatója csatára indult; a’ gyermekek Turóczi nevű lelkes üstösnél golyót öntének; a’ tanács minden rezet összeszedetett Turóczi sürgetésére, ki abból sietve három fontos ágyút öntetett, fúrógépet talált, és sikerült az ágyúfurás. Kézdi Vásárhely kicsinyben példát mutatott, hogy egy nemzet mindent tehet, csak akarjon. Még a’gyutacs készítés | titkát is kitalálta itt későbben Laurenczi puskás ’s több mint ezer | | ötszáz gyutacsot küldött a’ táborba. Kartácsokat készitének a’ pléhesek, 's mindent ingyen tett örömest minden,polgára es széknek. A’ legvénebb ember is, kinek csak ereje volt, salétrom főzésnél vagy lőporkészitésnél oda szentelő napjait a’ honvédelemnek; sőt magok a’ kézdi vásárhelyi nők elhatározták a’ város végveszélyében hős halállal múlni ki, így a’ nép az ellentállást elhatározta, ’s a’ fővezérlettel Dobai ezredes bizatott meg, ki a’ mint segédjéül a’ derék Móricz Sándort vette fel, biztosan kezdők remélni, hogy a’ szék vezérlete sikeres leend. Segédvezérül Gál Sándor kiáltatott ki, kinek elszántsága ’s jó szelleme kétségtelen volt. Hanem a’ főbb vezéreket elhatározottá a’ Balázs őrnagy esete tette, ő ugyan is mig Háromszék ellentállásra készült Haltéval titkos érintkezésben lévén, az Erdővidéken levő önkénteseket azon hazudsággal, hogy Háromszék is mint szintén Csik meghódolt, le akaró fegyverezni, ’s a’ szétosztott honvéd sereget századonkint, például a’ 6-ik századot a’ fegyverletételre azzal kényszerité, hogy már úgy is a’ 3. és 4-ik letette, ’s igy a’ többit; de csele nem sikerült; a’ lelkes ifjúság inkább bujdosni akart világul, mint fegyverét letenni, ’s egy csapat rögtön Csíkba indult a’ másik Háromszékbe. Daniel Imre szintén illy bujtogatással készité Háromszéket a’ lefegyverzésre, mialatt Halle a’ néptől nem is remélve táborával Erdővidéken megjelent, ott az előcsapatot lefegyverzette, ’s végre az egész népet, kik el nem szaladtak, ’s el nem rejték fegyvereiket, olly biztosítással, hogy a’ fegyvereket Varczasra Daniel Imréhez rakodja le; Háromszéken az oda vonult honvédek megtudták a’ cselt, ’s Balázs őrnagyot mint árulót elfogták; kit a’ nép Sepsi szt. György piaczán bűnéhez méltó halállal végezett ki, ’s rabokkal temettette el a’ bitófa alá. — Ez irtozatos jelenet a’ vezérséget elhatározottá tette. Halle csak hamar Hidvéginél megjelent táborával, ’s Klement kapitány honvéd századával állván előőren, minthogy az iszonyatos ködben Haite az ő csapatjának kevés számát nem látta, Element Haite egész m. e. ötezerből álló táborát háromszor kényszerítette visszavonulásra Arapataka felé tett indulásából, annyira, hogy végre is Hidvégen ütött éji tanyát. Klement a’ magyar hazától méltó elismerést érdemel azon tiszta lelkesültségért, melly őt végig a’ legnyomorultabb körülmények közt nem hagyta el, még akkor sem, midőn seregének ’s neki is zsoldja sem járhatott már; ő soha sem szűnt meg lelkesíteni kicsiny seregét a’ szabadságért küzdeni. Ezen első csatára másnap a’ kézdi vásárhelyi század is megérkezett egyik hatfontos ágyúval, mellyet a’ székelyek Jancsinak neveztek, ’s azt mondák róla, hogy megér egy kompánia katonát. Megérkeztek a’ többi honvédek és Kossuth-lovagok is, ’s Halle seregét keményen kezdék ágyúzni; az meg is szaladt ’s az Olt hidját maga után felszedte; de a’ kézdi vásárhelyiek egy közeliévé ház deszkafedélzetét gyorsan leszaggatva, a’ hidat megpadolták, ’s az ágyú és az elszánt sereg nyomba kergette az ellent Földvárig, hol még egy kissé kiállá a’ tüzet az ellen, ’s aztán rendetlenül szétszaladt. Nem írhatom le részletesen most a’ csatákat; annyit megjegyzek, hogy honvédeink hasonlíthatlan elszántsággal harczoltak mindvégig a’ borzasztó hideg idők, szegény ’s mondhatni rongyos öltözetök daczára is; sőt többet tettek a’ puszta harczolásnál; midőn Hermány ellentállásáért meggyujtatott ’s feléprédáltatott, a’ honvédek minden más prédát feledtek, csak az üstét és más rézedényeket nem, és 2090 font rezet küldöttek Kézdi Vásárhelyre, átok alatt meghagyva, hogy abból ágyút öntsenek. Mindenik honvéd, ki a’ háromszéki csatákba részt vett, megérdemel egy ágyúkeresztet, sőt még egy ezüstpénzt, mert ezen fiatalok a’ szabadságharcz vértanúi valának a’ Kossuth huszárokkal. Tisztjeik között Klement, Buczi századosok, Pap Károly főhadnagy voltak a’ legkitűnőbbek, mint a’ Kossuthtisztek között Horvát Ignácz, Bagoly és Mádai; de a’ többiek is mindnyájan minden dicséretet érdemelnek. A’ székelyek között Zsombori ezredes is jól viselte itt magát; hanem Nagy Imre őrnagy, ez derék ember; Sárosi hadnagy, Benkő kapitány és Móricz Sándor, mind elszánt jó harezfiak valának. Legemlékezetesebb előttem a’ köpeczi csata, hol lelkes honvédeink az ellen nagyobb erejétől visszanyomatván, miután mindig más fegyveresek elfutottak, két szakasz dragonyos rohanta meg a’ rákosi hídon rendetlen visszavonuló ifjú sereget, kik a’ csapattól hátramaradtak, Pap Károly hadnagy példájára lefeküdtek mint halottak ’s az ellenséges lovasság átvágtatott rajtok; ekkor felkeltek ’s keményen kezdettek a’ haladókra tüzelni ; a’ többi honvédek is visszafordultak és sürü tüzeléssel annyira lelödözték az ellenséges lovasságot, hogy csak 8—9, az is sebesülten, menekült meg, mig honvédeink közöl alig tíz ha elesett. Ezen csatán érte Köpeczet a’ legjobb szellemű székely - katona falut a’ legnagyobb balsors, midőn Halte lándzsás oláhai, a’ bennmaradott nőket, gyermekeket, aggastyánokét irtózatos halállal legyilkolák, ’s a’ falut felgyújtották, pedig már előbb Haite lefegyverezte volt e’ falut is. Háromszék egész Brassóig minden falvakat részint ostrommal részint feladás útján megvett; a’ Brassó környékén élő hétfalusi magyarok várva várták, hogy seregeinkhez csatlakozzanak ’s elhatárzottan fogtak fegyvert érdekünk mellett; későbben a’ brassaiak ezen falvak egy részét felgyujták. Csikszéket volt szükséges felkölteni, hogy a’ székely nép a’ rajta elkövetett méltatlanságokat visszatorolhassa; de Dorschner ottani ezredes a’ legszigorúbb statáriumot hirdette ki minden izgatókra, ’s a’ legkisebb szóért börtönöztette az ottani polgárokat A’ csíki nép Háromszéknek segédkezeket nyújtani vágyott ; népgyűlésben a’ táborba szállást meg is határozta, Beczmant választván fővezérül; azonban Dorschner néhány felbujtogatott falvak segélyével képes volt minden hazafias szándékot megakadályozni; sőt midőn a’ gyergyói huszárság Csikszéken keresztül Háromszék segélyére indult, egy huszár lovát fegy (3