Közlöny, 1849. február (16-40. szám)
1849-02-12 / 26. szám
Ha oldalt vagy és hátas, háborgatod, ijeszted, hogy ne alhassék, hogy egészen kifáradjon; betegeit, hullongóit elszeded, poggyászát, élelmi szekereit elfogdosod, ’s utócsapatjait lefegyverzed. • • Az ellenségnek ekkor minden falu egy mélység, mellybe rettegve lép be; minden part megett, minden völgyben, minden erdőben és berekben és nádasban megtámadóktól fél, — mert a’ föld népe mindenütt jelenvaló és minden tehetö, — a’ nép és az isten. Föl tehát ó ezerkarú, milliókarú nép, segítsd az üldöző sereget az ellenség’ kipusztításában. Te ismered az egész országban a’ vidéket, ismered az árkokat, a’ rejtekeket, az erdőket; eltűnsz és megjelensz, és mint az árvíz fogod körül az ellenség nyomorult szigetét a' haza’ közepében. V JUK r * : Jml Föl, föl a halhatatlan nép! Neked nem szükséges lőszer, sem ágyú , elég a’ dsida, a’ kasza, a’ kard, a’ bot, a’ rúd, kiáltásod ereje felér az ágyú dörgésével, — mert te a’ nemzet maga vagy, mellynek puszta szava képes a’ parányi ellent megrettenteni. Keljetek fel tehát. A’ legbátrabb és értelmesb álljon életökre. Ha elöl, oldalt, hátul nem lesz az ellenségnek fogata, élelme, tűzhelye, ha egy nagy pusztaságban találja megát, mellyben van élelem, csak neki nincs, van fogat és meleg tűzhely, csak számára nincs, — elvesz megmenthetlenül. Ez a’ nép harcza, ez a’ nép fegyvere, ez a’ nép hatalma. Minden a’ ki ha hazafi, keljen fel. Minden a’ ki erőt érez magában, hívja fel hazafitársait. Nincs gyengébb a’ futamodó ellenségnél. Azt löki, taszítja ki maga a’ hazai föld. A’ nép felszabadítása hozta e’ háborút a’ hazára, annak akarata mentheti meg tőle. Kelj föl tehát a nép. Ha akarod, ha összetartasz, ha kötelességedet teljesíted, néhány nap alatt ki fogsz el szent földről pusztítani minden ellenséget. Tokaj, január 24.1849. Szemere Bertalan, felsőmagyarországi teljes hatalmú k. biztos, és az orsz. honvédelmi bizottmány tagja. A’ hadügy ministeriumhoz az aradi ütközetről következő részletesebb tudositás érkezett: Arad febr. 9-kén déli 12 órakor. Az ellenség f. h. 7-kén Vingától nagy erővel Uj-Arad felé tartván, csapataimmal és minden ágyúmmal a’ Maroson át, a’ legszebb rendben Ó-Aradra vonultam. 8-án reggel az ellenség a’ Maros partját megrakván, a’ csatát ágyúkkal ’s apró fegyvertüzzel megkezdé. Intézkedést tettem, hogy négy honvédszázad még a’ múlt éjjelen Glogováczból Arad felé vonuljon, ’s ellenséges bekerítés ellen a’ jobb szárnyat fedezze. Ezen csapatka Aradtól egész a’ csilai erdőig volt felállítva. 9 óráig a’ csata legszebb rendben ment, ekkor azonban némelly századokban, a’ félénkebb polgárok menekülési készületeinek látására némi zavar támadt! Én ágyutelepeimhez sieték a’ zavarból következhető eseményeket meggátolni ’s a’ részben meg is zavart rendet helyre állítani, mi rövid perczek alatt sikerült is, úgy hogy csapataimnak egy részét három colonneba állítva az ellenség elé inditom, melly már a’ városba is benyomult, ezen működés által azonban középbe és két szárnyba fogatva, délutáni 3 óráig feltartatott, ekkor pedig Asztalos 29-dik zászlóalji százados által, ki egyik kezében a’ nemzeti lobogóval, másikában karddal járt elöl, négy századja segélyével anyira visszavezetett, hogy midőn délutáni 4 órakor Villám 38-dik zászlóalji őrnagy és Szentiványi százados egy újonnan alakított zászlóalj parancsnoka, csapataikkal megérkeztek, az ellenség minden oldalról megtámadtatva, több száz halottjainak, ezek közt Joannovich Mihály őrnagynak, egy ingeneur századosnak, egy Leiningen zászlóalji századosnak ’s több altiszteknek hátrahagyásával a’ Maroson át futni kényszerült. A’ mi veszteségünk nagyon csekély. Az ütközet alatt a’ Rukavina ezredből két tiszt és 50 közember átjött hozzánk. Egyedüli kárunk a Maros partján állott sóraktár elégése, mellyet az ellenség éjnek idején vetett gyújtó rakétáival borított lángba. Ma reggel a’ tüzelés mind két részről ismét megkezdetett, mind eddig azonban eredmény nélkül, mert helyét mindenikünk megállotta. 11 órakor az ellenség vezére egy iratot külde hozzám, mellyben Joannovich őrnagynak kiadatását kérte, ajánlva helyette minden kezénél levő foglyainkat. Ebből látszik, milly sokat tartottak nevezett őrnagyra, kit mi azonban, miután meghalt, foglyaink pedig az ellennél úgy sem volnának, ki nem cserélhetnink. A’ részleteket ’s egyes jelesek kiemelését későbben fogom felterjeszteni, addig is azonban jelentem, miszerint Asztalos százados a’ 29-dik honvéd zászlóaljtól. Boczko k. biztos által, ’s az én hozzájárultommal kitűnő magaviseletéért a’ hareztéren utólagos jóváhagyás reményében, őrnaggyá neveztetett ki. Gál Miklós, tábornok. U. i. délutáni 5 órakor. Egy óra előtt kaptam a’ tudósítást, hogy az ellenséges erőnek egy része, igen gyorsan Vinga és Temesvár felé elsietett. Egy órával később tüzelése gyengébb jön, ’s jelenleg egészen megszűnt. A’ tegnapi ütközet alatt jelentetett nekem, hogy a nehéz ágyunk elveszett volna, ez azonban nem valósult, mert azok csak eltévedtek ’s most ismét megtaláltattak. Gál Miklós, tábornok. IV. Répássy Mihály tábornoknak Török Sz. Miklósról febr. 9-röl 1849. költ jelentése. Van szerencsém tudósítani, miszerint a’ portyázó csapat ma éjjel nevének tökéletesen megfelelt. Tudomásomra esett, hogy túl a’ Tiszán Püspökivel átellenben az úgynevezett Szórói csárdában egy ellenséges lovas csapat tanyázik. Ennek következtében az itt levő portyázó csapatból, egy tisztet és 60 embert este 10 órakor Püspökibe küldöttem, hogy az elntökőt elfogja, vagy megsemmisítse. Reggel 3 óra tájban ezen nevezett csapat Körner lovas százados, portyász hadnagy Ladniczky hét önkintes gyalog huszárral a’ bomladozó Tisza jegén átmentek, és miután az előör által lövéssel fogadtattának, trombita és dob jelek közt egy kis fűzfa erdöcskén keresztül a’ csárdának rohantak, a’ megrémült őrs, melly egy hadnagy és 27. közvitézböl állott, pisztoly, és karrabin tűzzel fogadta a’ rohanókat; de az éj homályában eredménytelenül ; az alatt embereink a’ csárdát körülvették, az ellenszegülő tisztet és 7 közlegényt lekonczoltak, 10, közüle 3 sebesülten elfogatott, és 12 lovat fölszerszámozve és kantároz g“á tol*1700 oló;*v'« «-«*[ • ■, VI. 1679.e. KÖZHÍRRÉ TÉTEL. Besze Ferencz, pénzügyministeri tanácsos, ki az egri érsekség javainak átadásával bízatva meg, ’s e’ küldetésében volt épen foglalatos, befogatott, ’s Debreczenbe kísértetett azért, mivel gr. Almássy Móricztól, ki magát a’ törvény előtt ismeret-len ’s Magyarország törvényes önállásának ’s független felelős kormányzatának eszméjét merőben felforgatni czélozó, valamelly magyarországi kamara ideiglenes kormányzójának meri nevezni, hozzá egy levél intéztetett, ’s ezért a’ haza szabadságait, ’s jelesül a’ független felelős magyar ministeriumról szóló 1847/8-ki törvényeket lábbal tapadó ellenséggel egyetérteni gyanittatott. — Megvizsgáltatván a’ beküldött irományok, siet a’ honv. bizottmány ezennel kijelenteni, miképen Besze Ferencz ministeri tanácsos ellen az ellenséggel gyanított czimborálás épen nem bizonyosodott be, miként ellenben az általa tett nyilatkozatokból a’ magyar független kormány, ’s a’ honvédelmi bizottmány iránti engedelmesség és ragaszkodás tűnt ki. Minélfogva. küldetésében továbbá is meghagyatván , rendeletet kapott annak folytatása végett Egerbe vissza menni. ' *v'- " 4* ' * Dm ' A’ mi becsületének kellő megóvása végett ezennel közhírré tétetik. Kelt Debreczenben február 8-án 1849. A’ honvédelmi bizottmány Kossuth Lajos, elnök. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. •• 94 Nyomatik az álladalmi nyomdában, ha zsákmányul hoztak. Ezek közül egy ló a’ Tiszába veszett. A lovakat az álladalom részére átvettem, és a’ pénzt a’ portyázó csapat legényei közt egyaránt szétosztottam. Továbbá van szerencsém az utolsó czibakházi ütközetben közelebbi kutatás által kipuhatolt veszteségét az ellenségnek megírni, hitelesen tudom, hogy 2 ágyú leszereltetett, és ennek következtében több töltények találtattak, 2 társzekér teli sebesültekkel vitetett el, és több ruhaneműeken kívül különösen osztrák tüzérkalapok találtattak. fffl* V. 625 B. Klapka ezredes f. hó 9-röl kelt jelentése. Görgei tábornok Schlick serege ellen támadólag kezdett működésének Miskolcz tájékáról gyámolitása tekintetéből 2-dik hadosztályommal Tokajból Tályán s’ Viszolyon keresztül Hidas-Némethig nyomultam elő, hol egy ellenséges dandár a’ Hernát folyóni átmenet gátlása végett elhelyeztetett. Az ellenség a’ hidat lehordatta, a’ legközelebb fekvő utczákat pedig torlaszokkal rakatta meg. — Előcsapataim tegnap délutáni 4 órakor a’ Hernáthoz érkezvén, azonnal az ellenségre rohantak, ’s azt rövid harcz után a’ folyó balpartján fekvő erdőkből kiszorítván, a’ túlsó partra űzte át. A’ faluban makacsúl majd egy ’s félóra hosszat védte magát az ellen, innen is azonban, mielőtt besötétedett volna, a’ lengyel legióbeliek és abaúji önkéntesek által kivezetvén, sebes futással Kassa felé vonult. A’ felgyújtott hidoni tűz mieink által eloltatott, Hidas-Némethi megszállittatott, és élcsapataink még az éjjel Szináig nyomultak el . A’ vezérkari osztály igazgatóságától.