Közlöny, 1849. április (68-92. szám)
1849-04-07 / 73. szám
matékosabbnak félem, mistsem hogy így könnyedén mehetne át rajta a’ ház, hogy a’ felmerült vitatkozásoknak még csak nyoma sem legyen a’ jegyzőkönyvben. Én részemről nem fagyok a’ véleményben, mert a’ tanácskozás megtörtént,é s azt a’képviselőháznak a’ jövendő előtt fel kell mutatnia, hogy ismerte azon urakat. (Felkiáltások: Szacsvai tegye fel a’jegyzőkönyvet!) Elnök: A’ tanácskozás mindenesetre érintve lesz a’ jegyzőkönyvben. Bezerédy Istv : Kétféle napirend van, motivált és egyszerű. Azt tartom, minden bővebb discussio nélkül elismeri mindenki, hogy motivált napirend az, mire a’ háznak most átmennie kell, mert ha tsak egyszerűen menne át a’ napirendre, ezt oda magyarázhatná valaki, hogy a’ ház a’ felhozott indítványt elvetette ; aiár pedig a’ midőn többek szóltak, ’s én is indítványt tettem, nem olly értelemben nyilatkoztunk, hogy a’ ház méltóságán alulinak tartja a’ szőnyegen levő tárgyról határozni, hanem, hogy a’ kérdéses czikkek ellen nem akarja használni a’ kezében levő hatalmat, hanem a’ megrovást a’ közvéleményre bízza. (Átalános helyeslés ) Kalin csi Gá t úr: Mielőtt a’ napirendre térnénk át nekem a’ tisztelt házhoz egy alázatos kérésem, ’s a’ számoltatóbizottmányhoz egy kérdésem van. A’ számoltatóbizottmány tisztelt elnökéhez az a’ kérdésem, hogy a’ választmány mikor fogja benyújtani munkálatát? A’ házhoz pedig alázatos kérésem az, hogy méltóztatnék a’ hoz akkép rendelkezni, hogy a’ honv. bizottmány azon tagjai, kik a’ számoltatóbizottmány munkálatának fölvételénél kellő felvilágosításokat adhatnak, a’ bizottmány tanácskozása helyén megjelenni kötelességöknek ismerjék ; ’s erre annyival is inkább kívántam a’ tisztelt házat fölkérni , mert a’ számoltatóbizottmányra méltóztattak egy olly ügyet is bízni, mellyre nézve én tettem az interpellate, ’s azért közelebbről érdekel. (Hlyes.) Kubinyi Ferencz: Azt tartom, Zichy Ödön ingóságainak összeírását méltóztatik érteni? (Kazinczi: Igen.) Miután ezen ingóságokra nézve a’ felvilágosítás a* számoltatóbizottmányra van bízva, ezen igen kellemetlen tárgyra nézve több kérdések fordulván elő, szükséges volt pótlólag is kihallgatni az egyéneket.’s miután eljárásunk eredménye az illetőkkel, ’s Madarász László honv. bizottysányi taggal is, mint ki legjobban van érdekelve, közöltetett, tehát holnapután a’ számoltatóbizottmány munkálatával kész leend, mihelyt pedig kész lesz, ’s Madarász László nyilatkozatát is kezéhez veendi, akkor azonnal a’ tisztelt ház elébe fogja terjeszteni munkálatának eredményét. Minthogy pedig több felvilágosítások lesznek szükségesek, én is részemről szükségesnek látom, hogy a’ ház megrendelje, mikép Madarász László tanácskozmányunkban megjelenjék; ’s minthogy jelenleg nincs itt, tehát kérek intézkedést tétetni, hogy Madarász László megjelenjék. (Helyes ) Elnök: Tehát a’ ház meghagyja az elnökségnek, hogy ebbeli határozatát Madarász Lászlóval közölje, miszerint tudniillik adandó alkalommal az illető helyen megjelenjék. Bősze János: Miután Kállai követtársunk nevemet említve, parlamentaris modort, miveltséget, ’s más illyeneket hozott elő: felszólítom a’ tisztelt házat, méltóstassék kinyilatkoztatni,szükségesnek tartja-e hogy feleljek?(Átalános felkiáltások: Nem.) Ha a’ ház szükségesnek nem tartja, tehát nem felelek. Elnök: Most későre haladván az idő, az ülés elosztok. Ezzel az ülésnek d. u. 1 órakor vége lőt. BELFÖLD: Erdélyből, mart. 20. Ne ámítsuk magunkat, seregeink már az oroszokkal csatáztak szintúgy, mint a’ rácsok ’s horvátok háta megett csatáztunk a’ császári zergekkel. A’ sima szó, mellyet a’ lapok ia hirdettek, az orosz zergek felsőbb befolyás nélküli berontásáról hazánkba, nem ismeretlen előttem is : én is hallom moldvai bujdosásaimban az oroszok biztosítását, hogy ők nem hazánk megtámadására, hanem a’ fellázadott oláh tartományok lecsilapitására vonták oda 20 ezerből álló táborokat; de a’ közvitézség nyíltan beszélte, hogy tavasz felé Brassót ’s Szebent meglátogatják, ’s igazuk volt. Szebenből 4 ezer orosz vezetett ki, ’s még egyszer annyi erő áll ellenünkben a’ megritkult császáriak között, ha csak a’ Veres tornyon kivert Puchner, az absolutismus még több illy czinkosaival nem fog majd Törcsváron beügyekezni. Isten segítse sergeink fegyverét, hogy megelőzhessük őket, ’s elállhassuk a’ bejárást, mert külső ellenség ellenében kisebb erővel is védhetni honunkat a’ keskeny határútakon. Az időpont eljött; a’ keztyü ujját mi láttak legelőbb, melylyet az orosz dobott Európának, és illetőleg az absolutismus a’ szabadságnak. Ha a’ dynasták meg nem hajthatva az egeket az alvilágra kezdenek támaszkodni, vége van Európában maholnap a’ democratoco-monarciai formáknak is; ’s be fog telni, mit néhány hó előtt ugyanazon angol proconsultól hallottam, ki Szebenben Bemmel találkozott, Europa sympathiájának első tanújeleként, ’s ki azt mondá nekünk : a’ dynastiák olly utat választanak, hogy közel látom az időt, midőn az európai koronák és biborok, mint corpus delicti-k fognak heverni a’ museumokban. Meg kell rövid időn tudnia Európának, hogy az éjszaki colossusra, az első kardvágást ’s szuronydöfést megtették a’ székelyek, ’s az absolutismus bérenczeinek martalékául nem nézhetnek el bennünket a’ szomszéd alkotmányos hatalmak a’ nélkül, hogy a’ történet ítélőszéke előtt el ne kárholnának. Nálunk a’ nép győzött, szabadságharczunkat a’ reacho sem a’ legsötétebb ármányokkal, sem az ágyúk sürü golyóival meg nem tudta győzni. Ekkor támaszkodott egy alkotmányos dynastia egy despota fegyverére, gyilkoltatni testben, jogban, népeit egyedüli hatalmáért, így megírta saját ítéletét Europa előtt Austria. Mi poltronok nem valánk, nemzetünk magára hagyatva, mérkőzni képes volt egyik leghatalmasabb monarchával, legyőzni az oroszt azt tőlünk a’ világ sem várhatja. Ámde ki van már mutva nemzeti erőnk ’s fegyverünk tekintélye, mi újonczokkal ’s rendetlen fegyverekkel kitüntettük nemzetünk régi erélyét; úgy hogy bajtársságunk az európai legnagyobb hatalmasságoknak sem válik szégyenére. Kimutattuk, hogy elég erőnk va , Europa szabadságának vébástyájául szintúgy megállani, mint a’ kereszténység védbástyájául megállottunk egykoron. Európának föl kell lépni, föl fog lépni mellettünk, különben az ő szabadsága is koczkáztatva van, ’s két három év alatt Europa egy nagy kozák birodalom leend. Jaj a’ franczia köztársaságnak, ha az oroszszal kezet fogott austriai bérenczek legyilkolva ’s rablánczokra verve nemzetünk szabadelvűbb ’s értelmesb fiait, leigázzák e’ hazát, ’s a’ despotismus fegyvereit nyomandják népünk izmos fiainak vállaira. Jaj az olasz szabadságharczoknak, ha a’ magyar föld sok idegen ajkú ’s érzelmű népessége Radeczki táborához fog csatoltatni, hogy útját az éjszaki sasnak megtörje! Nagy erő, nagy hatalom fog kifejlődni a’ mi szabadságharczunk történhető megtörésével, az absolutismus érdeke mellett, ’s akkor ismétlem, jaj Europa nyugalmának, szabadságának. Jaj Németország teljesülni kezdett álmainak, midőn a’ Rajna táján, majd Austria reactionarius népeivel egy táborban a’ kozákok hosszú serényü lovai fognak nyargalni, a’ nagy nemzetiség saját fájának hatalomvágya miatt, meg fog hajolni a’ kozák uralom alatt. Europa lépj ki közönyödből, orosz sergek járnak a’ szabadság földének határszélein, gyilkoló fegyvert irányozva egy nemzet szivének, mellynek magasztos álmai valának, ’s mellynek a’ civilisált világ színpadán nem nemtelen szerepet mutatott ki jó szelleme. Europa, lépj ki közönyödből! ha elhagynátok ti szabadságért küzdő emberek szabadsági küzdelmeiben a’ rabszolgaság óriásától megtámadott testvéreiteket, méltóvá tennétek magatokat, hogy a’ szabadság istene elforduljon tőletek, mint hűtlen apostoloktól, kik malasztaira érdemetlenek; ellenben, ha ti felléptetek, hirdetve a’ szabadság evangéliumát, fel fog támadni e’ század hite, mellynek vértanújakép Lengyelben elesett. A’ népszabadság szelleme ár gyanánt önté el a’ földet; isten elöt felelősök azok, kik a’ tettek élén állanak, hogy ezen az örökre tartó tengerre vágók, vagy roszúl vezetve köd gyanánt szálljon a’ feledésbe. Mennyi vágy, mennyi akarat, mennyi kar emelkedik védelmedre isteni szabadság, ’s ne élne-e egy érdekű népek között a’ szeretet öszpontositó érzete, melly a’ tetterőt egyesítvén felállítsa örökre a’ te oltáraidat ? Avvagy keletű az emberiség eszménye, a’ szabadság, a’ népek részére mindig olly szesz leend, melly édesen elaltatva öl? Europa! lépj ki közönyödből, im a’ nemzet a’ mint költője megénekelte, felemelve fegyverét: Népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált. Egy ezredévi szenvedés kér éltet vagy halált ! Mi harczolunk előttünk a’ győzelem vagy bukás; de a’ mi győzelmünk Europa győzelme, a’ mi bukásunk Europa bukása. Igen igen! mert hazánk földjét orosz fegyveresek lapodták. Az absolutismus oda dobta keztyüjét a’ népek szabadságának. Europa, lépj ki közönyödből. Miskólcz, mart. 30-án. A’ védsereg eszméje napról napra népszerűbb vidékünkön. — A’ nép lelkesült és bátor, látva e’ meglepő sükert, mellyen páratlan erélyű Szemerénk buzgalma teremtett. ,/j. „ A’ márvány eredetileg durva kődarab, de a’ művész belőle istennőt farag. — A’ nép magára hagyva erőtelen tömeg; de álljon csak élére egy lelkes férfiú, kit becsülni, kiben bízni tud, ki a’ honszerelem szikráit lángra éleszti keblében, — erős lesz az mint a’ bükk bérczei, vészben, viharban, ’s erejének czélszerű használatával képes ön magát fentartani. Védseregünk kiállítása hihetlen gyorsasággal haladja’ fellelkesült nép világa tódulva áll soraiba; polgárok, kik puskáikat eldugták, ’s a’ büntetésre sem hozták elő, magok adják be a’ védsereg felszerelésére. Ma már a’ második csapat védsereg indult ki Miskolczról. Ezek már rendesen voltak felöltözve, egyszerűen, czélszerűen és ólcson. Fejér szűr, fenálló gallérral, köröskörül szegve vékony zölddel, ’s a’ mellen két kihajlás, melly szinte zöld. — A’ szűr ulástól éltetik fel; fél vadász alakú fekete kalap, néha egyik óldalán felhajtva, ’s egy levehető és feltehető jellel,mellyen van az ország czimere e’ körül irattal: „Védjük a’ népet/ fi’ mellett háromszinü vagy zöld toll. — Ez öltönyhöz nem kell sem nadrág sem ujjas, ezt pótolja, amannak hiányát; ez öltöny a’ víz ellen többet ér a’ köpenynél, a’ hideg ellen is, azonban nyáron nem meleg; e’ mellett olcsó, egy egész védszerelése alig kerül többet ott, mennyi a’ honvédnek köpenyéért adatik, figyelmet érdemel hogy olly kelmék vannak felhasználva, mellyek a’ hadsereg szerelésére nem alkalmaztatnak, ’s mind ez pontosan takarékosan, és a’ hadsereg szükségeinek gyöngéd figyelembe vételével van kiszámítva; ’s ez olcsósága mellett megkell említenem, hogy ez öltöny ’s összeállítás valami kellemes, és imposant tekintetet ad az egésznek, ’s magok az itt levő katonák is bámulva szemlélik. Ma 250—300 indult útnak; 250 már négy nap előtt ment el; 320 pedig a’ gömöri-szepesi hegyeknek vette útját még előbb. Ezekkel Egressi Gábor kapitány állt ki és indult útnak. Az előbb elindult 250 mind veterán katona, a’ mai csapatban is igen sok régi katona van, kik még egyszer fegyvert fogtak a’ hazáért — lelkesedésből. — Innen van hogy a’ csapat pár nap alatt sokra ment, egyébiránt nem a’ rendes lépegetés legyen lő czél, hanem a’ czéllövés, mert ha bízik fegyverében ’s ügyességében a’ véd, akkor bizakodhadik benne a’ vezér is. Egressy Gábor kapitány, elindulása előtt védseregét a’ megye ház előtt állította fel; lelkes kormánybiztosunk Szemere Bertalan, kinek az egész védsereg szerencsés eszméjét köszönhetjük, lejött a’ rendsorban álló védsereghez, ’s ismeretes, jelenleg a’ sereghez alkalmazott szónoklatával bocsátá útra őket, melly körül belől ezt tartalmazó: „Vitézek! Indultok útnak, Isten áldása legyen veletek. Van fegyveretek, van golyótok, van szivetekben bátorság, van vezéretek, — ez jó készület. — A’ ki igy indul el, az győzni fog. „Mentek, hogy felső Magyarországon ne maradjon egy ellenség se, még csak hírmondóul se. Mentek hogy ott a’ törvény, a’ szabadság, rend helyre álljon, hogy a’ földmives, a’ mesterember, a’ kereskedő munkáját békével folytathassa. Felső Magyarország most kutforrása a’ hadsereg ellátásának. Ti vagytok őrei ezen kincs forrásnak, minőskül a’ hadsereg fel nem állhatna. — A ti vitézségtek lényeges feltétele a szabadsági harcz folytatásának. Indultok útnak, isten áldása kisérje lépéseiteket. De indulás előtt három dologra emlékeztettek. Emlékezzetek, hogy mint vitézek esküt tevétek, és hűséget esküdtetek a’ törvénynek és alkotmánynak, engedelmességet az elöljáróknak és vezéreteiknek. Katonai törvény uralkodik felettetek, melly tud jutalmazni, gazdagon, nemesen , de tud büntetni is, és pedig kérlelhetlen szigorral. * Emlékezzetek, hogy itt és Kassán alakult a’ IX-ik zászlóalj, melly dicsőséget vívott ki magának győzelmeivel. — De azokat harczban vívta ki; vívjátok ki ti is a’ dicsőséget és diadalt a’ hazának, Borsodnak és magatoknak. Emlékezzetek, hogy vezéretekben olly férfiút kaptatok, a ki e’ megyének és hazának egyik kitűnő fia. Két pályán fényesen járt el, reméljük, sőt megvárjuk, követeljük, hogy a’ harmadikon is meg fog felelni a’ közvárakozásnak. A’ védsereg jelszava: „Védjük a’ népet“ tehát védjétek a’ népet. A' főjelszó: éljen a’ haza függetlensége és a’ népek szabadsága. Isten veletek, és a’ bátrak jutalma, a’ folyvásti diadal.“ Erre Egressy Gábor felelt, röviden, — fejtegetvén a’védsereg gyönyörű feladatát, mi a’ nép életének, szabadságának és javainak biztosítása, ’s a’ védsereg nevében ígéretet tön, hogy ők a’ munka és a’ győzelem ösvényét fogják keresni. — Éltette háromszor a’ felső magyarországi t. h. o. biztost, kinek szavára e’ vadsereg olly buján és gyorsan nőtt **) mint a’ földből a’ fa, ’s néhány nap múlva az intézet maga által egész felső Magyarország biztosítva leend. Ezek voltak e’ napnak ránk kedvesen ható eseményei; ’s a’ védsereg, melly edzett, próbált, jól termett férfiakból áll, ’s a’ mi legtöbb,kedve van és lelkes, ilyen kiáltások közt vonult ki Miskolczról; áldással kísérte ki a’polgárság, lelkére kötvén, hogy felső Magyarországból irtsa ki azon séregcsopor- Iot, melly még Eperjesen teng, és szívja földünket; és én hiiszem, hogy az ott pár nap alatt össze vonandó 1000 főnyi védsereg híven meg fog felelni kötelességének. — Bár ez eszme korábban nyert volna életet, a’ kizsákmányolt felvidék felszámithatlan javára. *) Egressy Gábor. **) Összesen 2000. halad 10 nap alatt, ’s van ruha, fegyver, töltvény és minden. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. nrrrnff^ 060 Nyomatik az uradalmi nyomdában. HIRDETÉSEK. I 127. Köröztetés. Ratter Antal számvevő segédtiszt, bécsi születésű, 21 éves, alacsony testalkatú, hosszúkás ábrázatu, vastag nagy orrú, jobb arczán a’ füle mellett egy seb forradással, sötét barna hajú, bajuszt szakált visel, nőtelen, beszél csupán németül, a’ 4-dik huszárezred tartalék százada irodájából martius 31-én Nagyváradról megszökvén, az ország minden közhatóságai a’ nevezett szökevénynek keblekben leendő keresésére, ’s a’mennyiben feltaláltatnék, a’ közelebbi katonai hatóságnak leendő átadásra, ezennel felszólíttatnak. Kelt Debreczenben ápril. 5-én 1849. Kiss Ernő, altábornagy. 99. sz Az ország minden hatóságainak. Ung megyei ohokoczi Stricsik János, czigányoczi Burich Péter, dobrovai Tóth Mihály, szerednyei Majdán János, 42-dik h. zászlóaljbeli közvitézek mart. 26-án Pircsröl megszöktek. Az országnak miden közhatóságai a’ nevezett szökevények keblekben leendő kerestetésére ’s a’ mennyiben feltaláltatnának, a’ legközelebbi katonai hatóságnak való átadására utasitatnak. Debreczenben april 3-án 1849. Az orsz. föhadi parancsnok kart. távollétében. Pulszky, ezredes. 556.lg. • Az igazságügyi ministeriumtól. Debreczen városa felírására, Kmeti Pál orvostanár folyamodása folytán, bizonyos Tusnádi Pálfy József által, Sinai árvák részére 1822-dik észt. mart. 26-kán 4.800 vforintokról kiadott, ’s u. a. évi julius 7-kén betáblázott, továbbá ugyanazon adós Pálfy József által a’ debreczeni árva-pénztár részére 1831-dik észt. april 28-kán 1400 vftokról kiadott, ’s u. a. év és hó 30-án betáblázott, ’s végre ugyancsak említett Pálfy Józsefet tartozólag, a’ debreczeni árva-pénztárt pedig követelőleg illető 1,100 vfkról szóló 1831-dik észt. május 26-kán kelt, és azon év ’s hó 30-kán betáblázott, de valóságos kifizettetésök után eltévedt kötelezvényeknek megsemmisítésére, jelen hirdetmény keltétől számítandó egy évi ’s napi határidő azzal tétetik közzé, hogy azok, kik netalán a’ leirt kötelezvényekhez igényt tartanának, magokat ezen határidő alatt Debreczen városa törvényszéke előtt igazolni el ne mulaszszák, különben annak elteltével az említett kötelezvények kitábláztatni fognak. Kelt Debreczenben april 3-kán 1849. Tanszéki csődület. 2—3 Debreczen városában a’ római katholikus elemi tanodák 1-ső osztályú tanszéke 150 pengő forint készpénz, 2 köböl, 2 véka tiszta búza 2 köböl, 2 véka gabona, 4 öl tűzifa évi fizetéssel és szabad szállással — megürülvév; ez olly megjegyzéssel tétetik közhírré, hogy az ezen állomást elnyerni óhajtók bizonyítványokkal ellátott folyamodványukat jövő április hó 25- kéig városi polgármester Poroszlay Fridrikhez adják be. Debreczenben mírcius 30-kán 1849 tartott tanácsülésből kiadta Nagy Lajos, közigazgatási aljegyző. Hirdetés: 2—3 Alulkoltak tisztelettel jelentik, miként mindennemű tiszti egyenruhához megkívántául arany, ezüst és ispahanzsinórokkal a’ leggyorsabban és jutányos áron szolgálhatnak Goldstein és társa, hatvani utcza 1530. sz. a. Vásárhelyiféle házban.