Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-23 / 112. szám
godás, emberiség sírba száll, ott a’ butaság, rabburgi babonahit sötét botúja terjed el a’ rabszolgaság nyomán? Nem tudjátok-e, hogy a’ merre vak zsarnoki vas veszszejének hatalma kiterjed, ott a’ meret.ti>triióiek ösmerete száműzetett, ott a’ leghibé’, ll.ni bh tort Imtllenség, a’ leg kegyetlenebb, semmitől nem iszonyodó »Vásúr i Örös úti fel sötét uralmát? j Avagy nem emlékeztek-e, hogy alig egy pár év^^^ fányosimk bélyegzett bennünket, egyéb keresztényebH^L^ népeihez kibocsátott nyilatkozatában? Nem olvasátok-e a' történet lapjain, milly borzasztó kegyetlenségét térítette saját vallására azon számos görög szertarián ktholikus némzet, kik Lithvaniában, Podoliában és Volhnixban hablinának^^Hsszeje alá jutottak? Miképen kényszené a’ népet papjaival együtt elhagyni ősei vallását? Hány tiszteletre méltó püspök és lelkész, kik az ó hitre áttérni vonakodtak, lett akkor B ánandó áldozatává a’ legborzasztóbb kínzásoknak ! Hány vallásához híven ragaszkodó hős lélek, kiket a’ h nzásk megtörni vagy meggyilkolni képesek nem voltak, űzetett Sib’ na jeges vadonaiba, honnan nem volt többé számokra Szabadulás.* Nem emlékeztek-e azon vérfagylaló iszonyatosságokra, amelyeket még csak néhány év előtt is védtelen, gyönge apáczák ellen elkövetni nem iszonyodott, egyedül azért, mert kath. Villáinak Voltak. Esti prot. lelkészek, tekintsetek Lieffandra, Eschlandra, Curlandra. Milly szomorú állapotra jutott az ev. vallás ott a’ tűrilmetlen muszka ezerféle bosszantásai, korlátozásai, tilalmai miatt! milly kimá oknak voltak, sőt vannak is kitéve a’ védtelen lakosok mivel az istent más módon imádják, mint mikép a’zsarnok akarja; mivel egyházaikban’s iskoláikban több ismeretekre, nagyobb felviágosodásra törekednek, mint mennyire őket a’ zsarnok czár szorítani szeretné, hogy a’ rabszolgaságot eszméletlenül, egykedvűen tűrhessék. És cseh kszi mindezt kiszámitott rendszerességgel egyedül azért, mert minden más vallást kiirtani azon elvei közé tartozik , mellyekre zsarnokságát alapítva gyilkolja a’ népek szabadságát, terjeszti a’ rabszolgaságot. Fel tehát hazánk, nemzetünk minden vallás felekezetben lelkészei ! A' muszka, midőn polgári és nemzeti szabadságunkat tiportatni küldi be zsoldosait, a’muszka ó hiten kívül harczot izin egyszersmind minden más , pogánynak gúnyolt keresztény vallásnak! Tudja ő, hogy az igaz keresztényi tanok, legsükeresb forrásai, legelődebb védbástyái a’ nép polgári szabadságának És mi hiszi befejezettnek a’ szabadság elnyomásának ördögi munkáját, mig annak forrását ’s vádfalát, az igaz keresztény, vallást, a’ lelkies nézet bilincsekre verése, az evangeliomi fáklya világátak elöl ása által ki nem irtotta, vagy legalább butaság jármába nem hajtotta. Fel tehát hazánk, nemzetünk keresztyén lelkészeit 0. a’ ravasz zsarnok kettős harczot készül vivni ellenünk; harczit a’ nemzeti ’s polgári szabadság, harczot a’ vallás és lelkiösméret szabadság ellen. Mert ne higyétek, hogy majd kivonuland, ha nemzeti szabadságunkat tilcsra vernie sikerült. Ne higyétek, hogy gyámságáért semmi jutalmat nem igényel a’ hitszeg.A habsburgi háztól , melly megát karjai közé dobtál Tekintsétek az aldunai tartainyakra ! zsarnokságának ravaszság és önérdek fő eszköze és rugója. Örömmel ragadja ő meg az alkalmat, midőn az isten tüntetéséből eszét vesztett habsburgi ház magát karjai közé veti, hogy szabadságra törekvő népeit leigázza, tudván, hogy nemzetünk szabadságával egyetemben a’ népeitől gyűlölt habsburghá i is áldozatáél esetnik telhetetlen hatalom-terjeszkedési ványainak. Tudja ö, hogy jutalma és mostani segedelmének korlátlan jatalom és uralkodás néz reá a’ közel jövőben egész keleti Európában! Az ő harcza ellenünk polgári és vallási harcz egyetemben. F>1 tehát hazánk lelkészei 1 készüljetek ti is keresitoskarczra a' zsarnok hódító ellen, ki benneteket és híveiteket pogányoknak nevez. Vallástok szent érdeke lelkesitsen benneteket a’ küzdelemre! Láng szavakban rajzoljátok híveitek előtt a’ veszett Intet, a elly vallási tekintetben is eléri őket, ha a’ zsarnok orosznak sikerülne legyőzni vitéz sergeinket, leigázni hazánkat. F< 1 tel munkára, szentibb érdekek mellett soha sem szóltatok ! A' vallás, lelkiösmeret és polgári szabadság érdeke az, minek védelmére ünnepélyesen hívlak fel benneteket. A’veszély nagygyá válhatik mind polgári, mind vallási szabadságunkra, ha ti is lelkészek, ’s általatok az összes nép milliói megtörhtetlen gátot nem gördittek a’ rohanó ár elébe; 's épen azért nagy és ernyedetlen legyen buzgalmatok is, annak a’ nép felvilágosítása, fillelkesítése által eszközlendő elhárításában. Például szolgáljon buzgalmatoknak a' különben hazaáruló Rajacsics. Mit tett a maroknyi népével az által, hogy a’ vallás fegyveréhez nyúlt, vallással izgatott, holott híveinek vallását elnyomni , üldözni senkinek sem jutott eszébe ! Ha ti csak tizedrészét teszitek annak, vallástok ’s az emberiség és igazság szent érdekében, mit ama honáruló gonosz czélokra ion, mentve lesz hazátok, mentve lesznek vallástok ’s az emberség érdekei, a’ vallási és polgári szabadság gyilkosának fr*yveiétől ’s még veszélyesbb ármányaitól. Szavaim , meg vagyok győződve viszhangra találandnak keblesül«ben,’s buzgalmatokat aim halál, sem rabság félelme nem teremti meg, elbeli kötelességtek hű végrehajtásában. Isten áldása, a’ hálás h z» méltányos elismerése, híveitek lelki ’s földi boldogsága megvédésének tudata leszen bő jutalma hűséges fáradó«ástoknak. Én Csak irányt akartam adni buzgó eljáráitoknak. Buzgalmat is ni parancsa, az ügy szentsége, ’s a’ szent hivatástokból eredő kötelesség érzet öntsön kebleitekbe, hogy azonban eljárástok czélszerü ’s abban némi egyformaság is legyen az egész országban, rendelem a’ mint következik: 1. Minden vallás szerkezetbeli lelkész legszigorúbb kötelességének tartja a’f. hó 27-től számítandó három héten át minden vasárnap, ezeken felül pedig az első és második hét csőtől lökén, mindöszve tehát ötször, a’ néphez a’ szabadságharcz ernyedetlen folytatására,’s midőn az majd az illető hatóságtól kiturdestitik, népfelkelésre ’s minden egyéb áldozat készségre lelkesiiö beszédet tartani. 2. A’ római és görög egyesült katholicus lelkészek különösen a’ fentebb meghatározott idő alatt, minden ünnep és vasárnap’s azon két csötörtökön is, mellyen az egyházi beszéd tartandó leszen , egyházi menetet, (processiót) tartsanak; könyörös vén az alatt isten szent felségéhez, igazságos fegyvereink győzelméért, ellenségeink megszégyenítéséért, a’ nép vallási és polgári szabadságának fentartásáért,’s azért, hogy a’ népnek erőt, buzgalmat, kitörést és áldozat-készséget aujon, szabadságát megvédeni. 3. Jövő junius hó 6-kára eső szerdára országos nemzeti böjt hirdettetik, mit mindm felekezetbeli lelkész hiveinek tudtára adni kötelességeink ismerje; intvén őket annak szigorú megtartására, hogy isten hatalmas segedelmét szent ügyünk gyámollására ez által is kiérdemeljük. 4. Az ide mellékelt imádság az isteni szolgálat alkalmával mindennap, a’ katholicusoknál különösen a’ mise és vecsernye után, az oltári szentségnek is kitételével, áhitatos érthető s buzdító hangon olvastassák fel a' nép élőit. 5. Ezen könyörgés bef«jeizével azonnal és azon nal még egyszer huzassanak meg a’ templomok mindn harangjai, hogy azok megható zeneserének árján küldjék fel a’ hívek áhitatos keblök utófohászait a’ népek istenéhez, áldást kérve le igazságos fegyvereinkre. 6. A’ fölkelés esetében pedig magok az egyháznak föpásztorai és papjai, ünnepi öltözeteikben, álljanak a’ nép élére, s a’ vallás mindenható szóiatával buzdítsák a’ népet a vallási és polgári szabadság megoltalmazására , hogy a’ béke napjai, isten dicsőségére, mennél hamarább bekövetkezzenek. Egyé iránt a’ haza megvárja minden hű fiától, kik közt a ’ lelkészek már szent hivatásuk által is olly kitűnő helyet foglalnak el, hogy minden lehető alkalmat megragadva czélszerűen felhasználandnak a’ nép felvilágosítására ’s lelkesítésére, miszerint az, vallása , hazája, szabadsága, tűzhelye védelmében megtörhetlen, kitartó, minden áldozatra kész legyen, ’s a’ milliók egyesített ereje, ellenállhatlan hatalommal verje meg, irtsa ki, és semmisítse meg a’ szabadság gyilkosok zsoldos seregeit, mellyeket semmi eszme, semmi erkölcsi erő nem lelkesít, mellyek jönek, mivel csordaként hajtatnak át hazánk határain. Detreczen, május 18. 1849. Vallás ’s közoktatásügyi minister. Horváth Mihály, vál. Csanádi püspök. , Könyörgés. Isten , népek hatalmas istene! Hozzád emeltük szavunkat, főidőn az áruló fejedelmi ház először küdé be országunk földébe pusztító seregeit, hogy feldúlván a’jogot és szabadságot, kiirtsanak közülünk minden emberi jót, minden isteni igazat és szentet. És te bennünket meghallgattál, adván ifjaink és férfiaink karjába ’s keblébe lelkesedést és erőt, miglen megverték s füzték hazánkból a’ szívtelen, a’ hitszegő király öldöklő, pusziló hadait. Most újra színed elébe járulunk igazságnak nagy istene, gyermeki bizodalommal kérjük le népünkre, országunkra mindentudó segélyedet. Megújulni készülnek rajtunk a’ kisértet keserű órái. Alig volt a’ förd népe szabaduló félben a hitszegő királyi ház zsoldosaitól; alig űzte ki azokat hatalmad által támogatott seregünk az ország határai felé, már újabb ellenség, a’ muszka, fenyeget bennünket, kit az áruló fejedelmi család akar behozni leigáztatásunkra. sünket.Istenünk, felséges nagy Iten, hallgasd meg könyörgőVad ellenség készül megrohanni bennünket, melly butaságot, babonát terjeszteni ’s minden felvilágosodást és miveltséget, mellynek fáklya világát azent fiad, a’ mi megváltónk, gyújtotta meg az emberek között, kiirtani és örökre eloltani törekedik. Isten, értelemnek ’s világosságnak istene, segíts meg bennünket ! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, hogy feldúlja szentegyházaidat, lerontsa oltáridat, mellyeket hivő népk emeltek tiszteletedre, ’s dühös vallási türelmetlenséggel támadjon meg és irtson ki mindent, mi a’ vallásban és hitben az ő rabszolgaságra vezető intézkedéseinek és parancsainak nem hajt fejet... Isten, az igaz hit és boldogító keresztény valás alapítója segítsd meg harcsában nemzetünket, melly egyházaid és oltáraid fentartásáért küzd! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, ’s hozni az ember számára, kit szabaddá teremtettél, rablánczokat, ’s hozni újra szolgaságot a réginél százszorta elviselhetlenebb !... Isten, szabadság erős istene, legyen áldásod szabadságért villogó fegyvereink felett ! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, hogy letiporja a’ méltóságot és jogokat, mellyek a’ népet megilletik, hogy kiirtsa közülünk a’ szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, az emberi nem tökélyesedésének föltételeit, 's ismét lealacsonyítsa a’ nép legnagyobb részét, hogy egy kis rész korlátlanul uralkodhassék felette... Isten, ki szereteted legszebb áldásául adtad a’ népeknek a’ szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, gyámolitsd gonosz ellenségeink ellen fegyvereinket! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, mellynek dézma kell és robot ’s a’ lealacsonyító jobbágyság minden egyéb jogtalan szolgálatai, százszorta nagyobb mértékben, mint az volt a’ habsburghás fejedelmek alatt... Isten, ki szent felségedben, nem kívánod az emberi arcz véres verejtékének gyümölcsét, hanem jóságodban, minden ad -Hiányodért egy hálafohászszal megelégedsz, ne engedd rablók és martaléczok zsákmányaivá lenni népedet! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, mellynek gonosz törekvése, nemcsak hova tenni bennünket boldogtalanokká, elszakitni sziveinket oltárbír kiöl, megfertöztetni nőinket, megszeplösiteni leányainkat, leülni tisztes öregeinket, felmészárolni szeretett kisdedeinket, elrabolni minden vagyonainkat, hanem, ezért e’ vad ellnségnek, rablánczra fűzve magával ragadni e’ hon népéből minél többet, hogy elvigye magával a’rabság legkinosbikába, hol nyögéseire hasogató korbácsütések, panaszaira rabláncainak súlyosbítása a’ felelet!. . . Isten, ki a’ jóságnak és igazságnak istene vagy, ki a’ jókat kegyelmeiddel tetézvén, a bűnösöknek is kész vagy megbocsátani, ha hozzád folyamodnak, hallgasd meg fohászunkat, hallgasd meg könyörgésünket! mentsd meg hazánkat e’ vad ellenségtől, áldd meg, mint eddig megáldád, fegyvereinket győzelemmel, hogy igy messze űzvén őket hazánknak határaitól, a’ szelíd bént boldogító kebelén áldjuk és magasztaljuk szent nevedet. Hallgass meg atyánk, mindenható szent istenünk, a’ te szent fiad a’ mi urunk Jézus Krisztus által! Amen. 69. b.e. IV. Madocsányi Pál (trenchéni,árvái, turóczi, liptói) Jeszenák János (nyitrai, pozsonyi) Justh József (barsi) Boronkay Lajos (honti), Lukács Sándor (győri), Újítázy László (komáromi), Beniczky Lajos (zólyomi és bányavárosi), Repeczky Ferencz (nógrádi), Luzsénszky Pál (szepesi, sárosi, zempléni), Eötvös Tamás (ungi, beregi), Mihályi Gábor (máramarosi) kormánybiztosoknak; ezenkívül Gömör, Borsod, Torna, Abauj, Heves, Szabolcsmegye fő és alispánjainak s a hajdú kerület főkapitányának. Ide mellékelve küldöm a muszka hadcsoport beavatkozására vonatkozó előterjesztését a ministeri tanácsnak, mellyel az a’ kormányzóhoz intézett. Ebből átlája ön a’ ministerium szándékát, nézetét, melly a’ kormányzóéval egy és ugyanaz. Europa népei nem engedik e hallatlan merényt a’ nemzeti jogok ellen végrehajtatni. Jogunk van és okunk is van ezt hinni. Dicső hadseregünk vitéz ereje az uj megtámadás által nem csüggedni, de növekedni fog. Az igazság természetében fekszik, hogy annak hősei nőnek a veszélyben. Isten az igazságos ügyről mulólag levonhatja intéző kezét, de áldása annak idejében visszatér megörökíteni a’ végdiadalt. Ez az én hitem, ez a’ mi hitünk. De midőn a’ veszély illy réraite alakban közeleg, reméljük bár Europa felszólalását, de utánna ne várjunk. Bízzunk az isteni gondviselésben, hanem e’ bizodalom alapja legyen ugyan tetteinknek, de tenni magunk azért semmit el ne mulaszszunk. És a’ harczot most ne bízzuk egyedül magára a’ hadseregre, mert ez nem hadsereg harcza hadsereg ellen, hanem az összes nemzeté, a’ népjogok szentségéé a’ zsarnok hatalom és szolgaság kárhozatos merénylete ellen. Önök a’ népet, Magyarország szabad polgárait, az átalános fölkelésre készítsék elő, hogy bármelly nap lépjen határainkba az északi zsarnok, egy nemzetet lásson maga előtt megtörhetlen erejében. A’ vallás és közoktatási minister megrendelte azokat, mik egyházi tekintetben szükségesek a’ népek lelkének azon ünneplés emelkedettséget megnőni, melly a’ gyöngét erőssé, a’ félénket hőssé teszi. Én rendelem a’ mint következik: 1. Önök felügyelnek hűségesen, hogy a’ közoktatási miniszer rendeletei pontosan és hazafias buzgósággal teljesittessenek, tanácscsal segítvén az illetőket, és jó példával magok a’ közhivatalbeliek menvén elöl az egyházi rendeletek betöltésében. 2. Önök felhívásokkal, polgári ünnepek rendezésével, miilyen a’ népgyűlés, a’ népet az átalános és lelkesedett fölkelésre elkészítik, megmagyarázván, hogy ez nem közönséges háború, ez keresztes háború, a’vallási szabadság háborúja a’durva türelmetlenség és babonaság ellen, — a’ nemzetiség keresztes háborúja az Európát elnyeléssel fenyegető muszka-uralkodás ellen, — a’ független hon keresztes háborúja a’ szolgaság nyomorúsága ellen, és a’ szabadság keresztes háborúja a’ késéi rablét elhárítására. 3. Önök tüslint intézkednek, hogy nemcsak minden hivatalnok, minden pap, de minden igaz hazafi az apróra felosztott kerületek egyikébe siet’s a’népet buzdítja, tüzeli, rendezi, azon hitnek alapján, hogy roppant a’ veszély, melly fenyeget, de a’ melly nemzetet egy akarat, egy érzelem lelkesít, azt leigázni istenen kivül embernek nem adatott e’ földön. 4. Önök elrendelik, hogy a’ nemzetőrök különösen mindenütt gyakoroltassanak, felvilágosittassanak, ’s akképen rendeltessenek, hogy a’ népfelkelésben magkövűl szolgáljanak, mint az egésznek támaszául szolgáland maga dicső hadseregünk, amely egyébiránt maga elég erős megatalmazni a’ haza függetlenségét. 5. Önök az átalános népfelkelés vezéreinek és intézőinek neveztetvén ki, alrendexöket és alvezéreket nevezzenek. 6. Önök állandó és folytonos összekötetésben lesznek egymással a’ teendőkre nézve, és azon pontokkal, honnan a’ beütésnek veszélye fenyeget. A’ halmokon és hegyeken riadéfákat állítanak fel, hogy éjjel tűz oszlop, nappal veres zászlók által vagy másképen a’ nép fölkelésre és pedig gyorsan hivathassék. 7. Önök a’ beütés vidékén, ha az megtörténik, minden hidakat elrombolnak, minden szorost eltorlaszolnak, minden kutat behánynak, ’s általában véve ha szükség, mértföldekre terjedőleg lehetetlenné teszik, hogy a’ zsarnok ellenség marhát, fuvart, élelmet kapjon, — az álladalom kárpótlást ígérvén azoknak , a’ kiknek ez által kár okoztatik, ha t. i. mindezt csak megsemmisítés által lehetne az ellenség elül elhárítani. 8. Önök eszközük, hogy minden polgár ’s annyival inkább minden nemzetőr, pap, hivatalnok teljesítse kötelességét folyvást , buzgóan, önként, ha jó, a’ hanyag pedig köteleztessék reá. Tudósításaikat, tett és tervezett intézkedéseikről, bekivánom. A’ veszély, melly fenyeget nagy. Az eszközöket önök találják fel és alkalmazzák. A’ czél, a’ feladat istenileg szép: egy népharczczal megmenteni a’ vallást, a’ hazát, a’ nemzetet, a’ szabadságot, talán Europa népeinek is szabadságát. Ezért megvárja, követeli a’ kormány a’ nemzet nevében, hogy mindenki becsületesen és egész erejéből teljesítse kötelességét. Debreczen, máj. 18. 1849. Szemere Bertalan, belügy minister. l K<> KITÜNTETÉSEK. E. 14,887. h. ü. Gróf Leiningen Károly ezredes függetlenségi harczunk nehéz ideje alatt számos csatáiban tanúsított vezéri ügyes tapintata, rettenthetlen személyes vitézsége, és általában azon lényeges szolgálatai elismerése jeleül, mellyeket a’ független szabad magyar hazának tett; úgy Földvári Károly, a’ 3- dik zászlóalj alezredes-parancsnoka, azon kitűnő hadi érdemei alapján, miszerint ő függetlenségi harczunk majd minden csatáiban nemcsak részt vett, hanem azokban magát eszélyes hadi működései, rettenthetlen, mondhatni oroszláni, hősies bátorsága és vitézsége által mindenütt a’ legférfiasabban kitüntette,— de különösen a’ folyó évi april 10-én történt váczi csata alkalmával, midőn is, mint a’derék 3-ik zászlóalj parancsnoka, előbb a’ lengyel légió, később saját zászlóalja lobogóját megragadva bámulatos hidegvérűséggel a’ legsülüült fegyver- és röppentyű tűz között elébe rohant a’ Duna partján ostromló csapatainak és ez által az ütközet eldöntője ’s a’ véres nap hőse jön, — mikor is bajtársaitól általánosan ,,a’ legvitézebb magyar harczfiul“ ismertetett el, — a’ hálás magyar nemzet nevében a’ másodosztályú katonai érdemjellel feldiszesittettek. Debreczen, május 17. 1849. Az ország kormányzó elnökei Kossuth Lajos. A' hadügyminister távollétében gr. Batthyány Kázmér, külügyminister. 'i-msnwixsh-s