Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-23 / 112. szám

godás, emberiség sírba száll, ott a’ butaság, rabburgi babonahit sötét bot­úja terjed el a’ rabszolgaság nyomán? Nem tudjátok-e, hogy a’ merre vak zsarnoki vas veszszejének hatalma kiterjed, ott a’ m­eret.t­i>triiói­ek ösmerete száműzetett, ott a’ leghib­é­­’, ll.ni bh tort Imt­llenség, a’ leg kegyetlene­bb, semmitől nem iszo­nyodó »Vásúr­ i Örös úti fel sötét uralmát? j Avagy nem emlékeztek-e, hogy alig egy pár év^^^ fányosimk bélyegzett bennünket, egyéb keresztényeb­H^L^ népeihez kibocsátott nyilatkozatában? Nem olvas­átok-e a' történet lapjain, milly borzasztó ke­­gyetlenségét­­ térítette saját vallására azon számos görög szer­­tariá­n k­tholikus némzet, kik Lithvaniában, Podoliában és Vol­­h­nixban hablinának^^Hsszeje alá jutottak? Miképen kény­­szen­­é a’ népet papjaival együtt elhagyni ősei vallását? Hány tiszteletre méltó püspök és lelkész, kik az ó hitre áttérni vona­­kod­tak, lett akkor B ánandó áldozatává a’ legborzasztóbb kínzá­soknak ! Hány vallásához híven ragaszkodó hős lélek, kiket a’ h nzás­k megtörni vagy meggyilkolni képesek nem voltak, űze­tett S­ib’ na jeges vadonaiba, honnan nem volt többé számokra Szabadulás.* Nem emlékeztek-e azon vér­fagylaló iszonyatosságokra, amelyeket még csak néhány év előtt is védtelen, gyönge apá­­czák ellen elkövetni nem iszonyodott, egyedül azért, mert kath. Villáinak Voltak. Esti prot. lelkészek, tekintsetek Lieffandra, Eschlandra, Curlandra. Milly szomorú állapotra jutott az ev. vallás ott a’ tű­ri­lmetlen muszka ezerféle bosszantásai, korlátozásai, tilalmai miatt! milly kim­á oknak voltak, sőt vannak is kitéve a’ védtelen lakosok mivel az istent más módon imádják, mint mikép a’zsarnok akarja; mivel egyházaikban’s iskoláikban több ismeretekre, nagyobb felvi­ágosodásra törekednek, mint mennyire őket a’ zsarnok czár szorítani szeretné, hogy a’ rabszolgaságot eszméletlenül, egy­kedvűen tűrhessék. És cseh kszi mindezt kiszámitott rendszerességgel egye­dül azért, mert minden más vallást kiirtani azon elvei közé tar­tozik , m­ellyekre zsarnokságát alapítva gyilkolja a’ népek sza­badságát, terjeszti a’ rabszolgaságot. Fel tehát hazánk, nemzetünk minden vallás felekezetben lelkészei ! A' muszka, midőn polgári és nemzeti szabadságunkat ti­­portatni küldi be zsoldosait, a’muszka ó­ hiten kívül harczot izi­n egyszersmind minden más , pogánynak gúnyolt keresztény vallásnak! Tudja ő, hogy az igaz keresztényi tanok, legsükeresb forrásai, legelődebb védbástyái a’ nép polgári szabadságának És m­i hiszi befejezettnek a’ szabadság elnyomásának ördögi munkáját, mig annak forrását ’s vádfalát, az igaz keresztény, vallást, a’ lelkies n­ézet bilincsekre verése, az evangeliomi fák­­­lya világát­ak elöl ása által ki nem irtotta, vagy legalább buta­ság jármába nem hajtotta. Fel tehát hazánk, nemzetünk keresztyén lelkészeit 0. a’ ravasz zsarnok kettős harczot készül vivni ellenünk; harczi­t a’ nemzeti ’s polgári szabadság, harczot a’ vallás és lel­­kiösméret szabadság ellen. Mert ne higyétek, hogy majd kivonuland, ha nemzeti sza­badság­unkat til­­csra vernie sikerült. Ne higyétek, hogy gyám­ságáért semmi jutalmat nem igényel a’ hitszeg.A habsburgi ház­tól , melly megát karjai közé dobtál Tekintséte­k az aldunai tar­tai­­­nyakra ! zsarnokságának ravaszság és önérdek fő eszköze és rugója. Örömmel ragadja ő meg az alkalmat, midőn az isten tüntetéséből eszét vesztett habsburgi ház magát karjai közé ve­ti, hogy szabadságra törekvő népeit leigázza, tudván, hogy nemzetünk szabadságával egyetemben a’ népeitől gyűlölt habs­­burghá­ i is áldozatáél esetnik telhetetlen hatalom-terjeszkedési ványainak. Tudja ö, hogy jutalma és mostani segedelmének kor­­látlan jatalom és uralkodás néz reá a’ közel jövőben egész ke­leti Európában! Az ő harcza ellenünk polgári és vallási harcz egyetemben. F>1 tehát hazánk lelkészei 1 készüljetek ti is keresitos­­karczra a' zsarnok hódító ellen, ki benneteket és híveiteket po­­gányoknak nevez. Vallástok szent érdeke lelkesitsen benneteket a’ küzdelemre! Láng szavakban rajzoljátok híveitek előtt a’ ve­szett Intet, a elly vallási tekintetben is eléri őket, ha a’ zsarnok orosznak sikerülne legyőzni vitéz sergeinket, leigázni hazánkat. F< 1 tel munkára, szentibb érdekek mellett soha sem szól­tatok ! A' vallás, lelkiösmeret és polgári szabadság érdeke az, minek védelmére ünnepélyesen hívlak fel benneteket. A’veszély nagygyá válhatik mind polgári, mind vallási szabadságunkra, ha ti is lelkészek, ’s általatok az összes nép milliói megtörhtetlen gátot nem gördittek a’ rohanó ár elébe; 's épen azért nagy és ernyedetlen legyen buzgalmatok is, annak a’ nép felvilágosítása, fi­llelkesítése által eszközlendő elhárításában. Például szolgáljon buzgalmatoknak a' különben hazaáruló Rajacsics. Mit tett a maroknyi népével az által, hogy a’ vallás fegyveréhez nyúlt, vallással izgatott, holott híveinek vallását el­nyomni , üldözni senkinek sem jutott eszébe ! Ha ti csak tizedrészét teszitek annak, vallástok ’s az em­beriség és igazság szent érdekében, mit ama honáruló gonosz czélokra ion, mentve lesz hazátok, mentve lesznek vallástok ’s az emberség érdekei, a’ vallási és polgári szabadság gyilkosá­nak fr*yveiétől ’s még veszélyes­bb ármányaitól. Szavaim , meg vagyok győződve viszhangra találandnak keblesü­l«ben,’s buzgalmatokat aim halál, sem rabság félelme nem teremti meg, el­beli kötelességtek hű végrehajtásában. Isten ál­dása, a’ hálás h z» méltányos elismerése, híveitek lelki ’s földi boldogsága megvédésének tudata leszen bő jutalma hűséges fá­radó«ástoknak. Én Csak irányt akartam adni buzgó eljáráitoknak. Buzgal­mat is ni parancsa, az ügy szentsége, ’s a’ szent hivatástokból eredő kötelesség érzet öntsön kebleitekbe, h­ogy azonban eljárástok czélszerü ’s abban némi egyforma­ság is legyen az egész országban, rendelem a’ mint következik: 1. Minden vallás sz­erkezetbeli lelkész legszigorúbb köte­lességének tartja a’f. hó 27-től számítandó három héten át min­den vasárnap, ezeken felül pedig az első és második hét cső­től lökén, mindöszve tehát ötször, a’ néphez a’ szabadságharcz ernyedetlen folytatásár­a,’s midőn az majd az illető hatóságtól kiturdesti­tik, népfelkelésre ’s minden egyéb áldozat készségre lelkesiiö beszédet tartani. 2. A’ római és görög­ egyesült katholicus lelkészek külö­nösen a’ fentebb meghatározott idő alatt, minden ünnep és va­sárnap’s azon két cs­ötörtökön is, mellyen az egyházi beszéd tartandó leszen , egyházi menetet, (processiót) tartsanak; kö­­ny­örös vén az alatt isten szent felségéhez, igazságos fegyvere­ink győzelméért, ellenségeink megszégyenítéséért, a’ nép val­lási és polgári szabadságának fentartásáért,’s azért, hogy a’ népnek erőt, buzgalmat, kitörést és áldozat-készséget aujon, szabadságát megvédeni. 3. Jövő junius hó 6-kára eső szerdára országos nemzeti böjt hirdettetik, mit mindm felekezetbeli lelkész hiveinek tud­tára adni kötelességeink ismerje; intvén őket annak szigorú megtartására, hogy isten hatalmas segedelmét szent ügyünk­­ gyámoll­ására ez által is kiérdemeljük. 4. Az ide mellékelt imádság az isteni szolgálat alkalmával mindennap, a’ katholicusoknál különösen a’ mise és vecsernye után, az oltári szentségnek is kitételével, áhitatos érthető s buzdító hangon olvastassák fel a' nép élőit. 5. Ezen könyörgés bef«jeizével azonnal és azon nal még egyszer huzassanak meg a’ templomok mind­­n harangjai, hogy azok megható zeneserének árján küldjék fel a’ hívek áhitatos keblök utófohászait a’ népek istenéhez, áldást kérve le igazsá­gos fegyvereinkre. 6. A’ fölkelés esetében pedig magok az egyháznak föpász­torai és papjai, ünnepi öltözeteikben, álljanak a’ nép élére, s a’ vallás mindenható szóiatával buzdítsák a’ népet a vallási és polgári szabadság megoltalm­azás­ára , hogy a’ béke napjai, isten dicsőségére, mennél hamarább bekövetkezzenek. Egyé iránt a’ haza megvárja minden hű fiától, kik közt a ’ lelkészek m­ár szent hivatásuk által is olly kitűnő helyet foglal­nak el, hogy minden lehető alkalmat megragadva czélszerűen felhasználandnak a’ nép felvilágosítására ’s lelkesítésére, mi­szerint az, vallása , hazája, szabadsága, tűzhelye védelmében megtörhetlen, kitartó, minden áldozatra kész legyen, ’s a’ mil­liók egyesített ereje, ellenállhatlan hatalommal verje meg, irtsa ki, és semmisítse meg a’ szabadság gyilkosok zsoldos seregeit, mellyeket semmi eszme, semmi erkölcsi erő nem lelkesít, mel­­­lyek jönek, mivel csordaként hajtatnak át hazánk határain. Detreczen, május 18. 1849. Vallás ’s közoktatásügyi minister. Horváth Mihály, vál. Csanádi püspök. , Könyörgés. Isten , népek hatalmas istene! Hozzád emeltük szavunkat, főidőn az áruló fejedelmi ház először kü­dé be országunk földé­b­e pusztító seregeit, hogy feldúlván a’jogot és szabadságot, kiirtsanak közülünk minden emberi jót, minden isteni igazat és szentet. És te bennünket meghallgattál, adván ifjaink és fér­fia­ink karjába ’s keblébe lelkesedést és erőt, miglen megverték s füzték hazánkból a’ szívtelen, a’ hitszegő király öldöklő, pusz­iló hadait. Most újra színed elébe járulunk igazságnak nagy istene, gyermeki bizodalommal kérjük le népünkre, országunkra mindentudó segélyedet. Megújulni készülnek rajtunk a’ kisértet keserű órái. Alig volt a’ förd népe szabaduló félben a hitszegő királyi ház zsoldosaitól; alig űzte ki azokat hatalmad által támo­gatott seregünk az orszá­g határai felé, már újabb ellenség, a’ muszka, fenyeget bennünket, kit az áruló fejedelmi család akar behozni leigáztatásunkra. sünket.Istenünk, felséges nagy Iten, hallgasd meg könyörgő­Vad ellenség készül megrohanni bennünket, melly buta­ságot, bab­onát terjeszteni ’s minden felvilágosodást és miveltsé­­get, mellynek fáklya világát azent fiad, a’ mi megváltónk, gyúj­totta meg az emberek között, kiirtani és örökre eloltani töreke­dik. Isten, értelemnek ’s világosságnak istene, segíts meg ben­nünket ! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, hogy feldúl­ja szentegyh­ázaidat, lerontsa oltár­­idat, mellyeket hivő nép­k emeltek tiszteletedre, ’s dühös vallási türelmetlenséggel támad­jon meg és irtson ki mindent, mi a’ vallásban és hitben az ő rabszolgaságra vezető intézkedéseinek és parancsainak nem hajt fejet... Isten, az igaz hit és boldogító keresztény val­ás alapítója segítsd meg harcsában nemzetünket, melly egyházaid és oltá­raid fentartásáért küzd! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, ’s hozni az ember számára, kit szabaddá teremtettél, rablánczokat, ’s hozni újra szolgaságot a réginél százszorta elviselhetlenebb !... Isten, szabadság erős istene, legyen áldásod szabadságért villogó fegy­vereink felett ! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, hogy letipor­ja a’ méltóságot és jogokat, mellyek a’ népet megilletik, hogy kiirtsa közülünk a’ szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, az emberi nem tökélye­sedésének föltételeit, 's ismét lealacso­nyítsa a’ nép legnagyobb részét, hogy egy kis rész korlátlanul uralkodhassék felette... Isten, ki szereteted legszebb áldásául adtad a’ népeknek a’ szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, gyámolitsd gonosz ellenségeink ellen fegyvereinket! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, mellynek dézma kell és robot ’s a’ lealacsonyító jobbágyság minden egyéb jogtalan szolgálatai, százszorta nagyobb mértékben, mint az volt a’ habsburghás fejedelmek alatt... Isten, ki szent felséged­ben, nem kívánod az emberi arcz véres verejtékének gyümöl­csét, hanem jóságodban, minden ad -Hiányodért egy hálafohász­­szal megelégedsz, ne engedd rablók és martaléczok zsákmányai­vá lenni népedet! Vad ellenség készül megrohanni bennünket, mellynek go­nosz törekvése, nemcsak hova tenni bennünket boldogtalanokká, elszakitni szi­veinket oltárb­ír kiöl, megfertöztetni nőinket, megszep­­lösiteni leányainkat, leülni tisztes öregeinket, felmészárolni sze­retett kisdedeinket, elrabolni minden vagyonainkat, hanem, ezé­rt e’ vad ell­nségnek, rablánczra fűzve magával ragadni e’ hon népé­ből minél többet, hogy elvigye magával a’rabság legkinosbikába, hol nyögéseire hasogató kor­bácsütések, panaszaira rabláncainak súlyosbítása a’ felelet!. . . Isten, ki a’ jóságnak és igazságnak istene vagy, ki a’ jókat kegyelmeiddel tetézvén, a bűnösöknek is kész vagy megbocsátani, ha hozzád folyamodnak, hallgasd meg fohászunkat, hallgasd m­eg könyörgésünket! mentsd meg hazánkat e’ vad ellenségtől, áldd meg, mint eddig megáldád, fegyvereinket győzelemmel, hogy igy messze űzvén őket ha­zánknak határaitól, a’ szelíd bén­t­ boldogító kebelén áldjuk és magasztaljuk szent nevedet. Hallgass meg atyánk, mindenható szent istenünk, a’ te szent fiad a’ mi urunk Jézus Krisztus által! Amen. 69.­­ b.e. IV. Madocsányi Pál (trenchéni,árvái, turóczi, liptói) Je­­szenák János (nyitrai, pozsonyi) Justh József (barsi) Boronkay Lajos (honti), Lukács Sándor (győri), Új­ít­ázy László (komáromi), Beniczky Lajos (zólyomi és bányavárosi), Repeczky Ferencz (nógrádi), Luzsénsz­­ky Pál (szepesi, sárosi, zempléni), Eötvös Tamás (ungi, beregi), Mihályi Gábor (máramarosi) kormánybiztosoknak; ezenkívül Gömör, Borsod, Torna, Abauj, Heves, Szabolcsme­­gye fő és alispánjainak s a hajdú kerület főkapitányának. Ide mellékelve küldöm a muszka hadcsoport beavatkozá­sára vonatkozó előterjesztését a ministeri tanácsnak, mellyel az a’ kormányzóhoz intézett. Ebből átlája ön a’ ministerium szándékát, nézetét, melly a’ kormányzóéval egy és ugyanaz.­­ Europa népei nem engedik e hallatlan merényt a’ nem­zeti jogok ellen végrehajtatni. Jogunk van és okunk is van ezt hinni. Dicső hadseregünk vitéz ereje az uj megtámadás által nem csüggedni, de növekedni fog. Az igazság természetében fekszik, hogy annak hősei nőnek a veszélyben. Isten az igaz­ságos ügyről mulólag levonhatja intéző kezét, de áldása annak idejében visszatér megörökíteni a’ végdiadalt. Ez az én hitem, ez a’ mi hitünk. De midőn a’ veszély illy réraite alakban közeleg, remél­jük bár Europa felszólalását, de utánna ne várjunk. Bízzunk az isteni gondviselésben, hanem e’ bizodalom alapja legyen ugyan tetteinknek, de tenni magunk azért semmit el ne mulaszszunk. És a’ harczot most ne bízzuk egyedül magára a’ hadseregre, mert ez nem hadsereg harcza hadsereg ellen, hanem az összes nemzeté, a’ népjogok szentségéé a’ zsarnok hatalom és szolga­ság kárhozatos merénylete ellen. Önök a’ népet, Magyarország szabad polgárait, az átalá­­nos fölkelésre készítsék elő, hogy bármelly nap lépjen határa­inkba az északi zsarnok, egy nemzetet lásson maga előtt meg­törhetlen erejében. A’ vallás és közoktatási minister megrendelte azokat, mik egyházi tekintetben szükségesek a’ népek lelkének azon ünne­plés emelkedettséget megnőni, melly a’ gyöngét erőssé, a’ fé­lénket hőssé teszi. Én rendelem a’ mint következik: 1. Önök felügyelnek hűségesen, hogy a’ közoktatási mi­niszer rendeletei pontosan és hazafias buzgósággal teljesittesse­­nek, tanácscsal segítvén az illetőket, és jó példával magok a’ közhivatalbeliek menvén elöl az egyházi rendeletek betöltésében. 2. Önök felhívásokkal, polgári ünnepek rendezésével, mii­lyen a’ népgyűlés, a’ népet az átalános és lelkesedett fölkelésre elkészítik, megmagyarázván, hogy ez nem közönséges háború, ez keresztes háború, a’vallási szabadság háborúja a’dur­va türelmetlenség és babonaság ellen, — a’ nemzetiség keresz­tes háborúja az Európát elnyeléssel fenyegető muszka-uralko­dás ellen, — a’ független hon keresztes háborúja a’ szolgaság nyomorúsága ellen, és a’ szabadság keresztes háborúja a’ ké­séi­­ rablét elhárítására. 3. Önök tüslint intézkednek, hogy nemcsak minden hiva­talnok, minden pap, de minden igaz hazafi az apróra felosztott kerületek egyikébe siet’s a’népet buzdítja, tüzeli, rendezi, azon hitnek alapján, hogy roppant a’ veszély, melly fenyeget, de a’ melly nemzetet egy akarat, egy érzelem lelkesít, azt leigázni istenen kivül embernek nem adatott e’ földön. 4. Önök elrendelik, hogy a’ nemzetőrök különösen min­denütt gyakoroltassanak, felvilágosittassanak, ’s akképen ren­deltessenek, hogy a’ népfelkelésben magkövűl szolgáljanak, mint az egésznek támaszául szolgáland maga dicső hadsere­günk, ame­ly egyébiránt maga elég erős megatalmazni a’ haza függetlenségét. 5. Önök az átalános nép­felkelés vezéreinek és intézőinek neveztetvén ki, alrendexöket és alvezéreket nevezzenek. 6. Önök állandó és folytonos összekötetésben lesznek egymással a’ teendőkre nézve, és azon pontokkal, honnan a’ be­ütésnek veszélye fenyeget. A’ halmokon és hegyeken riadéfá­­kat állítanak fel, hogy éjjel tű­z oszlop, nappal veres zászlók ál­tal vagy másképen a’ nép fölkelésre és pedig gyorsan hivat­­hassék. 7. Önök a’ beütés vidékén, ha az megtörténik, minden hidakat elrombolnak, minden szorost eltorlaszolnak, minden kutat behánynak, ’s általában véve ha szükség, mértföldekre terjedőleg lehetetlenné teszik, hogy a’ zsarnok ellenség marhát, fuvart, élelmet kapjon, — az álladalom kárpótlást ígérvén azok­nak , a’ kiknek ez által kár okoztatik, ha t. i. mindezt csak meg­semmisítés által lehetne az ellenség elül elhárítani. 8. Önök eszközük, hogy minden polgár ’s annyival inkább minden nemzetőr, pap, hivatalnok teljesítse kötelességét foly­vást , buzgóan, önként, ha jó, a’ hanyag pedig köteleztes­­sék reá. Tudósításaikat, tett és tervezett intézkedéseikről, be­­kivánom. A’ veszély, melly fenyeget nagy. Az eszközöket önök találják fel és alkalmazzák. A’ czél, a’ feladat istenileg szép: egy népharczczal megmenteni a’ vallást, a’ hazát, a’ nemzetet, a’ szabadságot, talán Europa népeinek is szabadságát. Ezért megvárja, követeli a’ kormány a’ nemzet nevében, hogy mindenki becsületesen és egész erejéből teljesítse köte­lességét. Debreczen, máj. 18. 1849. Szemere Bertalan, belügy minister. l K<> KITÜNTETÉSEK. E. 14,887.­­ h. ü. Gróf Leiningen Károly ezredes függetlenségi har­czunk nehéz ideje alatt számos csatáiban tanúsított vezéri ügyes tapintata, rettenthetlen személyes vitézsége, és általában azon lényeges szolgálatai elismerése jeleül, mellyeket a’ független szabad magyar hazának tett; úgy Földvári Károly, a’ 3- dik zászlóalj alezredes-parancsnoka, azon kitűnő hadi érdemei alapján, miszerint ő függetlenségi harczunk majd minden csa­táiban nemcsak részt vett, hanem azokban magát eszélyes ha­di működései, rettenthetlen, mondhatni oroszláni, hő­sies bátorsága és vitézsége által mindenütt a’ legfér­fiasabban kitüntette,— de különösen a’ folyó évi april 10-én történt váczi csata alkalmával, midőn is, mint a’derék 3-ik zászlóalj parancsnoka, előbb a’ lengyel légió, később saját zászlóalja lobogóját megragadva bámulatos hidegvérűséggel a’ legsül­üült fegyver- és röppentyű tűz között elébe rohant a’ Duna partján ostromló csapatainak és ez által az ütközet eldön­tője ’s a’ véres nap hőse jön, — mikor is bajtársaitól általáno­san ,,a’ legvitézebb magyar harczfiul“ ismertetett el, — a’ hálás magyar nemzet nevében a’ másodosztályú katonai érdemjellel feldiszesittettek. Debreczen, május 17. 1849. Az ország kormányzó elnöke­i­ Kossuth Laj­os. A' hadügyminister távollétében gr. Batthyány Kázmér, külügyminister. 'i-msnwixsh-s

Next