Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-16 / 106. szám
Debreczen, 106 sz. Szerda, május 16.1840.vatalos lap. A* „Közlöny“ hétfőt kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 Ért, és postán négyszeri szétküldéssel hetenként 7 frt 12 kr. pp., naponkinti szétküldéssel 7 frt pp. — Felvételnek mindennemű hirdetése, mellyek hasáb soráért 5 p. kr. vétetik. — Előfizethetni minden álladalmi postahivataloknál és a’ kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RÉSZ. HADI TUDÓSÍTÁSOK. 587. Görgei,tábornok,hadügyminister és a’hadsereg főparancsnokától Kossuth Lajos kormányzóhoz következő szikrázó’s minden magyart, kiben a’ nemzeti önérzetnek egy szikrája él, a’magyar nemzet gyilkosai iránt kérlelhetlen boszúra határozó tudósítás érkezett: Folyó hó 11-én az ellenség 3 osztály dsidással, 3 zászlóalj gyalogsággal és vadászokkal, 6 ágyúval és röppentyűvel Lesvár felé közeledvén előőrseinket megtámadták, de Pöltenberg ezredes úrtól segítségre küldött 3 osztály huszár és 9 ágyú megérkeztével az ellenséget különösen tüzéreinknek jól irányzott lövéseivel Encséig visszaverték, ki egész Csarnáig visszavonult. Veszteségünk 2 sebesült tüzér, a’ huszároktól pedig egy tizedes és 3 közvitéz elfogatott; az ellenségtől elesett egy dsidás tiszt, több ember és ló, és a’ mint egy később átszökött őrmester és 2 közember állítják, huszonhét halottat, sok sebesültet és 12 lovat vesztett az ellenség. Trebersberg tüzér százados ez alkalommal igen jelesen viselte magát, miután ágyúival az ellenséget visszavonulásra bírta, a’ keskeny töltésen egy ágyúval személyesen az ellenség után nyomult, és a’ legnagyobb golyózáporban az ágyút maga irányozva, kemény és jó tüzelése által az ellenség hát-csapatát szaladásra kényszerűté, melly bátor előnyomulás által a’ többi ágyuk is tért nyelvén, felállíttathattak. E’ kitűnő viseletért Trebersberg százados 3-dik osztályú érdemjellel diszesittetett fel. Ugyan az nap reggeli 6 órakor a’ Csallóközben is 3 osztály lovasság 3 ágyúval Dunaszegnél felállított előőrseinkre törtek, de 3 órai csatázás után ismét Hédervárra visszavezettek. Az átszökött őrmester beszéde szerint, minden oldalréli átalános megtámadás volt e’ napra meghatározva; de mivel az en Csei oldalról a’ megtámadás visszavezetett, az ellenség terve füstbe ment. Hentzi, budai várparancsnok, fenyegetését tegnap este borzasztón teljesítette. — Jól czélzott számos lövések által sikerült neki a’ pompás Duna-sort több helyeken egyszerre meggyujtani. A’ tűz , nagy szél által élesztve, csak hamar elterjedt és Pestnek legszebb részét hamuvá tette. — Borzasztó látvány volt ! Az egész várost láng-tenger borította, és a’ füstgomolyok közepette az égő gránátok csillag - záporként iszonyatos dörgéssel zuhantak a’ szerencsétlen városra. — Nincs toll, melly e' látványt egész valóságában leírhatná ; de én részemről az egész tüneményben az austriai dynastia halál-pompájára gyújtott fáklyáknak lobogását láttam, mert a’ kiben e’ hazában még egy szikrája volt a’ kegyeletnek a’hitszegett dynastia iránt, azt a’ tegnapi tett örökre kiirtotta; ’s ezért bár szívből fájlalom a’ főváros pusztulását, én az ellenség ezen gyalázatos tettét, mellyet akadályozni hatalmamban nem állott, de mellyre részemről semmi ok nem szolgáltatott, csak a' vár annál erélyesebb ostroma által megtorlani törekedendem, és annál szentebb kötelességemnek ismerem, a’ fővárost minél hamarább illy minden emberségből kivetkőzött ellenségtől felszabadítani. Főhadiszállás Svábhegyen, máj. 13-án 1849. Görgey Arthur. Igenis, tábornok ur érzelmeiben minden magyar keble mélyéből osztozik. Pest a’ nemzeti szabadság ápoló ölén ujult virágzással fog felüdülni az irtózatos sebekből, mikkel őt a’ Habsburgok pokoli vérebei elborították, de még a’ csecsemös gyermek is átkot szivand be anyja em öjéböl az átkozott Habsburgokra , kiknél irtózatosabb rablókat, gyujtogatókat nem ismer a’ banditák históriája. — Mikor könyörülend már az igazságnak istene az emberiségen, hogy a’ koronás ördögök zsarnok vágyai miatt patakokban ne ömöljék az emberi vér, ’s virágzó városok, tartományok és országok ne sülyedjenek a’ pusztulás örvényeibe! Átok, százszoros átok a’ zsarnokra, és a’ zsarnoknak ördögi eszközeire! Miként ők nem ismernek irgalmat, semmi iránt, a’ mi isten előtt kedves, ember előtt szent — miként ők nem borzadnak halomra dönteni a’ békés szorgalom század éves munkáját, miként ők kivetkeztek az emberiség minden indulatából, és barbár vérebekké változtak: úgy haljon ki kebelünkből az irgalomnak minden érzete irántuk, foglaljon helyet szivünkben az igazságos bosszú érzete! — Ez átok legyen imádságává minden magyarnak; távol legyen, távol szivünktől az örömnek minden dobbanása, míg irtózatos bosszút nem állunk a’ zsarnokon, hogy még emlékezete is átkozott legyen az emberek között ezred éveken át, hogy borzadva forduljon el tőle minden élő lény, mint elfordul a’ bélpoklostól, ’s érezze meg e’ földön az örök kárhozatnak kínjait, mik az igazságos bírótól a’ túlvilágon reá várnak. Fel, fel, magyar nép! érezd hivatásodat, miszerint nem csak az izmos férfiú, de még a’ szelíd nő ’s gyönge gyermek is arra van rendelve, hogy a’ boszu angyala gyanánt tegyen véres számadást, az eltiport, kigúnyolt emberiségért, a’zsarnokon, ’s a’ zsarnok vérebein, hadd legyen beírva a’ történetek évkönyveiben, miként bünteti a’ magyar az emberiség eltipróit. Prága ! Bécs! Milánó ! vigasztalódj. Pest lángjai halálfáklyái lesznek hóhéraidnak; úgy legyen Isten velünk, a’mint boszszút állunk érettetek is! úgy legyen Isten velünk a’ mint e’ fogadást beváltandjuk ! Perczel Mór tábornok czerepajai táborából Pancsovától 2 mértföldnyire május 9-röl a’ kormányzóhoz következő tudósítást küldött: A’ május 7-ki uzdini csata következtében a’ mokrini, basahidi, melenczei csaták folytán amúgy is tetemesen fogyott és lehangolt egyesült szerb, rácz, császári hadsereg tökéletesen megsemmisült, és nemcsak Bánát, de a’ határőrség elfoglalása is ez által bevégezve. A’ német, oláh határőrök, úgy a’ tótok is, legnagyobb részt szétfutottak, és haza takarodva helységenként adják meg magukat. A’ ráczság — értem a’ bánáti megyebelieket — ma vagy ezer szekérrel adá meg magát nőstől gyermekestől. Rettenetes egy látomás, 4— 5000 népséget látni, melly pár nap óta futva mit sem evett. Ők szekereikkel, csalásaikkal, lakhelyeikre parancsoltattak; fegyvereiket a’Dunán átkelt szerémi határőr csapatok és császáriak vitték el. Pancsova küldöttsége már itt volt. A’ ráczság onnét Zimonyba szökött. Ma délután a’ közel fekvő helységekben polgári igazgatás behozatala rendeltetik el. Perczel tábornok május 10-éről már Páncsováról ezeket írja: Mint már jelentem, az uzdini csata elhatározó volt: az ellenség kétfelé oszolva vad futásban kerese menedéket. Nagy része, jelesen a’ rácz föld népe és illyen sokan a’ végvidéki tót, oláh német katonaságból elvált, vagy elmarada az ellenséges táborokból és haza, meg a’ szomszéd helységekbe menekült. Mig alig harmada az ellenem állott nagy erőnek volt képes a’ Temesen Opovánál és úgy számukra készen állott gőzösökön és dereglyéken Szurdoknál a’ Dunán átfutni. Bene alezredes dandárjával Opovára küldetvén, ott a’ rácz földnépböl sok ezer kocsikon megszámlálhatlan sokaságot talált, és szorított meg. Férfi, nő, gyermek, bánáti és bácsi megyékből, kiket a’ csábitó császári had nem engede magával a’ Dunán átkelni. Rettenetes sors éré e’ bűnös és szerencsétlen népséget; több napokon át futva, éhezve, térdre hullva könyörgének kegyelmet. A’ férfiak csak nejeik és gyermekeik éltéért könyörögtek, átkozva a’ császárt, a’ szerbeket, és papjaikat. Ők, miként az Uzdinnál elfogottak, eredeti helyükre podgyászaikkal elutasittattak. Egyik dandárommal Pancsováig sieték, még 2 kis ágyú 30 töltés szekér, 600 lőfegyver, több dob, két császári és nagyobb mennyiségű rácz lobogó is birtokunkba esett, sőt még két a’ magyarságtól előbb elfoglalt magyar lobogó is. Ezentúl nagy mennyiségű éles és ruha nemű. A’ népség lelkesedéssel fogada. Az elfutott lakosságnak 8 nap szabatott viszszatérésre. Polgári igazgatás fog rendeztetni, mig az országgyűlés határozand. Épen most veszem Bem altábornagy szives tudósitását, melly szerint Fejértemplomnál ő is megverő a’ császáriakat. A’ melenczei csata ápril 29-kén Becskerek és Melencze közt az eleméri, jankahidi és mitrai vonalon ment végbe. Ez nap dadammal Melenczén át haladva a’ fenti vonalban ütték tábort, másnapra az ellent Becskereken megtámadandó, ö bírva 40 ágyújában és roppant számában, ezt nem várá el, hanem délután 4 órakor Mitra és Elemér közt 11 erős colonneval ellenem mozdula. Én szokás szerint be nem várván, hanem szinte elébe sieték. És mintegy 5 órakor kezdetett azon nagy csata, melly Bánát meghódittatását lehetségessé tévé, és az egyesült császári- szerb- rácz-hadak megsemmisítését következtető. Gr. Károlyi alezredes Fejér templomból május 8-ról Bem altábornagyhoz következő jelentést küldött: Délután 3 órakor megérkezvén Fejér templom elébe, úgy találtam, hogy az ellenség itt erős positiót vevőn, minden áron védelmezni szándékozók magát; de a’ legnagyobb elszántsággal neki szegzett szuronyainkat látván halált osztólag felé közeledni , sebes futással szaladt a’ város utczáin keresztül Szászka felé. Lovasságot és ágyúkat küldék utánna, kik megtámadák, és borzasztóan megverék. Három teljes óráig üldözteték, ’s részint leöletett ’s megsebesittetett, részint tökéletesen szétveretett. A’ részletes tudósítást holnap megküldendőm. RENDELETEK. 18 E. Ott, hol nagy és közel a’ veszély, a’ hatalom úgy munkálkodik sükerrel, ha egy gondolat és akarat által vezéreltetik. Ezért kellett ’s kell néhol most is az alkotmányos hatalom öszszegét egy kézbe, a’ kormánybiztosok kezébe letenni. Ott, hol a’ harcz és ellenség távoztával, ’s a’ lázas állapot enyésztével a’ béke és csend kezd visszatérni, annál biztosb a’ siker, mennél több polgár vehet részt a’ közügy vitelében. Ezért kell illy helyeken a’ szabályos állapotnak visszaállíttatni, ezért kell a’ törvényhatóságokat cselekvő munkásságukba viszszahelyezni. Ennélfogva rendelem, a’ mint következik: 1. A kormánybiztosságok : Hevesben, Borsodban, Gömörben, Szepesben, Tornában, Abaujban, Zemplénben, Ungban, Bereghben, Ugocsában, Szathmárban, Szabolcsban, a’ Hajdú és Jász-Kun kerületben, Biharban, ezennel megszüntetnek. 2. A’ törvényhatóságok, ’s különösen azoknak föispánai és alispánai minden rendeletek ’s hazafiui kötelességek teljesítéséért szigorúan felelősökké tétetnek, ’s remélem, megvárom, követelem, hogy a’ törvényhatóságok polgárainak összege, kivált a’ nemzet függetlenségére vonatkozó intézkedéseiben be fogja bizonyítani, hogy leghatalmasb maga a’ polgárok egyeteme, ha az hazafiui buzgóság és egyező akarat által vezéreltetik. 3. A’ törvényhatóságok fő- és alispánai, főkapitányai és polgármesterei, engedelem nélkül, hivatalos helyeikről el nem távozhatnak. 4. Hogy azonban a’ határszélek, honvédelmi tekintetben, biztosítva legyenek, ’s minden illyen intézkedések összehangzólag ’s az illető katonai parancsnokkal és vezérekkel egyetértőleg tétethessenek, ezen értelemben: Madocsányi Pál kormánybiztossága Liptóra. Báró Luzsánszky Pálé Szepesre és Zemplénre kiterjesztetik. Eötvös Tamásé pedig Ungra és Bereghre meghagyatik, megparancsoltatván az illető hatóságoknak, hogy a’ határszéleket biztosító minden rendeleteiknek föltétlenül engedelmeskedt jenek. 5. A’ kik az 1-ső szám alatt érdeklett kormánybiztosok , közöl vagy felszereléssel, vagy bevásárlással, vagy bármivel különösen megvolnának bízva, az illyen különös megbizások jelen rendelet által meg nem szüntették. Debreczen, május 12. 1849. Belügyminister Szemere Bertalan. < • 20 E. Belügyministeri intézkedések. Az útlevél és rendőrség kezelése Debreczenben, a’ helybeli törvényhatóságnak átadatott, felelősség mellett, és az országos rendőrség felügyelése alatt. Egyszersmind az útlevélre vonatkozó szabályok, a’ körülmények szerint, enyhittettek. Úgy ez, mint a’ fogatok iránti rendelkezés, főleg a’ takarékosság szempontjából módosíttatott, minden elegendő ok nélküli kiadás megkimélése, a’ kormány különös gondjai közé tartozván. II. A’ volt országos rendőrség, mint testület, egészen feloszlattatott, minden tagjának felhagyatván szabadsága, 24 óra lefolgása alatt ujabbi alkalmazása iránt folyamodni. III. Az országos rendőrség eddigeló terv, ’s eleve kijelölt szabályok nélkül munkálkodván, ’s általában teendőire nézve teljesen rendezetlenül találtatván, a’ belügyminister egy ideiglenes rendszert dolgozott ki a’ következő elvek alapján: 1. A’ rendőrség a’ közigazgatásban szükséges intézet, ezért annak teljes nyilványnyal kell működnie.A’ titkos kémrendszer elvettetik, minden tudósítás és levelezés hivatalos úton történik. 2. A’ rendőrség, egyenes rendelet ’s rendkívüli szükség nélkül, sehol nem lép fel (a’ fővárost kivéve) mint végrehajtó hatalom, hanem az alkotmányos hatóságok irányában figyelmeztetőleg, javaslólag, a’ kormány irányában, tudósitólag, véleményzöleg jár el. 3. A’ rendőrség mint orgánum, arra szolgál, hogy a’ kormány mindent megtudjon, mi intézkedésekre vagy okul, vagy alapul szolgálhat. Különösen a’ mi a’ nép szükségeire az egészségügyre; — az ínség lehetőségére; — a’ termés millyenséjgére ’sat. ’S jelen körülményeink közt, az ellenség mozdulataira, a’ különféle népfajok hangulatára, a’ külfölddeli közlekedés fentartására, ’s általában a’ haza megvédésére vonatkozik. 4. A’ rendőrség feladata, a’ kapcsolatot fentartani a’ külfölddel, azoknak megtudása ’s beszerzése végett, a’ miket tudni ’s megszerezni a’ hazának érdekében van. 5. A’ rendőrség azon alapeszmére alkottatott: segíteni és nem alkalmatlankodni, szolgálni és nem uralkodni, a’ véleménynyel nem bajlódni, de a’ tényeket tudatni, ’s a’ visszaélések, hanyagság, köz baj megszüntetésére egyenesen föllépni az illető hatóságnál, ’s ha az nem használ, nyíltan tudatni a’ kormánynyal az eseményeket. 6. Mind addig, mig uj alkotmány dolgoztatnék ki, a’ rendőrség ideiglenes és mozgó intézet, melly különösen az ország határszélein, a’nagyobb városokban és a’ különböző népfajok székhelyein állittatik fel, ’s a’ körülmények szerint változtatja helyeit, és áll egy rendörfelügyelőböl, egy segédből, — és ez intézet ekképen egy országos hálózatot képez, melly által a’ szabad sajtó segedelmét hozzávéve a’ kormány megnyerni óhajtja azon mindentudóságot, melly a’ biztos kormányzásnak szükséges föltétele. _ UH. Intézkedés történt a’ belügyminister által, hogy 1. Minden nagyobb község, sőt a’ mennyire a’ sajtó-eszközök itteni hiánya megengedi, minden község ingyen kapja a’ „Közlöny“ egy példányát, 2. Hogy a’,Közlönyt illető czikkei a’népnek ünnep napokon felolvastassanak.106