Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-29 / 117. szám
Debreczen, 117 äz. Kedd, május 29. 1849. KÖZLÖNY hivatalos lap. A’ „Iliényw Mint kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak kolykon 7 írt, éa platán négyszeri «rétküldénnel kotonként 7 írt lí ki. pp„ naponkinti szétküldéssel 8 írt pp. Felvételnek mindenn黫 hirdetése, mellyek halált «óráért 5 p. kr. ráütik. Előfizethetni »innén álladalmi post a hivataloknál és a’ kiadó hivatalban Debreczenben. HIVATALOS RÉSZ. 86 e. »• Az igazságügyi miniszer előterjesztése, az ország kormányzóhoz. Midőn a’ folyó év elején ,a’ hadi események folyamata azon szükséget idézte elő, hogy a’ törvényhozó test és kormány , székhelyüket Peströl Debreczenbe tegyék által, a’ kormány egyszersmind a’főizélö székek biztosságáról gondoskodva, azoknak bíráskodási helyül szinte Debreczent jelölte ki. De a’ főtörvényszékek Pesten maradtak. ’S midőn a’ fővárost ellenséges seregek szállták meg, a’ főtörvényszékek elszakadva a’ nemzetöt, a’ törvényhozó’s végrehajtó hatalomtól, az osztrák seregek uralma alatt gyakorlók a’ bírói hatalmat, melly — miként külhatástól függetlennek lennie kell, — úgy e’ függetlenségét csak a’ másik két álladalmi hatalom oldalán bírhatja. A’ polgári magán élet viszonyaiban önkény ellen biztosítékot, a’ bírói testületek törvények iránti rendületlen hűsége nyújt. E’ biztosíték ingadozásnak indul, ha azon hűség feltételét, a’ törvény ki szolgáltatásnak ellenséges befolyás elleni megmentését, azon testületek nem teljesítik, mellyek kezébe törvényeink őrzése zálog gyanánt letétetett. E’ teljesítés mulasztása a’ bírák iránti közbizodalmat aláássa, a’ bírák iránti bizodalom nélkül pedig a’ polgári élet nyugalma elenyészik. Természetes tehát, hogy a’ bírói testületek, tiszteletre méltó hivatásuknak csak úgy felelhetnek meg, ha a’ nemzet bizodalmát bírják. Azt elvesztvén, lételök alapját vesztik el. A főtörvényszékek Pesten maradván, megszakadt a’ kapcsolat köztök s a’ nemzet közt. A’ honpolgárok kínos választásra kényszerítettek: vagy lemondani sértett érdekeik bírói orvoslásáról, vagy a’ haza iránti kötelesség megszegésével, a’ haza ellenségének járma alá esni, midőn annak paizsa alatt levő bíróságoknál igazságot keresnének. Igaz, hogy a’ főtörvényszékek folyó hó 6-kán kelt nyilatkozatukban Pestről elmenetelük lehetlenségét azzal vitatják, miképen a’ Debreczenbe menetel iránti kormány rendeletet csak január 5-kén reggel vették, midőn az osztrák hadak néhány óra múlva a’ fővárosba történt bevonulásával az elmenetel lehetlenné vált. E’ körülmény magán egyénre nézve figyelmet érdemlő mentség lehetne; de nem lehet igazoló ok azon tény ellen, miszerint a főtörvényszékek kormányilag kijelölt bíráskodási helyökre a’ felhozott oknál fogva el nem indulhatva, — rögtön nem oszlatták fel magukat, ’s ez által a’ bírói testületek állását idegen zsarnok kénye alá jutástól nem óvták meg. Ők bírói eljárásukat az ellenség alatt folytatva, e’ lépésük vészes következéseit rövid időn tapasztalhatták. Már a’ január 29-ki határozatukban Windischgraetz felszólítására hivatkozóig, rendelkeztek a’ felveendő perek osztályzatai felett. Az osztrák hadvezér meghagyását tanácskozásuk alapjául tettleges kényszerítés közbejötte, sőt ellenmondás nélkül fogadták el. Ez által megszűnt a’ törvényszékek bírói függetlensége, sőt azzal magukat cselekvőig alárendelők Windischgraetznek. Nemsokára menthetlenül hibás állásuk egy más tényben tűnt elő. Február 13-kán kelt határozatuk szerint Windischgraetz azon parancsára, hogy a’ Horvát- és tótországi perek kiadassanak, — a’ főtörvényszékek olly szorult helyzetbe jövőnek, hogy ismételt óvás mellett ugyan, de tettleg segédkezet nyújtanának a’ főtörvényszéki levéltár épségének megcsonkításához. A’ határozat folytában az átadással elnökiig megbízott levéltári igazgató, 147 pert adott az ellenség küldötteinek által. Ezen perek között több hű’hazafi ügye az ellenség prédája jön. Mi tévedés volt gondolni, hogy a’ főtörvényszékek Windischgraetznek meghódolván, azon hazának törvényei szerint itélhetendnek, melly hasa szabadságának ’s törvényeinek elnyomása Windischgraetznek hirdetett feladata volt! Midőn a’ berohant ellenséges seregek hadvezére dölyfös fenyegetéseivel a’ hazát leginkább elárasztá, ’s ingerlő sértései a’ kétségbe nem eső nemzetet lelkesült ellenállásra serkenték, — azon időben, január 11-kén a’ főtörvényszékek nála hivatalosan tisztelegtek. Milly ellentét van e’ meghajlás, a’ haza eskütt ellensége előtt, és a’ bírói rendületlen jellem azon fogalma közt, miszerint a’ hazafi kötelesség ilyesitésében nem ingadozó elszántságot viharos eseményekkel szemközt főig bírótól várni kell.. .S midőn ápril 14-én a’ nemzeti függetlenség kinyilatkoztatva jön, ’s midőn nem sokára ez esemény után hadaink Pestet megszállták; a’ főtörvényszékek ez alkalmat sem ragadták meg a’ nemzet sorsához és határozatához csatlakozásukat kijelenteni. • Mindezekből világos, hogy a’ főtörvényszékek elvesztették hivatásuk kellékeit. Elváltak a’ nemzettől, midőn, a’ haza védelmére, a törvényhozás és a kormány tényezői összeforrtak. A’ nemzeti kormánynyal minden kapcsolat nélkül folytatva a bíráskodást az osztrák hadvezér parancsait tanácskozásaikban alapul venni kényszerültek. A’nemzet bizalma irántuk elhamvadt. De testületek hibáinak a bírói intézmény erkölcsi súlyát feláldozni nem lehet; mindamellett nem e’ testületek, nem egyesek hibáinak megboszulása, hanem a’ bírói institutionak sérthetlen tekintélyben megőrzése miatt, — miután a’ nemzet meg lévén győződve, hogy önkormányzata alatt, a’ közhatalom minden ágazatai, a’ jog és szabadság biztosítékainak alapján szerkesztve működendenek; a’ főtörvényszékek azon biztosítékok alapján átalakítása, a’ közkívánat és közszükség tárgya lett. Ezen tekintetből,’s a’fellebbi okok folytán, következő előterjesztést teszek: hogy 1- ör. Az eddigi főtörvényszékek, jelesen a’hétszemélyes, a’ volt királyi ítélőtábla ’s a’ váltófeltörvényszék feloszlattassanak. 2- or. Ezen bírói testületek helyébe olly törvényszékek szerkesztessenek össze, mellyek mind alakban, mind személyzetben, a’ törvények megőrzése, ’s a’ nemzeti függetlenség nyilatkozata iránti ragaszkodás tekintetében teljes biztosságot nyújtsanak. 3- or. Hogy a’ bíróságok rendezéséig a’ jelennen szerkesztendő fő törvényszékek rendeltetése az egész magyar állam dalomra nézve az legyen, mellyet teendőjükül a’ fenálló törvény jelöl ki. A’ királyhágóntúli részekben folyamatban levő vagy a’ múltból keletkező perekbeni bíráskodás iránt külön intézkedés történendvén. E’ szerint 4. A’ hétszemélyes törvényszék megtartván nevezetét, ezentúl is fő felebbviteli törvényszék leend. De az abbani közbírói hivatás semmi más hivatalnak mellék atributuma nem lehet. ’S azért az elnökön, ki tovább is országbírói nevet viselend, ’s alelnökein túl, a’ többi tagok között előjognak helye nem lesz. Ekint 5. A’ volt királyi, most országos törvényszék is, elnökön és alelnökein kívül, szinte egymástól jogban, nevezetben és kötelességben nem különböző tagokból álljon. 6. Azon bírói intézkedések, mellyeket eddig az országnak úgy nevezett rendszerinti bírái, ’s azoknak ítélő mesterei, birói parancsok kibocsátásával gyakoroltak, ’s mellyek az igazitószék felállításáig az igazságügyi minister teendői közé tartoznak, megszüntessenek. 7. Mig az esküttszékek behozatalával, a’ bűnvádi eljárás átalakittatik: az országos törvényszéken bünpereket vizsgáló ’s illetőleg itélöbiróságot egy külön osztály tejesitse, melly kirekesztőleg a’ bünbeli tárgyakkal foglalkozva polgári perek ítéletében részt ne vehessen. 8 or. A’ hétszemélyes törvényszéken, a’ váltó ügyek fölülvizsgálatára külön osztály alakíttassak. De az eddigi úrbéri perek számára az országos törvényszéken létezett külön osztály megszüntetvén, ezen perek a’polgári perek sorozatába ítéltessenek. 9- et. A’ nádori bíróság ’s a’ tárnoki ás személynöki székek további megtartása czélszerűtlen lévén, e’ megszüntetendő bíróságok elébe tartozott ügyek ezentúl az országos törvényszék körébe tartozzanak. Az ekép átalakítandó főtörvényszékeket minél előbb öszszeszerkesztendőknek vélem, azon sürgetés szükségnél fogva, melly a’ törvénykezés körében a’ most hiányzó felebbviteli bíróságok miatt naponkint mutatkozik. Kelt Debreczenben, május 26. 1849. Igazságügyi minister, Vukovics Sebő. A’ felhozott alapos okokat méltányolva ezen előterjesztéssel egyetértek, ’s az abban javasolt intézkedések végrehajtásával az igazságügyi ministert megbízom. Kelt Debreczenben, május 27. 1849. Kossuth Lajos, kormányzó. 86. e. sz. II. Az igazságügyi ministerekadatokt előterjesztése folytában a’ főtörvényszékek átalakítására nézve rendelem, mint következik: 1 ő1. Az eddigi főtörvényszékek, jelesen a’ hétszemélyes, a’ volt királyi ítélő tábla, ’s a’ váltófeltörvényszék ezennel feloszlattalak. 2 or. Az újjonnan alakítandó főtörvényszékek rendeltetése , további közintézkedés hozataláig az egész magyar álladalomra nézve az leend, mellyet teendőjükül a’ törvény jelöl ki. A’ királyhágóntúli részekben folyamatban levő, vagy a’ múltból keletkező perekbeni bíráskodás iránti ideiglenes intézkedés külön rendelettel fogván elhatároztatni. 3- or. Az ezentúl is hétszemélyes főtörvényszéknek nevezendő fő feljebbviteli bíróság elnökből, ki országbírói nevet viselend, két alelnökből és a’ szükséghez képesti számmal kinevezendő birákból állandó 4- et. A’ volt királyi most országos törvényszék elnökön, és két alelnökön, — a’ váltófeltörvényszék elnök, és egy alelnökön kívül, tapasztalásból mutatkozó szükség szerint meghatározandó számú birákból állandó 5- ör. Mind a’ hétszemélyes, mind az országos törvényszéken, a’ rendi állapotból fenmaradt külön nevezetet az egyes tagoknak megszüntetnek. 6- or. Az egykori országos rendszerinti bírák ’s azok ítélő mesterei által parancsok kibocsátásával gyakorlott törvénykezési intézkedések, jövőben az igazságügyi miniszer köréhez tartozandónak. . 7-er. Az országos törvényszéken a’ bünperek külön osztály által tárgyalandók, melly osztály polgári perekbeni eljárással nem foglalkozandik. — De úrbéri perek tárgyalására külön osztály létezni nem fog. 8-or. A’ hétszemélyes főtörvényszéken a’ váltóügyek felülvizsgálata ezután is külön osztályra bízva leend. 9-et. A’nádori bíróság, a’tárnoki és személynöki törvényszékek megszüntetvén, — az eddig eletökbe tartozott perek az országos törvényszék bíróságához tartozandónak. Ezen rendelet végrehajtásával az igazságügyi minister bizatik meg. Kelt Debreczenben, május 26. 1849. Országkormányzó Kossuth Lajos. Igazságügyi minister Vukovics Sebő. III. 1662. ig. Folyó hró 7-kén 1086 sz. a. kelt, és e’ lapnak 8-ról kiadott 99-dik számában kihirdetett rendeletemnek g) és h) pontja oda módosittahk, hogy Nógrád megye helyett a’ Komáromban működő r.i. vegyes bírósághoz Nyitra megye sorozatván, Trencsén, Árva, Turócz, Zólyom , L ptó és Nógrád megyékre nézve bíráskodandó r. i. vegyes törvényszéknek székhelye nem Nyitra, de Ó-Zólyom városa leend. Egyszersmind a’ r. i. vegyes törvényszéki tagok napi dijaira nézve további alkalmazásai nyilváníttatik, hogy a’ Hiúság elnöke által meghívandó tagok a’ kiszabott nap dijjakat foglalkozásuk idejére huzandják, a’ vidékieknek pedig ezen felül úti költségeik is meg fognak térilteni. Debreczen, május 26-án 1849. Igazságügyi minister Vukovics Sebő. IV. D. | g. 16722. Az ujoncztelep parancsnokságok jelentéseiből kitetszvén, hogy az ország törvényhatóságai keveset kivéve, nem azon erélylyel, ’s szorgalommal járnak el az ujoncz állítás körül, mint ezt tőlök, a’ haza jelen körülményei közt méltán várni lehetoe, ezennel ismételve felszólittatnak, hogy régibb újonca hátrál vőségüket, ’s az uj kivetés szerinti tartozásukat mielőbb kiállítva, az illető tartalékokhoz szállítani igyekezzenek, ’s egyszersmind hadügyministeriumhoz küldendő heti tudósításukat felterjeszteni el ne mulasszák. Debreczen május 26. 1849. Hadügyminister ur távollétiben, ». Kiss Ernő, altábornagy. KINEVEZÉSEK. , A.16315. A’ volt országos honvédelmi bizottmány elnöke jóváhagyásával f. év márczius hó 28-án történt következő törzstiszti kinevezések utólagosan kihirdettetnek: Alezredes Mesterházi István ezredesül,’s az első huszár ezred parancsnokául. Őrnagy Sebő Alajos alezredesül az 1-ső huszár ezredhez. Kutassi Pál, és Foriszek Sándor főszázadosok ugyanazon ezredhez őrnagyokai. Mindnyájuknak rangja és illetménye f. ó. mártius hó 29-tól számítandó. Debreczen, május 25-én 1849. Helyettes hadügyminister Klapka tábornok. A. 16849. A’ felelős hadügyministerium felterjesztésére, ’s az ország kormányzó elnökének megerősítése folytán a’ magyar hadsereghez ezennel kineveztetnek. Korponai János alezredes ezredessé mostani állásábani meghagyása mellett f. é. áprills 12-től számítandó rang és illetménynyel. Szabó Imre »zredes, ezredesül jelen alkalmazásábani meghagyása mellett f. é. aprít 14- töli rang és illetménynyel. Királyi Pál 65 d. honv. zalbeli százados, és Bossányi Sándor táborkari százados, fé. máj. 16- tól számítandó rang és illetménynyel saját testületökben őrnagyokká. Debreczen máj. 25. 1849. Helyettes hadügyminister Klapka tábornok. A. 16793. A’ hadügyministerium felterjesztése ’s az ország kormányzó elnökének megerősítése folytán a’ magyar hadsereghez kineveztetnek. Cserei Ignácz alezredes ezredesül f. évi junius 1.téli rang és illetménynyel. Zambelli Lajos 4-d. huszárezrede alezredes, ezredesül f. ó. jun. 1—téli rang és illetménynyel. Majtényi Kálmán, Kosztka József honvéd alezredesekké, ’s Majthényi Kálmán a’ 18-d. lovasezred parancsnokává. Rangjuk és illetményük f. ó. jun. 1-töl számítandó. Karner Fridrik József gyalogsági, Prihoda János 6-ik husárezredb. Benkö N. táborkari századosok, illető testületeikben őrnagyokká f. é. jun. l-től. Prihoda őrnagyé május 16-tóli rang és illetménynyel. Debreczenben, május 25. 1849. Helyettes hadügyminister Klapka tábornok. E. 15,783 sz. h. ü. Medveczki Árpád katonai feltörvényszéki ülnököt, a’ hadbírói iskola tanárául neveztem ki. Debreczen, máj. 22. 1849. Helyettes hadügyminster Klapka tábornok. A. 16326. Kineveztetnek Miskolcba térparancsnokul: Kecskés József százados. Hadfogadó- és szállitóház-parancsnoknak: Gyürki Antal százados. Kórházparancsnokká: Lalánczi Vilmos százados. A’ hadfogadó- és szállitóházhoz hadnagyul: Sziráki György,